Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
1988. JÚNIUS 4„ SZOMBAT NOGRAD 3 A Magyarnándori Állami Gazdaság gépjavító állomásán folyik a kombájnok aratásra való felkészítése. kép: Bencze Már csak napsütést kéne „permetezni”! Kombájnok javítás alatt, bevetésen a légi növényvédelem Mezőgazdászaink egybehangzó jóslata szerint rekordtermésre van kilátás a nógrádi földeken, s ehhez a közeli napokban megfelelő mennyiségű eső is esett. Amennyiben hihetünk a meteorológiai előrejelzésnek, napsütésnek sem leszünk híján, különösen júliusban. A viszonylag enyhe tél és a sok csapadék azonban növeli a fertőzés- veszélyt a növényi kultúrákban, ezért a mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata ezekben a napokban a művelősoros és a légi növényvédelem befejezése. A MagyarnándoH Állami Gazdaság szakembereinek véleménye szerint soha nem látott mértékben lepték el a levéltetvek a napraforgó- és borsóleveleket. Gépeik folyamatosan szórják ki a vegyszert, ám nemcsak a táblákon, a gyümölcsöskertben is. Itt a szilva és az alma jó termést ígér, meggyből viszont csak 50 százalékos termés várható: nagy kárt okozott ugyanis az áprilisi fagy, melynek másik sajnálatos következménye, hogy idén elmarad a cseresznyeszüret a gazdaságban. Szétnéztünk a gépjavító állomáson is, hiszen a várhatóan kedvező időjárás 40 nap múlva aratásra érleli a most még virágzó búzát, előtte pedig a borsót. A MÁG-nak 13 Claas kombáj- na várja, hogy a szerelők elvégezzék a legszükségesebb javításokat. A felkészülést lassítja, hogy a tavaly megrendelt alkatrészeknek mindössze 60 százaléka érkezett meg Magyarnán- dorba. Amit lehet, javítanak, s ezért igen sok hét végi túl műszakra van «szükség ahhoz, hogy a kombájnok időben kifuthassanak. A hét közepén a szécsényi tsz táblái felett teljesített szolgálatot a Nógrád Megyei Agrokémiai Közös Vállalat helikoptere. Elsősorban a vetésfehérítő és a lisztharmat elleni védőszereket szórta kombinált permettel. Idén — a merev szárnyú repülőgéppel együtt — 64 ezer hektáron szerződtek légi növényvédelemre, s ezekben a napokban teljesítettéik a vállalt munkák felét. Kemikáliáikat bevetik a most igen nagy területen jelentkező levéltetű ellen is. Kétségtelen, hogy a növényvédelemnek ez a módja költségesebb a földön végzett kiszórásnál, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az erőgépek által letarolt kultúra esetében jelentékeny termésveszteséggel kell számolni. Annak ellenére is, hogy ma már rendkívül korszerű permetezőberendezések találhatók a gazdaságok birtokában, s hidraulikus karjaik segítségével akár 25 méteres sávot is átfoghatnak egy-egy menetben. Postabank es Takarék pénztár Rt. Megalakul az ország legsűrűbb hálózatú bankja Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer bevezetése. számos kereskedelmi bank és szakosított pénzintézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban valójában alig terjed túl a főváros határán, hiszen a legtöbb új pénzintézet itt és csak itt működik. Községeinkben a lakosság változatlanul a takarékszövetkezetekkel találkozik — már, amikor nyitva találja őket. Mert, ba például a családfő a városba jár dolgozni és fizetése egy részét kívánná bankba tenni, mire hazaér, zárva talál mindent. Júliustól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve elbaktat a legközelebbi postahivatalba és ott fizet be a betétkönyvére, amelyről bármikor felvehet pénzt mondjuk a gyesen lévő felesége is a lakóhelyén működő postán. Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesztése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Postabank és Takarékpénztár Rt. — szolgáltatása lesz. Várhatóan több mint egymilliárd forint értékű részvényt jegyez mintegy 70—80 alapítója — vállalatok, pénzintézetek. köztük a Magyar Posta —, amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egyharmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Budapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala révén mégis a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik. Megbízásából ugyanis a Pos- tabankrfál nyitott betétek tulajdonosai bármelyik postahivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fizethetnek be. A bank természetesen e tevékenységéért jutalékot fizet a postának, mint ahogy a mai postatakarék ügyeit is az OTP megbízásából jutalékért intézi a posta. (Jelenleg egyébként mintegy 50 milliárd forint értékű ez a fajta betétállomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betétállo-' mány sem több 280 milliárd forintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átutalási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből li- zetik ki a számlatulajdonos megbízása esetén a különféle számlákat, akár a rendszeres, havonta fizetendő törlesztéseket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni például az OTP-nél, de az említett kiterjedtebb hálózatnak köszönhetően a Postabank szolgáltatását lob ben ludják majd igénybe venni. A későbbiekben ez a szolgáltatás a csekk intézményével bővül — a számlatulajdonos csekkfüzetet kap, s készpénz helyett csekk kiállításával fizethet. A csekk használata nálunk még szokatlan, de a fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban régóta bevett szokás. Amerikában arra néznek gyanakodva, aki készpénzzel fizet nagyobb összegű vásárláskor — ilyenkor lopásra, betörésre gyanakodnak. Ámbár akinek csekkszámlája van, az miért tartana otthon készpénzt? Hiszen bármelyik bankban, utcasarki készpénz-automatából csekkkártyája ellenében készpénzhez juthat. Mi még messze vagyunk ettől. Az mindenesetre kényelmes lenne, ha bármelyik postahivatalban hozzzájut- hatnánk bankbetétünkben lévő pénzünkhöz. Mondjuk, ha a környéken nem kapható hiánycikket váratlanul Budapesten felfedezzük délután 5 órakor, még van idő a postára menni, a hiányzó pénzt kipótolni és zárás eiőtt vissza is érhetünk az üzletbe. Jövőre pedig a Postabank tervei szerint már kölcsönt is vehetünk fej az űj banktól. 8a. G. Kisiparosok a lakosság ellátásáért A romló egyensúlyi feltételek rádöbbentették a gazdaságirányítást a tartalékok mozgósításának szükségességére. a kisüzemek dinamizáló, hiánypótló, választékbővítő szerepének felismerésére. A világgazdaságban csak azok az országok képesek megőrizni, sőt javítani helyzetüket, amelyek célszerűen integrálva gazdaságukba a kisüzemeket, növelni tudják világpiaci alkalmazkodóképességüket. Hosszú távon Ezt felismerve a politikai és állami vezetés hossszú távon számít a kisüzemekre, köztük a kisiparra, az egyéni kisvállalkozásokra. Ahhoz azonban, hogy a magyar gazdaságban érvényesülhessen a kisvállalkozások innovatív hajtóereje, betölthessék háttéripari, áruválaszték-bővítő szerepüket, nél-. külözhetetlen az egyes szinteken ma még meglévő, különböző ideológiai görcsök megszüntetése, az ilyen alapon meglévő megkülönböztetések, a zavaró kettős megítélések felszámolása. A tulajdonviszonyok legmagasabb szintű szabályozása ugyanis egy korábbi célrendszer időszakában született, amely a kisiparosokat nem termelőnek, gazdálkodó egységnek, hanem magánszemélynek. illetve sajátos társadalmi rétegnek minősítette. Az ebből szármozó hátrányok megszüntetésének hatásos és kívánatos útja lenne. hogy