Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Mi közünk hozzá? Függetlenedési kísér­letek 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Alom a vándorlásról Weöres Sándor versei ll.lO: Magyar Írás A Rádió irodalmi hetilapja 32.45: Külpolitikai könyvespolc 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mit üzen a Rádió? 14.50: Muzsika gyerekeknek 15.00: Erről beszéltünk. .. 15.30: Fúvószenekari hang­verseny a 6-os stúdióban 16.05: Férjhez adom a nővérem. Nógrádi Gábor rádiókomédiája (1982) 3 6.55: Muzsikáló természet 37.05: Táborroek 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Húszas stúdió 20.15: A Pink Floyd együttes felvételeiből 20.30: Mi a titka? Ludwig Weber művészete 21.15: Kilátó 22.30: Keresztmetszet 23.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek PETŐFI RADIO: 8.05: Napraforgó 9.05: Nóták 9.40: Rivaldafényben 31.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Népi muzsika 13.05: Fantasztikus rádió­játék 13.35: Edmondo De Amicis: Szív 14.00: Péntektől péntekig 37.05: Rockkikérdező 17.30: ötödik sebesség 38.33: Fiataloknak! 20.00: ,,Gyűlölöm a hazugsá­got. . . ” Zsolt Róbert- portré 20.30: Népdalok, néptáncok 21.05: A kápolna titka 21.25: A Locornotív GT 1971 és 1986 között készült felvételei 22.16: A levél Oleg Szoszin színmű­vének rádióváltozata (1985) 23.10: Póttarisznya MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg- | geli körkép. Hírek, tudósítá- : sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá- I rás. — i,7.35: Közlekedési ma­gazin. Szerkesztő: Szemes Ist- f ván. — 18.00—18.15: Észak-ma- , gyarországi krónika — Reklám. \ 18.25—18.30: Lap- és műsor­I előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévélorna 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné Karolin, kedves Karolin NDK-játékfilm 10.30: Delta 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Négy nap tévéműsora 17.00: Péntek délután 17.30: Téka Közhasznú információk 17.40: Veszprémből jelentjük. . . 18.00: Ablak 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese (FF) 19.30: Híradó 20.05: Telefere Vitray Tamás műsora 21.20: Panoráma 22.05: Nézze meg az ember! 22.20: Szeret-e még? összeállítás Eisemann Mihály szerzeményeiből 23.10: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: Vijesti — Hírek szerb- horvát nyelven 17.30: Régi mesterségek 17.55: Majd én megmondom neki. Csehszlovák film 19.00: Ablak 19.30: Popperiszkóp 20.00: Képújság 20.05: Vili. Henrik magán­élete. Angol filmvig- játék 21.35: Híradó 2. 21.50: Bartók: Egynemű kórusok 21.55: Száz híres festmény 22.05: Váltó Gazdasági világverseny 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.l5: A napocska 9.35: Szovjet természetfilm 9.55: Halál a laboratóriumból 10.45: Kék fény 15.45: Fiatalok pódiuma 16.30: A mű és a személyiség — sorozat 17.00: A nap percei 17.10: A tudományról és a technikáról 17.50: Interszignál 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Spanyol természetfilm­sorozat 20.30: Szél ellen — ausztrál sorozat 21.15: Szórakoztató vetélkedő 22.00: Diadalív — angol tv-film 23.35: Népdalok 2. MŰSOR: 16.25: A román tv zenés szórakoztató műsora 17.15: A fiatalember elmegy — bolgár film (FF) 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 2i.05: Portréfilm — Peter Matejka festőről 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Visszatérések — F. K. Vesely műveiből 23.25: Kérem a következőt — magyar rajzfilm­sorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. ameri­kai filmvígjáték. — Kamara: Laura. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Ritz fürdőház. (16) Színes, színkr. angol filmbohózat. — Madách Kamara: Zuhanás közben. Színes, magyar film. — Pásztó: fél 6: A halálosz­tó. (18) Színes amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Video: Vérbosszú Marseilles-ben. Szí­nes, francia bűnügyi film. — Szécsény: Este 6-tól: Remél­jük lány lesz. Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. — Karancs- lapujtő: Smaragderdő. Szí­nes, szinkr. amerikai kaland- film. — Nagylóc: A zsaru és a szex. (18) Színes, szinkr. francia krimi. — Érsekvad- kert: A szél harcosai. Színes, szinkr. japán rajz sci-fi film. Sz ökőkút a va tá s Aquincumban Az Építőipari Tudo­mányos Egyesület épü­letgépész-, ipartörténeti munkabizottságának kezdeményezésére régé­szek, muzeológusok, ter­vezők, vizügyi és vil­lanyszerelő szakemberek Aquincumban felépítet­ték és május 19-én fel­avatták egy másfél ezer éves ókori szökőkút pon­tos másolatát. Fotó: Kieb Attila • Az új szökőkút ________^^2^) TELEXEN ÉRKEZETŐ F I LM JEGYZET 4 HALÁLOSZTÓ Arnold Schwarzenegger izomzata — szó, mi szó — lenyűgöző. Mindjárt a film elején megcsodálhatjuk pom­pás férfitestét, keskeny csí­pőjét, széles vállát, kidolgo­zott kar-, láb- és mellizma­it. Az időn át, 2029-ből ér­kezik vissza jelenünkbe. 1984-be, amikor a filmet for­gatták, meztelenül. A „zó­nán” ugyanis csak így lehet átjutni, a tárgyak mind ott maradnak a jövőben, a ru­hák, a szerszámok, a fegy­verek. Ezért kell a halálosz­tónak és a másik időutazó­nak, Kyle-nak ideérkeztük- kor nyomban hozzálátni a ruhaszerzéshez, fegyvervá­sárláshoz, mert különben nem tudnák teljesíteni meg­bízatásukat. Igencsak ki van találva ez a megbízatás: a terminátor, a gépember azért érkezik, hogy elpusztítsa annak az embernek a leendő anyját, aki a gépek uralmának meg­törésére egyesíti és kitanítja az embereket, míg Kyle-nak éppen ezt kell megakadá­lyoznia, hogy győzhessenek, azaz az ember felülkereked­hessék az öt pusztító és meg­alázó gépek fölött. A harc életre-halálra megy, azt meg­előzte már egy — a látvány­ból és a meséből úgy sejtjük — világégés, amely valószí­nűleg lehetővé tette a meg­szokott rend felbomlását, más szavakkal: a gép lett az úr, a mindenható, az ember rettegő szolga. Ezt a fejete- tejére állított világot kell emberhőseinknek a talpára állítani. James Cameron rendező előző filmjével, A bolygó ne­ve: Halál bizonyította érzé­két és szakértelmét a rémí- téshez és a fantasztikumhoz,, a képi hatáskeltéshez. Az emlékezés jeleneteivel pró­bálja a nézőt eligazítani a bonyolult alaphelyzetben, amely fantasztikus ugyan, de nélkülöz mindenféle tu­dományosságot. Ezért nem is értem, miért szerepelhetett a The Terminator 1985-ben Avoriazban a sci-fi filmek fesztiválján, s miért reklá­mozza filmforgalmazásunk sci-fi akciófilmként. Azt viszont nem tagadha­tom, hogy szakmailag ma­gas színvonalon van megcsi­nálva: az üldözés mindvégig izgalmas és tétre menő, tett tettet követ, nem lankadhat a figyelem. S egy-egy cse­lekménysort igen hatásosan épít fel a rendező, s ugyan­így ábrázolja a végső tettet, a gyilkolást. Gondoljunk pél­dául Sarah barátnőjének és fiújának a meggyilkolására: az idáig vezető út zseniálisan átgondolt és felépített tar­talmi, pszichikai, képi szem­pontból egyaránt­De ha már jelenetre hivat­kozom elismerésem alátá­masztására, megteszem ezt az ellenkezőjére is. Néhány nagyon nevetséges mozzana­ta is akad ugyanis a film­nek, mégpedig a vége felé, amikor a felgyújtott, már- már megsemmisült vasember (Salvadoré Dali szürrealiz­musát juttatja eszembe) új­raéled, és tántoríthatatlanul megy bevégezni küldetését. Aztán szétlövik, de egyes részei, mint a gilisztának, to­vábbélnek, és mennek és mennek céljuk felé, míg­nem .,. (Ez azonban legyen azok titka, akik már látták a filmet.) Különben is olyan erős dramaturgiai logikátlan­ságok vannak a filmben, hogy általa megkérdőjelező­dik a komolysága, és elpaza­roljak tűnik szakmai mí- vessége. Ezen a vasemberen nem fog a golyó, pedig többször leterítik, de mindig újra „teleszívja” magát, s nem is tudjuk, igazából elpusztítha­tó-e. Az is elgondolkodtató, hogyan jöhetett át ez a vas­embertárgy az időn, mint­hogy azon csak élőlények közlekedhetnek. Persze mindegy, fogadjuk el azt, amit az alkotók mondanak, ne törődjünk a logikával. S ezen a ponton be is fe­jezhetem az írást: mert ame­lyik ember alkotta műből hi­ányzik a logika, az nem mű­vészi alkotás. Hanem termék, valamilyen művészeten, esz­tétikán kívüli igény kielégí­tésére. Ilyennek tekinthetjük A halálosztó című filmet is, amely a maga műfajában egyáltalán nem elvetendő munka. A bajom csupán az vele, hogy a mozikban a fő helyet az efféle filmek fog­lalják el, az érték egyre kij­jebb szorul, és nyakába akasztatik a főlöslegesség kolonca. Sulyok László Lőrinczy István versei Stációk a hegyen A képzeletbeli — ám töb­beknél bizonyára valóságos — nógrádi könyvespolcra ismét odakerülhet egy kar­csú kötet. A Salgótarján­ban élő Lőrinczy István Stációk a hegyen címmel az idei könyvhét idején dedikálhatta első verses- kötetét. amely Szász Endre illusztrációival látott nap­világot a Táltos Kiadás­szervezési GM gondozásá­ban (Debrecen, 1988). A szerző a televízió könyv­heti adásában elmondta, hogy első versei a Palóc­föld című folyóiratban je­lentek meg. Tegyük hozzá, lapunk, a NÖGRÁD szin­tén közli verseit. E kiadás­szervezési gazdasági mun­kaközösség azon program­ja keretében jelentette meg a kötetet, hogy minden év­ben kiad elsőkötetes szer­zőtől művet. függetlenül életkortól és témától. Lőrinczy István 1936-ban született Biharban, Derecs­kén. Régóta Salgótarján az otthona. Elvégezte a jogi egyetemet. Húsz éve ír verseket, amelyek a Hevesi Szemlében, a már említett Palócföldben. a Szabad Földben, az újvidéki Képes Ifjúságban és napilapokban jelentek meg. önvallomása szerint: „Ars poeticámat a szépség, a líra szeretete jelemzi.” ’ E ..prózai” vallomáshoz mellékeli a kötet borítóján Nyári pillanatképek című versének részletét: .,a hajnal hegyek kerek szeméből kél ázott harangszó csókolja a delet nagyanyám kötöget száz éve a kútnál és ezüst kontya megfesti az eget” Régóta ismeretes az iro­dalomtörténetből az a tisz­teletet érdemlő szerkesztői és kiadói magatartás, amely antológiák, első kötetek ese­tében mindenekelőtt bi­zalmat szavaz az induló szerzőknek. elősegítve az indulás, a megmutatkozás mindig várakozásteli alkal­mának létrejöttét. E maga­tartás-forma a tehetségku­tatás részét jelentheti. Éppen egy. a napokban Szombathelyen kiadott an­tológia ajánlásaként fogal­mazta meg Láng Gusztáv ennek indokoltságát: ..Aki fiatalok első munkáiból szerkeszt antológiát, madár­jóshoz hasonlatos. Tegnap írott szövegekből válogat, de a holnap irodalmát jö­vendöli. Mert igaz ugyan, hogy «a költő nem lesz. hanem születik", de ki mondhatja meg, hogy azzá is lesz-e majd, aminek szü­letett.” Minden első kötet meg­méretés és ígéret. Lőrinczy István mintegy hatvan ver­se összegzi eddigi törekvé­seit. A versek összhangban vannak az öpfnaga elé ál­lított céllaL^a szépség szol­gálatával. Versei színekből és a társművészetek iránti vonzalomból keletkeznek, különböző arány- és rit­musrendbe szerveződve. Mindenekelőtt a képző­művészet az ihlető forrás, amelyből gyakran merít. Például így írta meg a Szász Endre kalendáriuma című ciklust is. Lírai kel­léktárában az egyéni él­mények az általánosabb föl­ismerések megfogalmazá­saival együtt vannak jelen. Az önkifejezés hevületében igen szerteágazó képi vilá­got tár az olvasó elé. A megidézettek között békésen megfér egymás mellett Radnóti. Bartók, Csokonai, Salvador Dali, Kassák. Stendhal, Van Gogh. Petőfi Zoltán, Bán- hidi László, Siríka István, Madách. Francois Villon. Lauda, Picasso. Franz Kaf­ka, Móricz Zsigmond. Remb­randt. Csontváry, Krúdy és mások. Ez a többosztatű érdeklődés az elsajátítandó világ bonyolultságát is jel­zi. valamint azt is. hogy a világ lírai elsajátításában jelenleg hol tart a költő. Szász Endre illusztrációi a kötet értékét emelik. T. E. A maják titka Mint a Stern című nyugat­német hetilap szerdán meg­jelent számában olvasható, Wolfgang Gockel rájött a titok nyitjára és fölfedte, hogy mit rejtenek azok a puha mészkőbe vésett hie­roglifák, amelyeket a mai Mexikó területén egykor lé­tezett maja birodalom ha­gyott örökül az emberiségre. A Palenque-ben található, 1300 éves templommaradvá­nyok között a maja kultúra mintegy háromszáz éves idő­szakát átfogó kordokumen­tum tárul föl ezzel. (A maja kultúra időszámításunk sze­rint 300 körül indult virág­zásnak, s a tizenhetedik szá­zadban pusztult el véglege­sen.) Az embereket, állatokat, madarakat, valamint elvont ábrákat tartalmazó, most megfejtett maja szövegek egy igen fejlett és mélyen strukturált társadalomra utalnak — írja a Stern. So­kat tudhatunk meg belőlük a maja birodalmon belüli hatalmi harcokról, az udvar­ban terjesztet, szexuális vo­natkozású pletykákról, intri­kákról, valamint háborúkról és katasztrófákról. A vérál­dozat idejének közeledtével a maják — mintegy önma­gukat megtisztítandó — na­pokig böjtöltek és tartóz­kodtak a nemi élettől. Az istenek kiengeszteléséhez szükséges véráldozat abból állt, hogy a férfiak a nemi szervükön, a nők pedig a nyelvükön szúrták meg ma­gukat. A 43 éves Gockel szep­temberben jelenteti meg könyvét, amelynek címe: Egv maja dinasztia törté­nete. Karancslapujtő nótás követei Barátság­feszliválon a Kaláris Karancslapujtőn hetek óta szólt a nóta, megsűrűsödtek az asszony kórus próbái. Pa­lóc dalok csendültek a szín­padi főpróbán, s a szentiván- éji tűzugrást is láthatta, aki a faluban járt. Másfél órás műsorral készültek a népvi­seletben pompázó asszonyok a lengyelországi turnéra, amelyre csütörtökön keltek útra. Plockba, a középkori mű­emlék városkába kapott ugyanis meghívást a Karancs Termelőszövetkezet karancs- lapujtöi Kaláris asszonykó­rusa. Itt tartják a június 24— július 4-ig tartó barátság- fesztivált, az Eszperantó Vi­lágszövetség rendezésében. A világ számos országából utaznak ide amatőr művé­szeti csoportok, minden or­szág képviseletében egy nép- művészeti együttes. A Guthy Éva művészeti irányításával munkálkodó kórus három koncertet ad a városka színházában, ugyan­ennyit az amfiteátrumban és bemutatja produkcióját a szabadtéri műsorban is. Emellett rádiós bemutatko­zás és televíziós felvétel is vár a szereplőkre. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom