Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

1988. JÚNIUS 29., SZERDA NOGRAD 3 Kehelyszárhámozással kezdte I kereskedelmi bank támogatja az esztergomi üzem talpra állását Keze, mint a csiszolt gyémánt ■■■ Ismét hitelképes a Granvisus Forog az üvegcsiszoló ko­rong, bele-belekap a hozzá­érintett üvegpohárba. Nem szántja, nem vési a poharat, hanem csiszolja. Micsoda különbség!... És nemcsak a szavak között- A korong előtt ülő férfi szinte bele- szuggerálja a munkadarab­ba a kívánt mintát. Lenyű­göz finom eleganciájával, ahogy ujjai könnyed játéká­val csodálatos ruhát vará­zsol az egyszerű üvegtestre. Megvárom, amíg végez a munkadarabbal, csak utána szólítom meg., — Miklós Gyula — viszo­nozza a bemutatkozást, majd azt javasolja, hogy ne a ko­rong mellett beszélgessünk, mert a szavakat ugyan el-el- tévesztheti az ember, de az üveget azt nem szabad... Miklós Gyula alacsony, alig őszülő „negyvenkettes”. Immár 31 éve dolgozik a salgótarjáni öblösüveggyár­ban. — A nagybátyámtól sze­reztem az első szakmai is­mereteket, mivel ő is itt dol­gozott annak idején — em­lékezik az üvegcsiszoló. — Kedvet kaptam a szakmá­hoz, tetszett, fantáziát lát­tam benne. Persze, mindez kevés lett volna, ha nem si­kerül a felvételim. — Miből állt a felvételi 1957-ben? — Kézügyességet teszteltek itt, a gyárban. Kehely-, illet­ve korsóformákat kellett rajzolni. A felvételiztetek ki­lenc társammal a finomcsi­szolókhoz irányítottak. — Ha a törékeny poha­rakra gondolok, nem lehet­nek könnyűek egy üvegcsi- szoló-tanuló számára a kez­deti lépések... — No, azért nem adtak nekünk sem mindjárt vázá- nakvalót a kezünkbe! Elő­ször az alapvető munkafo­lyamatokat gyakoroltuk be- Golyóztunk, rózsáztunk, íz­lelgettük a szakmát. — Ha lehetne ezeket a fo­galmakat egy kicsit részle­tezni. .. Jóízű nevetés előzi meg a részletezést, hiszen Miklós Gyula is kapcsol hirtelen, hogy beszélgetőpartnerétől távol áll az üvegcsiszolás. — A golyózásnál amolyan sablonmunkát végez a ta­nuló. A golyózókoronghoz megfelelő helyre kell odail­leszteni a munkadarabot. A rózsázás ennek az összetet­tebb formája. — Mikor jött el az az idő, amikor már nem tartott az üvegtöréstől? — A kezdés után két hét­tel már bátrabb voltam. Ju­hász Károly, egykori, szere­tett mesterem figyelemmel kísérte a fejlődésem, s az el­ső voltam, akire rábízta a kehely szárhámozást. — Ennek a lényegét már sejtem: a kehely szárát kel­lett megmunkálni... — Igen, és általában több élet vittünk fel a szárra. — Jóval túl a tanulóéve­ken, a rutin, a tapasztala­tok birtokában nem fordul néha meg a fejében, hogy el­törheti azt, amivel dolgozik? — Ez az érzés a legjob- bakban is benne van. Ter­mészetesen nem úgy, hogy vibrál a gyomra. Meg az­tán először meg kell vizsgál­ni az üvegfal vastagságát, s aszerint módosítani a ko­rongprofilon. — Hirtelenjében gyönyö­rűen csiszolt üvegtárgyakra gondoltam. Mi szükséges ezekhez a kézügyességen kí­vül: fantázia, vagy tervrajz? — Vannak kialakult min­ták, amit rutinból megcsinál az ember- Persze előrajzolt munkadarabokkal dolgozunk. A fantáziának jobbára a vizsgák engednek teret. Én például az 1980-as mester­vizsgámnál ólomkristályból készítettem süteményestálat, amibe labdarúgó-figurát gla­víroztam. Örömmel tettem, mert a szakmát is, meg a focit is nagyon szeretem. — A rajzoló, a festő kor­rigálhat. Megvan-e ez a le­hetősége az üvegcsiszolónak? — Mi nem „radírozha­tunk”. Ha félrecsúszik egy motívum, fantáziával helyre lehet húzni, de ezt is csak akkor tehetjük, ha odaillik egy új minta. Nemcsak az üveg átlátszó, hanem sok esetben a „trükk” is. — Milyen poharat szeret emelni munkaidőn kívül az üvegcsiszoló? — Ennyi