a gazdálkodókat jogi személyiségüktől függetlenül, egyenrangú gazdasági egységként kezeljék. Ez azt jelentené, hogy a gazdálkodókat nem az eszközök tulajdonformája, hanem a munkamegosztásban való részvételük alapján minősítenék. Az elmúlt időszakban megszületett jogszabályok következtében tovább javultak az ipargyakorlás feltételei, egyszerűsödtek a követelmények, nőtt a kisipari tevékenységként gyakorolható tevékenységek köre, emelkedett a kisiparosok állal foglalkoztatható személyek száma, bővült a társulási lehetőség. Egyes területeken azonban megmaradtak a kisipar és az egyéb kisvállalkozások tevékenységének kibontakoztatását, a versenyképességet akadályozó tényezők, vagy az adminisztratív jelleggel korlátozó jogszabályok. Ilyen a jogi szabályozás területén a már említett kettős megítélés: a kisvállalkozások az eszköz- és anyagellátás területén magánszemélynek, míg például az energiafelhasználás szempontjából gazdálkodó egységnek minősülnek. Változatlanul megmaradtak a fuvarozó kisiparosokat érintő korlátozások, a társadalombiztosításban a hátrányos megkülönböztetések. Hátrányos pozíciót jelent tagságunk számára az adóreformmal összefüggésben bevezetett 25 százalékos vállalkozói adó, ami a személyi ’ jövedelemadóval együtt igen magas progresz- sziót és várhatóan teljesítmény-visszatartást idéz elő. Változatlanul fennmaradt a közvetetten csakis a kisvállalkozások egyes típusait sújtó 20 százalékos vállalati ellenértékűdé is. A szakmunkástanulót nevelő kisiparosok többségének kedvezőtlenül alakul a tanulótartási kedvezmény igénybevétele. Gondként jelentkezik a bonyolult és eltúlzott adminisztráció. ^ Az elmúlt években a megye kisipara — a célkitűzésekkel összhangban — növekvő mértékben és arányban vette ki részét a lakossági igények kielégítéséből. Megyénkre az aprófalvas településhálózat a jellemző. Ezeken a területeken a lakossági szolgáltatásokban bizonyos alapellátásokban a kisipar jelenléte meghatározó. Az elmúlt évben a 649 millió forint értékű összes fogyasztási szolgáltatásokból a kisipar 457 millió forinttal részesedett (70 százalék). Részaránya ennél is nagyobb a lakosság részére végzett építőipari javításban, a karbantartásban, a teherfuvarozásban és a hagyományos szolgáltatásokban. Jelentős, 52,6 százalék a részesedése az olyan magas szakmai felkészültséget és komoly technikai felszereltséget igénylő kiemelt szolgáltatásban is, mint a személygépkocsi-javítás. Jelentős teljesítményt produkál tagságunk egyes termelőtevékenységekben, mint például a magánerős családi házak kivitelezésében, a lakossági áruválaszték bővítésében és a hiánycikkek pótlásában. Szerények az eredményeink — pedig a népgazdaság helyzetéhez igazodva egyre nagyobb szerepünk lenne — a háttéripari alkatrész és részegység előállításában, a kis volumenű exportban, az importkiváltásban, ’ az anyag- és energiatakarékosságban, a műszaki fejlesztési és innovációs tevékenységben. A megyében működő kisipari termeltetőválialat irodáján keresztül az elmúlt öt évben 19 millió forint értékű közvetett exportot, 3,2 millió forint importpótlást tudtunk produkálni. A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása alapján csak nagyon lassú elmozdulás tapasztalható a szocialista gazdálkodó egységekkel való kooperációs kapcsolatok szélesítésében. Kapcsolat a megye 65 vállalatával A megye 65 vállalatával, üzemével vettük fel a kapcsolatot. Eddig közel a felével sikerült megrendelői, alvállalkozói, szerződéses kapcsolatot kialakítani. Közvetett exporttevékenységet teljesítettünk a Vegyépszer, a NOTTÉV, a bányagépgyár, a BRG és a fémipari vállalat részére. Importpótló tevékenységet végeztünk a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége, a Salgótarjáni Ruhagyár és a Ceredvölgye Mgtsz révén. 