Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
1988. JÚNIUS 4., SZOMBAT NOGRAD 5 Továbbfejlesztésre ösztönző tapasztalatok Fakultatív tantárgyak oktatása az iskolákban A NÖGRÄD 1988. május 20-í száma hirt adott arról, hogy a megyei tanács művelődési bizottsága megtárgyalta a fakultatív tantárgyak oktatásának helyzetét. Mivel a téma sok szelőt és tanulót érdekel, ezért szeretnék bővebb tájékoztatást adni erről. A fakultatív tantárgyak oktatásának bevezetésére az általános és középiskolákban az 1978,79. tanévtől fokozatosan életbe lépő tantervek adtak lehetőséget. A fakultáció alapelveit a következőkben határozta meg a miniszteri utasítás: „A tanulók pályaválasztásának segítése, tehetségének kibontakoztatása. valamint a gyakorlati életre való felkészítése céljából, az óratervben meghatározott kötelező tantárgyak mellett — a személyi és tárgyi feltételek fennállása esetén — fakultatív tantárgyakat kell bevezetni." Az oktatási törvény az iskola nevelőtestületének döntési jogkörébe utalja a fakultációs irányok megválasztását. A fakultatív tárgyak oktatását illetően az általános iskolákban hároméves, a gimnáziumokban közel tízéves tapasztalatokkal rendelkezünk. Ennek alapján megállapíthatjuk. hogy a fakultációs lehetőségek megteremtése helyes, pedagógiailag hasznos volt. A fakultatív* tárgyak oktatása összességében eredményes. Az általános iskolákban az 1984 85. tanévtől kezdődően került bevezetésre a fakultáció. Jelenleg a megye általános iskoláinak 42,5 százalékában tanítanak fakultatív tárgyakat, 223 csoportban, 2645 tanuló részvételével. Iskoláink többsége körültekintően készítette elő az újszerű képzési formát mind a tanulók, mind a szülők körében. Személyi és tárgyi feltételeiről megfelelően gondoskodtak. A minisztériumi útmutatónak megfelelően csak azokban az intézményekben kezdték meg a fakultatív tárgyak oktatását, ahol a feltételek a legmagasabb létszámú 7. és 8. osztályos korcsoportok idején, 1987—1990 között is biztosíthatók. A fakultációnak nagy jelentősége van a helyi nevelési rendszer kialakítása szempontjából. Segíti az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatrendszerének fejlődését. Igényli, s egyben formálja is az innovatív nevelői magatartást, erősíti a tanulók és tanárok közötti együttműködést, minden résztvevőtől alkotó aktivitást vár el. Tapasztalataink szerint a fakultációs foglalkozásokon a tanulói aktivitás és a munka eredményessége magasabb szintű az átlagosnál. Jól segíti a tanulók képességeinek fejlesztését. A fakultációs csoportok kétharmada központi programok alapján dolgozik. Legtöbb tanuló a számítástechnikai alapismeretek, a technika és a közlekedési ismeretek tárgyat választja, sokan tanulnak idegen nyelvet is. A helyi programok közül a háztartási ismeretek a legkedveltebb. A foglalkozások döntő többségét az iskola pedagógusai vezetik. Az általános iskolai fakultáció pedagógiai hatásának alaposabb elemzéséhez, mélyebb következtetések levonásához az eddigi három 1anév tapasztalatai még nem elégségesek. Az összességében kedvező kezdeti tapasztalatok mellett a következő problémákra figyeltünk fel: a fakultáció orientáló jellege, pályaválasztást megalapozottabbá tevő hatása érdemben még nem érzékelhető, a kisebb iskolák kevés választási lehetőséget tudnak nyújtani, a pedagógiai szaksajtóban, szakirodalomban pedig alig található ezzel kapcsolatos segédanyag. Az általános iskolai fakultáció továbbfejlesztése érdekében a következőket ajánljuk: az általános iskolák zsúfoltságának mérséklődésével párhuzamosan bővíteni kel! a fakultációra lehetőséget adó intézmények körét. A leggyengébb, az elégtelen teljesítményű tanulók minden energiájukat az alapkészségek kialakítására, a tantervi minimum követelmények elérésére fordítsák, számukra nem javasoljuk fakultatív tantárgyak tanulását. Szorgalmazzuk és támogatjuk a helyileg kialakított tematikájú és a gyakorlati jellegű fakultációs lehetőségek bővítését. A középiskolai fakultációról szóló miniszteri utasítás először csak a gimnáziumokban adott lehetőséget a fakultatív tárgyak oktatására. Kezdetben a fakultáció kötelezően választandó tantárgyak felvételét jelentette. Mára lényegesen korszerűbbé vált a fakultációval kapcsolatos minisztériumi szabályozás és a pedagógiai szemlélet is: megszűnt a kötelezően választandó jelleg, a tanuló dönt arról, hogy akar-e fakultatív tárgyat tanulni, tisztázódott, hogy a záróvizsga milyen munkakörök betöltésére, illetve milyen tanulmányok folytatására jogosít. Jelentősen bővült a fakultációval kapcsolatosan a nevelőtestületek döntési jogköre. Lehetségessé vált a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben is fakultatív