Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 14., KEDD I SZOT elnökségének ülése Gáspár Sándor és Baranyai Tibor kérte q nyugdíjazását Testületi vita a bérreformról, az üdülések dijáról Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a szak- szervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét, s egyéb, időszerű Szakszervezeti kérdéseket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Sza- lay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Az elnökség megállapította, hogy a korábbi időszak bérpolitikája nem szolgálta megfelelően a gazdaságpolitika céljait, nemcsak a dolgozók keresetének növekedését, hanem a vállalati teljesítmények fokozását is korlátozta, s emellett jelentős bérfeszültségeket is okozott. A szakszervezeti mozgalom hosszabb távon olyan bérpolitika és bérrendszer kialakítását, működtetését tartja szükségesnek, amely biztosítja a reálbérek tartós, érzékelhető, minden dolgozót érintő növekedését, s ezzel együtt a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását. A bérek növekedésének fedeznie kell minden munkavállaló számára az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedését. A szakszervezetek önálló bérpolitikájának eredményes, hatékony képviseletéhez megfelelő intézményi és eszközrendszerre is szükség van, aminek egyik legfontosabb eleme az érdek- egyeztetésen alapuló béralku. A bérreform bevezetése természetesen hosszabb időszakot igényel, az első intézkedések azonban el- odázhatatlanok, s az elnökség már jövőre szükségesnek tart bizonyos változtatásokat. Egyebek között törekedni kell a reálbérek csökkenésének megállítására. Az elnökség úgy döntött, hogy a bérreformra vonatkozó elképzeléseit a SZOT lesközelebbi ülése elé terjeszti megvitatásra, s az ott elfogadott állásfoglalás alapján tagsági vitára bocsátja. A szakszervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló előterjesztés vitájában az elnökség úgy foglalt állást, hogy az egyre nehezedő, éleződő pénzügyi, gazdasági gondok miatt 1990-től alapvetően módosítani szükséges a kedvezményes üdültetés egész szervezeti, elosztási rendszerét. A térítési díjak jelenleg jóval alatta maradnak az üdülés valóságos költségeinek; a kedvezményes szakszervezeti üdültetés személyenkénti egynapi átlagos 'költsége 325 forint, s ebből a dolgozónak átlagosan mindössze 71 forintot kell megfizetnie. A változtatásokkal azt kell elérni, hogy a jövőben ne magát az üdültetést igénybevevőket támogassák. Ennek érdekében a SZOT elnökségének javaslata szerint a kedvezmény nem épülne be automatikusan az üdülőjegy árába, hanem az a beutalókkal együtt az atapszer- vezetekhez kerülne, s ott a tagság döntése alapján a jelenleginél differenciáltabban — és. feltehetőleg igaz-' ságosabban — használhatnák fel dolgozóik támogatására. A szak szervezeti üdültetés új rendszerére vonatkozó javaslatát az elnökség ugyancsak a SZOT plénuma, majd a tagság elé terjeszti vitára. Tekintettel az üdültetés pénzügyi gondjaira, valamint arra, hogy a jelentős áremelkedések ellenére az elmúlt években sem változtak a térítési díjak, a SZOT elnöksége úgy foglalt állást, hogy még a tervezett átfogó változtatások előtt emelni szükséges a térítéseket. Ez év negyedik negyedétől a dolgozók által fizetendő átlagos napi téríté'- si. díj a jelenlegi 71 forintról 100 forintra növekszik. A SZOT elnöksége most is foglalkozott a kibontakozást szolgáló folyamatos és időszerű szakszervezeti tennivalókkal. Ennek keretében áttekintette a SZOT és a Minisztertanács vezetőinek soron következő megbeszélésén megvitatandó témákat, különös tekintettel1 az 1988—89-es évek várható ár-, bér-, jövedelem- és szociálpolitikai folyamataira. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támogatólag terjessze a SZOT plénuma elé. A testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a 'SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság kedden tartja alakuló ülését. A bizottság elnöke Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-re ösz- szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az újságírók kérdéseire válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy a jelölőbizottság az ágazati ’szakszervezetek képviselőiből áll, s javaslatát a személyi változásokra a SZOT tagjaival való konzultáció után teszi meg. Szükségessé válik a SZOT vezetésének ismételt áttekintése, s hogy milyen változásokra lesz szükség, az az elkövetkezendő napokban a különböző színtű konzultációk eredményeként álakul ki — mondotta a SZOT szóvivője. A szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit illetően is több kérdés hangzott el, elsősorban arra vonatkozóan, .hogy a szakszervezetek miként tudják majd képviselni tagságuk érdekeit. Válaszként elhangzott: ahhoz, hogy a szakszervezet érdemben léphessen fel a dolgozók érdekei mellett, nemcsak a mozgalom megújítására, hanem jogi garanciákra is szükség van. A szakszervezetek megújuló érdekvédelmi rendszere alapja lehet a régóta várt szakszervezeti törvény megalkotásának. (MTI) Á SZÖVOSZ elnöksége az ellátásról Az alapvető napi cikkekből kiegyensúlyozott ellátást nyújtottak az év eddig eltelt időszakában a fogyasztási szövetkezetek. Élelmiszerből, ruházati és vegyesiparcikkekből az áfészek üzleteiben csökkent a fogyasztás — egyebek közt ezt állapította meg hétfői ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület, a szövetkezetek 1988. évi gazdálkodásának eddigi tapasztalatait elemezte. Megállapították azt is, hogy az új szabályozási rendszerre való áttérés megnehezítette az évkezdetet, s különösen az áfészeknél jellemezte kapkodás a tervezést. A szabályozók egységes értelmezése még jelenleg is gondot okoz az új rendszerű gazdálkodásra való áttérésben. Dicsérő oklevél a ceredi tsz-nek (Folytatás az 1. oldalról.) szesei, hanem kovácsolói is voltak az utóbbi évek eredményeinek és a korábbi sikertelen időszaknak. Hangsúlyozta, hogy a múlt évi, üzemet hátrányosan érintő és számba vehető szabályozók, az 1987-es gazdasági év indulásakor nemcsak óvatosságot, bénultságot okozó félelmet okozott, hanem a korábbinál nagyobb együttes akaratot váltott ki, amely aztán elvezetett a legsikeresebb gazdasági esztendőhöz. Aztán így folytatta: — Az első fél évhez közeledve megállapíthatom, hogy a dolgozók többsége megértette, magáévá tette az ez évi célkitűzéseket. Pénzügyi helyzetünk jobb mint bármikor, a határ képe bizakodásra ad okot. Állatállományunk nemcsak létszámában, hanem minőségében is nőtt, az ipari tevékenység pedig egész évre biztosít feladatot. Megköszönte a dolgozók munkaszeretetét, kulturáltságát, majd felhívta a figyelmet, hogy az eredmények csak a korábbi teljesítményhez képest jelentősek, az átlag fölé való kerülés több és minőségileg más munkát igényel. Az ünnepi megemlékezés után Rednágel Jenő, a MÉM miniszterhelyettese tisztelettel szólt a végzett munkáról, majd rátérve a mező- gazdaság jelenlegi helyzetére, a kilátásokat az időjárás jóvoltából biztatónak nevezte. Ez azonban nem vonatkozik a stagnáló szarvasmarha- és juhtenyésztésre. Ezután utalt arra, hogy a minisztérium az eredményesebb piaci és kereskedelmi munka megteremtése érdekében, a feltételek kidolgozásán fáradozik. A mezőgazdaságnak a jövőben az eddiginél jobban az igényekhez kell igazodnia. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke levélben fejezte ki elismerését és jókívánságait, majd a miniszterhelyettes Kiváló munkáért miniszteri, a termelőszövetkezet elnöke pedig Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetéseket adott át. Grósz Károly (égadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán szintén találkozott az amerikai politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Rehabilitálások a Szovjet- unióban A Szovjetunió legfelsőbb bírósága hétfőn hatálytalanította azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 1936-ban és 1937-ben Grigorij Zinov- jevre, Lev Kamenyevre, Georgij Pjatakovra, Kari Ra- dekra és társaikra mondtak ki. A hírt az Izvesztyija című szovjet napilap hétfő esti moszkvai kiadása közölte. A szovjet igazságügyi szervek ezzel újabb, a harmincas évek koncepciós perei során halálra ítélt politikusokat rehabilitáltak — mutatnak rá Moszkvában. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a legfelsőbb bíróság február elején hatálytalanította az úgynevezett harmadik nagy moszkvai perben hozott ítéleteket, amelyek nyomán kivégezték többek között *Nyikofaj Buharint és Alekszej Rikovot. Palesztin belharc Dél-Bejrútban A tűzszüneti felhívások és közvetítési erőfeszítések ellenére, hétfőn kiújultak a palesztin belharcok a dél- bejrúti palesztin menekült- táborok körül: Abu Musza emberei kézifegyverekkel, valamint a Szíria által ellenőrzött Nyugat-Bejrútban . és a Suf-hegységben felállított nehéztüzérséggel lőtték a már egyébként is romokban levő Satilát és Bordzs el-Baradzsnét. A küzdelem az Arafat vezette El-Fatah harcosai és az Arafatta! szemben álló „El Fatah — Ideiglenes főparancsnokság” nevű szervezet — Abu Musza hívei — között folyik, és polgári áldozatai vannak. A hét közepén kiújult küzdelemben legalább húszam -haltak meg és száz felett van a sebesültek száma. A hat hét óta tartó belvillongások távolról sem teljes mérlege: 60 halálos és 400 sebesült. Satila közelében a hét végén egy Szíriái katonát is halálos lövés ért. Az EGK és Magyarország A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei jóváhagyták az EGK és a KGST együttműködését kilátásba helyező közös nyilatkozatot, s kifejezték azt a politikai akaratukat is, hogy Magyar- országgal minél hamarabb eredményesen befejeződjenek a kereskedelmi és a gazdasági együttműködési egyezmény megkötését célzó tárgyalások. (MTI) Nem valósult meg a remélt szocialista többség 1 francia választások eredménye A francia nemzetgyűlési választásokon váratlan döntetlen eredmény született: egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök szocialista pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Az Két mandátum sorsa még ismeretlen, mert a francia Polinézia tengerentúli területén elmúlt vasárnap még csak az első fordulót tartották. A részvétel ebben a fordulóban is alacsony maradt — a választásra jogosultak mintegy 70 százaléka járult az urnákhoz. A választás eredményével újszerű helyzet állt elő Franciaországban: az V. köztársaság 30 éve alatt először történt meg, hogy a nemzet- gyűlésben nincs többsége egyetlen politikai erőnek sem. Az újraválasztott Mitterrand elnök kezében a döntés, milyen kormányt próbál adni az országnak. Az eredmény csalódást okozott a szocialista pártnak, elégedetlenséget keltett a súlyos vereségre felkészült jobboldalon és elégedettséggel vegyes bosszúságot okozott a nemzeti frontnál, amelynek egyetlen hírmondója maradt az új parlamentben, egy alig ismert hölgy. Michel Rocard miniszterelnök kijelentette, hogy ez az eredmény „tökéletesen megadja a módot” az elnöki politika végrehajtására — vagyis bízik benne, hogy Mitterrand megtalálja a lehetőséget a szükséges kormány- többség összekovácsolására. Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette, hogy a kommunisták a népi erők új egységével és új politikával javasolják kivezetni az országot a válságból. Sajnos, az elnök másféle politikát követ és a jobboldal felé akar nyitni, így szó sincs arról, hogy az FKP támogatná ezt a kormányt. Ha a leFKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzetgyűlésben, de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormány- koalíciót. A választások második fordulója után a következő végeredmény alakult ki: 276 (+61) 27 (—8) 126 (—25) 129 (—2) 16 (+4) 1 (—30) endő kormány bármely téren haladó intézkedéseket tesz, a kommunisták abban támogatják, de nem állnak be az elnök táborába, A jobboldalon Giscard d’Estaing volt elnök üdvözölte, hogy a szocialisták nem kaptak többséget. Ügy minősítette az eredményt, hogy ez az egész ország győzelme az örökletes ellenségen, a megosztottságon, mert most a franciák „két fele” kénytelen lesz együttműködni. Jean Lecanuet, a Giscard alapította UDF elnöke mindjárt felvetette egy nemzeti egységkormány gondolatát. Jacques Chirac, az RPR vezére az elnök kudarcának értékelte, hogy felhívásai ellenére a franciák nem adtak nemzetgyűlési többséget politikájának. Le Pen a maga szélsőjobboldali pártja, a nemzeti front érdemének tulajdonította, hogy sikerült megtörni a „rózsaszín hullámot”, amely végül is nem. borította el a nemzetgyűlést. Felszólította a klasszikus jobboldal vezéreit, hogy vonják le ebből a következtetést és ezentúl minden választáson eleve fogjanak össze a nemzeti ironttal. A jobboldali vezetők egyelőre nagyon tartózkodóan nyilatkoznak a kilátásokról, mert meg akarják várni, merre lép az elnök. Mindenesetre a centristáknál van ma a politikai helyzet kulcsa, mert számban megerősödve kerültek ki a választási csatából, és ez megkönnyíti számukra a leválást a jobboldalról és a szövetkezést az elnöki többséggel. (MTI) Szocialista párt és szövetségesei FKP Tömörülés a köztársaságért (RPR) Unió a francia demokráciáért (UDF) Egyéb jobboldali Nemzeti front Uj rendszer a továbbképzésben (Folytatás az 1. oldalról) pali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíjára összesen egy szövetkezet kért a SZÖVOSZ- tól vissza nem- térítendő támogatást. A személyzeti munkához kapcsolódva: a szövetkezet gazdasági céljait segítő személyzeti stratégiát foglalhatja magába egy középtávú személyzeti tervezet. Ennek tartalmaznia kell a legfontosabb célkitűzéseket, a személyzeti munka alapvető feladatait és az ezt szolgáló résztevékenységek terveit. Ide* tartozik a káderutánpótlási, -képzési és -továbbképzési terv, a minősítési terv, az oktatási és nyugdíjaztatási terv. Választott vezetőknél a ciklushoz igazodóan, a megbízás letelte előtt 6 hónappal érdemes a minősítést elkészíteni. A minősítés a jövőben nem lesz párthatáskör, de célszerű kikérni az illetékes pártszerv véleményét. A minősítésre kötelezettek meghatározott körére vonatkozóan a szakszervezet és a KISZ rendelkezik véleményezési joggal. A véleményezési jogkör gyakorlása minden esetben a testület feladata. A társadalom és a gazdaság részéről egyértelműen növekedni fognak a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. A célok középpontjában a versenyképesség, a produktivitás fokozása és a minőségi színvonal javítása áll. A személyzeti munka fejlesztésének elengedhetetlen követelménye a vezetőképzés és -továbbképzés korszerűsítése, az igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás. Ennek szellemében a SZÖVOSZ továbbképzési és oktatási központja megújítja a vezetőképzés és -továbbképzés rendszerét. A vezetők közül elsősorban a felső vezetők képzésével, továbbképzésével kíván a jövőben foglalkozni, mert ennek a rétegnek a legnagyobb a ráhatása a szövetkezetek fejlődésére. Az új rendszerű felsővezető-továbbképzés a teljes vezetési tevékenységet átfogja és különböző blokkcsoportokra épül, amelyek közül a tanfolyamon részt vevők a számukra fontosnak tartott blokkot választják ki. A középvezetők sza ktan- folyami képzését és továbbképzését. valamint a tisztségviselők oktatását a jövőben a megyei szövetségek feladatává kívánják tenni.