1987, év végén összesen 3396 fő (2691 kisiparos, 528 alkalmazott és segítő családtag és 177 szakmunkástanuló) dolgozott e területen. Az elmúlt évben a megye kisipari létszáma csupán 12 fővel növekedett, ami igen magas, több mint 30 százalékos fluktuációval (508 iparkiadás, 496 megszűnés) valósult meg. Pozitív jelenségként kell értékelnünk, hogy a létszámmozgás élénkülése nem csupán összességében, hanem az iparosság sok szempontból legfontosabb rétegében, a főfoglalkozásúak körében jelentkezett. Többéves kedvezőtlen tendencia után emelkedett az összlétszámon belüli arányuk is. Többen munkaviszony melletti tevékenységből váltottak át főfoglalkozásúra, de új vállalkozók is jelentkeztek. amit a bizalom erősödésének jeleként értékelhetünk. Remélhetőleg ezzel egy új tendencia kezdődött, ami a gazdaságban tapasztalható munkaerőmozgás részleges lecsapódásával a főfoglalkozású kisiparosok arányának tartós emelkedéséhez vezet. lártasság több szakmában A vállalkozás ma nagyobb kozkázattal jár, mint eddig bármikor. Ebből adódóan újszerű jelenség tagságunk számára az is, hogy nem garantálható egyetlen szakma tudásával — akár magas szinten történő gyakorlásával — a jó megélhetés. Egyre inkább igény a több szakmában való jártasság, a kooperációs készség féjlesztése, mert az emelkedő minőségi igények mellett a piaci talponmara- dás csak így lehetséges. A vállalkozási készség fokozása, illetve elsajátítása és magas szintű gyakorlása nem divatirányzat, hanem szükségszerű parancs, mind tagságunk, mind a szervezet számára. A kisipar nem a nagy létszámú állami vállalatok és ipari szövetkezetek helyett, hanem mellettük akar nagyobb szerepet vállalni a termelésben. A szolgáltatások területén kiemelt fontosságúvá válik a csökkenő életszínvonal miatt — az életminőség fontos tényezőjének: a lakossági szolgáltatások színvonalának, minőségének megtartása, sőt emelése. A foglalkoztatáspolitikai gondok megoldásában a kormány a kisvállalkozások felszívó erejével is számol. A kisközségek népesség- megtartó szerepe, az ellátás javításában továbbra is komoly szerep hárul tagságunkra. Az új adórendszer keretében minimálisra csökkent az ezeken a településeken dolgozó kisiparosok támogatása. Érdekükben — szem előtt tartva a helyi tanácsok ellátási felelősségét — szorosabban együtt kívánunk működni a tanácsokkal. Kezdeményezzük az átjárásos mozgalom kiszélesítését, a felvevőhelyek kialakítását. Ehhez segítséget kérünk olcsó telkek, felszabadult helyiségek átadásával. Szervezetünk kezdeményezésére a Nógrád megyei adófelügyelőség pozitív választ adott akkor, amikor az idős, alacsony jövedelmű szolgáltató kisiparosokat mentesítette a nyilvántartási kötelezettség alól, illetve egyszerűbb nyilvántartás vezetésére kötelezte. A bizonylati fegyelem erősítését szolgálja, hogy áprilistól tagságunk részére kész számítógépes könyvvezetési programokat indítunk. Szintén a jövő hónapban komplex ipari, közgazdasági, társadalombiztosítási tanácsadó szolgálatot indítunk alapszervezeteinknél. Az élet által naponta feltett kérdések megválaszolására, az állásfoglalásra, a cselekvés módjára nincs kész recept. Az önállóság, a biztosított mozgástér elkötelezettséget, megalapozottságot és akciókészséget igényel. A többség érdekének szolgálatát és nyitottságot, szintetizálókészséget az érdekvariánsokból, a legtöbbeket érintő érdekek kiemelésében és képviseletében. Baranyai Kálmán KIOSZ megyei titkár