idő után nálunk már kialakult egyfajta igény, hogy a különböző italokat a nekik megfelelő pohárból fogyasszuk. Amúgy, a formá­tól eltekintve, mindent csi­szolt pohárból szeretek inni. — Nyolcórás koncentrálás, figyelemösszpontosítás után hogyan kapcsolódik ki? — Kertes házban lakunk a feleségemmel, két gyerme­kemmel, szeretek a ház kö­rül dolgozni. Nem utolsó­sorban pedig az SBTC fana­tikus szurkolója vagyok. ☆ Miklós Gyula többszörös vállalati kiváló dolgozó, egy­szer ágazati-miniszteri ki­tüntetésben részesült. Ezen eredmények mellett még a munkásőr, a párttag és a brigádját kétszeres Népköz- társaság kiváló brigádja cím elnyeréséhez segítő brigád­vezető Miklós Gyulára is emelhetjük az elismerés képzeletbeli poharát... Benkő Mihály Ismét helyreállt a hitel- képessége az esztergomi látszerészeti eszközök gyá­rának, a Granvisusnak. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. átmenetileg átvállalta adóssága egy ré­szének törlesztését és hitelt is folyósít a termeléshez. A bank ezzel lehetőséget nyúj­tott az ország egyetlen szem- üvegkeret-jgyárának talpon maradásához. A • elmúlt években ugyanis elsősorban a vezetés következetlensége miatt nehéz pénzügyi hely­zetbe került az esztergomi üzem. Ennek következtében 1986-ban és 1987-ben is je­lentős adóssága és alaphiánya keletkezett a Granvisusnak. Bár a termelés nem volt gazdaságtalan, az adósságot nem tudták törleszteni és hitelképtelenné váltak. Pénz hiányában sokat romlottak a termelés feltételei. A dol­gozók közül sokan kilátás­talannak látták a gyár hely­zetét, ezért felmondtak, s éppen a legjobb szakmun­kások hagyták el a gyárat. Ez év tavaszán új igazgató került a szemüvegkeret-gyár élére, és irányításával prog­Rugalmas alkalmazkodás A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek kereskedelmi téren is alkalmazkodik a megújuló piaci versenyhely­zethez. Vállalkoztak a nap­rakész szállításra, a kiszere­lésekre, termékeik tetszető­sebb csomagolására. Világítást alapkapcsolást szerelnek az erősáramúbe rendezés-szerelő tanulók. Gordos Andor géplakatos munkáját ellenőrzi Szomszéd Lajos szakoktató. Nyári gyakorlaton Feszültségmérő műszert szerel Vaspál Gyula és Pozstg Gábor elektroműszerész. —Rigó Tibor képriportja— A salgótarjáni 211-es Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Szakkö­zépiskola mintegy száz­ötven diákja tölti a kö­telező nyári szakmai gyakorlatát az intéz­mény tanműhelyében. A tanulók július köze­péig dolgoznak szakok­tatók irányításával. A* elsőéves Sán­dor görgőt esztergál. ramot dolgoztak ki a gazda­sági és pénzügyi zavarok mielőbbi megszüntetésére. A programot a gazdasági kamara közreműködésével nemrégiben bemutatták az üzem hitelezőinek, abban a reményben, hogy haladékot kapnak adósságuk rendezé­séhez. Az egyeztetések végül is a gyár számára előnyösen zárultak. A nyersanyagot szállító partnerek például haladékot adtak, illetve át­ütemezték adósságát. Másik hitelezőjük, a Magyar Hitel­bank erre nem volt haj­landó, nem tartotta reális­nak a gyár programját, adóssága azonnali visszafize­tését követelte. Ezért a gyár képviselői egy másik bank­hoz, az Országos Kereske­delmi és Hitelbankhoz for­dultak segítségért. Ez a bank megvalósíthatónak tar­totta a gyár kibontakozási programját, és vállalta — átmenetileg —, hogy kifizeti helyette adósságát a Magyar Hitelbanknak és hitelt is folyósít a termelés finanszí­rozásához. Kedvezően ítélte meg a gyár programját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal is. Ez az intézmény is átütemezte, illetve egyéves haladékot adott a gyárnak tartozása törlesztésére. Ez a hivatal azonban a ked­vezménnyel egyidejűleg szi­gorú feltételeket is szabott a Granvisusnak, például, hogy augusztus végéig 15 százalékkal csökkentse az alkalmazotti létszámot. Mindezekkel sokat javul­tak a Granvisusnak a talp­ra álláshoz szükséges külső feltételei. Megkezdték a vál­lalat belső átszervezését is. A nem termelői létszámmal egyidejűleg csökkentik a vezetői állások számát. Ugyanakkor fiatal és tehet­séges munkásokkal meg­erősítik a szakembergárdát. Adósságuk törlesztésére ér­tékesítik a nélkülözhető üze­mi vagyont. Szabad kapa­citásuk hasznosítására bér­munkát vállaltak. Szigorí­tották a költséggazdálkodási fegyelmet, korszerűsítették az irányítást és az érdekelt­ségi rendszert. A gyár vezetői arra szá­mítanak, hogy az év végén elfogadható árbevételt és nyereséget könyvelhetnek el. Kfl—HYB sertéstelep Kínában Európában az alsók között A KA—HYB Vállalat — a Technoimpex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésé­vel — ezer kocaférőhelyes sertéstelep szállítására kö­tött szerződést a pekingi China National Machineri Import-Export céggel. A két ország külkereskedelmé­ben ez az első üzletkötés sertéstelep szállítására. Kína — jóllehet a világ legnagyobb sertésállományá­val rendelkezik — erőfeszí­téseket tesz az intenzív hús­termelésre való átállásra. E program keretében kapott bizonyítási lehetőséget a nagy termelési és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, Európában az elsők között hibridsertést „előállító” KA— HYB Vállalat. A magyar hibridsertések tulajdonságai egyébként állják a versenyt a nemzetközi összehasonlí­tással; ezt bizonyítja, hogy más országokba is szállítot­tak a magas genetikai érté­kű tenyészanyagból. amely Kínában is helyet kap majd. A KA—HYB-nál arra szá­mítanak. hogy a szerződés hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti. A telep va­lamennyi elemét — épüle-' tek. belső tartástechnológiai berendezések, eszközök stb. — még ebben az évben le­szállítják. és a kiviteli ter­vek szerint a helyszíni mun­kák is megkezdődnek. A korszerű létesítményben a jövő év közepén helyezik el az állatokat. A nagyméretű és igen összetett exportfela­dat fővállalkozója a KA— HYB Vállalat, amely 12 szál­lítóval együttműködve szer­vezi és valósítja meg a be­ruházást. További tárgyalá­sok vannak folyamatban újabb sertéstelepek szállítá­sáról és arról, hogy a KA— HYB sertéshús-termelési rendszert honosít meg Kí­nában. Munkavédelmi termékekkel Váltásban a Salgó Cipő Számottevően visszaesett a kereslet a lábbelik iránt, ezért talpon maradása érdeké­ben a Salgó Cipőipari Szö­vetkezet megpróbál váltani. Tóth Rudolf elnök a minap, a KISZÖV elnökségének ná­luk tartott kihelyezett ülé­sén mutatta be azoknak a munkavédelmi termékeknek a mintapéldányait, amelyek gyártásától sokat remél a korábban szebb napokat megélt kollektíva. A vegyi ártalmak elleni védőkesztyűt hegesztéses el­járással akarják előállítani a szövetkezetben, két ok­ból is. Az így készülő vé­dőkesztyű lényegesen biz­tonságosabb, mint a var­rott. s nagyobb termelékeny­séggel, olcsóbban gyártható. A hőszigetelő lábbelit hű­tőházi munkásoknak fej­lesztették ki, laminált, két­rétegű anyagot használnák majd fel hozzá. Ugyanilyen alapanyagból szándékozzák varrni a szintén hűtőházak­ban dolgozóknak készülő védőkesztyűt. Visszaverik a sugárzó hőt és így megóvják majd a kohászok lábát a hővédő bakancsok. A hővédő kesz­tyű a szúróiángtól sem gyullad meg, ennélfogva hegesztők viselhetik munka közben. A hidegben dolgo­zóknak ajánlható a vesevé­dő. A lángoltó takaróval még a benzintüzet is el­fojthatják, így erre a ter­mékre is jelentős kereslet várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom