Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... fj^||^^=BÉ=XEN ÉRKEZETT... /^7/ A kórház hátországa A kórház nevének hallatára többünknek a fehér köpenyes orvosok, nővérek és a különböző osztályokon gyógyuló betegek jutnak az eszünkbe. Az ő munkájukat segitő, kiszolgáló részlegek néha háttérbe szorulnak, |>edig sok múlik Tajtuk egy kórház megítélésében. Képeink a salgótarjáni Madzsar József megyei kórház gazdasági-műszaki ellátórészlegének tevékenységét mutatja be. A mosodában 18 mázsa ruhát tisztítanak meg naponta. A konyhára már ráférne a rekonstrukció. Naponta 1500—1600 adag ebéd készül az eredetileg tervezett 700 helyett. A korszerű kazánházban Z millió köbméter földgázt használnak fel évente. Péntek, Tollal, mikrofonnal 13... Vajon miért van az, hogy úgy rettegünk a tizenhármai számtól, mint a hóvégétől, amikor épp, hogy akad 13 forint a zsebünkben?... Vajon miért van az, hogy a film- és regénycímekben gondosan elkerülik a tizen- hármas szám alkalmazását?... (nézd és olvasd: A piszkos tizenkettő, A tizenkét dühös ember, Tíz kicsi indián, A három testőr, Húsz év múlva, A hét mesterlövész, A nyolcadik utas, a halál satöbbi). Vajon miért nem lehetett a tizenkettő helyett a tizenháromból egy tucat? ... Babonánk határtalan (akár szó szerint is), épp ezért úgy óvakodunk a tizenhár- mastól, mint a tüztöl. Aztán ha ráadásul péntekre esik... Az már kész katasztrófa. Hallottam és tudok is olyanokról, akik 13- án, pénteken szabadságot vesznek ki, mert ugye Iaz otthon bezártsága szavatolja a biztonságot. Persze a küszöbben is meg lehet botlani. Sőt, már olyan is volt. aki tévénézés közben kificamította a karját...(nem ízlésficamról van szó!). Jó, jó, de mi lenne, ha mindenki szabadságra akarna menni? Mi lenne, akkor ebből az országból? Hamar rájöttem azonban, hogy számtalan problémánkat nem lehet és nem szabad számoktól függővé tenni. Következtetésemre ittam is egyet — ugyanakkor nem éppen örömmel tapasztaltam, hogy nem mindenütt babonások. Kedvenc, rostos üdítőitalom árát 13,50 forintra emelték fel... — benkő — Méhészek figyelmébe A MÉM állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztálya felhívja a méhészek figyelmét, hogy nyúlós költésrothadás-be- tegség miatt az alábbi helyekre tilos méhekkel vándorolni: Békés megye — Szarvas, Hajdú-Bihar megye — Hajdúböszörmény, Pest megye — Nagykőrös és Pécel, Szabolcs-Szatmár megye — Nyíregyháza, Jánkmajtis és Tolna megye — Németkér és Bátaszék. Légcsőatkakór-betegség miatt Győr-Sopron. Vas és Zala megyéknek az osztrák, illetve a jugoszláv határral érintkező l(i kilométeres övezetében méheket bevinni tilos. Ördögi körben nem lehet fürdeni! Támadhatatlan megállapítás : Balassagyarmatnak évtizedes gondja a „strandta- lanság”, no, és a vízzel sincsen minden egészen rendben. A városszéli fürdőhelyet 1934-ben kezdték építeni, Hajós Alfréd tervei alapján, s ötvenhárom évvel ezelőtt, 1935 tavaszán már meg is nyitotta kapuit a városiak előtt. Történelméről ennyit. A pontos korrajzhoz tarozik még, hogy akkoriban az Ipoly (tisztább vízzel mint manapság) még közvetlen a város alatt folydogált, a városi kutak is bővében voltak az ivóvíznek. Cél a biztonság M/a azonban, ahogyan ezt a Városi tanács végrehajtó bizottságának, egy a vízellátással foglalkozó anyagában leírva találjuk: a városi vízbázis csökkenő kapacitása miatt egyre nagyobb mennyiségű ivóvizet kell a dejtári vízműből átvenni, így 1988 elsődleges feladata, hogy a megnövekedett mennyiség biztonságos behozatalának műszaki feltételei megteremtődjenek. — Valóban a biztonságos vízbehozatal az elsődleges cél. azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a „strandkérdést”, nem lehet