Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
I 4 NÖGRÄD 1988' JÜNIUS 11» szombat « Kitüntetett mérnök tanár az ipariban Előre gondolnak Nyári kínálat Kálién Kissé zsúfolt, de barátságos hangulatú az apró iigazgatohel yettesi szoba a salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az asztalon, ülőalkalmatosságokon a végzett munka tartozékai, a falakon ott díszlenek az iskolai ünnepségek — főként ballagások — jól ismert ereklyéi, a tarisznyák. A tanév végén sem lehet lazítani, sőt, igazából ilyenkor nem lehet. Gyime- si Tibor is meglehetősen nehezen tudott időt szakítani bokros teendői közepette a beszélgetésre. Két értekezlet közé valahogyan csak befértem, persze az ő kifejezett akaratával, mert ha az angolóráját nem mondja le, akkor talán még most is az időpont egyeztetésénél tartanánk. A salgótarjáni ISZI igazgatóhelyettese, bár Neműiben született, négyéves korától Baglyasalján él, s figyelmen kívül hagyva a közigazgatási különbségeket. őstarjáninak számít. — Jó szívvel emlékszem vissza baglyasi matematika- tanáromra. Kárpáti Fe- rencre. Akik nála tanultunk és tanultak, azok megalapozott tudást kaptak, és amire ő hármast adott, az biztos, hogy annyit is ért... Az ember általában törekszik a valakihez való hasonlósághoz, a példaképhez, s ez lehet egy személy is, vagy több személyből összegyűrt. Számomra Kárpáti Ferenc a minta. Tőle lestem el a gyerekekkel való bánásmódot, amit a legpontosabban a szerető szigor kifejezéssel illethetek. Szoktam is mondani a szülői értekezleteken: legyenek nyugodtak a kedves szülők, a gyerek nálunk kézben lesz, megfogjuk, de szeretettel közelítünk hozzá, és egyéniségéből, tehetségéből annyit hozunk ki, mint amennyit enged magából. Gyimesi Tibort kereskedőszülei a műszaki pályán indították el. A salgótarjáni gépipari technikumban 1959-ben végzett, s minthogy a focinak is megszállottja volt, egy évet segédmunkásként lehúzott a szénbányák zagyvái gépműhelyében. Tizennyolc éven keresztül kergette a labdát. Diplomáját a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte 1965-ben. Gépészmérnök lehetett volna. .. — Az én második kohóm az egyetem volt, a rajzterem, ahol éjszakákon át rajzoltunk, beszélgettünk, vitatkoztunk. Itt is remek matematikatanárom volt: Obádovics J. Gyula. Élvezet volt az óráira járni, szinte hihetetlen, ugye? Rendkívül egyszerűen tudta tolmácsolni a legnehezebb feladatokat, rendkívüli emberséggel. S bár sohasem bohóckodott, éreztük erőteljes humorát. Nem jellemző, hogy mérnöki képzettséggel tanár lesz valaki. A mérnök, ha nem is a végzettségének megfelelő munkát lát el, rendszerint a gyárkapun belül marad. Gyimesi Tibor sorsa másként alakult: ő be sem lépett a gyár kapuján. — Választásomban semmiféle tudatosság nem volt. Egyszerűen mindenképpen haza akartam jönni a szüléimhez. Hívtak pedig Debrecenbe, Gyöngyösre, de mindkét helyre inkább futballista kellett... Itthon aztán összetalálkoztam Horváth Lacival, az ipari intézet igazgatójával, aki'megemlítette, hogy műszaki tanárra lenne szüksége, amire én azt feleltem: jó, megpróbálom... így cseppentem bele az iskolai munkába, a tanárságba, amit suhanekoromban el sem tudtam volna képzelni. Tanártársai és tanítványai a legnyugodtabb, a legkiegvensúlyozttabb nevelők között tartják számon. — Alapvetően két forrásból táplálkozik az én jó közérzetem. Az egyik: az embernek ismernie kell saját képességeit, és ennek megfelelő célokat kell maga elé tűzni. A másik: amióta dolgozom, keilőeja megbecsült ember vagyok anyagilag, erkölcsileg. Jó a kapcsolatom a környezetemmel, jól érzem magamat kollégáim között. Én sohasem megyek haza, a három gyerekem közé „gyomorideggel”. .. Bizonyára a sportolás is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen lettem. Gyimesi Tibor 23 éve tanít a szakmunkásképzőben, 19 éve helyettes igazgató. Jelenleg szakrajzot tanít. Fő feladata azonban, hogy a szakmai elméleti oktatásban jól menjenek a dolgok. Aki korábban ezt a posztot betöltötte, azt műszaki igazgatóhelyettesnek hívták. — Amikor az iskolába jöttem, úgy gondoltam, körbepislogok egy-két évig, aztán majd meglátjuk, mi lesz. De ittragadtam. Miért? Közhelyízű lenne azt mondani: mert megtetszett a tanári pálya. Persze azért ez mégis így van, mert sokszor, ha a vezetői munkában kudarcok érnék, a gyerekek közé megyek, órára, ők húznak ki a bajból... Kezdetben azonban inkább a kollektíva miatt mar-adtam. A tantestületben nem volt könyöklés, presztízsharc, ami nekem rengeteget számított. A 23 év alatt ebben a közösségben én nagyon sokat tanultam, mindenkitől, kisebb-nagyobb fogásokat. Az óralátogatásokon, mint a szivacs, igyekeztem magamba szívni minél többet, mert érdekelt, mert tovább akartam adni másoknak. Közben Gyimesi Tibor megszerezte a pedagógusi végzettséget is, s kollégáinak java kicserélődött. Jelenleg 115 (!) pedagógus alkotja a tantestületet. s 1500 gyerek — külföldről is — tanul az intézetben. — Ügy hiszen, szigorú vagyok az órán és kint, a folyosón is. De nem szoktam üvölteni. A gyereknek azonban éreznie kell, hogy komolyan beszélek. Ha azt kérem, ne álljon előttem zsebre tett kézzel, én sem állok úgy, ha pontosságot követelek, akikor én is pontos vagyok az órán. Azonos mércével mérem magamat, másokat, s igyekszem következetes lenni. Az én pedagógiai nézeteimben a szigorúság és az igazságosság alapvető követelmények. Emiatt voltak már konfliktusaim a külvilággal — például telefonon figyelmeztettek egy-egy osztályzatért —, s gondolom lesznek is még. Meglehetősen nehezen viselem a közömbösséget, a tárgyi és a szellemi környezet- szennyezést. S ha végigtekintek tanári pályámon, és arra a kérdésre kell válaszolnom, mire vagyok büszke, akkor első helyen említem, hogy végzett növendékeimmel is jó a kapcsolatom, hogy szakterületemen tudtam nekik annyit adni, ami által valameny- nyien megállják a helyüket. Igen fontos, hogy a tanár felkészülten menjen a gyerekek közé, ne érezzék, hogy bizonytalan, készületlen. .. No és büszke vagyok a családomra — feleségem is itt tanít, matematikát és kémiát —, kiegyensúlyozott, harmonikus életünkre... Nagyon értékes tantestületünk van, tele kvalitásos, jó szándékú pedagógussal. Persze ma- muttestület vagyunk, s mi sem élünk problémák nélkül. Főleg az irányítás megosztottsága jelent sok nehézséget. Furcsa, hogy ez a megosztottság nem csak a szakmák és az iskolatípusok szerint jelentkezik, hanem azokon belül is, például az első-második és a harmadik-negyedik osztály között. Bízom azonban abban, hogy az oktatásban is lesz kibontakozás, és a sok okos dolog elöbb-utóbb utat nyer. Gyimesi Tibor mérnök tanár egyike volt azoknak a nevelőknek, akik az idei pedagógusnap alkalmából a Kiváló pedagógus kitüntetést vehették át. A magas szakmai elismeréshez mi is gratulálunk. Sulyok László Sokféle próbálkozás jellemzi manapság a közművelődési intézmények tevékenységét. Azok a szerencsésebbek, amelyekhez az emberek már megfogalmazott szórakozási és művelődési kéréseikkel, elképzeléseikkel fordulnak. Nehezebb helyzetben azok a népművelők vannak, akiknek sokféle ötletük van ugyan, de azok ilyen-olyan okú lakossági érdektelenség, közömbösség miatt nem valósulhatnak meg. Kallón is próbálkozott már több népművelő a legkülönbözőbb formákkal és módszerekkel ám kevés sikerrel. Pedig nem kevésbé érdeklődőbbek itt sem az emberek, mint másutt. Ahhoz azonban, hogy a kul- túrház kínálata és az itt élők érdeklődése egymásra találjon, ismerni kell az igényeket, s nem árt olykor az sem, ha elébe mennek azoknak — ahogyan Benyó Lajosné teszi, a mostani intézményvezető. A népművelő igazán ígéretesnek tűnő programokkal rukkolt ki, ami azért is figyelmet keltő, mert míg a nyarat uborkaszezonnak tartják közművelődési berkekben, addig ő pontosan erre az időszakra terveit Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkalmából két lemezt jelentet meg a Hungaroton Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat. Az elsőn maga Bartók játszik részleteket a Mikrokozmoszból. A felvételek 1937- ben Londonban, illetve 1940- ben New Yorkban készültek, a Columbia lemeztársaság stúdióiban. ki közösségi alkalmakat. Talán éppen azért, mert júniusban vége van az iskolának, otthon vannak a középiskolások épp úgy, mint a felsőfokú intézményekben vagy az általános iskolában tanulók, akik — érthetően — nyitottabbak, fogékonyabbak az újdonságok iránt. A legkisebbeknek a hét két napján tartanak játékos közösségi foglalkozásokat. A fiataloknak és a felnőtteknek pedig a Pénteki kör elnevezésű programsorozat ígér szellemi és fizikai felfrissülést. Új ez a próbálkozás, s az ötletet rá a szomszéd község, Erdőkürt művelődési körének idei népfőiskolája adta, amely ott nemrégiben fejeződött be igen nagy sikerrel. S hogy Kálién lesz-e folytatása a kísérletnek, majd elválik. A júniusi programok mindenesetre ígéretesek: az érdeklődők hallhatnak előadást — filmmel, vitával kiegészítve — az egészséges életmódra nevelés témaköréből, lesz kirándulás a természetbarátoknak, s megismerkedhetnek az érdeklődők lakóhelyük múltjával, jelenével és j övéjével. „Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásai” a címe a másik lemeznek. Ezen részletek hallhatók Bartók Béla—Kodály Zoltán Húsz magyar népdal, Bartók Húsz magyar népdal és Kodály i Magyar népzene című sorozataiból. A lemezen Csabay László énekel és Kozma Tibor zongorázik. Bariók Béla-lentezek a Hungarotontól „ACÉLOS~ TÁNCOSOK A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központjában régi hagyományokra épül a táncoktatás. A különböző korosztályok társas- és néptáncokat dzsesszbalettet sajátíthatnak el szakavatott oktatóktól. A mozgáskultúra kedvelőiről készült képriportunk. Konkoly Thege Réka felvételei
