Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
2 NOGRAD 1988. JUNIUS 25., SZOMBAT Dönteni helyben és önállóan Egy hónappal ezelőtt fejeződött be az MSZMP országos értekezlete, amelynek munkáját a hazai és a nemzetközi közvélemény rendkívüli érdeklődése kísérte. A pártértekezlet magas fokiig politikai kultúrával, szenvedélyesen és felelősséggel vitatta meg társadalmunk legidőszerűbb kérdéseit és hozta meg döntéseit, összegezte azt a vitát, amelyet a pártban és a társadalomban "közel másfél esztendeig folytattunk és választ adott azokra a kérdésekre, amelyek ennek során megfogalmazódtak. Mind a politikai, mind pedig személyi döntéseiben messze figyelembe vette a párttagok, a pártszervezetek és testületek javaslatait, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekezlet határozott ugyan, de a döntés tartalmát maga a párttagság alkotta meg az említett viták során. Mindez azt is igazolja, hogy az MSZMP érett, felelősen gondolkodó párt, amely képes súlyos helyzetben is a folyamatok élén haladni. A pártértekezlet döntéseit a párttagság és a társadalmi közvélemény kedvezően fogadta. Higgadtabbá, nyugodtabbá vált a közhangulat erősödött a párt egysége, fokozódott a párt iránti bizalom. Ugyanakkor továbbra is jelen van politikai közéletünkben a várakozás, amelynek tartalma a „hogyan tovább” kérdésében ölt testet. „Miit fog csinálni az új vezetés, milyen konkrét intézkedések születnek a továbbra is élő problémák megoldására?” — kérdezik sokan. A közélet kérdései iránt érdeklődő emberek többsége világosan látja — amit a politikai vezetés is hangoztat —, hogy a pártértekezlet csak a politikai és személyi feltételeket teremtette meg a gazdasági és a politikai reformfolyamat meggyorsításához. Elindultunk egy úton, a'melven még sok megoldandó feladat áll előttünk és ez állhatatosságot, következetességet, összefogást, nem utolsósorban időt igényel valamennyiünktől. A Központi Bizottság június 23-i ülésén elfogadta azt a programot, amely — a pártértekezlet állásfoglalását „aprópénzre váltva” — konkrétan megfogalmazza párt központi szerveinek feladatait a következő másfél-két évre, lényegében a XIV. kongresz- szusig. Ez a program, a Pártélet című folyóirat- jan és a Titkári tájékoztató útján eljut minden pártszervezethez, párttaghoz. Ebből_a dokumentumból két dolog feltétlenül kitűnik Az egyik, hogy ez a program a központi szervek feladatsora és egyetlen szót nem tartalmaz a pártbizottságok és párt- alapszervezetek teendőiről. A másik, hogy sorra vesz minden olyan témát, amellyel kapcsolatban a központi szervek megbízást kaptak a pártértekezlettöl. A Központi Bizottság munkabizottságokat küldött ki, amelyeknek az a feladata, hogy — például — tárják fel az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatának összefüggő folyamatait, az időszak erényeit és hibáit, ennek okait. Mindezek ismeretében dolgozzák ki a párt új programját, rajzolják meg a jövőképet. Tegyenek javaslatot a Párt új szervezeti szabályzatára és ezzel párhuzamosan részletedben is munkálják ki a párt korszerű belső működési rendjét. Külön-külön javaslat készül a párion belüli választási rendre, az elvi-politikai irányítás értelmezésére és ezzel összefüggő gyakorlatra, a párton belüli politikai nézet- különbségek kezelésére, a viták tartalmi és formai kérdéseire, a döntés után kisebbségben maradt vélemények gondozására, a párt szervezeti felépítésére, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek feladatkörére, munkamódszerére stb. Foglalkozni fog a Központi Bizottság a politikai munka nyilvánosságával, a távlati gazdaságpolitikai koncepciók kidolgozásával és több olyan társadalompolitikai kérdéssel, amelyek a testület feladatkörébe tartoznak. Az említett feladattervben a Központi Bizottság ajánlásokat tesz az állami szerveknek olyan feladatok elvégzésére, mint például az alkotmány felülvizsgálata; a választó- jogi törvény módosítása; a gyülekezésről és egyesülésről szóló törvény megalkotása stb. De szükségesnek tartja a Központi Bizottság az Országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatkörének és működési rendjének továbbfejlesztését, helyenként szervezeti átalakítását is. A teljesség igénye nélkül, jelzésszerűen soroltam fel a Központi Bizottság által elhatározott, rövid időn belül megvalósítandó teendőket. Szinte valamennyi döntésre élő- készített javaslat előzetesen pártvitára vagy társadalmi vitára kerül, így a párttagok és Hz állampolgárok véléményt mondhatnak róluk, módosíthatják, kiegészíthetik azokat. Visszatérek azonban arra a már előbb említett tényre, hogy a Központi Bizottság feladatterve központi program és nem szabályozza a pártbizottságok és pártszervezetek dolgát. Jóllehet, a párt minden szerve számára eligazító jelleggel bír, de kötelezővé nem tesz semmit. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a pártbizottságok és pártalapszervezetek — a pártértekezlet állásfoglalása alapján és a KB feladattervét figyelembe véve — maguk döntsék el, hogy mit akarnak tenni saját területükön a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésében, megvalósításában. Hiszen az önállóság biztosításának ez a gyakorlata szintén a pártértekezlet következménye, egészen pontosan a pártszervezetek és az alapszervezetek jogos igényére épül. Mindemellett — úgy vélem — a területi sajátosságok által meghatározott feladatok mellett vannak olyanok, amelyek általánosként jelentkeznek a pártban és ezért érdemes erről említést tenni. A társadalmat, de különösen a pártot ma a felfokozott politikai érdeklődés és a politizálókészség jellemzi s ez jó alap ahhoz, hogy valóban politizáló és ne ügyintéző párt legyünk. Fontos tehát, hogy a párt vezetői és aktivistái oly módon is segítsék ezt a folyamatot, hogy vállalják a megfogalmazott kérdések megválaszolását, az elhangzó vélemények erősítését, vagy a velük szembeni vitát. Minthogy a kérdések és vélemények sokszínűek, ennél fogva nem lehetnek előre elkészített válaszaink vagy ellenérveink. A párt aktivistáira és választott testületéire tehát az a sajátos feladat hárul, hogy — politikai ismereteiket, tájékozottságukat naprakész állapotban tartva — vállalják a nézetek ütköztetését, a kulturált vitát, a folyamatok és jelenségek magyarázatát. Ez persze magában rejti a tévedés lehetőségét is, amelyet ugyancsak vállalni kell. Ma is, de a jövőben még inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a pártban nincs és nem lesz minden kérdésben nézetazonosság. Nagy hibát követnénk el, ha a nézetkülönbségeket tagadnánk, valamiféle módon kizárnánk azokat. Ez megölné a vitát, kioltaná azt a kohót, amelynek tüzében tisztul a politika, örüljünk tehát a különböző nézetek megjelenésének, mert ez egyrészt szabadabb politikai légkört jelent, másrészt hűen tükrözi az objektív valóságot, megóvja a politikát a torzulástól. Csak a napi gyakorlat vezethet el oda, hogy megtanuljuk az egyszerűnek tűnő, ám valójában bonyolult kötelességünket: Vitázni és dönteni! A vita során kiderül, hogy mely véleménnyel azonosul a többség. A párt tagjainak azonban nemcsak a párt keretei között, hanem — és talán még nagyobb súllyal — a párton kívül is politizálniuk kell. Ehhez erőt és érvanyagot nyújt számunkra a pártértekezlet szelleme, az állásfoglalás dokumentuma, amit éppen ezért mindannyiunknak alaposan tanulmányoznunk, értelmeznünk és képviselnünk kell. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) mentse fel az Elnöki Tanács helyettes elnöki tisztéből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Bartha Tibor nyugalmazott református püspököt saját kérésére — egészségi állapotára tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg országgyűlési képviselővé és az Elnöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Országgyűlés elé. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az Elnöki Tanács indítványozza az Országgyűlésnek: — Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát vá lassza meg a Minisztertanács tagjává, államminiszterré ; — Köpeczi Béla művelődési minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Czibere Tibort, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárát válassza meg művelődési miniszterré; — Markója Imre igazságügy-minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét válassza meg igazságügy-miniszterré. E személyi ügyekben, a Központi Bizottság kéri a Hazafias Népfront Orszságos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Elnöki Tanács elé. (MTI) Bz MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozóról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-i ülésén nagyra értékelte a közelmúltban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit. Megállapította, hogy a csúcstalálkozó jól illeszkedett a két ország vezetői rendszeressé vált párbeszédének folyamatába. Reménykeltőnek tartja, hogy a megbeszéléseken mindkét részről kifejezésre, jutott a nemzetközi viszonyok új megközelítésének, a problémák építő jellegű megoldásának igénye. A Központi Bizottság kiemelte annak fontosságát, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeként tovább erősödött a kölcsönös bizalom. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős javulása elősegíti a fennmaradt nézeteltérések tisztázását, a hadászati fegyverek számottevő csökkentését és más jelentős fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások kidolgozását. A Központi Bizottság támogatásáról biztosítja a szovjet kezdeményezéseket, mindenekelőtt az európai hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó javaslatot, amelynek valóra váltásában hazánk is közvetlenül érdekelt. Az MSZMP Központi Bizottságának megítélése szerint a nemzetközi helyzet egészének alakulására jótékony hatást gyakorol az is, hogy a csúcstalálkozón előrelépés történt a szovjet— amerikai kétoldalú együttműködés számos területén. A helyi válsággócokról folytatott moszkvai megbeszélések javították a feszültség- források felszámolásának, a konfliktusok politikai rendezésének esélyeit. A megbeszélések tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a humanitárius kérdések az államközi kapcsolatok szerves részévé váltak, és kölcsönös jó szándék esetén e területen is lehetséges a tárgyszerű véleménycsere. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a moszkvai csúcstalálkozó eredményei hasznosan járultak hozzá a nemzetközi légkör további enyhüléséhez, a kelet—nyugati együttműködés elmélyítéséhez, és ezáltal hazai építőmunkánk külső feltételeinek javulásához. (MTI) Lakóterületi pártbizottság alakult Salgótarjánban Küldöttértekezletre gyűlt össze tegnap Salgótarján déli városrészének százharmincöt párttag küldöttje, hogy meg. válassza a városrész tíz alapszervezetét irányító lakóterületi pártbizottságot. A körzet Rákóczi úti épületében tartott értekezleten Sándor László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára, az országos pártértekezleten meghatározott teendőkről szólt, kiemelve az állásfoglalás egyik legfőbb érdemét, miszerint saját dolgainkban, saját magunk önállóan dönthetünk, természetesen a párt politikai fő irányát követve. Tájékoztatójában arról is beszélt, hogy ma minden területen nagyobb politikai bátorságot kell vállalni a vezetésnek és a pártalapszer- vezeteknek. A