Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. telexen Érkezett. Akiről beszélnek ; > z.r Tér ka néni: a palóc babák öltözteiője I MPT várható a rlC I eseményei Hétfő: A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban fellép a „Polka 17” nevű belga—flamand néptáncegyüttes. Finn, lengyel, csehszlovák és magyar úttörők rész­vételével 10 napos nemzetközi úttörőtábor nyílik Sal- góbányán. Kedd: Bezárja kapuit a salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelep. A résztvevők legjobb alkotásai­ból kiállítást rendeznek a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban. Szerda: Ülésezik a Salgótarjáni Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Napirenden az áruellátás, a gazdaság I és művelődés főbb összefüggéseinek érvényesülése. Csütörtök: „Salgó Kupa” női nemzetközi kosárlab­datorna kezdődik a salgótarjáni sportcsarnokban, az NSZK. az NDK, Csehszlovákia, Bulgária és Magyar- ország csapatainak részvételével. Péntek: Átadják a restaurált szügyi Simonyi-kas- télyt. V_____________________________________ A természetes gyógymódok Beszélgetés dr. Oláh Andorral özvegy Kelemen Ferenc- nét — annak ellenére, hogy csak hét éve városlakó — sokan ismerik Salgótarján­ban. Aprótermetű, töré­keny alakja gyakran feltű­nik a járókelők között. Fá­radhatatlan. Pedig már ma­ga mögött tudhat hetven­hat esztendőt. Beszéde, moz­gása, szellemi frissesége vi­szont meghazodtolja korát. És a keze? Munkában elfáradt, meggyötört kéz. Mégis töb­bek véleménye: be kéne aranyozni! Mert Terka néni, a palóc babák készítésének igazán nagy mestere. — Rimócon laktunk. Édes­anyám a falubélieknek varr­ta a szebbnél-szebb fékető- két, melyek aztán eljutottak Varsány és Hollókő lányai­hoz, asszonyaihoz is. Termé­szetesen a testvérem, no meg én is segédkeztünk ezek ké­szítésénél. Nem voltam már fiatal, úgy harmincöt éves lehettem. Az évek múlásá­val bizony rájöttem: több van a kezemben, mint a fé- ketőkészítés. Egy utam al­kalmával először Nagylócon láttam népviseletbe bújta­tott babát. Megvallom őszin­tén, nem volt szép... Ekkor jött az ötlet: megtanulom a babakészítést, s megmuta­tom, milyen is egy igazi nép­viseletű baba. Ez sikerült is, legalábbis azt hiszem — mu­tat a kezében pompázó, Pályázat állampolgárok ügyeinek intézésére A „Gyorsan, egyszerűen, eredményesen — a köz meg­elégedésére” elnevezésű mozgalom részeként orszá­gos pályázatot hirdetett a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének központi vezető­sége és a Belügyminisztéri­um. A pályázaton — a ta­nácsi és a belügyi dolgozók mellett — mindenki részt vehet, akinek a tanácsi fel­adatok, az igazgatásrendé­szeti ügyek jobb színvonalú megoldását segítő, az ál­lampolgárok ügyei intézésé­nek kulturáltabbá és egy­szerűbbé tételét, az igazga­tás ésszerűsítését, a költsé­gek csökkentését eredmé­nyező ötlete, javaslata van. A jeligés pályázatokat az Államigazgatási Szervezési Intézet címére (Bp., 1118 Ménesi út 5.) október 15‘ig lehet eljuttatni. gyöngyökkel, fodrokkal, csip­kékkel ékesített babára. — Milyen népviseleteket készít Terka néni? — Többfélét. Van közöttük hollókői, rimóci, de megkü­lönböztetésül úgy is mond­juk, hogy koszorús, gyön­gyössapkás, menyecskés. Melléjük még legényt is ké­szítek, hogy párban legye­nek. De már menyasszonyi ruhás is kikerült a kezem • bői. Elárulok egy titkot: a varsányi presszóban láttam egy őrhalmi népviseletűt. OÍyat akarok készíteni. Mert tanulni valamit még ebben a korban sem késő. — Kelemen néninek nyug­díjas évei előtt volt munka­helye? — Dolgoztam bizony én is. A rimóci tszében is tettem a dolgom, no meg a Szé- csényi Háziipari Szövetke­zetnél is szorgoskodtam, mint babakészítő. Itt sokat ta­nultam, a babakészítés szin­te minden csínját-bínját el­sajátítottam. Mert volt jó tanítómesterünk, Anna néni, aki Budapestről járt oktat­ni bennünket. — A baba öltöztetéséhez szükséges anyagot honnan tudja beszerezni? — Hát Budapestről. Fel­megyek én azokért oda is. Mert bizony egy babára mindazt fel kell rakni, ami Szeretem a görögdinnyét. A mostani ára azonban (jú­lius eleje-közepe), a bérem­hez mérten „kicsit” magas (60 Ft kilogrammja — leg­alábbis azokon a helyeken, ahol néhanap zöldségvásár­lás céljából megfordulok). Valamelyik nap találkoz­tam Trvel. Az a hír járja róla, nagy dinnyetermesztő. Megkérdeztem tőle, milyen­nek ígérkezik a termés. — Nagyon prímának. — Még csettintett is melléje. — Az eső igen jót tett neki, megduzzasztotta — folytat­ta lelkesen. — Mennyi lesz az ára szezonban? — kíváncsiskod­tam tovább. — Huszonöt forint körül. De, inkább harminc. A mos­tani ár megfeleződik akkor­ra, és meg is áll. — Nem lesz az túl drága? — Nem. Akinek kell, úgy­is megveszi. A cigaretta rávaló, nem lehet elspórolni belőle, mert akkor már nem az igazi. — Sok örömet hozott már a babakészítés? — Sokat bizony, meg bá­natot is. Mert tudja, mikor még Rimócon laktam, két­szer is kiküldték az ellenő­röket... Feljelentettek, hogy külföldre is dolgozom. Hát hogyan? Nincs énnekem kapcsolatom más ország­gal... Annak meg csak örü­lök, hogy az általam készí­tett babákat odajándékoz- zák a külföldön élő roko­noknak, ismerősöknek, leg­alább ott is megismerik munkámat. Mert arra bizony nagyon büszke vagyok, hogy annakidején Rimócon én voltam az első babakészítő. — Terka néni már szép kort megélt, sokat dolgozott. Meddig akarja még a rán­cos szoknyákat a babák de­rekára igazítani? — Ameddig bírom. Mert ez a munka az életemhez tartozik, hogy úgy mondjam, a véremben van... Pihenést, szórakozást, s örömet jelent S miért fosztanám meg ma­gam ilyen korán mindezek­től? Kovács Margit meg a sör is ugyanúgy fogy majd, mint áremelés előtt. Nem? Bólogattam. Bár ismerek egy potenciálisan szóbajö- hető ellenpéldát: magamat. Valami oknál fogva túlsá­gosan megmerevedett ben­nem (semmi rugalmasság, ej, ej!) az az emlékkép, ami­kor még 1—1,50-ért lehetett hozzájutni a dinnye kilójá­hoz. Nem volt ritka, hogy hat—nyolc kilósakat vet­tünk. Igazán kellemetlen gon­dolat, hogy most egy teljes napi (bruttó!) béremre len­ne szükség egy hasonló vá­sárláshoz. Ha T. jövendölése betel­jesül, nem eszem gyakran dinnyét az idén. Sokakkal ülök majd a (többek között) dinnyétől is üres asztal mel­lett. (mag) Kertbarátok tapasztalat­cseréje Nyolcnapos tapasztalat- cserére indultak vasárnap az NDK-ba a salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátkor tagjai. Programjuk nagy része szakmai látogatások­kal telik, ellátogatnak töb­bek között Drezdába, Kő- nigsteinbe, s tájékozódnák az ott folyó kertbarát-tevé­kenységről. Szákmai kiránduláson vet­tek részt a hét végén a ba­lassagyarmati Palóc kert­barátkor tagjai is. Szomba­ton a mezőtúri kertbaráto­kat keresték föl, s a kert­látogatások után vasárnap a szarvasi és a tiszakürti ar­borétumot tekintették meg. Dr. Oláh Andor nevével és könyveivel, amelyeket a természetes gyógymódokról írt, ma már egyre gyakrab­ban találkozunk. Szerencsé­re távoli az az idő, amikor kutatási területe miatt or­vosi diplomáját is el akarták venni; mára eljutott oda a magyar orvostudomány, hogy az ő és a hozzá hasonló dip­lomás „természetgyógyászok” munkáját nem minősítik ku- ruzslásnak. Dr. Oláh Andor már kétszer is járt a balas­sagyarmati Rizikó-klubban, s az alábbi beszélgetés a leg­utóbbi előadása után készült­• Mikor és miért kez­dett gyógynövényekkel és más természetes gyógysze­rekkel, gyógymódokkal foglalkozni? — Még az ötvenes évek­ben kezdődött- Békés megyé­ben dolgoztam, és az egyik múzeumigazgató barátom beszélt rá, hogy kezdjem el a népi orvoslási módszere­ket gyűjteni. Elkezdtem, és egyre nagyobb kíváncsiság­gal folytatom a mai napig. Soros-ösztöndíjjal Erdélybe és a Délvidékre is lesz al­kalmam ellátogatni a közel­jövőben. • Ezt a tevékenységét nem mindig „díjazták”. Hosszú időn keresztül önnek kel­lett finanszírozni az utazá­sait... — Nem volt olcsó dolog, mivel sokszor voltam kül­földön is ilyen célból. De nem építettem palotát, ko­csit is csak 55 éves korom­ban vásáróltam. Mikor engedték kiadni a könyveit először? — Ügy három-négy éve adták ki az élsőt, ma vi­szont hat könyvszerződésem van. Rengeteg előadást is tartok. • Milyen főbb természetes gyógymódokkal foglalko­zik? — Az, amit betegségálla­potnak nevezünk, következ­ménye az egészséges élet ter­mészetes szabályai ellen el­követett mulasztásainknak; Az egészség visszanyerésé­hez, illetve megtartásához sokféle életmódszabály, ter­mészetes gyógymód együttes alkalmazására van szükség. Lao Ce szerint az igazi em­ber a természet útját jár­ja, a természet útja pedig a mérték, a mértékletesség útja. A természetes élet- és gyógymódrendszer összetevői a következők: méregtelení­tés, vagyis az izgató, és nyugtatószerek elhagyása, a reformétrend, amely a növé­nyi eredetű táplálékon és a tejterméken alapul. Továbbá a gyógynövény-terápia, illet­ve a gyógynövénytea-kúrák; az elemek, a föld, víz, nap, levegő felhasználása, példá­ul a légzőgyakorlatok, a mértékletes napozás, a szau­na. Rendkívül fontos a mozgás, valamint a termé­szetes pihenés. Lehetőleg éjfél előtt két-három órá­val feküdjünk le- Felbecsül­hetetlen szerepe van a ter­mészetes életmódban a jó­gának, a lelki gyakorlatnak és a tudatos személyiségfej­lesztésnek is. ® Említette a növényi ét­rend fontos szerepét, ön vegetáriánus? — Igen. Egyre többen ál­lítják ma már, hogy az em­ber, gyomra a növényevésre van „berendezkedve”, a nö­vény- és nem a húsevő álla­tokéhoz hasonló a felépítése. A húsfehérje jelentős mér­tékben fokozza a mérgező hatású anyagok keletkezését, s egy részük a vérben szí­vódik fel. Egyesek az öre­gedés legfontosabb okának a húsfogyasztást tartják. # Hogyan kell elképzelni a személyiségfejlesztő gya­korlatokat? — A természetes gyógy­mód lélekgyógyító kúrákat is jelent. A rossz kedély, az önállóság hiánya a testi be­tegségeknek is az okozója. Van tehát lelki önmérgezés is, így lelki méregtelenítés­re is szükség van. A rossz- indulat, az irigység, az idülit haragállapot pusztító magá­ra az egyénre, de a környe­zetére is. Tehát ez is egy- /ajta környezetszennyezés, a lélek által. Mit tegyünk, hogy ne legyünk ön- és köz- veszélyesek? Az ember csak egy módon használhat a világnak: ha önmagával rendbejön. Ha a saját har­móniáját környezetére is kisugározza. A ‘ítélek gyógyí­tásának jó módszere az ál­modozás, szemlélődés és ezeknek magasabb foka, a meditáció. Az utóbbi lényege, hogy behatoljunk a lelki élet olyan szféráiba is, ame­lyek racionális úton nem megismerhetők. Manapság sokan elfelejtik, hogy éssze­rű, logikus úton nem min­den fogható fel, bizonyos esetekben csak az intuíció segít, amelynek forrása a meditáció. A személység- fejlesztéshez elengedhetetlen az ellentétek kiegyenlítése, az, hogy megőrizzük a he­lyes arányt a munka és pi­henés, a fizikai és a szelle­mi munka, a befelé fordulás és a kifelé fordulás, a ma­gány és a társas kapcsolat között. Óriási gyógyító ereje van az alkotásnak Is, mind­egy, milyen szinten. Fontos, hogy mindennapi életünkben is merjünk egyénien gondol­kodni, véleményt mondani, a társas életet figyelembe véve magunk alakítani éle­tünket és munkánkat. Sza­kítsunk a kötelezőnek tűnő, egészségtelen társadalmi szo­kásrenddel, akár evés-ívás- ról, akár rohanó élettempó­ról, akár álbölcs életszabá­lyokról van szó­Varga Mária ’"'í-ífTf n9flr'* „Apróság” Prognózis Szorgalmasan dolgoznak a fiatalok. Építőtáborozók Albertirsán Első ízben szervezett építőtábort Albertirsán a Pest Megyei Hűtő­ipari Közös Vállalat, ahol a nyár folyamán, négy turnusban száz me­gyénkben diák vesz részt. A középiskolás fi­atalok a hűtőházban a gyümölcsfeldolgozásban segítenek. Ottjártunk- kor a salgótarjáni Tán­csics Mihály Szakkö­zépiskola tanulói dol­goztak. ‘Felvételeink a tábori életből adnak íze­lítőt Munka után meleg ebéd várja a táberozókat. / Készülődés a kirándulásra. — Rigó Tibor felvételei —

Next

/
Oldalképek
Tartalom