évekig «(odázni — magyarázza Berta Róbert, a Balassagyarmati Városi Tanács városfejlesztési és -gazdálkodási osztályának vezetője. — Folyamatosan több tanulmánytervet készítettünk, most éppen egy nyíregyházi szövetkezet elgondolásait várjuk, hogyan lehetne takarékosan egy vízforgató rendszerrel megoldani a strand vízellátását — teszi hozzá. Hogy igazából eléggé szorongatott helyzetben vannak a tanácsiak, arra mi sem jellemzőbb, minthogy az év eleji tanácstagi beszámolókon, szinte valamennyi választókerületben hangzottak el javaslatok a megoldásra. Igaz, köztük kivitelezhetet- lenek is, mint például: vezessék az Ipoly vizét a strandra! Ez már csak azért is megoldhatatlan, mert a város folyójának vízminősége nem alkalmas a fürdésre. Strand nincs, tó van... A vízminőséggel azonban nemcsak az Ipolynál van gond. Jó néhány évvel ezelőtt a hét nyírj esi tó közül kettőt összenyitva kívántak fürdési lehetőséget teremteni a gyarmatiaknak. Akkor sokan jósolgatták: „soha nem lesz itt strand!” S mostanában úgy tűnik: kezd igazuk lenni. Legalábbis legálisan nem lesz egyhamar. Hogy miért, azt dr. Tóth János, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára mondja el: — Számtalanszor felvetették már a gyarmatiak, miért nem építünk szociális helyisegeket a tó mellé, miért nem állítunk ki fürdőőrt? Nos, nem tehetjük, mert a megyei KÖJÁL fürdésre alkalmatlannak minősítette a tó vizét. így, mivel nem lehet fürdeni, nem költhetünk olyan beruházásokra, ami egy strandon szükséges volna. Jogos érvek. Ám megtudtuk azt is, egy Gyarmat környéki gazdálkodó egység, szintén vállalta volna, hogy kialakítja a szükséges épületeket, kiépíti a tó környékét, ám a KÖJÁL véleménye miatt (egyelőre) elállt szándékától. — Ha engedélyeznék a fürdést, találnánk megoldást, mert voltak, akik társadalmi munkában megszervezték volna a mentőszolgálatot is, s akkor (kénytelenek is volnának) szociális helyiségeket építeni — teszi még hozzá dr. Tóth János. Ne maradjon ki a képből az sem, hogy a tiltó tábla ellenére nyári hét végeken sok száz (néha ezer) ember hűsíti magát mégis a tóban, s mint megtudtuk: senki sem jelentkezett még a bőrgyógyászoknál ott szerzett betegséggel. De nézzük, mit mond a vízről, dr. Szabó Ilona, a megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa: — Kéthavonta vizsgáljuk — 1984-től — a Nyírjesi-tó vízminőségét. Azóta változás (sem negatív, sem pozitív) irányban nem történt. A . jelenlegi vizsgálati eredmények azonban nem felelnek meg az Országos Vízügyi Hivatal tavi és folyami strandfürdők vízminőségéről szóló műszaki irányelvben foglaltaknak. ... Mi legyen ? Vagyis egyelőre csupán a halak lubickolhatnak a tóban. „akik” meglehetősen jól érzik magukat! A gyarmatiak, a tanácsiak pedig egy ördögi körben keringenek. Tilos a fürdés, tehát fürdőőr nincs, WC (egy elég kezdetleges van csupán) nincs, s ha nem változik a víz megítélése, vagy a minősége — hogy megfeleljen a szabványnak — nem is lesz. Viszont ebben az évben strand sem lesz. Vele kapcsolatban 1988 a tervezés éve. Marad a bolyongás (és az illegális, hallgatólagosan el- nézett-engedélyezett fürdés) ebben az ördögi körben, aminek legnagyobb hátránya. hogy nem lehet benne fürdeni. Az sem tartozik más lapra azonban, hogy a Bánki- tó hasonló vízminőséget „produkál”. Ott azonban figyelembe véve, hogy a rétsági tanács lakossági és közösségi pénzből nagymértékű beruházásokat hajtott végre, névre szóló engedélyt kaptak: „üzemelhet” a Bánki- tó strandként is! Hlavay Richard ☆ (A miskolci rádió mai adásában foglalkozik a balassagyarmatiak fürdőgondjaival.) Javultak a feltételek Bizakodás Álsótoldon A cserháti kis közigazgatási központ, Alsótold sajátos helyzetű település. Hat falu nem egészen 1300 lakójának mindennapi ügyesbajos dolgait intézik itt, irányítják, szervezik, egészségügyi és kulturális ellátását. A közoktatási és köz- művelődési hálózat — a földrajzi fekvésből következően — szétaprózódó, s a közelmúltban éppen ennek ellensúlyozására hozták létre az általános művelődési központot. Iskola, kultúrház és könyvtár működik most már egységes elvek és gyakorlat szerint, kellően ösz- szefogva anyagi erőket és szellemi energiákat. Az ámk szervezeti keretébe — a közművelődést tekintve — a hat fiókkönyvtár mellett a cserhát- szentiváni, valamint a kutasói és bokori klubkönyvtár, illetve közösségi ház tartozik. Álsótoldon nincs lehetőség nagyobb tömegeket mozgató kulturális rendezvény megtartására, így azokat a jól karbantartott cserhátszentiváni intézményben tartják. Márciusban zsúfolt házat eredményezett Aradszky László énekes műsora, ami azt jelenti, hogy több mint kétszázan látták a produkciót. A körzet lakói nem maradtak program nélkül május elsején sem; ugyanúgy, mint Pásztón, fővárosi művészek szórakoztatták, és szerepeltek a helybéli gyermek öntevékeny művészeti csoportok tagjai is, általános iskolások és óvodások egyaránt. Az utóbbi években jelentősen javultak a kulturális élet feltételei. Több korszerű technikai eszközt — számítógép, video — vásároltak, kicserélték a berendezések, a bútorzat egy részét, arányosan az anyagi lehetőséggel. Mindez azonban kevés lenne, ha nem találtak volna olyan rátermett személyt a kulturális tevékenység tervezésére és szervezésére, aki a lehetőségekkel élni is tud. Ezért is elégedettek, hogy jó fél esztendeje, pontosan október elsejétől főhivatású, a tanítóképző főiskola levelező tagozatán most tanuló népművelőt alkalmazhatnak. A fiatalember munka- és hivatásszeretetén sok múlik, és már eddig is sokat eredményezett. Ismerve képességeit, a körzet vezetői bíznak további sikeres munkájában is. Klátyik András tanácselnök elmondta, hogy 1980 óta voltak gondok a közművelődés irányításában, de csak mostanra tudták a megfelelő megoldást megtalálni. Az új népművelő munkája azt is bizonyítja, lehet az ottani körülményeik között is az igények szerinti, érdeklődést felkeltő és kielégítő kulturális életet teremteni. Helyben kiscsoportok működnek, főként az iskolásokra alapozva, ami pedig a központban és társközségeiben megszervezhe- tetlen, azt határaikon kívül igyekeznek elérni. így szerveztek már kétszer színházi buszt budapesti előadásokra. Közvetlen céljuk egyszerű: a jelenlegi közművelődési formák és eszközök lehetőség szerinti legjobb kihasználása, az igények még jobb kielégítése. Lakástámogatás Érsekvadkerten Két éve, 35 családi ház. tavaly i9 családi ház épült fel Érsekvadkerten, s jelenleg 56 építkezés van folyamatban. A tanács, a múlt évben rendeletet alkotott a rászorulók lakásépítésének, -vásárlásának támogatásáról. Elsősorban a fiatal házasok, többgyermekes családok és a szociális követelményeknek nem megfelelő telepen lakók lakáshoz jutását támogatja. E rendelet alapján, a végrehajtó bizottság saját anyagi eszközeiből és hitelfelvételből tavaly hat építkezőnek 450 ezer forint, az idén ugyancsak hat építkezőnek 500 ezer forint kamatmentes visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A magánerős lakásépítkezéshez szükséges telkeket — mind egyedi, mind csoportos korszerű beépítésre — a tanács folyamatosan biztosítja. A szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolását és az ott lakók lakáshoz juttatását a tanács két év alatt kilenc ingyenes telek biztosításával és az építkezés lebonyolításának segítésével támogatta. Ilyen módon Érsekvadkerten összesen huszonhét lakóházat építettek fel.