jövőben a pártban, a lakóterületi munka felértékelődik — mondotta — és vissza kell térni a pártfórumokon a nyíltabb, az őszintébb, a szinte családias légkörhöz. Erre utaltak mai gondjainkat és jövőbeni teendőinket elemezve a felszólaló küldöttek is. E célok jegyében választott tegnap a küldöttértekezlet Salgótarján déli lakóterületén tizenhét fős pártbizottságot. algó Cipő rászolgál Kihelyezett ülést tartott a KISZttV elnöksége Jól szervezett termelést, eredményes munkát tapasztaltak az elnökség tagjai. Fotó: — bp — Rendhagyó módon üzem- látogatással kezdődött a KISZÖV elnökségének pénteki kihelyezett ülése, amelyet Salgótarjánban, a Sál-' gó Cipőipari Szövetkezetnél tartottak. A házigazda kollektíva elnöke, Tóth Rudolf javasolta a munkatermek megtekintését, hogy a látottak és a tapasztaltak birtokában bizonyára könnyebb lesz kérdezni a szövetkezet termeléséről és gazdálkodásáról. Tévedett, mert az elnökség tagjai nem tettek fel kérdéseket, olyannyira meggyőző volt számukra mindaz, amit a. tájékoztatóban hallottak. A szövetkezet múlt évi eredményeit taglaló táblázathoz fűzött szóbeli kiegészítésében Tóth Rudolf emlékeztetett a KISZÖV elnökségének tavaly októberi ülésére, amikor úgyszintén a Salgó Cipő helyzete volt a téma. Akkor roppant kritikusnak látszott a korábban szebb napokat megélt munkásgárda sorsa, hiszen a veszteségek együttesen 17 millió forintra rúgtak. Az intézkedési tervben foglaltak következetes végrehajtásával nullára akarták csökkenteni év végére a fél évben elkönyvelt 4,8 millió forintos mérleghiányt, ám sokan kétkedve fogadták ennek sikerét. Az idő azonban az elnök optimizmusát igazolta, sőt az ő várakozásánál is kedvezőbben alakultak a mutatók. A nemegyszer vasárnap és ünnepnapon is dolgozó cipő- eyártók 2,1 millió forint nyereséggel zárták az esztendőt, megteremtve ezzel az alapot a további felemelkedésre. A sikerhez persze szükség volt a költségek csökkentésére, az ÁBMH-tól kapott bérkorrekcióra a bankkölcsönre, nem utolsósorban pedig új piacok felkutatására, a partnerekkel való zilált kapcsolat stabilizálására. Az idén magasra állította a mércét a szövetkezet kollektívája. A tervezett termelési érték 100 millió, az előirányzott nyereség 3 millió forint. Az első öt hónap eredményei arra engednek következtetni, hogy teljesíti majd tervét a Sallgó Cipő. Az elmúlt hónapokban olcsó, de divatos termékeket gyártottak a szövetkezetben, megfelelően kihasználva a termelőkapacitást- Az elvándorlás megállt, sőt kismértékben gyarapodott a létszám. Két felsőfokú végzettségű műszakit vettek fel, s három középfokú végzettségű szakember érkezése várható. A második fél évben az igényesebb és magasabb árfekvésű termékek előállítása kerül előtérbe. A további fejlődést akadályozza a nem kielégítő felszerszámozottság; egyelőre csak szandált és csizmát gyárthatnak- Beruházásra volna szükség, s ahhoz pénz kellene. Mivel visszaesett a kereslet a lábbelik iránt, munkavédelmi termékek gyártásának eshetőségét keresik a szövetkezetnél, s a bemutatott mintapéldányok azt sugallják, hogy van realitása az elképzelésnek. Ahogyan a bevezetőben utaltunk rá, nem hangzottéi kérdés a napirenddel kapcsolatban. Ketten mondták el a véleményüket, s Fekete Nándornak, a KISZÖV titkárának szavait érdemes röviden visszaadni. Megállapította: tiszteletre ’méltó az a törekvés, igyekezet, ahogyan a szövetkezet munkásközössége végrehajtotta az intézkedési tervben rögzített feladatokat. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy az emberek vállalják a többletmunkát, készek az áldozatra, ameny- nyiben tudják, mi a teendőjük, s látják, van értelme fáradozásuknak. A Salgó Cipő rászolgált a segítségre, kedvezőek a jelenlegi pozíciói, de továbbra is támogatásra szorul. K. L.