tárgyak választása. A szakközépiskolai óratervek a IV. évfolyamon heti I, egyes szakközépiskolákban heti 2 óra fakultációra adnak lehetőséget. A szakmunkásképző intézetekben 1990-ig meg kell teremteni a számítástechnikai alapismeretek fakultatív oktatásának lehetőségeit. Megyénkben ezekkel a feltételekkel már minden szakmunkásképző intézet rendelkezik, vagy fakultációs- vagy szakköri keretekben tanulhatnak az érdeklődők számítástechnikai alapismereteket. A szakközépiskolai fakultációs órakeretben főként a szakirányú felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges ismeretek elmélyítésére nyílik lehetőség. A gimnáziumokban a fakultációban a tanulók 85—90 százaléka vesz részt. A választható tárgyak oktatása kétirányú pedagógiai, feladatokat lát el: segít a felsőoktatási felvételre való felkészülésben, valamint a tovább nem tanulók részére a munkába állást elősegítő ismeretek elsajátítását teszi lehetővé. Tapasztalataink szerint a fakultációs órák egyre hatékonyabban szolgálják a felvételi vizsgára való felkészítést. Mind az elméleti vizsgaanyag elmélyültebb feldolgozására, mind a felvételihez szükséges konkrét készségek (tesztek, esszéfeladatok, matematikai, fizikai feladatok megoldása stb.) kialakítására jó lehetőségeket biztosítanak. Gimnáziumaink a „fakultációs kínálat'’ összeállításakor valamennyi — a tanulók továbbtanulási igényéhez igazodó — felvételi tárgy tanulásához lehetőséget adnak. Egy-eg.v csoport 10—15 fő körüli létszámmal dolgozik. A gyakorlati — munkába állást segítő — fakultáció vonatkozásában vegyesebbek a tapasztalataink. A tanulók és a szülök egy részében még mindig él az az illúzió, hogy egy-eg.v fakultatív gyakorlati tárgy elvégzése egyben állásbiztosítást is jelent. Ez nem íg.V van. A gyakorlati fakultáció feladata az, hogy megismertesse az érdeklődőkkel egy-eg.v foglalkozás alapjait, segítse a tudatos pályaválasztást. Csak a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges alapismeretek kialakítására nyílik itt lehetőség. összességében megállapítható, hogy — a pedagógiai koncepció kikristályosodása, a helyi önállóság növekedése és a rugalmas változtatások eredményeként — a fakultatív tárgyak oktatása jól beilleszkedett nevelésioktatási rendszerünkbe, tevékenysége hasznos és eredményes. A kezdeti időszakban tapasztalt problémák — az értékelés bizonytalanságai, egyes tanulók ellenérdekeltsége, a heterogén összetételű csoportok nem kellő hatékonyságú munkája stb. —• mára megoldódtak. Ennek eredményeként a fakultáció betölti pedagógiai feladatét. A középiskolai fakultáció továbbfejlesztésére a következőket ajánljuk: ösztönözni és segíteni kell helyi igényeknek megfelelő fakultációs tantervek, tematikák kidolgozására az arra alkalmas pedagógusokat. Az előkészítő munkához igényelni kell a pedagógiai intézet, a szaktanácsadók és más gyakorlati szakemberek segítségét. Az eredményesen működő fakultáció a pedagógustól az átlagosnál lényegesen több és igényesebb munkát követel meg. A jó színvonalon dolgozó pedagógusok munkájának fokozottabb honorálásával is érdekeltté kell tenni őket a fakultációs feladatok vállalásában. A megyei tanács művelődési osztálya az egyes intézmények, illetve a hosszabb időn keresztül kiemelkedően eredményes, alkotó pedagógusok fakultációs tevékenységét megyei céljutalmakkal is honorálja és ösztönzi. Az intézmények „fakultációs kínálatát” időről időre felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell. Ajánljuk, hogy helyi tematikák alapján mind több intézményben szervezzenek egészségnevelési-egészség- megőrzési ismereteket feldolgozó fakultációt. Dr. Szalánczay György a megyei tanács műv. oszt. helyettes vezetője Segítségre támaszkodik A holnap biztonságát a hajdan teremtő kéz oz iskolában, tudásban látják Megtalálták az aranyalmát Maconkán! No nem azt a száj- hagyomány szerinti kincset, amelyről azt tartják a helyiek, hogy maga Jézus Krisztus hagyta el a faluban, miközben földi sétát tett errefelé. Ettől lett ugyanis a „világ közepe” o mai Bátony- terenye fejlődő településrésze. A tisztes jólétet a gyári munka, a bónyószkodós, a háztáji földeknek adott szorgalom hozta el. Az új családi házakból kialakult utcasorok bizonyítják, hogy nem vártak a csodára, az aranyalma-keresésre a maconkaiak, teremtő kezük adta mindennapjaik, jövőjük biztonságát. Kulcsár József képriportja Az utca „forgatagában" gondok, örömök cserélnek gazdát Újabb szállítmány indul O háztáji hizlaldába A „világ közepéről” a világ minden részébe fut vonal? A 86 esztendős Kecskés Jónosne hot gyermeket nevelt odaadó szorgalommal - több ez neki minden kincsnél Kilián György utca: paloták a munka gyümölcséből Maconkai aranyalma
