Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

1P88. JUNIUS 22., SZERDA NOGRAD 3 Nem mellékes a melléküzeméi Ha kevés az aranykoronád, told meg iparral” i Nógrád megyében 36 ter­melőszövetkezet és 2 állami gazdaság 165 ezer hektár összterületen gazdálkodik. A mezőgazdaság termelési ér­téke meghaladja a 6 milliárd forintot, ez a megye összter­melésének közel 25 százaléka, s az aktív keresők 17 száza­lékát foglalkoztatják a me­zőgazdasági nagyüzemek. Országosan megyénkben a legalacsonyabb a termőterü­let átlagos aranykorona-ér­téke (földminőséget kifejező történelmileg kialakult érté­ke), talajainkra a kötöttség, az erős savanyodás, a rossz vízháztartás a jellemző. A földterület több mint fele a 12 százalék feletti lejtőka­tegóriában található, 90 szá­zalékán pedig erózió károsít. A Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezetre jellem­zőek mindazok a hátrányok, amelyek miatt a megyében az említett 38 üzemből 33 kedvezőtlen termőhelyi adottságú. A termelőszövet­kezet 1760 hektár területű szántójának átlagos aranyko­rona-értéke éppencsak meg­haladja a 14-et (az országos átlag 17,3), klasszikusan ér­telmezett nagyüzemi táblája nincs. Az alacsonyabb kereseti lehetőségek, a munkavégzés nehézségei, a fejlesztési le­hetőségek erős, objektív kor- . látozottsága, a sikerélmények hiánya nem vonzó a szak­emberek részére, ezért igen­csak nagy felelősség hárul a jövőt tervező, a jövőt „hor­dó” vezetőben. A nőtincsi ter­melőszövetkezet sok-sok buk­tató után vezetői gárdájának, termelési szerkezetének, ki­egészítő tevékenységének az átszervezésével alkalma zko_ dik a talponmaradás min­dennapos kemény törvé­nyeihez. Ebbe a folyamatba szervesen illeszkedik 8 ipari ágazatuk termelő-szol­gáltató munkája. Az aláb­biakban ezekről nyújtunk rövid áttekintést. Vegyi üzemükben körűibe, lül 1500—1600 tonna — 30 millió forint értékű — saját terméket gyártanak, többek között ipari palackmosó szert, írezőanyagot fonalak feldol­gozására, rozsdaeltávolító szert, illetve kéztisztító kré­met. A fémszerkezetgyártás a profilja — a szerszámgyár­tás bedolgozói formában va­ló működtetése mellett — a lakatosüzemének, ahol 20 fő évente 12 millió forintos ter­melési értéket állít elő. Hevederek, szivattyúbeté­tek, „0”-gyűrűk készülnek a gumiüzemben, mintegy 15 millió forint értékben, 40 ember keze nyomán. Az 1985-ben létrehozott targoncajavító részleg máris szép sikereket könyvelhet el, hiszen 9 fővel 8 millió forin­tos értékű munkát végez- A dolgozók bolgár típusú elekt­romos és dízeltargoncák nagy és közepes javítását végzik. A varrodaágazat ipari szövetkezeteknek bérmunká­ban varr különféle konfek­cióé termékeket, évente 12 millió forintért. Kétmillió forint a termelé­si értéke annak a munkának, amit az üvegmegmunkáló részleg a‘TUNGSRAM váci gyáregységének végez. Az építőipari szolgáltató- ágazat az országban folyó osztrák kivitelezésű beruhá­zásokon dolgozik 20 fővel, évi 8 millió forintos terme­lési értéket előállítva. A termelőszövetkezet pa­pírágazata nyomdaipari ter­mékek készítésével — ezen belül például könyvkötészet, tel is — foglalkozik. Az ága­zatban dolgozó 35 fő eszten­dőnként 17 millió forint ér­téket produkál. A fentiek azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek tapasz­talatai alapján a nőtincsiek megpróbálnak biztos lépése­ket tenni az ipari ágazatok­hoz kötődő gazdálkodás út­ján is. Természetesen tisz­tában vannak azzal, hogy le. hetőségeik behatárolták, ér­zik ők is azokat a hatáso­kat, amelyek nem ismeret­lenek a térség gazdálkodói, sőt lakói előtt. A termelőszövetkezeten és a 150 főt foglalkoztató ás­ványbányán kívül más ter­melőegység nem működik a környező községekben. Ép­pen ezért fontos volna új munkahelyeket létesíteni, a lehetséges munkaerőt hely­ben foglalkoztatni, mert ez nagy segítséget nyújthatna a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek számára. Nem éreznék hiábavalónak próbálkozásaikat, ami — mint ahogy azt a nőtincsi példa is bizonyítja — igen tiszteletre mélt. benkő Az élelmiszer-ipari vállalatok belső egységeinek önállósága Az élelmiszeriipari válla­latoknál a vártnál kisebb mértékben növekedett a bel­ső szervezeti egységek önál­lósága, és az anyagi érde­keltségi rendszer sem ala­kult ki megfelelően — álla­pították meg a közelmúlt­ban az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetében ahol a kisebb egységek — üzemek, gyáregységek, mű­helyek — dolgozóinak hely­zetét elemezték. Néhány tröszt megszűnésé­vel, illetve a tröszti szerve­zet módosításával az elmúlt években függetlenebb gaz­dálkodást folytató vállala­tok jöttek létre. Az édesipar­ban, a hűtőiparban és a nö­vényolaj iparban, ahol a de­centralizálás régebben meg­valósult, ott a gyári önálló­ság, a bérgazdálkodásra, a létszámgazdálkodásra és a gyártmányösszetétel alakí­tására is kiterjed már. Sajá­tos a helyzet a sütőiparban, ahol a kisebb egységek ön­állóbb gazdálkodását a piaci igényekhez jobban alkalmaz­kodó szervezték létrehozása kényszerítette ki. Az ÉDOSZ elemzése sze­rint gond, hogy a vállala­toknak viszonylag szűk kö­re rendelkezik olyan kor­szerű belső szabályzattal, amely előmozdítaná az ön­állóságot, és önelszámoláson alapuló érdekeltséget terem­tene. A legtöbb helyen hi­ányzik a kisegységek ered- * ményességét (vagy ered­ménytelenségét) kimutató elszámolási rendszer. Jó példa azért van: a cu­kor-, a hűtő- és a sütőipa­ri vállalatok több mint a felében folyamatosan érté­kelik, hogy az egyes üze­mek, üzemrészek eredmé­nyükkel milyen mértékben járulnak hozzá a vállalati nyereséghez; a törekvés egyre erőteljesebb erre a növényolaj-, a tej- és az édesiparban is. Az önállósághoz kapcsoló­dó ösztönzési rendszert ugyancsak elemezték az élel­mezésipari szakszervezetben, megállapították: a vállalatok többsége még nem tudott olyan érdekeltségi formákat kialakítani, amelyek a ter­mék-előállítás eredményes­ségén, a minőségen alapul, legfeljebb a teljesítmény fokozását elősegítő módsze­reket alkalmazzák. A minő­ség szerinti premizálásra újabban a növényofajipnr- ban, a malomipar nagyobb üzemeiben és a tejipari vál­lalatok egyes részlegeiben vannak sikeres kezdeménye­zések. Indokolt — vélik az ÉDOSZ-ban —, hogy az ösz­tönzés, a mozgóbér mértéke az eddiginél jobban kapcso­lódjék az üzem vagy az üzemrész eredményességé­hez. Ehhez azonban nz szük­séges, hogy a vállalaton be­lüli egységek önállósága az eddigieknél jobban érvénye­süljön, ennek előmozdításá­ban a szakszervezeti bizott­ságok legyenek kezdeménye­zőbbek. Az úttörövasút építőinek találkozója A Magyar Úttörők Szövet­sége, a KISZ és a MÁV ve­zérigazgatósága baráti talál­kozót szervez azoknak, akik 1948-ban az úttörővasút épí­tésében részt vettek. A ta­lálkozó augusztus 20-án lesz a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtáborban. Július 1-jéig várja azoknak a jelentkezé­sét, akik a találkozón részt vennének. Nekik meghívót és részletes programot kül­denek. Cím: Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Budapest, Pf. 72. 1388. A márkavédelem érdekében Az utóbbi időben a RA- MOVILL, szakemberei nem mindig álltak feladatuk ma­gaslatán, mikor a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár készülékeit szervizelték. Nemegyszer fordult elő, hogy felig megjavított készü­lékeket hagytak hátra maguk mögött, illetve rossz szak­szerűtlen tanácsokat adtak a használóknak. Mindez már- már az SVT márkahírnevét rontotta. Ezért az SVT vezetése úgy döntött, hogy összehívja az országban készülékei javítá. sával foglalkozó szerelőket és konzultáció, továbbképzés keretében tisztázza a meglé­vő félreértéseket. A találko­zók után összesen 560 szere­lő kapott a gyártól „szerviz­szerelői” igazolványt. E pa­pír jogosítja fel őket, és csak őket, az SVT termékeinek javítására­A rendezvényt mindkét fél hasznosnak ítélte meg: a ter­melő megismerhette készülé­kei legallergikusabb pontjait, a szerelők pedig első kézből kaptak információt kérdése­ikre. Az SVT tervei szerint hasonló oktatásokat új ter­mékcsaládok bevezetésekor, de legalább kétévenként megismétlik majd. Így elér­hetik, hogy termékeik már­kavédelme javuljon. Miért sok a baleset Kányáson? Jelentősen romlik Kányás-bányaüzem mun­kavédelmi helyzete. Ezt mutatja a statiszti­ka is: a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma 1983-ban 143, 1987-ben már 198 volt. A múlt esztendő első negyedévében negyvenhatan, ez év ugyanezen időszakában ötvennyolcán szenvedtek sérülést a munkahe­lyen, illetve munkába menet, vagy hazafelé jövet. A kedvezőtlen jelenségek indokolták, hogy a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizott­sága is napirendre tűzte a témát, megtárgyal­ta a vállalat legnagyobb bányaüzemének ag­gasztó baleseti helyzetét. Az üzem gazdasági vezetőjének előterjesztésében elhangzott: rendszeresen elemzik a balesetek okát, s ezek ismeretében intézkednek a hiányossá­gok megszüntetésére, hasonló esetek megelő­zésére. Nos, a sérülések gyarapodása egyértel­műen igazolja: nem eléggé hatékonyak a ho­zott intézkedések, a romló tendenciát nem si­került megállítani. A statisztikából kiderül: a korábbiakkal el­lentétben nem a fejtésekben és a vágathaj­tásnál növekedett a balesetek száma, hanem a kiszolgáló területeken. Vagyis a modern gépi technika mögött nincs megfelelő kiszol­gáló háttér, beleértve a személyi és íárgyi feltételeket egyaránt. Például sok sérülés történik a föld alatt gya­loglás közben. Ez arra utal, hogy a bányatér­ségekben nem eléggé biztonságos a járás. Csúszik a járat, mert a csorgakészítés elma­rad, a vizet nem vezetik el. Az üzemben köz­tudottan nagyarányú a létszámmozgás. Jön­nek, mennek az elsősorban fiatal dolgozók, akiknek a munkavédelmi ismerete enyhén szólva hiányos. Ennek is betudható, hogy jelentősen emelkedett a külszíni balesetek száma. Mi a teendő? Hogyan lehetne elejét venni a bányabiztonság további rosszabbodásának? A testületi tagok felszólalásukban a balesetek kivizsgálására, az oksági összefüggések fel­tárására helyezték a hangsúlyt. Okkal, hiszen a sérüléseket kiváltó okok ismeretében lehet elejét venni hasonló esetek bekövetkezésének. Többen mutattak rá a felügyeleti dolgozók munkavédelmi ellenőrzésének fontosságára, amely korántsem eléggé hatékony az üzem­ben. A szakszervezeti bizottság úgy foglalt állást, hogy a műszaki-gazdasági vezetésnek, vala­mint a szakszervezetnek minden lehetséges módon munkálkodnia kell a megelőzés érde­kében. Ennek során javítani kell a munkakö­rülményeket, fejleszteni a munkabiztonságot és a balesetvédelmi oktatást, fokozni a fel­világosítást és az ellenőrzést. A fenti célokat szolgálja a vállalatnál ez év januártól bevezetett új ösztönző rendszer is. Baleseti célprémium címen 3,5—4 millió fo­rint fizethető ki év végén az üzemeknek, s a pénzből természetszerűen csak azok a kollek­tívák részesülnek, akik eleget tesznek a mun­kavédelmi követelményeknek. (IC. L.) Nem raktárra, szükségletre Szovjet gépgyártó szövetkezet A múlt évben hétszázöt­venezer rubel volt a nye­resége annak a harminc- egynéhány embert foglal­koztató kijevi gépipari szö­vetkezetnek, amely auto­matizált gépsorokat gyárt. Bonyolult, zárt technológiai ciklusú gépsoraikat maguk dolgozzák ki és gyártják, maguk szerelik fel és he- lyezik üzembe a megren­delő vállalatnál. — Csak azt gyártjuk, amit a szovjet ipar nem termel és amire nagy a kereslet — mondja Leo- nyid Lancrnan, a szövetke­zet elnöke, egy 57 éves gé- pészmérnök. — Jelenleg 20 millió rubel értékű rende­lésünk van, de kaphatnánk ennél háromszor többet is, ha lenne megfelelő kapaci­tásunk. Az első két évben kedvező feltételek mellett dolgozhatunk — csak 3 szá­zalék adót fizetünk. Igye­keznünk kell, hogy mielőbb összegyűjtjük a termelés bővítésére valót. Most a szövetkezet olyan gépen dolgozik, amely át­látszó fóliával borított szí­nes linóleumot, valamint mosható tapétát állít majd elő. Hasonló berendezés egyelőre csak külföldön szerezhető be keményva­lutáért. Emellett a szövet­kezet pékáru, cukor stb. csomagológépeket is gyárt. Hamarosan szabadalmi hi­vatalt is nyit Moszkvában, hogy újításainak jogvédel­mét biztosítsa, de expor­tálni is kész. Első ügyfelei között nemrég egy francia cég jelentkezett. Aratásra várva Június végére készülnek el a kombájnok Javításával a Pásztói Béke Termelőszövetkezetben. A kilenc gép­ből négy már az aratást várja, ötön pedig folyamatosan dolgoznak a műhelyben. — bp — A nyugdíjról nem csak nyugdíjasoknak A Házi Jogtanácsadó utol­jára 1983-ban közölte a min­dig nagy érdeklődésre szá­mot tartó nyugdíjrendelke­zéseket. Azóta sok változás történt nem is szólva a be­vezetésre kerülő személyi jövedelemadó eredményezte újább módosításokról. Csak néhány izgalmas témát eme­lünk ki az újdonságok közül: a külföldön nehéz munkát végzők korkedvezményét, a korengedményes nyugdíja­kat, a nyugdíjalap új felső határát a kisvállalkozók esetében, a nyugdíjalap szá­mítását az szja bevezetése után, s a kivételes nyugdí­jakat. Az új nyugdíjrendelet má­sodik része jó néhány, ér­deklődésre ugyancsak szá­mot tartó kérdéssel foglal­kozik: szó esik benne a hoz­zátartozói nyugellátásokról, a házastársi pótlékról, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok járadékáról, a kivéte­les nyugdíjakról, arról, mik a tudni- és tennivalók nyug­díjba vonulás előtt, hogyan kell azt igényelni és meg­állapítani a nyugellátások folyósításáról, valamint a nyugdíj melletti jövedelmek adóztatásáról, a felelősségi szabályokról, vagy a jogor­voslatról a nyugdíjjogban, hogy csak rövid, tételes fel­sorolásra szorítkozzunk nagy gonddal és alapossággal ki­dolgozott főtémánk ismerte­tésekor. Gyertyaexport Kőszárhegyrol A HOLDEX Szervező és Szolgáltató Kisszövetkezel a Fejér megyei Kőszárhegyen létesített gyertyaflzeme főleg nyugati »««rendelők részére készít díszgyertyá­kat és dirafáklyákat. Jelenleg az üzemi próbák foly nak, de az első szállítmányukat május végén már el­indítják Dániába. Az Üzemben évente mintegy U millió gyertyát, illetve díszfáklyát terveznek gyártani. Felvételűnkön készülnek a díszgyertyák. Fotó: Kabáczy Szilárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom