Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

NOGRAD 1988. JÚNIUS 22.. SZERDA Önállósodhatnak: az ÜM nógrádi gyárai Tervegyeztető tárgyalás a megyei tanácsén Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Román Kommunista Párt ez év májusában levelet intézett a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Az eddig kö­vetett politika szellemiében román részről megismétlik, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép törté­nelmét, elferdítve mutatják be Románia eredményeit, a román párt nemzetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jogegyenlőségének megvalósulása jellemez. Kezdeményezik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsola­tok áttekintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A korábbi magyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz meg­erősíti, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásá­ban és megoldásában, a kétoldalú kapcsolatok kiegyensú­lyozott fejlesztésében, az MSZMP-re a Román Kommunis­ta Párt mint konstruktív partnere számíthat. Azzal együtt, hogy., a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarok igényeinek kielégítése Románia ügye és felelőssége, a ma­gyar nemzetiség általános helyzetének egyéni és kollektív jogainak alakulása, aktív részvételének lehetősége a ha­zánkkal folytatott együttműködésben, rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kér­dés. Elvi alapokon nyugvó erőfeszítéseinket a jövőben is határozottan folytatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két párt Központi Bizottsága külügyi titkárainak megbe­szélésére, amelyen ismételten áttekintenék a magyar- román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások eredmé­nyessége alapot teremthet a kormányfők, s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának előkészí­téséhez. (MTI) Ötvenezer dollár Katolikus szervezet adománya a romániai menekülteknek Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, va­lamint a Nógrád Megyei Ta­nács vezetői tervegyeztető tárgyalást tartottak kedden, a megyei tanácson. A meg­beszélésen Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára is részt vett. Az építőipar gondjaival kezdte tájékoztatóját Havas Ferenc, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Mint mondotta, a másutt adható magasabb bér miatt több ezer nógrádi építőipari mun­kás ingázik, ennek követ­keztében számottevően mér­séklődött megyénk építőipari kapacitása, s veszélybe került a feladatok teljesítése. Külö­nösen érzékenyen érinti a visszaesés a lakásépítést, úgy tűnik, hogy segítség nélkül tetemes lesz a minimális tervitől való elmaradás is. Súlyos gond ez, hiszen a megyében több mint 1500-an, Salgótarjánban több mint 900-an várnak otthonra. Szűkebb pátriánkban jó­val nagyobbak az építési költségek, ennek következté­ben a lakásárak, mint az országos átlag. Lakásépítési pótkeretre volna szükség, csakis így lehetne több la­kást átadni. A megyei ta­nács 49 millió forint értékű kötvény kibocsátásával kí­vánja elősegíteni a telkek kialakításának meggyorsítá­sát, bár ezen a téren eddig sem volt gond. Annál nagyobb probléma, hogy az Agrofil és a Stész egyáltalán nem akar lakást építeni. Igaz, mindkét szö­vetkezet technológiája már elavult, s csak külső támo­gatással képesek megújhod- ni. A NÁÉV és a NOTTÉV hajlandó volna a piaci érté­kesítésű lakások építésére, ám nem kapnak hozzá ked­vezményes hitelt. Megyén kívülről jelentkeznek kivite­lezők Borsod, Csongrád és Hajdú megyéből, ám nem képviselnek jelentősebb ka­pacitást. Az itteni lakásépí­tési törekvéseket tehát hely­beli erőből kell megoldani. A lakások felújítását úgy­szintén a pénz hiánya gátob ja. Szükség volna a lakóház­felújítási keret megemelésé­re. a megyei önálló távliő- vállalatot októbertől szándé­kozták létrehozni, de elakadt az ügy. A megyei tanács ké­ri az ÉVM támogatását az elképzelés megvalósításához. A műemlékvédelem érdeké­ben jelentősek az erőfeszí­tések, de a pénzszűke itt is behatárolja a lehetőségeket. A hollókői fejlesztési prog­ram végrehajtásához kevés a helybeli erőforrás. A szé- csényi ferences rendi kolos­tort szállodává akarják át­alakítani, tőkével rendelkező társra volna szükség hozzá. A szabálytalan építkezés visszaszorult, ám még van tennivaló ezen a téren. A környezetvédelemben is előbbre léptünk, s a romhá- nvi kerámiagyárban, továbbá az öblösüveggyárban állami támogatással valósítják meg az elképzeléseket. A nógrád- kövesdi bánya környezetvé­delmi teendői viszont egyre sürgetőbbek, nem halogatha­tok tovább. Havas Ferenc kérte az ÉVM vezetőinek segítségét az Üvegipari Művek nógrádi gyárai önállósodási törekvé­sének támogatásához. Ha­sonlóképpen kérte Rútság és Bátonyterenye várossá nyil­vánítási pályázata kedvező elbírálásának előmozdítását. Végezetül megemlítette: le­galább tíz jó tervezőt la­kással és megfelelő fizetés­sel bármikor fogadnia Nóg­rád, a protektálást szívesen veszi a megyei tanács. Somogyi László, építési és városfejlesztési miniszter szólt az építőipar kilátá­sairól, s hangsúlyozta: a je­lenlegi építési kapacitás szin- tenitaritása a cél. A piacra történő lakásépítés nem hoz­ta meg a remélt eredménye­ket, s ezért a vállalatok alig­ha hibáztathatok. A megol­dást az egységes hitel- és kamatrendszer jelentheti ‘majd. Ösztönözte a megyei tanács vezetőit, hogy lépje­nek a piaci értékesítésű la­kásépítésben, a szükséges tá­mogatást a minisztérium .'megadja. Rátérve az elhangzott ké­résekre, a miniszter kiemel­te: az említett települések várossá nyilvánításának nem lehet akadálya. A nógrád- kövssdi bánva részesülhet a környezetvédelmi támogatás­ból. Hollókő belekerült a vi­lág tudatába, okvetlenül ki­keli aknázni a megnyilvánuló érdeklődést, s ehhez nem marad el az anyagi segítség. A távhővállalat megalakulá­sát kész segíteni a miniszter, a szécsényi kolostor szállo­dává való átalakításához vi­szont egyelőre nem tud part­nert javasolni. A kis szervezetek korszerű építési eljárással történő el­látása megoldható, mégpe­dig a fazsaluzatos technoló­gia elterjesztésével. A kom­munális ágazat példásan te­vékenykedik Nógrádban. a színvonal fenntartása adó- k edvezménnyel lehetséges. Nem kell máshonnan jó ter­vezőket hozni, hiszen a sza­nálás alatt álló szénbányák kiváló szakemberekkel ren­delkeznek. Egy innovációs park létrehozásához az OMFB és az ÉVM anyagi segítséget is adhat. A miniszter a végére hagy­ta az egyik leginkább várt kérdés meg válaszolását: mi lesz az ÜM nógrádi gyárai­nak sorsa? Nos, a salgótar­jáni síküveggyár, a salgótar­jáni öblösüveggyár és a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyár önállósodhat majd. Erre az amerikai—magyar floott üveggyár alapítási ok­mányainak aláírása után kerülhet sor, a féléves mér­legek alapján. Az öblösüveg­gyár 180 millió forint forgó­alapot kap. A síküveggyár 47.4 millió forint értékű rész­vénnyel rendelkezik majd a Salgótarjáni Üveggyapot Részvénytársaságban, de a gyárhoz való csatolása nem lehetséges. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy kéréseik meghallgatásra találtak. Szó­ba hozta a szénbányák rop­pant nehéz helyzetét, a sza­nálásból adódható gondokat. Mint mondotta, hajdan a szénbányászat és a kohászat adott kenyeret a nógrádi em­berek túlnyomó többségének, ám a vállalatok vonzereje, foglalkoztatottjainak száma egyre csökken. Helyüket a szilikátipari gyáraknak kell átvenniük, s ide tartozik a kiváló ered­ményeket elérő romhányi ke- rám'agyár is. Lehetőségként megismételte a japán—ma­gyar autógyártási kooperá­cióban való nógrádi részvé­telt, melyet a miniszter egyetértőén fogadott. (kolaj) A „Szenvedő egyház” ne­vű nemzetközi katolikus jó­tékonysági szervezet ked­den bejelentette, hogy gyorssegélyként 50 ezer dol­lárt ajánl fel a Romániá­ból Magyarországra áttele­pült, illetve oda menekült. főként erdélyi magyarok ja­vára. A segélyszervezetet, amely­nek központja az NSZK- beli Königsteinben műkö­dik, 1947-ben Van Straaten holland páter alapította. (MTI) Grósz Károly felszólalása a SZOT ülésen A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. A mos­tani tanácsülésen hozott személyi változásokkal kap­csolatban elmondta, hogy azok előkészítése során a Politikai Bizottság, illetve a Központi .Bizottság nem fog­lalt állást, hiszen a jelölő­bizottság, illetve az országos tanács kellő ismeretek bir­tokában tárgyilagosadban meg tudja ítélni a jelölése­ket. Köszönetét mondott Gás­pár Sándornak és Baranyai Tibornak a munkásmozga­lomban, a szakszervezeti mozgalomban eltöltött több évtizedes alkotó, hasznos te­vékenységükért. Mint mond­ta, értékes és maradandó munkát végeztek, hozzájárul­tak a magyar munkásmoz­galom legújabb kori törté­nelmének alakításához, irá­nyításukkal a mozgalom megerősödött. Gratulált a SZOT főtitkárává vá­lasztott Nagy Sándornak, s meggyőződését fejezte ki, hogy a párt Politikai Bízott, sága és Központi Bizottsága támogatni fogja munkáját. Feladat a fiatalítás Ezután arról szólt, hogy akiket ma választóik meg­tisztelnek bizalmukkal, azok­nak kötelességük az eddigi értékeket megőrizni és azok, kai jól gazdálkodni, de ugyanolyan kötelességük az elavultat elvetni. Ha a múlt­ban a folyamatosság mellett nagyobb teret engedtünk volna a megújulásnak, akkor talán ma kevesebb lenne a probléma- A fiatalítás állan­dó feladata a politikai veze, tésnek, ez azonban nem je­lentheti azt, hogy csak élet­korban mérjük a fiatalságot, hiszen munka közben a 2 idősebbek is képesek megfia­talodni. Mint mondotta, az országos pártértekezlet nyíltsága, szó­kimondása, a realitásokkal való szembenézése, a mozga, lom megújulási készsége mi­att volt sikeres. Az MSZMP megerősödve zárta le a párt- értekezletet megelőző másfél esztendős vitát- A párttagság egységesebb politikailag, szellemileg is és szervezeti­leg is mint korábban. Azt nem mondhatjuk talán el, hogy ideológiailag is sokkal egységesebb, hiszen az ideo­lógiai egység kialakításához hosszú út vezet, ahhoz még sok kérdést kell tisztázni. A nagyobb politikai egység azonban továbbhaladásunk fontos feltétele. Nem mond­ható el, hogy minden ké­tely eloszlott, de a párt és a pártonkívüliek közötti kap­csolat erősebb lett. A maihoz hasonló útkeresés időszaká­ban természetes, hogy az el. lenséges és az ellenzéki elemek is ki akarják használni a helyzetet. Ezen nem kell meglepődni ez a politika törvényeihez tartozik. Az elmúlt na­pokban szilárdásgunkat, elhatározottságunkat azon mérték le, hogy Nagy Imre halálának 30. évfordulóján miképpen reagálunk politi­kai állásfoglalásukra. Nem hagytunk kétséget az iránt, hogy tiszteljük mindenkinek az emberi érzését, semmilyen akadályt nem állítunk az ellen, ha valaki tiszteletét, kegyeletét akarja leróni a halottak előtt. Ez mindenkinek emberi joga, a rendszernek pedig a humanizmusra épülő köte­lessége, hogy azt lehetővé tegye. Ugyanakkor minden­fajta rendszerellenes tünte­tést, a hatalom képviselői el, lenni atrocitásokat és provo­kációt határozottan visszau­tasítottunk. Az elkövetkezen­dő hetek, hónapok, talán évek is bővelkedni fognak olyan eseményekben, ahol a vezetés politikai elhatározott­ságát, rugalmasságát, szilárd­ságát próbára teszik. — Meg vagyok arról győződve — mondotta, hogy nyílt emberi szóval, tartalmas párbeszéd­del párton belül, szakszerve­zeti mozgalmon belül és a közéletben magunk mellé tudjuk állítani azokat az em_ bereket, akik a szocializmus jövőjéért aggódnak, akik al­kotni és tenni akarnak, és nem az ellenséges, az ellen­zéki erők pozíciói fognak erősödni, hanem a progresz- szív, az ország jövőjéért mun­kálkodók pozíciója. Leik iism eretük szerint Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvá­nosságra hozta azt a feladat­tervet, amelyet a pártérte­kezlet határozatának végre­hajtása érdekében a XIV. kongresszusig programjaként elfogadott. Nem a pártszer­vezetekre hoz határozatot, hanem önmaga programját ■fogalmazza meg. Ez eltér az eddigi gyakorlattól. A prog­ramot azért hozza nyilvános­ságra, hogy ezzel orientáljon minden egyes párttagot, pártszervezetet, a különböző politikai, társadalmi szerve­zetekben dolgozó kommunis­tákat. Már a pártértekezlet előtt is tapasztalható volt, hogy elemi igény van az ön­állóságra, az önálló politizá­lásra, a helyi viszonyoknak megfelelő politikai magatar­tásra. Ezért a pártmozga­lomban nem határozatot hoznak arról, hogy minden egyes párttagnak mi a te­endője a pártértekezlet után, hanem irányt jeleznek és kérik a kommunista közös­ségeket, az egyes párttago­kat, hogy önállóan alkalmaz­zák saját közösségükben e politikai törekvéseket. Grósz Károly a Szakszervezetek Országos Tanácsában dolgo­zó kommunistáktól is azt kérte, hogy a pártértekezlet állásfoglalása, a Központi Bi­zottság feladatterve alapján dolgozzák ki saját munka- programjukat, és ennek meg­felelően kommunista lelkiis­meretük szerint képviseljék a mindennapi munkában- Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek he­lye és szerepe a magyar tár. sadalomban és a politikai közéletben nem csökken, ha­nem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is úgyanúgy mint eddig, tá­maszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó egységes szakszervezeti mozgalom nélkül. Miközben az elvek tartósabb értékeket hordoz­nak, a munkastílus, a mun­kamódszer folyamatos meg­újítást kíván, mert a külső körülmények változnak, és mindig új hívást fogalmaz­nak meg a mozgalommal szemben. Ma a szakszerve­zeti mozgalom egyik nagy feladata, hogy erősítse befo­lyását tagsága körében, mi­vel átrendeződik a társada­lom irányítása is, a szakszer­vezeti mozgalomban a hangsúly elsősorban a mun­kahelyeken, az üzemekben folyó politikai, szakmai és érdekvédelmi tevékenységre helyeződik át. Á politikában jelen van Rámutatott, hogy a párt és a szakszervezetek együtt­működésében > nem az el­veket kell megváltoztatni, hanem az együttműködés gyakorlatát kell korszerű­síteni és finomítani. Az el­veket következetesen meg kell valósítani. Grósz Károly kifejezte azt a véleményét, hogy a párt és a szakszervezetek vezető testületéinek meg kell beszélni és ki kell dol­gozni egy hosszabb idő­szakra az együttműködés fontosabb kérdéseit. A továbbiakban utalt ar­ra, hogy nemcsak jó szán­dékú érdekképviseleti tö' rekvések jelennek meg, ha­nem sanda szándékok is. A politikában ez mindig jelen van, ezzel mindig számolni kell. Tudni kell a sanda szándékokat külön­választani a jó szándékú törekvésektől, a gondolat- gazdag értékektől. A ma­gyar szakszervezeti mozga­lomnak nagy tradíciói, ta­pasztalatai vannak abban, hogy hogyan kell ezt tennie. Nehéz döntések előtt Ezután arról szólt, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, mindenekelőtt a gazdaság területén. Elke­rülhetetlen a gazdasági struktúra átalakítása, kor­szerűsíteni kell az irányí­tási rendszert és meg kell teremteni azt a munkaren­det, munkafegyelmet, mun­kamorált, amely nélkül nincs a világon egyetlen országban sem fejlődés. Ezek a döntések sérteni fog­nak rövid távú érdekeket, ezért az ellenállás, a han­gulatromlás természetes je­lenség lesz és ezzel napon­ta meg kell küzdeni. AZ el­múlt 15 év' alatt elkövetett hibáink egyike, hogy a po­litikai kényelmetlensége­ket nem vállaltuk, és éve­ken keresztül göngyölget- tünk magunk előtt súlyos gondokat. Abban nincs vi­ta a kormány és a szak- szervezetek között sem, hogy megújulásra van szük­ség. Vita abban van, hogy hogyan és milyen ütemben. Ez a vita pedig továbbra is megmarad. Meg kell ta­nulnia a kormánynak elvi­selni, hogy nemet monda­nak neki, vagy más alter­natívát látnak megvalósít­hatónak, de a szakszerveze­teknek is el kell tudni vi­selniük, ha a kormány nem minden részkérdésben fog úgy dönteni, ahogy a szak- szervezeti felfogás, vagy vélemény ezt kívánja. Ter­mészetes dolog, ha a szak- szervezeti mozgalom a dol­gozók érdekeinek képvise­letében az eddigieknél han­gosabban fogalmazza meg véleményét a jövőben, ugyanakkor azonban a kor­mány is eljuttatja eltérő véleményét a szakszerveze­tekhez. Végül hangsúlyozta, hogy dolgozni, gondolkodni, a je­len konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös feladat, ehhez kérte a szak- szervezeti mozgalom támo­gatását, és kívánt sikeres munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom