Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

2 NOGRAD 1988. JUNIUS 25., SZOMBAT Dönteni helyben és önállóan Egy hónappal ezelőtt fejeződött be az MSZMP országos értekezlete, amelynek munkáját a hazai és a nemzetközi közvéle­mény rendkívüli érdeklődése kísérte. A pártértekezlet magas fokiig politikai kultúrá­val, szenvedélyesen és felelősséggel vitatta meg társadalmunk legidőszerűbb kérdéseit és hozta meg döntéseit, összegezte azt a vitát, amelyet a pártban és a társadalomban "közel másfél esztendeig folytattunk és választ adott azokra a kérdésekre, amelyek ennek során megfogalmazódtak. Mind a politikai, mind pedig személyi döntéseiben messze figyelembe vette a párttagok, a pártszervezetek és tes­tületek javaslatait, ami egyben azt is jelen­ti, hogy a pártértekezlet határozott ugyan, de a döntés tartalmát maga a párttagság al­kotta meg az említett viták során. Mindez azt is igazolja, hogy az MSZMP érett, fele­lősen gondolkodó párt, amely képes súlyos helyzetben is a folyamatok élén haladni. A pártértekezlet döntéseit a párttagság és a társadalmi közvélemény kedvezően fogad­ta. Higgadtabbá, nyugodtabbá vált a köz­hangulat erősödött a párt egysége, fokozó­dott a párt iránti bizalom. Ugyanakkor to­vábbra is jelen van politikai közéletünkben a várakozás, amelynek tartalma a „hogyan tovább” kérdésében ölt testet. „Miit fog csi­nálni az új vezetés, milyen konkrét intézke­dések születnek a továbbra is élő problé­mák megoldására?” — kérdezik sokan. A közélet kérdései iránt érdeklődő embe­rek többsége világosan látja — amit a po­litikai vezetés is hangoztat —, hogy a párt­értekezlet csak a politikai és személyi felté­teleket teremtette meg a gazdasági és a po­litikai reformfolyamat meggyorsításához. Elindultunk egy úton, a'melven még sok megoldandó feladat áll előttünk és ez állha­tatosságot, következetességet, összefogást, nem utolsósorban időt igényel valamennyiünk­től. A Központi Bizottság június 23-i ülésén elfogadta azt a programot, amely — a párt­értekezlet állásfoglalását „aprópénzre vált­va” — konkrétan megfogalmazza párt köz­ponti szerveinek feladatait a következő más­fél-két évre, lényegében a XIV. kongresz- szusig. Ez a program, a Pártélet című folyóirat- jan és a Titkári tájékoztató útján eljut minden pártszervezethez, párttaghoz. Ebből_a dokumentumból két dolog feltétlenül kitű­nik Az egyik, hogy ez a program a köz­ponti szervek feladatsora és egyetlen szót nem tartalmaz a pártbizottságok és párt- alapszervezetek teendőiről. A másik, hogy sorra vesz minden olyan témát, amellyel kap­csolatban a központi szervek megbízást kap­tak a pártértekezlettöl. A Központi Bizott­ság munkabizottságokat küldött ki, amelyek­nek az a feladata, hogy — például — tárják fel az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatá­nak összefüggő folyamatait, az időszak eré­nyeit és hibáit, ennek okait. Mindezek is­meretében dolgozzák ki a párt új program­ját, rajzolják meg a jövőképet. Tegyenek ja­vaslatot a Párt új szervezeti szabályzatára és ezzel párhuzamosan részletedben is mun­kálják ki a párt korszerű belső működési rendjét. Külön-külön javaslat készül a pár­ion belüli választási rendre, az elvi-politikai irányítás értelmezésére és ezzel összefüggő gyakorlatra, a párton belüli politikai nézet- különbségek kezelésére, a viták tartalmi és formai kérdéseire, a döntés után kisebbség­ben maradt vélemények gondozására, a párt szervezeti felépítésére, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek feladatkörére, munkamódszerére stb. Foglalkozni fog a Központi Bizottság a politikai munka nyil­vánosságával, a távlati gazdaságpolitikai kon­cepciók kidolgozásával és több olyan társa­dalompolitikai kérdéssel, amelyek a testület feladatkörébe tartoznak. Az említett feladattervben a Központi Bi­zottság ajánlásokat tesz az állami szervek­nek olyan feladatok elvégzésére, mint példá­ul az alkotmány felülvizsgálata; a választó- jogi törvény módosítása; a gyülekezésről és egyesülésről szóló törvény megalkotása stb. De szükségesnek tartja a Központi Bizottság az Országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatkörének és működési rendjének to­vábbfejlesztését, helyenként szervezeti át­alakítását is. A teljesség igénye nélkül, jelzésszerűen soroltam fel a Központi Bizottság által elha­tározott, rövid időn belül megvalósítandó teendőket. Szinte valamennyi döntésre élő- készített javaslat előzetesen pártvitára vagy társadalmi vitára kerül, így a párttagok és Hz állampolgárok véléményt mondhatnak ró­luk, módosíthatják, kiegészíthetik azokat. Visszatérek azonban arra a már előbb emlí­tett tényre, hogy a Központi Bizottság feladat­terve központi program és nem szabályozza a pártbizottságok és pártszervezetek dolgát. Jóllehet, a párt minden szerve számára eli­gazító jelleggel bír, de kötelezővé nem tesz semmit. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a pártbizottságok és pártalapszervezetek — a pártértekezlet állásfoglalása alapján és a KB feladattervét figyelembe véve — maguk döntsék el, hogy mit akarnak tenni saját te­rületükön a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésében, megvalósításában. Hiszen az önállóság biztosításának ez a gyakorlata szin­tén a pártértekezlet következménye, egészen pontosan a pártszervezetek és az alapszerve­zetek jogos igényére épül. Mindemellett — úgy vélem — a területi sajátosságok által meghatározott feladatok mellett vannak olyanok, amelyek általános­ként jelentkeznek a pártban és ezért érdemes erről említést tenni. A társadalmat, de különösen a pártot ma a felfokozott politikai érdeklődés és a po­litizálókészség jellemzi s ez jó alap ahhoz, hogy valóban politizáló és ne ügyintéző párt legyünk. Fontos tehát, hogy a párt vezetői és aktivistái oly módon is segítsék ezt a folya­matot, hogy vállalják a megfogalmazott kér­dések megválaszolását, az elhangzó vélemé­nyek erősítését, vagy a velük szembeni vi­tát. Minthogy a kérdések és vélemények sok­színűek, ennél fogva nem lehetnek előre el­készített válaszaink vagy ellenérveink. A párt aktivistáira és választott testületéire tehát az a sajátos feladat hárul, hogy — politikai is­mereteiket, tájékozottságukat naprakész ál­lapotban tartva — vállalják a nézetek ütköz­tetését, a kulturált vitát, a folyamatok és je­lenségek magyarázatát. Ez persze magában rejti a tévedés lehetőségét is, amelyet ugyan­csak vállalni kell. Ma is, de a jövőben még inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a pártban nincs és nem lesz minden kérdésben nézetazonosság. Nagy hibát követnénk el, ha a nézetkülönb­ségeket tagadnánk, valamiféle módon kizár­nánk azokat. Ez megölné a vitát, kioltaná azt a kohót, amelynek tüzében tisztul a politika, örüljünk tehát a különböző nézetek megje­lenésének, mert ez egyrészt szabadabb poli­tikai légkört jelent, másrészt hűen tükrözi az objektív valóságot, megóvja a politikát a torzulástól. Csak a napi gyakorlat vezethet el oda, hogy megtanuljuk az egyszerűnek tűnő, ám valójában bonyolult kötelességünket: Vitázni és dönteni! A vita során kiderül, hogy mely véleménnyel azonosul a többség. A párt tagjainak azonban nemcsak a párt keretei között, hanem — és talán még na­gyobb súllyal — a párton kívül is politizál­niuk kell. Ehhez erőt és érvanyagot nyújt számunkra a pártértekezlet szelleme, az ál­lásfoglalás dokumentuma, amit éppen ezért mindannyiunknak alaposan tanulmányoz­nunk, értelmeznünk és képviselnünk kell. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) mentse fel az Elnöki Tanács helyettes elnöki tisztéből, és fogadja el lemondását kép­viselői mandátumáról; — Bartha Tibor nyugal­mazott református püspököt saját kérésére — egészségi állapotára tekintettel, érde­mei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemon­dását képviselői mandátu­máról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg or­szággyűlési képviselővé és az Elnöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együtte­sen terjesszenek indítványt az Országgyűlés elé. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az Elnöki Ta­nács indítványozza az Or­szággyűlésnek: — Pozsgay Imrét, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát vá lassza meg a Miniszterta­nács tagjává, államminisz­terré ; — Köpeczi Béla művelő­dési minisztert saját kéré­sére — nyugállományba vo­nulására tekintettel, érde­mei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Czibere Tibort, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárát válassza meg művelődési miniszterré; — Markója Imre igazság­ügy-minisztert saját kérésé­re — nyugállományba vonu­lására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettesét vá­lassza meg igazságügy-mi­niszterré. E személyi ügyekben, a Központi Bizottság kéri a Hazafias Népfront Orszságos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Elnöki Tanács elé. (MTI) Bz MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozóról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-i ülésén nagyra értékelte a közel­múltban Moszkvában meg­tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit. Megállapította, hogy a csúcstalálkozó jól il­leszkedett a két ország ve­zetői rendszeressé vált pár­beszédének folyamatába. Re­ménykeltőnek tartja, hogy a megbeszéléseken mindkét részről kifejezésre, jutott a nemzetközi viszonyok új meg­közelítésének, a problémák építő jellegű megoldásának igénye. A Központi Bizottság kie­melte annak fontosságát, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeként tovább erő­södött a kölcsönös bizalom. A szovjet—amerikai kapcso­latok jelentős javulása elő­segíti a fennmaradt nézetel­térések tisztázását, a hadá­szati fegyverek számottevő csökkentését és más jelentős fegyverzetkorlátozási és le­szerelési megállapodások ki­dolgozását. A Központi Bi­zottság támogatásáról bizto­sítja a szovjet kezdeménye­zéseket, mindenekelőtt az európai hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésé­re vonatkozó javaslatot, amelynek valóra váltásában hazánk is közvetlenül érde­kelt. Az MSZMP Központi Bi­zottságának megítélése sze­rint a nemzetközi helyzet egészének alakulására jóté­kony hatást gyakorol az is, hogy a csúcstalálkozón elő­relépés történt a szovjet— amerikai kétoldalú együtt­működés számos területén. A helyi válsággócokról foly­tatott moszkvai megbeszélé­sek javították a feszültség- források felszámolásának, a konfliktusok politikai ren­dezésének esélyeit. A meg­beszélések tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a hu­manitárius kérdések az ál­lamközi kapcsolatok szerves részévé váltak, és kölcsönös jó szándék esetén e területen is lehetséges a tárgyszerű véleménycsere. A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy a moszkvai csúcstalál­kozó eredményei hasznosan járultak hozzá a nemzetközi légkör további enyhüléséhez, a kelet—nyugati együttmű­ködés elmélyítéséhez, és ez­által hazai építőmunkánk külső feltételeinek javulásá­hoz. (MTI) Lakóterületi pártbizottság alakult Salgótarjánban Küldöttértekezletre gyűlt össze tegnap Salgótarján déli városrészének százharmincöt párttag küldöttje, hogy meg. válassza a városrész tíz alap­szervezetét irányító lakóte­rületi pártbizottságot. A körzet Rákóczi úti épületé­ben tartott értekezleten Sán­dor László, az MSZMP Sal­gótarjáni Városi Bizottságá­nak első titkára, az országos pártértekezleten meghatáro­zott teendőkről szólt, kie­melve az állásfoglalás egyik legfőbb érdemét, miszerint saját dolgainkban, saját ma­gunk önállóan dönthetünk, természetesen a párt politi­kai fő irányát követve. Tájékoztatójában arról is beszélt, hogy ma minden te­rületen nagyobb politikai bá­torságot kell vállalni a ve­zetésnek és a pártalapszer- vezeteknek. A jövőben a pártban, a lakóterületi mun­ka felértékelődik — mon­dotta — és vissza kell térni a pártfórumokon a nyíltabb, az őszintébb, a szinte csalá­dias légkörhöz. Erre utaltak mai gondjainkat és jövőbeni teendőinket elemezve a fel­szólaló küldöttek is. E célok jegyében választott tegnap a küldöttértekezlet Salgótarján déli lakóterületén tizenhét fős pártbizottságot. algó Cipő rászolgál Kihelyezett ülést tartott a KISZttV elnöksége Jól szervezett termelést, eredményes munkát tapasz­taltak az elnökség tagjai. Fotó: — bp — Rendhagyó módon üzem- látogatással kezdődött a KISZÖV elnökségének pén­teki kihelyezett ülése, ame­lyet Salgótarjánban, a Sál-' gó Cipőipari Szövetkezetnél tartottak. A házigazda kol­lektíva elnöke, Tóth Rudolf javasolta a munkatermek megtekintését, hogy a látot­tak és a tapasztaltak birto­kában bizonyára könnyebb lesz kérdezni a szövetkezet termeléséről és gazdálkodá­sáról. Tévedett, mert az el­nökség tagjai nem tettek fel kérdéseket, olyannyira meg­győző volt számukra mind­az, amit a. tájékoztatóban hallottak. A szövetkezet múlt évi eredményeit taglaló táblázat­hoz fűzött szóbeli kiegészí­tésében Tóth Rudolf emlé­keztetett a KISZÖV elnök­ségének tavaly októberi ülé­sére, amikor úgyszintén a Salgó Cipő helyzete volt a téma. Akkor roppant kriti­kusnak látszott a korábban szebb napokat megélt mun­kásgárda sorsa, hiszen a veszteségek együttesen 17 millió forintra rúgtak. Az intézkedési tervben foglal­tak következetes végrehajtá­sával nullára akarták csök­kenteni év végére a fél év­ben elkönyvelt 4,8 millió fo­rintos mérleghiányt, ám so­kan kétkedve fogadták en­nek sikerét. Az idő azonban az elnök optimizmusát igazolta, sőt az ő várakozásánál is kedve­zőbben alakultak a mutatók. A nemegyszer vasárnap és ünnepnapon is dolgozó cipő- eyártók 2,1 millió forint nye­reséggel zárták az esztendőt, megteremtve ezzel az alapot a további felemelkedésre. A sikerhez persze szükség volt a költségek csökkentésére, az ÁBMH-tól kapott bérkor­rekcióra a bankkölcsönre, nem utolsósorban pedig új piacok felkutatására, a part­nerekkel való zilált kapcso­lat stabilizálására. Az idén magasra állította a mércét a szövetkezet kol­lektívája. A tervezett ter­melési érték 100 millió, az előirányzott nyereség 3 mil­lió forint. Az első öt hónap eredményei arra engednek következtetni, hogy teljesíti majd tervét a Sallgó Cipő. Az elmúlt hónapokban olcsó, de divatos termékeket gyártot­tak a szövetkezetben, megfe­lelően kihasználva a terme­lőkapacitást- Az elvándorlás megállt, sőt kismértékben gyarapodott a létszám. Két felsőfokú végzettségű mű­szakit vettek fel, s három középfokú végzettségű szak­ember érkezése várható. A második fél évben az igényesebb és magasabb ár­fekvésű termékek előállítása kerül előtérbe. A további fejlődést akadályozza a nem kielégítő felszerszámozottság; egyelőre csak szandált és csizmát gyárthatnak- Beru­házásra volna szükség, s ahhoz pénz kellene. Mivel visszaesett a kereslet a láb­belik iránt, munkavédelmi termékek gyártásának eshe­tőségét keresik a szövetke­zetnél, s a bemutatott min­tapéldányok azt sugallják, hogy van realitása az elkép­zelésnek. Ahogyan a bevezetőben utaltunk rá, nem hangzottéi kérdés a napirenddel kap­csolatban. Ketten mondták el a véleményüket, s Fekete Nándornak, a KISZÖV titká­rának szavait érdemes rövi­den visszaadni. Megállapí­totta: tiszteletre ’méltó az a törekvés, igyekezet, ahogyan a szövetkezet munkásközös­sége végrehajtotta az intéz­kedési tervben rögzített fel­adatokat. Ezúttal is bebizo­nyosodott, hogy az emberek vállalják a többletmunkát, készek az áldozatra, ameny- nyiben tudják, mi a teendő­jük, s látják, van értelme fáradozásuknak. A Salgó Ci­pő rászolgált a segítségre, kedvezőek a jelenlegi pozí­ciói, de továbbra is támoga­tásra szorul. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom