Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Ki kit formált? 8.50: Népi hangszerszólók 9.09: Hétszínvirág 9.39: A szennai óvodások énekelnek 10.05: Busongás 10.13: Artur Grumiaux hegedül 11.10: Magyar Írás 12.45: Külpolitikai könyvespolc 13.00: Klasszikusok délidőben 13.49: Defossez: Fanfár 15.00: Kóruspódium 16.05: Rádiószínház. Alagsori tárlat. 16.49: Filmzene 17.00: Kié a miénk? Vélemények a tulajonról 17.30: Idősebbek hullámhosszán il8.30: Esti magazin ,19.30: Ifjúság. Angyal a város felett 20.18: Operaest 21.14: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Nemzettudat, szocializmus, művészet 23.20: Nagy mesterek, világhírű előadó- művészek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Granadai vásár 9.05: Napközben 12.10: Szűcs Judit új nagylemezéről 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Muzsikánál nincs jobb barát 21.05: Senki többet? Harmadszor! 21.15: Máról holnapra MISKOLCI STÚDIÓ 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Szerkesztő: Sze­mes István. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Meghökkentő mesék 9.30: Balettkettősök 10.10: Delta 10.35: Mozgató 10.45: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Négy nap tévéműsora 17.15: Péntek délután 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka. Közhasznú információk 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám •f0.05: Pálmai Gyula és Zimre Péter: A védelemé a szó. A bizonyíték 20.45: Reklám 20.50: Panoráma 21.35: Nézze meg az ember! 21.50: Midem Gála, ’85. 22.50: Híradó. 3. 2. MŰSOR: 17.50: Vijesti. 17.55: Képújság 18.00: Hungalu Kupa nemzetközi öttusaverseny 19.00: Dzsesszencia. XII/111. rész 19.30: Orákulumok, hiedelmek. Pogány inferno 20.00: Képújság 20.05: Olvasólámpa 20.35: Dosztojevszkij rajzai 20.55: Híradó, 2. 21.10: Reklám 21.15: Kisdarázs 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.25: A 4H. kerékpáros békeverseny 17.10: A nap eseményei pár percben 17.20: Alkotás és személyiség 17.50: Dokumentumfilm egy nemzetközi tudós­kollektíva munkájáról 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tévéhíradó 20.00: összefoglaló a kerékpáros béke­versenyről 20.05: Ragadozók. 20.30: Agras 01. Tévéiáték 22.00: M. Cernik zenés, szórakoztató műsora 22.30: Pokoli vonat. Francia film 2. MŰSOR: 16.55: Barátainktól. Magazin 17.35: Zenés vetélkedő 18.15: Marx és Engels életéből. 19.10: Esti mese 19.30: Tévéhíradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.00: Rajzfilm-összeállítás 21.30: időszerű események! 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Leonardo da Vinci munkássága 22.40: Ein Kessel buntes. NDK revűsor, felv. 23.35: Eszményi foglalkozás. Tévéjelenet. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi fél 3-tól: Szele­burdi vakáció. Háromnegyed 6-tól: Én a vízilovakkal va­gyok. Színes. szinkronizált olasz kalandfilmvígjáték. Es­te 8-tól: filmmúzeum: Casa­blanca. — Kamara: Törvény- sértés nélkül I—II. Színes magyar dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A boly­gó neve: Halál. (16) Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Isko­lamozi: Szaffi (Dózsa alsó). Végtelen történet. (Dózsa fel­tő). — Madách Kamara: Idő­zített bombáink. Magyar Jó­zsef fesztiváldíjas dokumen­tumfilmje a katasztrófa kö­rülményeiről. — Pásztói Mát­ra: Fél 6-tól: A smaragd ro­mánca. Színes, szinkronizált USA-beli kalandfilm. Video: A csendőr és a földönkívüli­ek. Színes francia filmvígjá­ték. — Szécsényi Rákóczi: 6- tól: Kellemes húsvéti ünnepe­ket! Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Ka- rangylapujtő: Rémmese. Szí­nes amerikai rajzjátékfilm. Mesebérlet: Rémmese. — Nagylóc: Mona Lisa. (18) Szí­nes, szinkronizált angol kri­mi. — Érsekvadkert: Tüske a köröm alatt. Színes magyar film. Múzeumi világnap NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Filmjegyzet Lidérces órák A május 18-i múzeumi vi­lágnap alkalmából több ha­zai múzeumban rendeznek új bemutatókat, s e napon immár hagyományosan csak­nem valamennyi intézmény ingyenesen látogatható. A tervek szerint ekkor nyitja meg kapuit a felújí­tott győri Xantus János Mú­zeumban az újjárendezett állandó kiállítás, amely 3 városnak és környékének történetét eleveníti fel az ős­kortól napjainkig. Esztergom­ban a Balassa Bálint Múze­umban az esztergomi vár kutatásának történetét be­mutató, az Országos Műem; léki Felügyelőséggel közösen rendezett régészeti kiállítás, Egerben, a Dobó István Vármúzeumban pedig rajnai kerámiákból válogatott NSZK-beli vendégtárlat vár­ja a közönséget. Salgótar­jánban a Nógrádi Sándor Múzeumban az 1848—49-es forradalom és szabadságharc korára emlékező tárlat lát- ható majd, amelynek kiegé­szítéseként filmvetítéseket rendeznek, s múlt századi dalokkal, toborzókkal és ko­rabeli játékokkal ismerked­hetnek meg az érdeklődők. Érdekes bemutató nyílik ha­zánk egy nevezetes műem­lékegyüttesében, a majki re­mete lakás ok ban. A felújí­tott hatos remetelakban a? Eszterházy-birtOkon 1748- ban alapított kamalduli reme­teség történetéről is áttekin­tést kap a látogató. Nem hinném, hogy ez a film lenne a szakma „bom­baüzlete” nálunk. Voltakép­pen nemhogy üzletről, de még sikerről is korai szólni, miután a salgótarjáni bemu­tatón a közönség fele egy félóra alatt otthagyta a né­zőteret. Nem ezt várták... Mert mit is kaptak cse­rébe a belépőért? A plakát amerikai tragi­komédiát, „egy elátkozott” éjszaka történetét ígérte... Ám a filmvásznon kibonta­kozó sztori lidérces percei a főhős helyett inkább a né­zőket sokkolták. iNem szoktunk még hozzá ehhez a fílmtípushoz. Em­lékszem még a „Nagy zabá- lás” fogadtatására, az akkori nézők csalódott arcaira, s most ugyanabban a szitu­ációban érezhettem magam. Martin Scorsese filmje pesszimista tragikomédia. Talán egy kicsit kommersz is, amelyben egyaránt látni ötletes és sablonos megoldá­sokat és feszültségoldó, erőltetett poénokat is. Ezek alapján akár az olcsó, „nép­butító” filmek egyike is le­hetne. A különbség csak annyi, hogy a „Lidérces óráknak” van mondanivalója (ellen­tétben például a televízió kedd esti sorozatainak epi­zódjaival). Méghozzá ez az üzenet nem más, mint hogy „odaát sem minden fené­kig tejfel”... És ez az, amit nem akar bevenni az átlag magyar mozilátogató gyomra. A westerneken nevelődött ge­neráció csakúgy mint a vi­deópiac szuperprodukció­it faló nemzedék egyaránt Málló vakolaté, kopott fa­lak kívül, ám a látvány sok helyütt belül sem üdítőbb. Rozoga székek, mondhatni nyugodtan: szegényes a be­rendezés általában. Aztán ehhez társulnak a világítási, fűtési gondok. A látogató ilyen körülmények között óhatatlanul előítéletekkel lép a falusi, főként a kistelepü­léseken lévő művelődési ott­honok zömébe. Ha egyálta­lán beléphet... Mert az sem kizárt, hogy ajtajuk többször van zárva, mint szélesre tár­va. S gyakran — túlságosan is gyakran — változik a népművelők személye. Drégelypalánkon a Szondi György nevét viselő művelő­dési ház külleme nem bántja a szemet, s méreténél fogva tán még az impozáns jelző is ráillene. Hangok hallat­szanak a házból. Fényes nap­pal, ráadásul a délelőtti órákban... A nagyteremben gyerekek tornáznak. Itt tartják rend­szeresen az iskolai torna­órákat, merthogy az oktatási intézményből — a tervező feledékenysége volt-e oka, vagy a pénzhiány? — hiány­zik a tornaterem. Az emeleten pár fiatal böngészget a könyvek között, mások trécseléssel töltik idejüket. Mint kiderül, nem egyszerűen fecserésznek csu­pán: programokat terveznek. Botka Ilona, az intézmény vezetője, Pásztor Zsoltné, a könyvtáros és Dikasz Csaba, a művészeti előadó — a te­nem tudja (nem akarja) el­fogadni a rendhagyó törté­netet, amelyből hiányzik a hős, aki végül mindig he­lyükre teszi a dolgokat, megmenti a jókat és meg­bünteti a gonoszokat. Ebben a filmben ugyanis nincsenek jók. És hiába ke­resnénk a mindenre el­szánt, elvetemült negatív fi­gurákat is, csupán hisztéri­ás bábokat találunk. Em­berroncsokat. Az urbanizá­ció és az infrastruktúra ál­dozatait. Igaz, valamennyi­ükben van némi jó is, rossz is. Hősi motívumokat azon­ban még belemagyarázni sem lehelne (kár is erőltetni) a főszerepet alakító Griffin Dunne produkciójába. Itt — mindenki áldozat. A megnevezetlen nagyvá­ros valamely negyedének polgári öntörvényei (nyájas arcú farkasszigor!) közé té­vedt programozó pokoljárá­sa azért félelmetes, mert alapjában véve jó törvények fordulnak visszájukra. Az együtt élők fanatikus harca a környék banditáival (és rettegése tőlük) valamint egy (korántsem véletlen) félre­rem távolabbi zugába hú­zódva beszélnek munkájuk­ról. Elképzeléseik egymásra épülnek, kiegészíti egyik te­vékenység a másikat. — Klubjaink — több if­júsági és felnőtt működik — programjának kialakításában épp úgy részt vállal a könyv­táros, mint mi az övében. Másként nem lehet — vallja lelkesen Botka Ilona, a fi­atal vezető —, de nem is lenne célszerű, hiszen azonos a feladatunk: kulturális kí­nálatot nyújtani az itt élők­nek. Ipolyvecén és Honion klubkönyvtár működik. Kis­csoportok, klubok szerve­ződték, dolgoznak, különö­sen frissen és élénken ami­értés kergeti a kalandvágyó fiatalembert a betonrengeteg mind mélyebb régióiba, hogy onnan azután épp a betörők szabadítsák meg, igaz, tud- tukon kívül. Egy szerencsét­lenül vett kanyar, s hősünk pont nyitáskor pottyan munkahelye előtt az autóból az aszfaltra — nem igazán felszabadító befejezés. Egyáltalán izgul-e a néző azért a szereplőért, akit el­lenszenvvel, a legjobb eset­ben sajnálattal szemlél? A két főszereplő egyike sem (Griffin Dunne és Ro­sanna Arquette) vált ki ro- konszenvet. Persze a film ké­szítőinek ez nem is állt szán­dékában. Inkább sorsukon keresztül a metropolisz ször­nyűségeire irányították a fi­gyelmet (bár egyetlen ter- rorisztikus jelenet sincs a filmkockákon). A céljuk in­kább az volt, hogy a néző felállva a székből eképp só­hajtson fel: — „Ö my god!” Hát ez is megtörténhet? A film szerint — meg. óta a KISZ-alapszervezetek munkája is megújulóban. Ha vannak kezdeménye­zők, akadnak pártolók is Drégelypalánkon, a helyi tantestület, a tsz, a társa­dalmi és tömegszervezetek tényleges segítői az értelmes cselekvéseknek, felismerve és kifejezve bennük saját érdekeiket is. A tanács ré­széről pedig manapság már az is nagy segítség, hogy az anyagiak mértékét nem csök­kenti, és bízik a népműve­lőkben. S nem mellékes az sem, hogy hol az egyik, hol a másik társközség kultúr- házát teszi lakályosabbá, szem előtt tartva a társköz­ségek egyenjogúságát. T. K. Tavaszváró Palócország Videofilm megyénkről Rendező Hartai László A balassagyarmati sport- csarnokban megrendezett modern táncok versenyén találkoztunk Hartai László­val, a közelmúltban nagy közönségsikert aratott Szépleányok című film egyik rendezőjével. Amint el­mondta, a megyei tanács felkérésére filmet forgat Nógrádról Tavaszváró Pa­lócország címmel. A húsz­huszonöt perces film a me­gyének készül a megyéről, megpróbálja érdekesen, szí­nesen bemutatni szűkebb hazánkat, ezért is vettek fel néhány percet a táncver­senyről és a Palóc-ligetben rendezett szabadtéri disz­kóról. Hartai László rövid interjút adott lapunknak. — Mik az első benyomá­sai? Kialakult már valami­lyen kép önben rólunk és a vidékünkről? — Még nem „éreztem rá” igazán a sajátosságokra. Nem tudnám megkülönböz­tetni az ország más részei­től. De idáig nem forgat­tunk sokat, csak a Salgó Rallyen voltunk, meg itt, Gyarmaton. Ezek amolyan színesítő anyagok. __ Körülbelül mennyit k ell forgatni a húsz-hu­szonöt percnyi filmhez? — Mintegy három órát. — Ez a film rendelésre készül, vannak tehát meg­kötések, elvárások. . . — Ez igaz. Erdős István, a Nógrád Megyei Moziüze­mi Vállalat igazgatója a forgatókönyvíró, ő jelölte meg azokat a gyárakat, in­tézményeket, amelyeket meglátogatunk. Azt azon­ban kikötöttem, hogy azok­kal az emberekkel beszél­getek, akiket én érdekesnek tartok, tehát nem feltétle­nül a KISZ-titkárral, mond­juk. Ha felmerülnek konf­liktusok, vállalom azokat is, és be is mutatom a filmben. — Hogyan találkozott a megyei tanáccsal, illetve, miért éppen ön készíti el ezt a filmet? — A Szépleányokat siker­rel mutatta be a megyei moziüzemi vállalat, ők kér­tek fel engem ennek a film­nek a rendezésére. — Emellett milyen na­gyobb munkával foglalko­zik? — Egy játékfilmet sze­retnék forgatni, de még ko­rai lenne bármit is mon­dani róla, mivel csak a kö­zeljövőben derül ki, van-e rá igény, kapok-e pénzt hozzá. — A most készülő filmet mikor láthatjuk? — Az augusztus 20-iki ün­nepség keretében lesz a díszbemutató Salgótarján­ban és Balassagyarmaton is. v. m. Van Gogh csalódást keltő áron Szinte csalódást keltő áron, „csak” 13 millió 750 ezer dollárért kelt el szerdán egy New Ycrrk-i aukción Vincent van Gogh egyik utolsó fest­ménye, Adeline Ravoux portréja. A szakértők arra számítottak, hogy a Chris­tie’s cég aukcióján a képért legalább 15 millió dollárt fognak adni. A sors furcsa játéka, hogy mig életében van Gogh szin­te alig tudta képeit eladni, azok ma rekordáron kelnek el az aukciókon. Tavaly márciusban egy londoni ár­verésen a Napraforgókért 39 millió 900 ezer dollárt, három hónappal később, szintén Londonban, a Trin- quetaille-i hídért 20 millió dollárt, novemberben az Íriszekért New Yorkban 53 millió 900 ezer dollárt adtak. (romhányi) Drégelyiek háza táján Kezdeményezők a fiatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom