Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
2 NÖGRÄD 1988. JÚNIUS 29.. SZERDA Megkezdte munkáját az SZKP XIX. pártértekezlete Ülést tartott a Politikai Bizottság (Folytatás az 1. oldalról.) tika változásaival is. — Hagytuk, hogy belekényszerítse- nek bennünket a fegyverkezési hajszába, amely már kritikus ponthoz érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén az átfogó kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és operatív jellegűvé váltak, tökéletesedett a szocialista közösség külpolitikájának összehangolása. Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát próbálja megállítani — mutatott rá. Csökkent a háborús fenyegetés A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a há" borús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet—amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra. hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az ország nem használta ki a lehetőséget a párt- és az állami élet lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődést, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat, így az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akarták felhasználni. — Egyesek úgy vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok új- rarajzolásától az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Mihail Gorbacsov megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhetők el. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétválasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek fhunkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek ülésein döntsék el. Nyomatékosan hozzátette. hogy a tanácsok egész munkájának nyilvánosan, a választókerületben kell folynia. Egyetértett azzal a javaslattal. hogy a tanácsi funkcionáriusok ne legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanácselnöki posztra az adott pártbizottság első titkárát javasolják. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek központi szervei is válasszanak képviselőket. Ezek és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a nép- képviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanács elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a legfelsőbb tanács elnöki tisztjének létrehozását. Javasolta, hogy a legfelsőbb hatalmi szerv állandó bizottságainak előzetes vitája nélkül ne születhessen döntés nagy jelentőségű kül- és belpolitikai, vagy személyi kérdésekben. Az utóbbi évek meggyőzően bizonyították a jelentősebb országos döntéseket megelőző össznépi viták hatékonyságát. Gorbacsov utalt arra, hogy a szocialista önigazgatás számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a munkahelyi demokratizálásnak csak akkor lesz meg a gyümölcse, ha kiegészül a központi gazdaságirányítás demokratizálásával. A főtitkár kívánatosnak tartotta az országos hatáskörű hivatalok apparátusának negyvenszázalékos, a köztársasági szintűek ötvenszázalékos és helyi szintűek hatvanszázalékos csökkentését. Nemzetiségi viszonyok A nemzetiségi viszonyokra áttérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvek következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Rámutatott arra, hogy a reformokkal összhangba kell hozni a köztársaságok jogait. Emlékeztetett rá, hogy az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a történelmi műemlékek megőrzése nem mindig kapta meg a szükséges figyelmet. Mihail Gorbacsov leszögezte: aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A szovjet jogrendszer kapcsán Mihail Gorbacsov megállapította, hogy az konzervatív jellegű, számos rendelkezése kifejezetten fékezi a társadalmi haladást. — Szigorúan be kell tartanunk azt az elvet, hogy mindent szabad, amit nem tilt törvény — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a bírói szervek munkájában is helyre kell állítani a lenini normákat. Az ügyészségek és a rendőrség munkájáról hangsúlyozta e szervek megújulásának a fontosságát. Egyetértett azzal, hogy az ügyvédi kar önállóan és tevékenyebben munkálkodjon a büntető- és a polgári jogi ügyek vizsgálatában. A társadalmi szervezetek átalakítása kapcsán utalt arra, hogy napirenden van a szakszervezetek, az ifjúság, a társaságok és az egyesületek jogairól szóló törvények kidolgozása. Kiemelte a szakszervezeti tevékenység megújításának fontosságát és az ifjúság bevonásának jelentőségét az átalakítási folyamatba. Párbeszéd, vitakultúra A politikai párbeszéd és a vitakultúra fejlesztése kapcsán Gorbacsov utalt az országszerte kibontakozó hazafias mozgalomban rejlő lehetőségekre. Ebben kommunisták és hívők, veteránok és fiatalok tömörülnek. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden pártszervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvtár- siasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a fárt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szerveiről, kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a KB-tagok részvételének erősítését a Politikai Bizottság munkájában, hozzátéve, hogy a PB rendszeresen számoljon be tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák meg minden pártbizottság megbízatásának idejét, valamint, hogy két egymást követő időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A városi és a kerületi pártszervekről szólva kiemelte, hogy a pártalapszervezetek- re kell támaszkodniuk tevékenységükben. Ehhez azonban gyökeresen meg kell változtatni munkastílusukat és munkamódszereiket. A demokratikgs centralizmus elvének érvényesítésével, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra — hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellenőrző-revíziós szervezet lássa el. A nyíltság kérdéseit elemezve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy maga az átalakítás helyezte előtérbe ezt a fogalmat. Most azonban tovább kell lépni, a pártsajtónak új minőségre kell szert tennie politikai, felvilágosítói és szervezőtevékenységében. — A sajtónak a folyamatok mélyére kell hatolnia, elemeznie kell az új társadalom születésének dialektikáját, ellentmondásait — mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása kapcsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítólagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte: a dogmatizmus és a konzervativizmus, ' az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. Kedden a Kreml kongresz* szusi palotájában befejeződött az SZKP XIX. értekezletének első munkanapja. Délután megkezdődött a vita az előadói beszédről, összesen heten kaptak szót. pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet ma folytatja munkáját. (MTI) Jakovlev sajtóértekezlete Az SZKP XIX. konferenciája új szakaszt nyit a szocializmus elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésében — így értékelte a szovjet pártfórüm első munkanapját összegezve sajtóértekezletén Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Jakovlev bevezetőjében utalt arra, hogy a legfontosabb a „hogyan tovább” kérdése, mit kell tenni a gyakorlatban a szocialista társadalom fejlesztése érdekében. Az MSZMP Politikai Bizottsága június 28-ai ülésén megvitatta a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készített jelentést és az 1989. évi nép- gazdasági terv fő irányaira vonatkozó javaslatot. Beható vita után úgy döntött: javasolja, hogy a jelentést a Központi Bizottság következő ülésén tűzze napirendjére. A testület foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekkel. A jelentést tudomásul vette, és felkérte a kormányt, hogy a beruházásról, az 11. János Pál pápa kedden a Vatikánban ünnepélyes konzisztórium keretében hivatalosan bíborossá avatta dr. Paskai László esztergomi érseket, Magyarország prímását, együtt huszonhárom másik egyházi személlyel. A szertartás két részletben zajlott. Először a pápa zárt ajtók mögötti konzisztóriu- mon mondott beszédet az újonnan kinevezett és a már tisztségben levő bíborosok előtt. Ezután következett a ceremónia második, nyilvános része, amelyen Agostino Casaroli bíboros-államtitkár bemutatta az ünnepség résztvevőinek a bíborosi cím új tulajdonosait, majd a pápa a meghívottak jelenlétében helyezte fel a bíborosi Az ICOMOS — a Műemlékek és Történeti ‘Együttesek Nemzetközi Tanácsa — magyar nemzeti bizottsága levélben fordult a nemzetközi szervezet elnökéhez, és tagszervezeteinek vezetőihez, tiltakozva Románia településrendezési tervei ellen. A levél hangsúlyozza, hogy a román döntés kettős veszélyt jelent az építészeti örökségre. Egyrészt a nyolcezer falu lerombolásával Európa egyik legősibb települési kul" túrája semmisülne meg. Másrészt nagy károkkal járna a megmaradó, lakosságának számában jelentősen növekvő települések tervezett átépítése is. Ezeknél ugyanis intenzív beépítéssel akarják a befogadóképességet növelni, s ez a történeti negyedek, a műemlékek jelentős mértékű bontásával járna. A magyar műemlékvédők szilárd véleménye, hogy települések ezreinek, műemlékek tízezreinek lerombolása az emberiség egyetemes kulturális örökségének sérelme, s ez túlnő az országhatárokon. Ezért arra kérik a szervezet elnökét, hogy az ICOMOS fejezze ki közvetlenül tiltakozását, fordulA televízió 1-es programja ma délelőtt 9.55 órakor kapcsolja a parlamenti üléstermet. ahol 10 órakor kezdődik az Országgyűlés nyári ülésszaka. A délelőtti jelentkezés után — a tervek szerint — a kora délutáni órákban is élőközvetítést adnak. amikor a pénzügyminiszter mondja el beszámolóját a tavalyi költségvetés végrehajtásáról. Ennek időpontépítkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Országgyűlésnek. A Politikai Bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy az egyetemi és főiskolai párt- és KISZ- szervek megvizsgálják a felsőoktatási intézményekben a helyi diákszervezetek megalakításának és működésének lehetőségét. A Politikai Bizottság egyebek közt foglalkozott szervezeti, ügyrendi kérdésekkel és úgy döntött, hogy a Központi Bizottság soron következő ülését 1988. július 13-ra összehívja. sapkát a felavatottak fejére, s átadta mindegyiküknek a kinevezésről szóló dokumentumot. Az ünnepségen a magyar kormányt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Mi- sur György, hazánk római nagykövete képviselte. A pápa az avatási szertartás után fogadta őket, a többi állam küldöttségeinek tagjaival együtt. Az egyházban történelmi hagyomány, hogy az esztergomi érsek megkapja a bíborosi címet, így dr. Paskai László elődjét, az elhunyt Lékai Lászlót 1976-ban nevezték ki erre az egyházi méltóságra. (MTI) jón hasonló kérelemmel az UNECO-hoz, s ragadjon meg minden eszközt a terv megakadályozására. A Budapesti Művészetbarátok Egyesületének elnöksége a fővárosban és a vidéken élő tagok képviseletében csatlakozik azokhoz, akik eddig szót emeltek a román településrendezési terv, a szomszédos ország nyolcezer kistelepülésének lerombolása, szász, román, de túlnyomó többségében magyar lakosainak szülőföldjükről való elűzése, szét- telepítése ellen. A települések — hangoztatják — cáfolhatatlan és vitathatatlan tanúságtevői egy nép kultúrájának, szellemiségének. Akár egyetlen falunak az eltörlése is merénylet az emberiség kultúrája ellen, illetve lakóinak szabadsága, az őket megillető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogok ellen — hangsúlyozza az egyesület tiltakozása. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége keddi ülésén nyílt levélben fejezte ki tiltakozását a több ezer romániai falu tervbe vett megsemmisítése ellen. (MTI) ját a parlament munkaterve határozza meg. 17.05 órakor ismét kapcsolja a televízió a Parlament üléstermét. Este a Híradóban az Országgyűlés első napi munkájának részletes összefoglalóját közvetítik. Csütörtökön és pénteken is több alkalommal beszámol a televízió az Országgyűlés munkájáról. A várható időpontokat a napilapok közük. A pártértekezlet résztvevői Dr. Paskai Lászlót bíborossá avatták Tiltakozások a román településrendezés ellen Tudósítás az Országgyűlésról a televízióban
