Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 150. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 24., PÉNTEK i----“ i cöWKieiiei’iM' •». o * Nógródmegyeri tapasztalatok (3. oldal) Stációk a hegyen (4. oldal) A kunyerálók esete (5. oldal) Társadalmasítások a közművelődésben A közművelődésben folyó társadalmasítások tapaszta­latait és a továbblépés lehe­tőségeit elemezte az első be­számoló a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnöksége ülésén, amelyet csütörtökön tartottak Salgótarjánban. Kósy Zoltán, a HNF me­gyei bizottságának munka­társa előterjesztésében fog­lalkozott a kistelepülések közművelődési intézmény­ellátottságával, amely megle­hetősen szélsőséges képet mutat a megyében. Falvaink zömében olyan művelődési otthonok vannak, amelyeket több évtizeddel ezelőtt épí­tettek, s ezeknek nemhogy a korszerűsítésére nem futja, de állagukat is csak nagy erőfeszítések árán tudják megőrizni. Ilyen körül­mények között több helyütt stagnál, vagy éppenséggel szünetel a kulturális élet. — Éppen ezért örvendetes — mondta az előterjesztő —, hogy megyénkben polgárjo­got nyert, és szélesedik az egyesületi mozgalom, amely négy esztendeje kezdett ki­bontakozni a megye terüle­tén, s amelynek egyik kez­deményezője a népfront volt. Elmondta azt is Kósy Zol­tán, hogy az önszerveződés korántsem volt probléma- mentes, s adódnak nehézsé­gek ma is. Nem volt kellő­en tisztázva például a felü­gyelet, a gazdálkodás kér­dése, s vitára adott okot a szakmai irányítás mikéntje. Gondot okozott az is a tár­sadalmasítás! törekvésekben, hogy a helyi tanácsok nem minden esetben voltak tá­mogatói az egyesüléseknek, ami végeredményben nem meglepő, ha szokatlan, ke­vésbé ismert forma beveze­téséről van szó. Az évek során tisztultak a szervezéssel, tartalmi mun­kával, működéssel járó meg­ítélések, s mára a helyi ta­nácsok is megértették, hogy az önszerveződés állampol­gári joga az embereknek, olyannyira, hogy az önfenn­tartásra berendezkedett kö­röket, egyesületeket, szabad­idős-társaságokat — s ez sa­játos megyei specialitás — nem egy tanács anyagilag is támogatja. A HNF feladata nem a szakmai megítélés az egye­sületi életben, sokkal inkább a közösségszervezésben kell tevékenységüket kifejteni, s arra odafigyelni, hogy mire szerveződnek. A megye te­rületén jelenleg a települé­sek egyharmadán negyven olyan közösség munkálkodik, amely a HNF kezdeménye­zésére, támogatásával, vagy annak égisze alatt jött lét­re. Kertbarátkörök, város­szépítő egyesületek, szabad­idős-társaságok vagy műve­lődési körök. Lehetőséget teremtenek az azonos érdeklődésűek vagy érdekűek összejövetelére és sokuk felvállalja — bár nem feladata — a szélesebb kö­zösség, sokszor az egész te­lepülés kulturális életének irányítását, szervezését. Je­lentőségük, szerepeik azért is mérhetetlen, mert példát ad­nak a tartalmas időtöltésre, s mozgósító erejük sem le­becsülendő. E közösségek a jó irányú helyi önállóságot erősíthetik. (Folytatás a 2. oldalon.) A lapujtőiek egészségéért Tanácsülést tartottak csü­törtökön Karancslapujtőn- A testület tagjai a tanácselnöki jelentést követően a nagy­községi közös tanács tavalyi költségvetésének teljesítésé­ről, majd a hetedik ötéves terv feladatainak időarányos végrehajtásáról tájékozódhat­tak. Ezután Barta László, a végrehajtó bizottság megbí­zott titkára a tanács egész-* ségmegőrző programját is­mertette. Mint elmondotta, a moz­gásszegény életmód, a kor­szerűtlen táplálkozás, vala­mint a három község — Karancsalja, Karancslapujtő és Karancsberény — lakosai körében is tapasztalható egészséget károsító életvitel szükségessé teszi a változta­tásokat. A program kereté­ben ezért mentálhigiénés problémákról, egészséges táp­lálkozásról és a családi élet­re nevelésről szóló előadáso­kat szerveznek több helyen, bővítik a tömegsport lehető­ségeit és önismereti klubot létesítenek. Budapesten rendezik az Idegenforgalmi Világszervezet konferenciáját Andrikó Miklós kereske­delmi minisztériumi állam­titkár elnökletével csütörtö­kön megalakult az a szerve­zőbizottság, amely az Ide­genforgalmi Világszervezet jövőre esedékes budapesti konferenciáját készíti elő. A madridi székhelyű Ide­genforgalmi Világszervezet nemzetközi egyezmény kidol­gozását kezdeményezte, az első olyan sokoldalú nem­zetközi megállapodást, amely­ben a szervezet tagállamai­nak kormányai vállalják, hogy az útlevél- és vámsza­bályozások, az egészségügyi és egyéb, a turizmust érintő szabályok egyszerűsítésével és könnyítésével elősegítik az idegenforgalom fejlődését. Azzal számolnak, hogy a jö­vő évi budapesti konferenci­án már véglegesíthetik és aláírhatják a nemzetközi egyezményt. A magyar szervezőbizottság feladata az, hogy a konfe­rencia sikeres megrendezé­séhez megteremtse a felté­teleket. (MTI) A legjobbak között a tűzhelygyár Kiváló eredmények energiagazdálkodásban Közhely, de igaz: drága az energia! Éppen ezért az energia ésszerű felhaszná­lása zsebeket érintő fel­adat. melynek megyénk gazdálkodó egységei tőlük telhetőén igyekeznek ele­get tenni. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban különösen figyelemre méltó eredményeket érnek el az energiagazdálkodás­ban. Az Ipari Minisztérium és Állami Energiagazdál­kodási és Energiabiztonság­technikai Felügyelet illeté­kesei évente értékelik az IPM-hez tartozó 270 nagy- vállalat energiagazdálko­dásának versenyét. Nos. a tűzhelygyár a múlt évben a legjobb tíz vállalat kö­zött foglalt helyet, amely önmagáért beszél. Ennek alapján az ÁEEF elismerő oklevelét érdemelte ki a kollektíva, mellyel együtt 97 ezer forintot is adott a minisztérium. Az SVT-ben immár öt éve szisztematikus követ­kezetességgel igyekeznek végrehajtani a fajlagos és abszolút számokban egy­aránt mérhető energiata­karékossági programot. Rendre megvalósítják a veszteségfeltárás alapján készített intézkedési terve­ket. így képes a vállalat eleget tenni a vele szem­ben támasztott energiagaz­dálkodási követelmények­nek. összehangolt csapat­munkáról van szó, amely odafigyelést kíván üzemel­tetőktől. termelőktől, kar­bantartóktól egyaránt. Közeledve az év feléhez, elmondható: a tűzhelygyár­ban tovább mérséklődött a termékegységre jutó ener­giafelhasználás. Az elmúlt öt hónapban 6 százalékkal növekedett a termelés, a felhasznált energia mennyi­sége viszont ennél nagyobb mértékben csökkent. Az eredmények egyértelműen igazolják, hogy a szakem­berek jól mérték fel a ké­pességeket és a lehetősége­ket. A gyárban a megta- karitásból kívánják fedezni az új termelőberendezések többletenergia-igényét. Az év során jelentős ener­getikai jellegű beruházáso­kat valósítanak meg az SVT-ben. Természetszerű­en elvégzik az energetikai berendezések fokozott mér­tékű karbantartását. Mind­ezek eredményeként azt várják az illetékesek, hogy a korábbi évekhez hasonló­an Ismételten dobogós he­lyezést ér majd el gyáruk az 1988. évi országos ener­giagazdálkodási versenyben. Hűtőházi híradás Megkezdődött a málnasze­zon a Mátraterenyei Zagy­vavölgye Mgtsz hűtőházában. Ottjártunkkor Abari Antal- né műszakvezető elmondta: június 22-ig 50 mázsa érke­zett be Domoszló környéké­ről és Szécsényből. A múlt évben 40 vagon málnát fa­gyasztottak, s az idén sem akarják alább adni. Való­színűleg sikerül a tervet tel­jesíteni, hiszen jó termés ígérkezik a külföldön is ked­vezően értékesíthető bogyós gyümölcsből. Ezekben a napokban tíz asszony és lány dolgozik a hűtőházban, amely tavaly­tárolóval bővült. Nem unat­koznak a gyengébb nem kép­viselői, hiszen korábban eg­rest fagyasztottak, jelenleg pedig a piros és a fekete ri­bizli ad számukra munkát. A jövő héten kezdődik a meggy beszállítása, s a ké­sőbbiekben uborkát és tököt is feldolgoznak majd a léte­sítményben. Ezzel párhuza­mosan lecsónak való papri­kát és paradicsomot is tartó­sítanak majd a mátratere­nyei hűtőházasok, akik a fő­szezonban két műszakban, összesen ötvenen végzik munkájukat. Fotó: — bp — Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a feladat- tervet az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtására, a párt vezető szervei munkájának nyilvá­nosságáról, valamint a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irányairól szóló elő­terjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) ft vállalatnál a legnagyobb Üj frontfejtés Könyäson A 40. számú fronton B. Nagy Zoltán körletvezető mosolyogva magyarázza Hegedűs Ferenc munkavé­delmi felügyelőnek: most már itt is megfelelőek a termelési eredmények. Fotó: Bárányi László A Nógrádi Szénbányák legjelentősebb aknájában, Kányáson, csütörtökön meg­kezdte termelését a válla­lat legnagyobb frontja. Az új, 36. számú fejtés előké­szítése tetemes munkát je­lentett, hiszen mintegy ezer tonna súlyú gépi be­rendezést kellett a 140 méter széles homlokra be­építeni. A komplexen gépe sített tömegtermelő munka­hely 450 méter hosszú szén- pásztát fejthet le, tehát biz­tosított a tartós termelése, s naponta legalább 800 tonna szén felszínre küldését vár­ja az akna és az üzem ve­zetése az itt dolgozó Kato­na György szocialista bri­gádjától. Kedvező hír Kányásról, hogy végre megfelelő ered­ményeket ér el az akna másik, 40. számú frontja is. Egy héten belül a két fej­tés már 1200—1300 tonna szenet adhat naponta. A későbbiekben, októberben kísérleti jelleggel úgyneve­zett egyikijáratú frontot is indítanak a kányásiak, s ettől kezdve 1700—1800 ton. na lesz az akna napi ter­melése. Éves szinten 240— 245 ezer tonna szén vár­ható majd az itteni kollek­tívától, amely azonban je­lentősen elmarad a 300 ezer tonnás tervtől. Bécsbe érkezett a pápa Csúcsforgalom a magyar—osztrák határon Megkezdődött a zarándokok kiutazása Csütörtökön a déli órák­ban megkezdődött Sopron­nál és Hegyeshalomnál a pénteki burgenlandi pápai misére utazó magyar túris- tatömegek átáramlása. Már ekkor megnövekedett a for­galom a rábafüzesi, a bú­csúi és a kőszegi határátke­lőnél is. Miután pénteken regge­lig mintegy 110—120 ezer zarándok kiutazására lehet számítani, az illetékes szer­vek rendkívüli intézkedése- két léptettek életbe. Az au­tóbuszokkal és a vonattal utazók okmányait már me­net közben kezelik. Nekik a határon mór nem kell vá­rakozniuk. A „Z”, tehát za­rándokjelzéssel ellátott személygépkocsik már a ha­tártól 80—100 kilométeres távolságban zöld utat kap­nak a közlekedési rendőr­ségtől. Győrön való gyors átfu­tásuk elősegítésére az át­vezető főútvonal jelzőlám­páit sárga villogóra állítot­ták. A főútvonalak menti ABC-áruházak este 10-ig tartanak nyitva, utána pe­dig az igényeknek megfe­lelően kitelepülnek az üzle­tek elé. A vendéglők nyit­va tartását 24 óráig hosszab­bították meg, de ha igény mutatkozik rá ezután sem zárnak be. A benzinkutak és a határátkelő helyek bü­féi éjjel is nyitva tartanak. Megerősítették az orvosi és a kórházi ügyeleteket is. A soproni autóklub segély­kocsijai alkatrészekkel és egyéb felszerelésekkel el­(Tolytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom