Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

2 NOGRAD 1988. MÁJUS 5.. CSÜTÖRTÖK Van remény a szovjet—pakisztáni kapcsolatok javítására Kormányszóvivői tájékoztató Az iszlámábádi vezetés szerint a genfi egyezmény tehetőséget nyitott és re­ményt ébresztett a szovjet— pakisztáni kapcsolatok ja­vítására. Ziaul Hak, pakisztáni el­nök a két ország diplomá­ciai viszonya felvételének negyvenedik évfordulója al­kalmából rendezett díszva­csorán Iszlámábádban kije­lentette: a genfi megállapo­dás ne'mcsak az afgán ren­dezés feltételeit teremtette ■meg, hanem nagyban elő­mozdíthatja Moszkva és Iszlámábád kapcsolatainak a bővítését is, aminek vi­szont áldásos hatása volna az egész térségre nézve. Hi­vatalos iszlámábádi forrá­A várakozásnak megfelelő eredménnyel végződtek ked­den az esedékes előválasz­tások az Egyesült Államok­ban: a demokraták versenyé­ben Michael Dukakis sze­rezte meg Ohio és Indiana államokban a küldöttek többségét, Washingtonban vi­szont Jesse Jackson győ­zött nagy fölénnyel. A két nagy közép-nyugati államban Dukakis csaknem háromszor annyi szavazatot szerzett, (Folytatás az 1. oldalról.) réket, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképvise­leti szervei, valamint az ál­lam közti tárgyalásokon kí­vánjuk meghatározni, ehhez olyan érdekvédelmi intéz­ményekre van szükség, ame­lyek megfelelő hatékonyság­gal képesek tagságuk érdeke­it kifejezni és érvényre jut­tatni. Ilyen irányú változá­sok már tapasztalhatók — a szakszervezeteken belül is megkezdődött egy megúju­lási folyamat — mindez azonban még korántsem ki­elégítő. Ugyanakkor az in­tézményes érdekképvisele­teknek megfelelő mozgástér­re is szükségük van. Éles vita alakult ki a szociálpolitika és a teljesít­ményösztönzés kapcsolatá­ról. Több hozzászóló hang­súlyozta, hogy az ösztönzés nem állítható szembe az ál­lam szociális szerepvállalá­sával, azaz a költségvetés társadalmi juttatásokra for­dított része nem csökkent­hető a bérreformra való hivatkozással. Egyetértés volt viszont abban, hogy a jelenlegi csökkenő reálbé­rek mellett különösen aktu­ális a minimális bér állami meghatározásánál az inflá­ciót is figyelembe venni. Általában eldöntendő kér­dés — mutattak rá a fel­szólalók —, hogy a jövő­ben milyen kapcsolat le­gyen a bérek és a szociál­politika között a megélhetés biztosításában, a munkaerő újratermelésének folyama­tában. ■Nagy vita volt a bérsza­bályozás liberalizálása és az infláció összefüggéseiről. Egyes résztvevők azt hang­súlyozták, hogy a jelenlegi infláció sem béreredetű, ha­nem a korábbi túlzott be­ruházásokból, az export- kényszerből és gazdasági struktúránkból fakad. Ebből kö\ etkezően a teljesítmé­nyek növelését célzó szaba­dabb bérgazdálkodás sem vezethetne önmagában az sok közlése szerint, tervbe vették, hogy Zain Nurani külügyi államminiszter ve­zetésével május 10. táján küldöttség utazik a szovjet fővárosba. A látogatás idő­pontját még nem véglegesí­tették. Az elnök a vacsorán el­hangzott pohárköszöntőjé­ben kijelentette, hogy úgy látja, fényesek a kilátások a szovjet—pakisztáni gazda­sági és kereskedelmi együtt­működés kiszélesítésére. Bizakodóan szólt arról is, hogy a genfi egyezmény nyomán béke honol majd a független és el nem kötele­zett Afganisztánban. „A megállapodás létrejöttének fő érdeme Mihail Gorbacsov mint ellenfele, s immár biz­tos győztesnek tekintik az elnökjelöltet kiválasztó ta­nácskozáson, még akkor is, ha jó néhány fontos elő­választás hátravan. George Bush alelnök, aki már megszerezte a jelöltség elnyeréséhez szükséges szá­mú küldött támogatását, igen erőteljes választási hadjáratot folytatott — gya­korlatilag ellenfél nélkül —, főként Ohio államban. infláció lényeges felgyorsu­lásához. Mások szerint vi­szont a bérek növekedése jelentős mértékben felgyor­sítaná az amúgy is gyors ütemű inflációt. Eltérő vélemények hang­zottak el a jelenlegi bérkü­lönbségek megítélésével kapcsolatban is. A felszó­lalók többsége azon az ál­lásponton volt, hogy a je­lenlegi bérarányok túlzottan szűk lehetőséget adnak a teljesítmények lehetséges mennyiségi és minőségi kü­lönbségeinek kifejezésére. Mások szerint azonban a bérkülönbségek hazai mér­téke lényegében kielégítő, a mainál nagyabb eltérések sem lennének ösztönzőbbek. A tanácskozáson nem ala­kult ki egységes vélemény annak megítélésében, hogy 1989-ben és az azt követő években milyen mértékű el­mozdulás lehetséges a bér­reform megvalósításának irá­nyába. Többen vitatták, hogy egyáltalán van-e mód való­di reformértékű lépésekre, s ha igen, ezek milyen intéz­kedések lehetnek. A jövőre tervezett változtatásokat ille­tően meglehetősen általános volt az a vélemény, hogy meg kell tenni az első lépé­seket az érdekegyeztetésen alapuló bérmeghatározás fe­lé. Erre azonban a munka­vállalók és a vállalatok ér­dekképviseleti szervei csak akkor látnak reális tehetősé­geket ha bővül a mozgáste­rük. Ugyanakkor többen rá­mutattak, hogy a bérreform iránt olyan felfokozott a vá­rakozás, hogy ha az intéz­kedésék nem járnak gyors, érzékelhető eredménnyel, akkor ez az emberekben csalódást okozhat, elveszít­hetik bizalmukat a bérre­form iránt — mondta vége­zetül Héthy Lajos. A tanácskozás tapasztala­tait a kormányszervek a bérreform kidolgozásakor ta­nulmányozzák. A konferen­cia vitaanyagát rövidesen nyomtatásban közzéteszik. (MTI) Kamarai állásfoglalás (Folytatás az 1. oldalról.) tás, s felhasználásáról a vállalatok saját jövedelme­zőségi érdekeiket figyelem­be véve döntsenek. Hosszabb távon pedig ezt a rendszert más területekre is ki kell terjeszteni. A jövő eszten­dőben semmiképpen nem tartható fenn az idén ér­vényben lévő központi bér- szabályozás, A kamara jogászai is részt vesznek a társasági törvény- tervezet megfogalmazásá­nak munkálataiban. Ez biz­tosítja, hogy a kamara mél­áz előkészítő szakaszban is érvényesíthesse véleményét, s szükség szerint a törvény- tervezetben alternatív meg­oldásokat dolgozzanak ki. A szakemberek több vitatott kérdéssel is foglalkoznak. Például azzal, hogy alakít­hatnak-e kizárólag magán- személyek részvénytársasá­got, vagy, hogy a külföldiek részt vehetnek-e magánsze­mélyek által létrehozott kft-ben? A kamara úgy vélekedik, hogy e téren biz­tosítani kell a fokozatossá­got, így a magánszemélyek előbb betéti társaságot hoz­hassanak létre, majd ha azok jól működnek, alakul­hassanak át kft-vé, később részvénytársasággá. A kamara legutóbbi ügy- vezetőségi ülésén behatóan foglalkozott a népgazdaság exportteljesítményének ala­kulásával, figyelembe véve a növekvő adósságszolgálati terheket. Mint ismeretes, az idei első negyedévben jó ered­mények születtek a konver­tibilis exportban. Ebben nagymértékben szerepet játszott az, hogy a múlt esztendő utolsó hónap­jaiban a tervezettnél lénye­gesen többet importáltak a vállalatok. A kamarai szak­emberek ebből arra követ­keztetnek, hogy a külgazda­sági egyensúlyt elsősorban a konvertibilis külkereske­delmi forgalom növelésével — tehát az export és az import egyidejű felfuttatásá­val — lehetne a kívánt mér­tékben javítani. A jelenlegi termékszerkezet adta ex­portlehetőségeket sem hasz­nálják ki a vállalatok, töb­bek között a szűkös import- beszerzések miatt. A kamara számos módszert ajánl az export felfuttatása érdeké­ben, így például speciális zárt pénzügyi elszámolási rendszerek létrehozását, a barteiüzleteket, az állami vállalatok részvénytársa­sággá alakítását, s a rész­vények egy részének külföl­di értékesítését, vállalati céghitelek igénybevételé­nek és folyósításának enge­délyezését a külföldi pénz­ügyi elszámolásokban. A feszültség növekedésé­ről érkeznek hírek a No- wa Huta-i Lenin kohómű- böl, ahol változatlanul tairt a sztrájk és a gdanski Le­nin hajógyárból, ahol a sztrájkot kierőszakolni aka­rók egy csoportja megkísé­relte az üzemigazgatóság épületének elfoglalását. Mint a lengyel hírügynök­ség jelentette, a Nowa Hu­ta-i kohómű igazgatója ál­tal szabott reggel négy órá­ig a több mint egy hete sztrájkoló mintegy 1700 dolgozó nem vette fel a munkát, bár ígéretet kap­tak, hogy sem anyagi sem fegyelmi következménye (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői ér­tekezleten Bányász Rezső vá­laszolt a megjelent újság­írók kérdéseire. A Magyar Hírlap érdeklődésére el­mondta: a kormány beható vitát folytatott a költségve­tési reform tartalmáról, irá­nyairól, várható kihatásairól. Rámutatott, hogy a stabili­zációs és kibontakozási kor­mányprogrammal együtt az államháztartást is korszerű­síteni kell. A reform az új adórendszer bevezetésével — január elsejével — lényegé­ben már megkezdődött. Most a tennivalók fontos része lesz az államháztartási bevé­telek és kiadások újrarendez zése: az állami költségvetés és a helyi önkormányzatok feladatainak és azok finan­szírozási forrásainak szabá­lyozása; az államháztartás új szerkezeti és mérlegrend­szerének kialakítása. Ugyan­csak újra kell szabályozni az Országgyűlés, a Miniszterta­nács és a pénzügyminiszter államháztartással kapcsola­tos jogait és kötelességeit. A költségvetési reform megva­lósításánál folyamatosan vizs­gálni, elemezni kell a vál­tozások gazdasági-társadalmi hatásait. A munka előreha­ladásától függően az Or­szággyűlés várhatóan ősszel kap tájékoztatást a főbb kor­mányzati elképzelésekről, de további időre, feltehetően még egy évre van szükség ahhoz, hogy a parlament elé kerülhessenek a főbb keret- jogszabályok. A költségvetési reform végrehajtása termé­szetesen nem köthető egy vagy két időponthoz. A kiemelt üdülőhelyekkel összefüggő kormányhatáro­zatról szólva (a Magyar Nem­zet kérdésére válaszolva) a szóvivő hangoztatta: a jog­szabály-módosítás alapvetőb­en azt a célt szolgálja, hogy a helyi igazgatási szervek megnövekedett hatásköre a településfejlesztés e sajátos területén is megfelelően ér­vényesüljön. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az illetékes minisztérium döntése a ki­emelt üdülőhellyé nyilvání­tás során csupán a települé­sek körének meghatározásá­ra terjedjen ki. Elutasítja az adórendszer tellazitását A kormányszóvivő foglal­kozott azokkal a törekvé­sekkel is, amelyek az álta­lános forgalmi adó sürgős módosítására irányulnak. Ezzel összefüggésben (a Ma­gyar Rádió kérdésére vá­laszolva) hangsúlyozta: a kormány a korábbi állás­pontját fenntartva, meg­erősítve határozottan eluta­sít minden olyan javasla­tot, amely a mindössze nem lesz az eddigi akció­nak. Egyes agresszív cso­portok — jelenti a PAP — megakadályozzák a dolgo­zókat a munkavégzésben^ Szélsőséges megnyilvánulá­sokra is sor került. Egy munkába lépett teherautó- sofőrnek megrongálták a gyár parkolójában álló sze­mélygépkocsiját, a sztráj­koló üzemegységekbe nem engedik be a karbantartó­kat. Az üzemi lap munka­társát, aki beszélni akart a munkásokkal, erőszakkal eltávolították. A gdanski hajógyárban folyó illegális sztrájk ve­zetői szerdán mindent el­négy hónapos adórendszer fellazítására ad alkalmat. A magánlakás-építések számának és az építőanya­gok árának viszonyát firtató kérdésre (Népszava) a szó­vivő közölte, hogy az év első két hónapjában 6700, úgynevezett magánerős la­kás építését kezdték meg, ez 40 százalékkal több mint az előző év hasonló idősza­kában. Lehet, hogy ez az összehasonlítás az év eleji kedvező időjárás miatt torz, de mégis mutatja a tenden­ciát. Bz állami bérlakásokról Az állami bérlakások el­adásával kapcsolatban — ugyancsak a Népszava ér­deklődésére — megnyugtató választ adott: senkinek — így például kiskeresetűek, fiatalok, nyugdíjasok — fe­je fölül sem lehet eladni a lakást. Az a bérlakásra jo­gosult személy, aki a fel­ajánlott bérleményt nem tudja, vagy nem akarja megvásárolni, mindaddig a lakásban maradhat, amíg a jogosultsága fennáll. Ha a bérlő jövedelmi viszonyai megváltoznak, s így elvesz­ti jogosultságát, akkor is további öt év türelmi időt ad a jogszabály. Ezután nyilatkoznia kell, hogy megvásárolja-e a lakást, vagy sem. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a lakás eladható és a bér­be adó a továbbiakban nem az IKV, hanem az új tulaj­donos lesz. Az új tulajdo­nos további két évig nem mondhatja fel a bérleti jog­viszonyt, és ezután is csak akkor, ha megfelelő lakást biztosít a bérlő számára. Az MTI tudósítójának kér­désére Bányász Rezső el­mondta: április végéig csak­nem 2 milliárd forintot ért el a kincstárjegyek forgalma. Mint ismeretes, a Pénzügy­minisztérium az állami költ­ségvetés rövid távú hiteligé­nyének fedezésére március 21-én három, hat. illetve 9 hónapos lejáratú kincstárje­gyet bocsátott ki. Ezek közül a legnagyobb érdeklődés a 9 hónapos lejáratú. 10 szá­zalékos kamatozású érték­papírok iránt mutatkozott. Ugyancsak az MTI-nek vá­laszolva a szóvivő tájékozta­tást adott arról, hogy a la­kossági betétállomány már­cius 31-én 286,9 milliárd fo­rint volt. A megtakarítások összege — a kamatjóváírás nélkül — 339 millió forint­tal emelkedett a tavaly de­cember végihez képest. A szóvivő (az MTI érdek­lődésére) utalt a Bécs—Bu­dapest világkiállítás meg­rendezésének előkészületeire is. Mint mondta: a Minisz­tertanács egyik novemberi határozata feladatául szabta az illetékes tárcaközi bizott­ságnak, hogy az előkészítő munkáról tájékoztassa a saj­követtek a gyár teljes meg­bénításáért. Változatlanul megszállják az üzem egyik bejáratát, sztrájkagitáció folyik, lelki terrorral, nem­egyszer fizikai erőszakkal akadályozzák meg a mun­kát. A PAP jelentése sze­rint a Lenin hajógyárból egy agresszív csoport meg­próbálta elfoglalni az üzem­igazgatás épületét és kísér­letet tettek arra, hogy be­jussanak egy másik gdans­ki nagyüzem területére, a gdanski hajójavítóba. E kí­sérletek azonban nem jár­tak sikerrel — jelenti a lengyel hírügynökség. Közben Wroclawból arról érkezett hír, hogy az ottani tót. E pillanatban a legfon­tosabb, hogy május 9-én Bécsben egyeztető megbe­szélést tartanak, s ezután az operatív bizottság részlete­sen informálja a közvéle­ményt. Bányász Rezső beszámolt arról (a Népszava kérdésére felelve), hogy a szakmun­kásképzés mechanizmusának további javításáról tárcakö­zi megbeszélések folynak. Ennek célja, hogy a helyi és a területi irányító szervek a jövőben a jelenleginél sok­kal nagyobb szerepet kap­hassanak a népgazdaság szakemberszükséglete és a -képzés összhangjának meg­teremtésében, ezen belül a helyi igényeknek megfelelő felvételi keretszámok meg­határozásában. A sokakat foglalkoztató korrupciós ügyekről véle­ményt formálva (a Magyar Hírlap kérdésére) kifejtette: mostanában többet hallunk ilyen esetekről, a közvéle­mény és a sajtó is nagyobb figyelmet szentel ezeknek. A hatóságok a korrupció elle­ni fellépést ma is, a jövőben is napi munkájuk elenged­hetetlen részének tekintik. Vállalatok és az áremelés A Veszprémi Napió mun­katársa beszámolt arról, hogy több helyi vállalat az elmúlt hetekben 10—30 szá­zalékos áremelést jelentett be. Megkérdezte: lehet, hogy csak rövid ideig volt hatá­sos a kormány felhívása az áremelésekkel összefüggő önmérsékletre? Bányász Re­zső az országos tapasztalatok alapján vitába szállt ezzel, mondván: az önmérséklet továbbra is jellemző a vál­lalatok túlnyomó többségére, s a kormány általában elé­gedett ezzel a korrekt vál­lalati magatartással. Igaz, hogy a bejelentési kötelezett­ség részleges feloldását kö­vetően áprilisban voltak ár­emelkedések, de ezek egyelőre nem veszélyeztetik az egész évre előre jelzett 15 száza­lékos határt. A szóvivő — a Magyar Tudományos Akadémiától kapott információ alapján — tájékoztatást adott arról is (a Magyar Nemzet érdek­lődésére), hogy sikerült meg­teremteni az Üj magyar lexikon elkészítésének anya­gi alapjait, s kialakultak már a tartalmi elképzelések is. A szervezés és az előké­szítés a befejező stádiumba jutott. Az MTA elnöksége megkülönböztetett figyelem­mel kíséri e nagy vállalko­zás menetét, s a lexikon té­mája minden bizonnyal sze­repelni fog az Akadémia ha­marosan kezdődő közgyűlé­sének napirendjén. Az Üj magyar lexikon előkészü­letének helyzetéről az Akadé­mia Kiadó a közeljövőben sajtótájékoztatón ad részletes információkat. (MTI) vagongyárban a „Pafawag- ban", ahol kedden kezdő­dött sztrájk, ma már nor­málisan folyik a munka, a munkástanács, az üzemi szakszervezet és a gyár ve­zetésének részvételével ülés kezdődött a munkáskövete­lések teljesítéséről. A munkahelyi konfliktu­sok éleződésével egyre nyugtalanítóbb hírek érkez­nek arról is, hogy — min­denekelőtt a Nowa Huta-i kohómű kiesése miatt — több üzem termelési gon­dokkal küszködik. A chor- zówi „Konstal” gépgyárban már tegnap le kellett állí­tani néhány üzemrészt, de számos más gépgvárban is csak néhány napos alap­anyag-tartalékkal rendel­keznek. A Lenin kohómű közvetlen napi vesztesége a termelés részleges szünete­lése miatt 300 millió zlotyt tesz ki. főtitkáré”, — jelentette ki. Amerikai előválasztások Befejeződött a bérreform-tanácskozás (MTI) Tart a sztrájk a Nowa Huta-i kohóműben A

Next

/
Oldalképek
Tartalom