Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. JÚLIUS 1.. PÉNTEK NOGRAD 3 Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) egyetemi és főiskolai hallga­tó jut, míg más, hozzánk ha­sonló fejlettségű országokban számuk meghaladja a 2500- at. Kovács Mátyás (Komárom m.), részletesen beszélt a válságágazatként számon tartott szénbányászat hely­zetéről. Javasolta, hogy ké­szüljön tételes elszámolás ar­ról: a bányászatban és má­sutt elhibázott beruházások hogyan terhelték meg a nép­gazdaságot. Dudla József (Borsod- Abaúj-Zemplén m.), leszö- geszte: az ipari szerkezetát­alakítás nagyon összetett, sokrétű feladat; megvalósí­tása nemcsak műszaki-gaz­dasági koncepciót, eszközö­ket igényel, hanem egyértel­mű és határozott politikai akaratot. magatartást és társadalmi támogatást is. A megújulás ezért nem csupán ágazati feladat, az ipart nem lehet kiemelni gazdasági, társadalmi környezetéből. Sziráki András (Szolnok m.), arra hívta fel a figyel­met. hogy hosszú ideje a források jelentős részét az energiaágazat és a kohászat fejlesztésére fordítják, ami hátrányosan érinti a feldol­gozóágazatokat. Meglehető­sen sok pénzbe kerülnek a kiemelt beruházások. így a tengizi. a bős—nagymarosi, a paksi fejlesztések, és je­lentősen megterhelik a költ­ségvetést a kohászati támo­gatások. Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun m.), felszó­lalásában a vidéki ipartele­pítéssel kapcsolatos ellent­mondásokkal, anomáliákkal foglalkozott. Reidl János (Somogy m.), emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban határozott tendenciával erősödött a ma­gyar népgazdaság térvesztése a világpiacon. Ebben nem kizárólagosan a minőségi szempontok játszottak sze­repet. de valószínűsíthető, hogy ez volt az eddigi fő ok. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési kon­cepció általános irányai és céljai messzemenően korsze­rűek. és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak, a gazdasági feltételek bizto­sítása viszont csak kemény munkával teremthető meg. Rámutatott: a jövőben a kí­vánt külpiaci pozíciót ne az import kényszerű korlátozá­sával. hanem a hatékony importra is támaszkodó tel­jesítmények dinamikus növe­lésével érjük el. Tétényi Pál végezetül a következőkben foglalta ösz- sze az ipari szerkezet módo­sításának általános feltéte­leit: — a vállalatok nyere­ségérzékenységének növelése és a tartósan veszteséges te­vékenység leépítésének kény­szere; a termelési tényezők, a tőke hatékony hasznosítá­sában, a vállalat távlati eredményességében való ér­dekeltség megteremtése; a hazai és nemzetközi terme­lési és tudományos-műszaki munkamegosztásnak a jelen­legit jelentős mértékben meghaladó szintje; a műsza­ki fejlesztés és az ipari szer­kezetváltás összeépülése, az ezt elősegítő eszközök bizto­sítása; a szerkezetváltás sze­mélyi, emberi feltételeinek javítása, a foglalkoztatási gondok csökkentése képzés és továbbképzés, átképzés, új munkahelyek teremtése révén. A vitában szót kért még: Zsidei Istvánná (Heves m.), Varga Gyula (Szabolcs-Szat- már m.), Csongrádi Csaba (Heves m.), Biacs Péter (Bu­dapest), Kiss Dezső (Borsod- Abaúj-Zemplén m.), Novák Lajos (Szabolcs-Szatmár m), Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m.), László Ferenc (Fejér m.), Balogh Gábor (Baranya m), Antal Ferenc (Veszprém m.), Fiák László (Hajdú-Bihar m.), Morvay László (Budapest), Magyar Pál (Békés m.), Vona Fe­renc (Budapest), Kócza Imre (Heves m.), Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m.)­Miután az ipari miniszter beszámolójához több hozzá­szóló nem jelentkezett, a vi­tát berekesztették. Az Országgyűlés ma foly­tatja munkáját, elsőként Be- recz Frigyes ipari miniszter válaszol az ipar szerkezeti átalakításáról folytatott vi­tában elhangzott képviselői észrevételekre, javaslatokra. Parlamenti CnU|nnn|/ h«lvptt lágyáét OQDIOllOK Ildy t?TT Somogyi László miniszter évödve dorgálta Vastag Otti­lia képviselőt: szavazataik­kal annyi munkát adtak a számlálóknak, hogy nem akar véget érni a szünet. Az Országgyűlés elnökének meg­választásakor az igenek mel­lett tetemes a nemmel sza­vazók száma, a voksolást pe­dig parázs vita előzte meg. Jelezve: rutinból már ez a munka sem megy. Erről ta­núskodtak a korábbi dönté­sek is: az egyik nógrádi hon­atya továbbra is Sarlós Ist­vánt látná szívesen a Ház elnöki székében, egy-egy nógrádi képviselő pedig az Elnöki Tanács elnöke, illet­ve a művelődési miniszter ellen szavazott. Nyílt ülésen — ez is a változások között említhető. Hogy valóban szakítani kell a sablonnal, a formali­tással, arról tanúskodik egy „közbeszólás”. Már megmoz­dult a sajtópáholy, kihirdet­ték a titkos szavazás idejé­re a szünetet, amikor Király Zoltán Csongrád megyei kép­viselő szóvá tette: a képvise­lőket nem is kérdezik, van-e más javaslat az Országgyű­lés elnökére. Az ezt követő vita bizonyítja: tanulni kell a demokratizmust. A képviselőknek, hogy meg­alapozott javaslatokat tegye­nek, s a vita vezetőjének, hogy felkészülten, határozot­tan tartsa kézben a véle­ménycserét, világosan és egy­értelműen szavaztasson. Így látta ezt a karzatról Patkós István bujáki tanács­elnök is, aki Sándor Gábor képviselő vendégeként kísér­heti figyelemmel az ülésszak munkáját. — Külön öröm, hogy ép­pen most lehetek jelen, ami­kor a legfőbb államhatalmi szerv igyekszik valósággá tenni szavazás helyett a vá­lasztást. Szimpátiával kísé­rem azt is. hogy az új köve­telményekhez igazítják a „csapatot”- A döntés helyes­ségéről pedig — főként Pozs- gay Imre esetében — sokat elárult a taps. A karzat élénken figyelt, s az egyik legfőbb tapasztala­tot így adja közre Patkós István. — Látni, hogy szűnik a formalitás, az automatikus kézfelemelés. Talán ennek tudhatok be a vitavezetés­ben tapasztalt bakik is. Hogyan tovább? Dr. Bar- talné dr- Borszéki Erzsébet képviselő röviden ezt mond­ja: — Nem kellően előkészí­tett, a képviselők vélemé­nyét nem tükröző döntési javaslatokat, alternatívák nélkül, ebben az Országgyű­lésben már nemigen lehet előterjeszteni. Legalábbis a leszavazás ve­szélye nélkül nem. Kelemen Gábor D Külügyminisztérium közleménye őszi István, külügvminisz- ter-helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette loan Chirát, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársaság kor­mányának a kolozsvári ma­gyar főkonzulátus bezárásá­ra vonatkozó román dön­téssel kapcsolatos álláspont­ját. Kifejtette: a magyar kor­mány sajnálattal vette tu­domásul, a román döntést, és felhívja az RSZK kor­mányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben lévő szerződéseivel, az európai együttműködés normáival, a helsinki záróokmány és a madridi utótalálkozó meg­állapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában pél­da nélkül álló intézkedés sú­lyosan károsítja a magyar— román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a ro­mán vezetés által az intéz­kedéshez ürügyként felho­zott budapesti tüntetés tör­vényes keretek között zaj­lott le, az azon részt vevők az emberi jogok érvényesí­tése érdekében, a humani­tárius kapcsolatok korláto­zása, a romániai nemzeti kisebbségek hátrányos meg­különböztetése ellen emelték fel szavukat Nem irányult tehát a Román Szocialista Köztársaság, annak társadal­mi rendje és a szocializmus ellen. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép barátsága mellett, mentes volt a nacionalista, sovi­niszta megnyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségei­vel összhangban messzeme­nően gondoskodtak az RSZK budapesti nagykövetségének biztonságáról, működésének zavartalanságáról. A külügyminiszter-helyet­tes kifejtette, hogy az MNK kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkíté­sében keresi a vitás kérdé­sek megoldását, hanem vál­tozatlan türelemmel és kitar­tással munkálkodik a ma­gyar—román kapcsolatok fej­lesztésén a két nép barátsá­gának erősítésén. (MTI) Elént vitaszellem a szovjet pártértekezleten Csütörtökön a Kreml kongresszusi polotájában folytatta munkáját az SZKP XIX. országos érte­kezlete. Pontban 10 órakor, a reg­geli ülésen elnöklő Nyiko- laj Rizskov kormányfő el­sőként Viktor Posztyinkov- nak, a sztavropoli brojler- egyesülés vezérigazgatójá­nak adta meg a szót. Poszityinkov röviden ele­mezte az átalakítás mene­tét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudo­mány nem segíti eléggé a termelést, s ezért a terme­lésirányítóknak nemegy­szer „saját kútfőből” kell rátalálniuk a legfejlettebb módszerekre. A küldött­társak érzékelhető egyetér. tésével találkozó véleményt a vezérigazgató azzal is megtoldotta, hogy a tudo­mányok és a gyakorlati élet közötti indokolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális prog­ramjának lassú megvalósu­lását. Hangsúlyozta: ideje felhagyni a felülről és tol­dalról való beavatkozás ká­ros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi ter­melést. Elkeseredetten szólt arról, hogy a bürokraták „z állami vállalatokról szóló törvényt annak életbe lépte­kor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés el­vét. Végezetül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztra­tív módszerekkel fogja le­váltani a bürokratákat, ak­kor azzal nem viszi előbb- ra az ügyet. Éppen „ gaz­dasági és politikai reformo. kon keresztül, a tömegtájé­koztatási eszközök révén kell mozgósítani az egész társadalmat, s akkor a bü­rokratáknak menniük kell. forró lesz a talpuk alatl a talaj. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érke-, zett Venyiamin Jafin gép­kezelő felszólalása. — A rengeteg határozat, a meg­valósításukban mutatkozó bizonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kapkodás sók hibához vezet, amint ezt az iszákosság elleni harc pél­dáján is tapasztalhattuk — mondta. Ki kell jelölni elsődleges fontosságú adatokat, mindegyiknél megjelölni a végrehajtás ha­táridejét és a személy sze­rinti felelősöket. Az embe­rek tudni akarják, hogy például a Politikai Bizott­ság tagjai konkrétan, sze­mély szerint, miért felelő­sek, Jarin határozottan sík- raszállt az ökológiai prob­lémák mielőbbi bátor meg­oldásáért, és azt javasolta, hogy állítsák össze az öko­lógiailag leghátrányosabb helyzetben levő városok jegyzékét, s tegyék állami feladattá helyzetük két éven belüli gyökeres megjavítá­sát. Indítványozta továbbá, hogy a minisztériumok és főhatóságok első számú ve­zetői rendszeresen vagy a dolgozók alkalmankénti ké­résére közvetlenül a dol­gozó kollektívákat tájékoz­tassák az általuk vezetett szervezet tevékenységéről. Anatölij Logunov, a moszkvai államai egyetem rektora felvetette, hogy a .párt Központi Bizottságá­ban földrajzi területi egy­ségek vagy szakterületek szerint hozzanak létre rész­legeket a társadalom életé­ben felmerülő kérdések ta­nulmányozására. A PB jól támaszkodhatna e részlegek következtetéseire. A pro­fesszor megemlítette azt is, hogy egyesek felülről be­avatkozva próbálják el­nyomni a tudományos más­ként gondolkodást, és va­lamiféle többségi vélemény elsődlegességét hangoztat­va akadályozzák a külön­böző vélemények párhuza­mos létezését vagy adott esetben ütközését. Az or­szág többi felsőfokú tanin­tézménye rektorának nevé­ben javasolta: hozzák lét­re a szovjet egyetemek szö­vetségét, amely részt venne minden fontos felsőoktatási kérdés megoldásában. A hatalom mechanizmu­sában rejlik a fő oka an­nak, hogy olyan épületet emeltünk, amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsumber Pa- tiasvili, a Grúz KP KB el­ső titkára. — Aki elválaszt­ja a sztálinizmus jelenségét Sztálin személyétől, az le­egyszerűsíti a történelmet, a fejlődés törvényszerűségeit, és nem veszi figyelembe a Sztálin halála után is erő­södő, új kultuszokat terem­tő hatalmi mechanizmust. Az apparátust meg kell fosztani annak lehetőségé­től, hogy megvalósíthassa bürokratikus funkcióit, megzavarhassa az önigazga­tást — hangoztatta a grúz vezető. Patiasvili állást fog­lalt az értelmiség szerepé­nek növelése mellett is, hangsúlyozva, hogy jogai­kat és lehetőségeiket éve­ken át lábbal tiporták. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára először a nem­zeti nyelv, kultúra megőr­zésének fontosságáról be­szélt. A Komi Autonóm Köztársaság hosszú ideje az ország európai ipari köz­pontjainak nyersanyagbá­zisa, de a szénért, kőolajért, földgázért és fáért jófor­mán semmit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az autonóm köztársaság fejlő­dését, mielőbb át kell térni az önfinanszírozás és ren­tabilitás módszereire. Ki­fejtette azt is, hogy nagyobb nyilvánosság kell a párt­munkások cseréjekor, a szer­vezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon lassú az átalakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélkü­li falvak listájának összeál­lítására, az iszákosság elle­ni harcra emlékeztetett — nem vonták felelősséere. Az, aki korábban tevéke­nyen végrehajtotta a pan­gás politikáját, most. az át­alakítás időszakában nem vehet részt a központi párt­ós állami szervek munkájá­ban. Mindenért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konk­rét neveket sürgető közbe- szólására Melnyikov, a KB Központi Párteilenőrző Bi­zottságának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet, a legfelsőbb tanács elnök ségének elnökeként dolgo­zó Gromtikót, a Pravda fő- szerkesztőjét, Viktor Afa- naszjevet és az A'merika- kurtató Intézet igazgatóját. Arbatovot említette. Komolytalan úgy beszélni az átalakításról, hogy nem nevezzük meg azokat, akik évtizedeken át zavarták éle­tünket és ^unkánkat — ál­lapította meg V- Sztarodub- cev, a tulai terület egyik ag­ráripari egyesülésének elnö­ke. Javasolta, hogy vizsgál­ják meg, milyen erkölcsi­anyagi felelősség terheli a haladás kerékkötőit, s ha be­bizonyosodik felelősségük, fosszák meg őket nyugdíjuk­tól és feleljenek tettükért. az fel­Gorbacsov: olyan tanácsokat, amelyek az embereket képviselik A demokratizálás sarkkö­ve a tanácsok életerős, nép­hatalmi szervként való újjá­születése, úgy, hogy e taná­csok az új választási rend­szer alapján jönnének lét­re. és a lehető legteljesebb mértékben garantálnák a társad almunkban meglévő sokszínű érdekek kifejeződé­sét — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a párt XIX. országos értekez­letén az általa vezetett ha­tározat-előkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizonyos nézeteltérést, amely a kül­döttek körében annak a ja­vaslatnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek tit­kárait ajánlják a helyi ta­nácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az ap­parátus, nem a szovjet po­litikai rendszer valamilyen láncszeme, hapern ä nép az, amelynek meghatározó for­radalmi szerepet keLl ját­szania. Gorbacsov emlékez­tetett rá, hogy az országban forradalmi kitartást követe­lő, hatalmas munka folyik, majd hozzátette, hogy az győz, aki kitartó. Sajnos, egyeseket megrémített az országban kibontakozó de­mokratizálási folyamat, a társadalmi gondolkodás moz­galmassága pánikba kergeti őket. A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell ki­dolgozni. Mint mondta, ma a tanácsok a nép képviselői­ből álló szervként saját vég­rehajtó bizottságaik aláren­deltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az em­bereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásává. Ahhoz, hogy a tanács működése be­induljon, a tanács tekinté­lyét a pártéval kell megerő­síteni. Sem a nép, sem a világ előtt nincs szégyenkezniva­lónk — szögezte le Gorba­csov. — Hatalmon lévő párt vagyunk, s a világon min­denütt a hatalmon lévő párt alakítja meg a kormányt, alakítja ki a végrehajtó ha­talmat minden szinten. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni. Érezzük növekvő felelőssé­günket az átalakítás jelenle­gi szakaszában, fgy most ar­ról van szó, hogy a párt te­kintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát­A konferencia által rög­zítendő új követelmények szerint a párttitkárokat min­den szinten titkosan választ­ják meg két-három vagy még több jelölt közül. Követ­kezésképpen a pártvezető ki­állja a demokrácia próbáját, s csak ezután ajánlják a ta­nácsi vezető tisztére — fe­jezte be Gorbacsov. A pártértekezlet ma foly­tatja munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom