Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 1.. PÉNTEK Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka Berecz Frigyes expozéja Berecz Frigyes bevezető' ben emlékeztette a képviselőket. hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására. 12 százaléka löbbé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul. a fennmaradó 35 százalékot kisebb'nagyobb mértékben támogatni kell. Az iparvállalatok átlagos hatékonysága tárgyilagos értékelés szerint csak 30—40 százaléka a létszámukkal és lekötött vagyonukkal elvileg elérhetőnek. Múltunk eddigi négy évtizedének áttekintése alapján elmondható: a tagadhatatlan, s büszkeségre is feljogosító eredmények mellett, az ipar szerkezetének fejlődését téves iparpolitikai intézkedések eltorzították. Az egyensúlyhiány miatt szűkebb források. a veszteséges tevékenységek további életben tartására törekvő erők megakadályozták az ipari . .-őrkezet folyamatos, egészséges irányú és mértékű fejlődését. Most — az elkövetett hibákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy miként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás meggyorsítását. A siker azon múlik, miként tudunk hatékonyabban beépülni a világgazdaságba, hogyan kapcsoljuk fejlődésünket a másokéhoz, s hogyan tudunk érdekeltséget kelteni abban, hogy velünk a kölcsönös előnyök alapján az eddiginél jóval nagyobb arányban működjenek együtt. Sorsdöntő, hogy az egyszerű kereskedelmi áruforgalmi kapcsolatok mellett egyre nagyobbra növeljük a szellemi termékek az ismeret és a tapasztalat behozatalát. Támogatni a hasznosat A siker továbbá azon múlik. miként változtatjuk meg fejlesztéspolitikánkat, s az annak fontos részét képező beruházáspolitikát. A továbbiakban mind a kettőt alá kell rendelnünk a befektetéspolitikának, amelynek sikerességét a szocialista gazdaságban is a rövid megtérülési idő és a magas megtérülési arány jellemzi. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújítását, továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszközrendszerének gyökeres átalakítását. A befektetés lehetőségei között ezért első helyre kell sorolnunk az Oktatást, a szakemberek elméleti és gyakorlati képzését. Ezt az alkalmazott kutatáshoz, műszaki fejlesztéshez, úi szervezési és irányítási eljárások bevezetéséhez szükéges ráfordításoknak kell követnie. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Eldöntendő kérdés, hogy a jövőben miiyen energiahordozóra építsünk. A szénbányászatról elmondotta: jelenleg mintegy 22 millió tonna szenet termelünk ki évente, ezen ütem mellett az ismert szén- vagyon elvileg több évszázadra elegendő. Ennek egy részét azonban —, ha a kitermelés költségeit az egyéb energiaimport beszerzési költségeihez viszonyítjuk — nem érdemes felszínre hozni. Éppen azért, hogy az edd'g a szénbányászatra fordított költségvetési kiadásokat később az ipari szerkezetátalakításra fordíthassuk, és a társadalom egyéb igényeire felszabadíthassuk, a szénbányászat folyamatos támogatását a jövő évtől megszüntetjük. Az ezáltal keletkező átmeneti ellátási és foglalkoztatási gondok feloldhatók. A gazdaságosan művelhető bányák — például Borsodban Dubicsány — fejlesztését az állam segíteni fogja. Elektronika, versenyképesség A vaskohászat, nemcsak mint létfontosságú szakma, de mint az egyik legnagyobb energiafogyasztó, s mint nehéz helyzetű vállalatokkal küszködő szakterület is, megkülönböztetett figyelmet igényel. Többéves vita után ez év elején megszületett a döntés: a folyamatos támogatást itt is le kell építeni! 1991-től kizárólag a jövedelmező tevékenységek folytathatók. csak az önmagukat eltartani, fejleszteni képes vállalatok maradhatnak életben. A termékösszetétel a magasabb feldolgozottságú — és ezért értékesebb — áruk javára rendeződik át. A vegyipar számos szakágazata eredménvesen működik. Többet közülük — például a gyógyszeripart, a gumiipart — húzóágazatként ismerünk. A műtrágyagyártás azonban manapság a gondjainkat növel’. A gépipar az az ágazat, amelvet manapság gyakran, s keményen bírálunk, de amelytől gazdasági helyzetünk jobbra fordítása érdekében a legtöbbet reméljük és követeljük. A jövőt megtervezni. pe’-snektívát a^ni itt a legnehezebb, a népgazdaság exportjának mégis több mint egyötödét adja. s ennek az egymilliárd dollárnak a gazdaságossága az átlagosnál lényegesen jobb. Az elektronikáról és a személygépkocsi-gyártásról külön is szólt a miniszter. Elmondta: az elektronika szinte minden területen meghatározza a versenyképességet; előnyeivel ma már döntően befolyásolja az élet minőségét. Be kell látni azonban, hogy az elektronika szerteágazó jellege miatt nem lehetséges berendezkedni az önellátásra. De összemérhető felkészültségű partnerekké kell válnunk azok számára, akik hajlandók velünk együttműködve megoldani az elektronikai alkatrészgyártás kulcsfontosságú fejlesztését és gyártását. Ezért a kormány a fejlődés segítésére az alkatrészgyártás területén vállalkozik. — Döntő az ipar szempontjából, hogy a hazai igények a jelenlegi szűkös viszonyok ellenére nagyok és növekvőek, az iparnak jelentős hazai piacot, ezáltal nem mellőzhető fejlődési lehetőséget nyújtanak. Hasonló megfontolásból került ismét előtérbe a személygépkocsi-gyártás fejlesztése. A korszerű személy- gépkocsik gyártása a technológiát fejlődésre készteti, a termelésszervezést kemény próbára teszi. Viszont szinte minden ipari szakma számára lehetőséget ad a fejlődést elősegítő módon a részvételre. Ezért a személygépkocsigyártás — ha gazdaságosan megvalósítható — a szerkezetátalakítás és (az elektronikával együtt) az egész ipar háttériparának a fejlesztése szempontjából is jelentős és előnyös lehet. Még nem dőlt el, hogy hazánkban valóban egy vagy több típust gyártunk-e, de többfélének a honosítására törekszünk. Céltudatos piacbővítés Az ipari miniszter foglalkoztatási gondjainkat elemezve megállapította, hogy azokat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túljutunk, a technikai forradalom végig- vitele és a gazdasági hatékonyságnak a fejlett ipari országokéhoz közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszámigényét. Ugyanakkor áz egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a felkészült mérnökök, szakértők, szakmunkások aránya, s ennél nagyobb mértékben csökken a betanított és segédmunkásoké- Társadalmunknak többféle lehetősége van a hatékony és csaknem teljes foglalkoztatás követelményeinek egyeztetésére. A legfontosabb a piac céltudatos szélesítése, de további lehetőségekkel is élnünk kell. A foglalkoztatás eszközeként említhető az új üzemek építése is. A munkanélküliség ellen hathatnak a szociálpolitikai intézményrendszer átgondolt módosításai is. Végül, de nem utolsósorban említhető a meglévő szolgáltatások bővítése, illetve új, nálunk még nem létező, jövedelmező szolgáltatások elterjesztése. Talán nem túlzás azt állítani: ennyi lehetőséggel okosan élve a hatékony foglalkoztatás és a gyakorlatilag teljes foglalkoztatás távlatilag valóban összhangba hozható, még akkor is, ha az iparban bekövetkező létszámcsökkenéssel egy időben a többi termelőág és az államigazgatás is létszámleadóvá válikA szerkezetátalakítás másik olyan következménye, amelynek kezelése kormányzati irányítást is igényel, az iparnak a környezetre gyakorolt hatása. Fel kell ismernünk, hogy a környezetvédelem leghatásosabb és egyben viszonylag legolcsóbb módja a megelőzés: olyan technológiák alkalmazása, amelyek nem veszélyesék. Amennyiben esetleg a veszélyt rejtő technológiák igénybevétejr le mégis elkerülhetetlé«. előre meg kell tervezni a biztonságos védelmet is. 'mint ahogyan arra a paksi atomerőmű korszerű technológiája is jó példát mutat. Ez ügyben kölcsönösen szót kell értenünk a közvéleménnyel is. A legcélszerűbb, ha a terveket nagy nyilvánosság mellett, minden érdekelt bevonásával előre megvitatjuk. A környezetvédelem nemcsak többletteher, hanem piac is az ipar számára. Hiszen igen sokféle eszközt, berendezést kell fejleszteni és gyártani a veszélyek megelőzésére, elhárítására. Aki hamar felismeri a lehetőségeket, előnyére fordíthatja a hátrányokat. Berecz Frigyes ezután arról szólt, hogy szükségessé vált egy új, az ipar fejlődését és a szerkezetváltást jobban elősegítő gazdaságpolitikának a kidolgozása Egy új gazdaságpolitika kidolgozását azonban szűk térre korlátozza az a tény. hogy a kizárólag pénzügyi szigorításokkal hatni akaró, csak rövid távú eredményre törekvő gazdaságirányítás lehetőségei elfogytak Másrészt viszont be kell látni : ma éppen a súlyos egyensúlyhiány miatt nincs arra lehetőségünk, hogy széles körben lehetővé tegyük a termelés élénkítését. a fejlesztés forrásainak bővítését, az import, a devizához jutás felszabadítását. egyszóval hogy teljes mértékben liberalizáljuk a gazdaságot. Vállaljuk a kockázatot Gazdaságunkban bizonyos mértékig már közvetlenül érvényesülnek a piac törvényei, viszont más piaci hatásokra a szabályozó rendszer csak késve, torzítva válaszol, s egyes tevékenységeket a kormány továbbra is közvetlenül kénytelen irányítani. A vállalkozás és a munkavállalás feltételei pedig népgazdasági áganként is, tulajdonformánként is eltérőek A gazdálkodókat körülvevő gazdasági erőtér emiatt bonyolult, ellentmondásos, nem képes elegendő útbaigazítást adni a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Ezért a gazdasági reformok egyik fő célja, a versenysemlegesség nem valósítható meg azonnal. Továbbra is helyes és követendő cél; minél előbb ki kell alakulnia egy olyan gazdasági környezetnek, amelyben a terhelés eredménye csak a tőkeforgatás hatékonyságától, azaz a tudástól, tapasztalattól, szorgalomtól és ügyességtől függ. Ám a támogatásleépítés összes következményét a társadalom nem képes egyik napról a másikra vállalni. Ezért önmagában a teljes — és az előbbiek szerint csak látszólagos — versenyegyenlőség megteremtése nem lendítheti fel a gazdasági fejlődést. Erre nagyobb esélyünk lehet, ha a gazdálkodói környezet megfelelő módosításával az átlagosnál nagyobb piaci teljesítményre képes vállalatok fejlődési feltételeit tesszük lényegesen kedvezőbbé. S, hogy mik lehetnének a kedvezőbb feltételek? Mindaz, amit később a gazdaság egészének nyújtani akarunk: kiszámíthatóság, vagyonér- dekelitség és vagyongarancia, fejlesztést ösztönző jövedelemszabályozási rendszer és hitelpolitikába forint külsőbelső konvertibilitása, tőke- bevonási és -behozatali lehetőség. A gazdaság kiszámíthatóvá, s a jövő tervezhetővé tételet már több alkalommal is megígértük a gazdálkodóknak, de eddig csak nagyon kevés történt ez ügyben. Ezért nyíltan az attól való aggodalmunk a felelős, hogy a vállalatok biztonságosabb fejlődéséért a költségvetés még nagyobb hiányával kell megfizetnünk. Ebből a félelemszülte bűvös körből csak akkor lehet kitörni, ha belátjuk: a magát biztonságban érző vállalat nyeresége — és így adóbefizetése — gyorsabban fog nőni. mert nem lesz teljesítmény-visszatartásra kényszerítve. Ha vállaljuk a kockázatot ami igazán nem nagy — hogy kezdetben legalább az előbb meghatározott követelményeknek megfelelő vállalatok számára több évre garantáljuk a kedvezőbb feltételeket, akkor e szűk kör növekvő teljesítményével a gazdaság egésze " is kimozdítható lesz stagnáló helyzetéből. Egy társulási, integrálódási folyamatnak kell végbemennie egyfelől a kutatás, fejlesztés és az ipari termelés, másfelől az ipari termelés és a kereskedelem között. Valóban rugalmas, gyorsan alkalmazkodó, nagy teljesítményekre képes szervezetek csak a piaci sikerekben való közös érdekeltség hatására jöhetnek létre. Ezért a társulást, az érdek- egyesítést, köz;ös vállalkozást az országhatároknak sem ’szabad korlátoznia, sőt: A miniszteri expozé után Gágyor Pál (Budapest), bizottsági előadó elmondotta, hogy a magyar gazdaságban 1957 óta napirenden van az ipar szerkezetátalakítása. A folyamat azonban igen nehezen halad. A következmény: az elmúlt másfél évtized során elszenvedett cserearány-veszteségek Magyarország II. világháborús anyagi veszteségeivel mérhetők össze. Ennek csak részben oka a nemzetközi környezet változása. A képviselők többsége vitathatónak tartja azt a szemléletet, hogy a vállalatokat szorító szabályozási rendszer azéit nem lazítható, mert szűk a makrogazdaság mozgástere. A kifejezetten rövid távú és részletegyensúlyokra datátó szabályozás az ipar és a gazdaság szerkezetének torzulásához vezet. A gazdasági környezet számos eleme ellentétesen oriPillnnalfetvétel a zsúfolt karzatról egyengetnünk kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok útját. A szocialista országokkal is tovább akarjuk erősíteni kapcsolatainkat, mert ez mind a magyar ipari termékek értékesítése, mind a számunkra fontos szocialista ipari termékek behozatala szempontjából döntően fontos. fl kormány felelüssége Az ipari miniszter elmondta: a szerkezetváltás fő mozgatóereje a piaci igényeket jövedelemszerzés céljából elvállaló gazdálkodói döntés lesz. A kormány azonban ezután sem vonulhat vissza a pártatlan szemlélő szerepébe. A gazdaság egészének fejlődéséért, ezen belül a gazdasági szerkezetváltás folyamatosságáért továbbra is felelősséget kell vállalnia. A rábízott eszközökkel befolyást kell gyakorolnia a fejlődés menetére. Berecz Frigyes szólt az emberi tényezők jelentőségéről a szerkezetátalakításban, s ennek során végezetül kiemelte: — Tárgyilagosságra van szükség, s arra a meggyőződésre. hogy a szerkezetátalakítás feladata a mi dolgozóink képességeinek teljes kifejtésével megoldható, s helyzetünk ezúton ismét jobbra fordítható. Ezáltal megnyitható az út egy olyan fejlődési pálya előtt, amelyen végigjárva felzárkózhatunk a fejlett gazdaságú országok sorába. Több mint egymillióan dolgoznak az iparban. Tudják. hogy munkájuk sikerétől döntően függ az egész társadalom boldogulása és ezért érzik felelősségüket. Az ipar viszont csak a társadalom egészének megértő segítségével lehet sikeres. Elgondolásaival. eltökéltségével ezt a cselekvő közreműködést. támogató egyetértést szeretné elnyerni. entál, semlegesíti az ösztönzést- Az exportösztönzés gyakorlata ellentmondásos, eszköztára szegényes és sematikus. Az egyik legfontosabb feladat az ár- és bérrendszer reformja, valamint az adórendszer korrekciója. Ezzel lehet ugyanis biztosítani a gazdaság helyes orientációját. A fejlesztési források bővítéséhez a külföldi források beáramlását a jelenleginél is kedvezőbbé és gördülékenyebbé kell tenni- A mainál lényegesen kedvezőbb feltételeket kell kínálni, elhárítva az ennek még útjában álló adminisztratív és egyéb akadályokat. Hangsúllyal szólt arról, hogy a szerkezet- átalakítás egyik kulcseleme a képzés, az oktatás, az átképzés. Ebből kiindulva nem viselhető el, hogy hazánkban százezer lakosra alig ezer (Folytatás a 3. oldalon.) Hozzászólások
