Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20': Eco-mix 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Hagyományápolók 15.46: Popy: Keleti szvit 16.05: Az Ifjúsági Rádió kabaréműsora 17.00: 1. Hl. Béláról 17.30: ..Megszólal a kimond­hatatlan.” Weöres Sándor versei 17.42: Könnyűzene Jugoszláviából 18.02: Sőtér István: Bárányt szoptató oroszlán 19.15: Psyche. Weöres Sándor monodrámája 20.15: Daróczi Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú 20.30: Tilalomfák az atom- fegyverkezés útjában 21.00: Nyári dallamok 22.30: Kapaszkodó. Gyógypedagógiai szerviz. 22.55: Lemezmúzeum PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Rivaldafényben 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: BaJatcn-rádió 12.10: Nótamuzsika 12.30: Hollós Lajos népzenei összeállítása 13.05: Fantasztikus rádiójáték 13.35: Edmondo De Amids: Szív — 3. rész 14.00: Változatok egy pályára 15.05: Zenés délután nyugdíjasoknak 17.05: Intimista. Könnyű műfajú beszélgetések 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: a 1 b u máj á n lat 20.00: Az illem nyomában 20.30: Big Maybelle felvételei 22.00: a Kattogó kabaré különkiadása 23.10: Böngészde a zenei antikváriumban miskolci STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­éli körkép. Hírek, tudósítá­sok, informádók. szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. — 17.35: Gazdaságról ze­ne közben. (A tartalomból: Gazdaságos anyagfelhasználá­si pályázat Borsodnádasdon — A munkaszervezés és az idő- jáiás egymásra hatása a he­vesi téeszekben.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. —■ Reklám. — 18.25— 3 8.30: Lap- és müsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné .Játsszunk báb­színházát. meséi 9.15: Tele-fény-kép 9.40: Időlabirintus. Angol filmsorozat 10.05: Jakob és Adele. NSZK-tévéfilm 10.50: Képújság 16.35: Hírek 16.40: RTV-közönség- szolgálat 16.45: Vietrovi indiánok. Csehszlovák film 18.10: Veszprémből jelentjük. . . 18.25: Álljunk meg egy szóra! 18.45: Tévétorna 18.50: Irodalmi rejtvény- műsor gyerekeknek 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Labdarúgó Európa- bajnokság. Elődöntő-mérkőzés Kb.: 22.00: Egy kis tenger, egy kis muzsika Kb.: 22.30: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.20: Képújság 17.25: Nachrichten. Hírek német nyelven 17.30: Dél-alföldi mozaik Kapcsoljuk a 25 éves Gyulai Várszínházát 18.30: XVIII. veszprémi tévétalálkozó. Bánk bán 21.00: Híradó. 2. 21.15: Apám. Bartók Béla 22.00: Megújuló kerámia 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.15: Zenés szórakoztató műsor gyerekeknek 9.40: Patagonia 9.55: Operaáriák 11.15: Labdarúgó-EB 11.45: Vitaműsor, ism. 17.15: A nap percei 37.25: A felfedezett szépség 17.55: A szocialista országok életéből 18.20: Esti mese 38.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Delfinek. bolgár dokumentum­film 20.10: Labdarúgó EB- elődöntő 22.05: Szórakoztató műsor a tűzoltószervezet kongresszusa alkalmából 2. MŰSOR: 17.20: Charlie és Mária, svéd film j| 38.30: Sportmagazin 39.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Főszerkesző. Tv-játék 21.10: Amíg a képviselők döntenek 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Porcelán Zwingerben 22.40: Kérem a következőt, magyar rajzfilm­sorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Diplomás örömlány. Színes, szinkr. angol—amerikai film. — Kamara: Szentivánéji szex­komédia. Színes, amerikai filmvígjáték. — Kertmozi: A Kobra. (16) Színes, szinkr. USA bűnügyi film. — Balas­sagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: A kíméletlen. (16) Színes fran­cia bűnügyi film. — Madách Kamara: Madárka. (16) Szí­nes amerikai film. — Bátony- terenyei Bányász: Asterix és Caesar ajándéka. Színes fran­cia rajzjátékfilm. — Bátonyte- renyei Petőfi: Leopárd-kcm- mandó. Színes olasz kal'and- íilm. — Pásztó: Fél 6-tól: Pú­pos lovacska. Színes, szovjet rajzfilm. Fél 6-tól: A halál­osztó. (18) Színes, amerikai fantasztikus kalandfilm. Ai új lakóhelyre költözött Krakkó fotótörténeti mú­zeum nehány becses darabja, az előtérben a múzeum igazgatója VViadislaw Klimczak. A múzeumban mint­egy 2 millió fénykép, 3000 fényképezőgép és kamera, és 50 kötet, az 1880—00-cs években készített fénykéj található. Hangszóró mellett SZÍVHALÁL Magam is azok közé tarto­zom, akik éppen társadalmi érzékenysége, igazságfeltáró szenvedélye (néha még saját épségét is veszélyeztető mód­szerei) miatt kedvelem He­gyi Imre rádióriportjait. Is­métlésben — s talán némi kiegészítésben? — a Húszas stúdió mutatta be az elmúlt vasárnap a Kossuthon Hegyi újabb munkáját Epilógus Apostagon címmel. Egy fia­tal, mindössze 34 éves mező. gazdász hirtelen haláláról, a tragédia körülményeiről, oko­zójáról, a mai társadalmi va­lóságra rámutatni tudó eset­tanulmányról hallottunk jól szerkesztett (Kovalik Márta), végig érdekfeszítő riportot. ☆ Hegyi Imre egy lapbeli gyászjelentés után eredve ta­lálkozott a fiatalon szívin­farktusban elhunyt főmező­gazdász (apostagi termelő- szövetkezet) feleségével-öz-' vegyével, volt munkatársai­val, ismerőseivel, a szövetke­zet veezetőivel, az elnökkel, a párttitkárral... Ez utóbbi ugyan hangszalagra vett nyi­latkozatát, jogaival élve, utó_ lag visszavonta a közléstől —, de éppen Hegyire jellemző, hogy közvetítve-elmondva mégis megismerhettük a halálok közvetlen kiváltóit a környezetszennyezésben, „hajtásban” megjelölő ér­demdús nyilatkozatát­Apostag egész — megszó­laltatott — közvéleménye ugyanis egyedül a szövetke­zet diktatórikus hajlamú el­nökét okolja ma is a fiatal szakember szívhaláláért. A korábban többszörösen is ki­tüntetett mezőgazdász körül az évek során egyre sűrű­södtek a gondok, s bár ak­kor, amikor a termesztési­termelési-tenyésztési-tartási hibák bekövetkeztek, soha nem őt jelölték meg felelős­ként — mégis, amikor az el­nökkel „frontálisan is ütkö­zött” bizonyos napraforgó- szárítási technológia ügyé­ben, nos, egyszeriben minden korábbi hibának ő lett az okozója! A történet jellemző a mai. tegnapi (és a holnapi?) ma­gyar valóság jó részére; a tekintély, a „hatalom”, a ki kinek a zsebében helyzet itt is, ezúttal is egyértelművé tette a dolgot — mindenért a főmezőgazdász a felelős. Nosza, egy fegyelmit a nya­kába, s mert ez alól csak fel­mondással mentesülhetett (s akkor még humánus is volt a vezetés) menjen isten hí­rével; „elengedjük neki a kár megtérítését”. A többi szinte előre kiszámítható­Ezt a „többit” tárta fel rendkívül alapos-szenvedé­lyes módszerrel Hegyi Imre Riportjában. A sarokba szo­rult, magát vétlennek ismerő fiatalember szíve váratlanul felmondta a szolgálatot, de kiderítetten alapos görcsök lehettek benne már korábban is. A falu utólag! most első­sorban az ő pártjára állt. A temetés után az elnök visz- szatérve a téeszirodára az épület falán lévő tartóból ki- . tépte a fekete zászlót és a földre hajította ... Épületes jelenet lehetett. ☆ Hegyi Imre mindenkit megszólaltatott, akit elért. Mégis, érdekesnek és jellem, zőnek tartom, hogy míg élt egyedül küzdött a „diktátor­ral” az agronómus. Ezért is halt meg hirtelen. S ez a ri­portból is hiányzott. (T. Pataki) Paul Borúsé lyoni sza­kács a Circo Italiano cirkusz egyik elefántjá­val, étterme előtt. Állí­tólag az elefántok nem is öt szeretik, hanem a ház előtti muskátlikat, ezért járnak hozzá... Főszakács és az elefántok Több is fogyott volna ufá„ Lassan eltünedeznek a könyvheti kiadványok a könyvesboltok polcairól, helyüket a nyomdaszagú tankönyveknek adják át. Milyen volt az idei könyv­hét? Annak a vásárlónak, aki a reklámok alapján összeállított listával nyitott be a boltokba, volt oka a bosszankodásra is. A sal­gótarjániak csak az utolsó napokban tudták hazavin­ni például Sütő András és Hankiss Agnes kötetét. A többi kiadvány időben ér­kezett és ki is tartottak vele a könyvhét végéig. Hiába várták több helyütt — Pásztó két boltja, a me­gyeszékhely pavilonsori . el­adóhelyén s még sorolhat­nánk többet — Hernádi Gyula: Jancsó Miklós sze­relmei, Cseres Tibor: Víz­aknai csaták. Galgóczi Er­zsébet: ..A törvény szöve­déke”, című könyveket, mert egyáltalán nem, vagy csak minimális példány- számban érkeztek belőlük. Pásztón különösen sokan érdeklődtek a R ajeczky Benjámin szerkesztette ze­netörténet iránt, ám hiába. Mindenütt elfogytak az an­tológiák. A Körkép ’88. a Rivalda 86—87, a Szép ver­sek, mint minden évben, most is kevés volt a sal­gótarjáni pavilonsoron és a pásztói könyvesboltokban is, ahonnan különösen so­kat vittek az oktatási in- tézményekbe. A tavalyit elsöprő siker­re, forintmilliókat hozó forgalomra botorság lett volna számítaniuk az el­adóhelyeknek az ünnepi könyvhét hat napja alatt. Ennek ellenére a salgótar­jáni Nógrádi Sándor Köny­vesbolt forgalma meghalad­ta a nyolcszázezer forin­tot, s ez az összég —,' amint az üzletvezető tu­datta — egykét százalékkal jobb volt a tavalyinál, és a pavilonsori bolt forgal­ma is elérte a múlt évit. a kettőszázhúszezres for­galmával. , Pásztón az áfész'köny- vesboltnak nyolcvankét­ezer. a Művelt Népének pe­dig hetvenezer forint volt a könyvheti forgalma, an­nak ellenére, hogy több ki­advány hiányzott a kíná­latból, s sokból csak pár darab érkezett a megren­delt példányszámok helyett. Balassagyarmaton, az áfész-könyvesbolt vezetője tudatta, hogy minden ün­nepre megjelent kiadvá­nyuk - elfogyott, s az éhből származó forgalom megha­ladta a félmillió forintot. Az a vásárló pedig, aki hiába kutakodott a köny­vek között, ne csüggedjen végérvényesen, hiszen az időnként felbukkanó „bő- röndös” magánárusoknál még a napokban is volt a könyvheti sikerkönyvek egyikéből-másikából. Közművelődésről a fenntartók szemével Nem veszik félvállról - Sziigxjbcn Kevergetjük a gyógyírt a gyengélkedő magyar közmű­velődés bájaira, köztük a legsúlyosabbra, a pénztelen­ségre is megpróbálunk min­dennemű gyógyszert. A pi­rulákból többféle is van, s hogy kinek-kinek melyik lesz hasznára, azt majd a hosszan tartó kezelés dönti el. — A pénzügyi helyzet ar­ra kenyszerített bennünket, hogy a tartalmi munkához szabjuk az anyagi támoga­tásösszegét— tudatja a szü­gyiek véleményét Kiss Pál, a közös tanács vb-titkára, s magyarázólag teszi hozzá: — Pocsékolás lenne mindegyik művelődési intézménynek ugyanannyit adni, bár köz­ségpolitikai megfontolásokat figyelembe kell vennünk pusztán az egyenlősdiség elve miatt. Még jobban szétap­róznánk a keveset, ha min­denüvé egyformán oszta­nánk, akkor is, ha egyik vagy másik településen nincs igény, úgy áriákkor a másik­ban többre is lenne, mint amennyire jut a forintokból. Mindez nem zárja ki azt, hogy ha bárminemű kultu­rális mozgolódást tapasztal­nánk, ne kapnának azon a helyen nagyobb támogatást. Csesztvének, a négyszázat alig meghaladó lélekszámú kisközségnek kultúrháza van, amely sokkal jobb állapot­ban van, mint például a nógrádmarcali, ahol pedig jóval élénkebb a kulturális élet. — Bár Csesztvén évi 10— 15 alkalomnál többször nincs nyitva a ház ajtaja, s tavaly az egyetlen működő csoport­juk is felbomlott, mégis gon­doskodnunk kell az intéz­ményről — mondja a tanács- titkár. — A Madách-nap or­szágos jelentőségű rendez­vény Csesztvén, már emiatt is törődni kell vele, s azt sem tudhatjuk előre, mikor csírázik valamilyen kezde­ményezés az itteniek részé­ről... A folyamatos karban­tartás jóval olcsóbb, mint a tönkrementet rendbe hozni vagy újat építeni. Másabb a közművelődés helyzete Szügyben, bár hozzá kell tenni: itt is stagnált az évtized elejéig. Hogy mi hoz­ta a változást? Nyitottabbak, érdeklődőbbek lettek az em­berek? Marczinkó János, az intézményvezető személye adta az indíttatást? Vagy az általános iskolák körzetesí­tése indított pezsgőbb rit­must? Nyilván mindegyik­nek szerepe volt abban, hogy egymásra talált az intézmény és a közönség érdeklődése. Ismeretterjesztő előadások, kiállítások, színházi műso­rok — bár utóbbi jobbára a gyerekek körében népszerűbb — s a tucatnyinál több kis­csoport a bizonyíték arra, hogy ha a valós érdekeket veszik számba, s azokra épí­tenek, akkor élettel telítődik a ház. — A marcaliak is több mindennel próbálkoznak; if­júsági klubot szerveztek, van irodalmi színpadjuk is, és rendszeresek az irodalmi es­tek. S mert igény mutatko­zott, nyugdíjasklubot sze­retnének. — Azért üdvözöljük az el­képzelést, mert a szügyi idő­sek klubja nem vált be, amit az is mutat, hogy míg hu­szonöt öregnek tudnánk he­lyet biztosítani. Mindössze tizenhatan élnek a lehető­séggel. A marcali tanácsta­gokkal beszélgetve úgy gon­doltuk, újjal próbálkozunk. Olyannak tervezzük, hogy ott jól érezzék magukat. A lényeg az, hogy ne érezzék kényszernek a megjelenést. Nem szerencsés minden eset­ben mereven ragaszkodni a felsőbb elvárásokhoz, különö­sen akkor nem, ha az a he­lyieknek nem jó, mert az uniformis nem mindenkinek áll jól. Helyben, a helyieket ismerve kell dönteni arról, mi a legmegfelelőbb nekik. Ha Nógrádmarcalbaíi bevá­lik az új forma — mondta a titkár — kipróbálják Szügy­ben is, hiszen az ottani mű­velődési házban működő nyugdíjasok klubjának ma­gas látogatottsága tfébizonyí- totta azt, hogy idős korban is milyen nagy szükség van együttlétre, csak éppen nem olyanra, mint aminőt az idősek klubja nyújthat. S lelkesen beszél további közművelődési újításokról, arról, mit terveznek ősztől, amikor várhatóan elkészül az új iskola. Szeptemberben már mint általános művelő­dési központot lehet emleget­ni a közös tanács területén lévő oktatási és közművelő­dési intézményeket. A régi kastélyi skolákban pedig if­júsági klubot, suliboltot, könyvtárat rendeznek be — egyelőre képzeletben. S, hogy beválik-e majd az új forma? Botorság lenne jóslásokba bocsátkozni. Az új „gyógyszertár” minden­esetre esélyt jelent a gyógyu­lásra, arra, hogy a társköz­ségek is hasznosítható tapasz­talatokhoz jussanak, hogy a forintokat ne váltsák feles­legesen fillérekre. S itt talán attól sem kell tartani, hogy az általános művelődési köz­pont bevezetésével elapadna majd a felnőtteknek szóló kulturális kínálat forrása — mint az sajnos több helyütt tapasztalható az iskolacentri- kusság miatt —, hiszen Marczinkó János nevéhez, aki a művelődési ház sokat próbált népművelője, nem egy új kezdeményezés fűződött eddig sem. S talán az sem mellékes, hogy a fenntartók képviselőjével folytatott be­szélgetésből az derült ki, hogy szándékukat nem az a szemlélet vezeti az intézmé­nyek összevonásával, hogy egy gonddal kevesebb nyom­ja a hátukat ezután, hanem sokkal inkább a jobbításé. Tuza Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom