Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK Vélemény Békességet ™ mindenkoron KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.41: Petró István nótáiból 10.03: Színházi válság? 10.25: Rita Streich és Robert Merrill opera­áriákat énekel 10.58: A tamburás öreg úr. Arany János és a népdal — Il/l. rész 11.34: A Balogh család (XXVII/14. rész) 12.45: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Boros Mátyás népi zenekara játszik 10.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel 16.20: Képek és jelképek 16.50: Beszélgessünk. . . 17.00: TuSományos figyelő 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.30: Az Arbat gyermekei III 2. rész) 20.31: Pénz számolva (lenne) jó 21.00: Hans Knappertsbusch öröksége. X, 8. rész 22.30: Díjnyertes zeneszerzőink 23.25: Mozart: Esz-dúr divertimento PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: A Szovjetunió állami fúvószenekarénak felvételeiből 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: Közvetítés, a Hungária Szálló étterméből 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Ferenczi Anikó oboázik 15.20: Könyvről könyvért' 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A Rádió Dalszínháza. ■Piaci dámák 21.05: Az óriástök 21.34: Népdalkörök pódiuma 21.58: Zeneközeiben a hallgató MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsor­ismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találko­zója. Szerkesztő: Beély Kata­lin és Zakar János. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: vLap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka 9.20: Csacsifogat 9.45: Aiszoposz: Mesék 10.00: Homokkéve 11.00: Mozgató 11.10: Képújság 17.10: Hírek 17.15: Három nap tévéműsora 17.20: Az Afgán Köztársaság nemzeti ünnepén 17.40: Távadó konzultáció 18.25: Reklám 18.35: Tévétoma 18.40: Nils Holgersson cso­dálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Mindenki tanköteles 21.00: Stúdió. '88. 21.45: Kardiológia 22.00: Van öt perce? 22.05: Határtalan szerelem 22.40: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Stiri 17.50: Keszeg és horgászata 18.15: Apropó. II 1. 18.40: Sportmúzeum 19.00: Mindenki tanköteles (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Zenebutik 20.55: Híradó, 2. 21.10: Betüreklám 21.15: Ártalmatlan tolvaj 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.15: Külföldi tudósítók jelentik. (Ism.) 16.45: Élet és irodalom. (5. rész, ism.) 17.15: A nap eseményei pár percben 17.25: Szakmunkástanulók műsora 17.55: A katonai pilóták harci szolgálata 18.20: Esti mese 18.30: Időben megpergetni a kereket. . .? Ismeret- terjesztő műsor 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Wagner. Magyar- angol filmsorozat (7. rész) 20.55: Időszerű téma 21.15: Európai halászok. Rövidfilm 22.00: Kamarahangverseny 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 15.30: Hírek 15.35: Iskolatévé 15.55: Kelet-szlovákiai magazin 16.15: Csehszlovákia— Románia nemzetek közötti női és férfi- tekemérkőzés 16.55: Bajnoki jégkorong- mérkőzés. A Play Off-döntő 3. találkozója 19.20: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A paradicsom utáni vágy. Lengyel doku­mentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hupikék törpikék és a csodafurulya. Színes, szinkr. belga rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A bolygó neve: Halál. (16) Színes, szinkr. amerikai fantasztikus kaland- film. — Kamara: Ha megjön József. (16) Színes magyar film. — Kohász: Üdvözítő ke­gyelem. Színes, szinkr. angol film. — Tarján vendéglő: Az utolsó csillagharcos. Színes, szinkr. amerikai fantasztikus krimi. — Múzeumi Mozgó: A besúgó. Amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Re­méljük lány lesz! Színes, szinkr. olasz filmvfgjáték. — Kisterenyei Petőfi: Csók Anyu! Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Élet­halálharc. Francia fantasztikus film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: Rendőrtörténet. Színes, akciódús hongkongi kaland- film. — Pásztó: Tüske a kö­röm alatt. Színes magyar film. Száraz György író kivá­ló ismerője az erdélyi tör­ténelemnek. A Népszabad­ság egy időben több részle­tet is közölt Erdélyről szóló történeti monográfiájából (amelynek megjelenése, úgy tudom, még várat magára), s egyike volt azoknak a nem szaktudósoknak, akik tudományos igénnyel és megalapozottsággal, a té­nyek bizonyító erejére tá­maszkodva szembeszálltak némely román történészek, publicisták és politikusok állításaival, tendenciózus, a valóságra fittyet hányó történelmi , hamisításaival. Nagy kár, hogy olyan ko­rán, mindössze 57 évesen, a múlt év decemberének vé­gén meghajt,“ nem segítve már többet az eligazodás­ban tisztázó-tisztító gondo­lataival. Az ítéletidő című drámá­ja — 1979 decemberében mutatták be a. színházban — történelmi kutatásainak ho- zadéka. Eszmeileg — sőt politikailag — becsületes, tisztességes vállalkozás. Jellemző szerzője, Száraz György erkölcsi, emberi nagyságára, hogy nem tö­rődve semmiféle külön ér­dekkel, mocskolódással, ki­állt meggyőződése mellett, és igazságát — amit nyu­godtan elfogadhatunk a ma­gunkénak — írta le. A drámát András Ferenc rendezte a televízió számá­ra, s amikor e munkáját készítette, kezdetben még sok hasznos tanácsot ka­pott az írótól. Hamisítat­lan szárazi szellemiségű A Rimamurány—Salgótar­jáni Vasmű Rt. elődje, a Salgótarjáni Vasfinomító Tár­sulat már 1871-ben, vagyis alakulása után a harmadik évben felépítette kórházát. Addig egy négyágyas beteg­szoba állt rendelkezésre, most egy 12 ágyas férfi- és egy 6 ágyas női szoba épült, ter­mészetesen műtő, fürdő, konyha, rendelőszaba stb. mellett. Első vezető orvosa dr. Vajda volt, aki idején az 1872-ben pusztított kolerajár­vány hozta, hogy a kis kór­ház egy különálló épülettel (8 ágyas szobával és egy nő­vérszobával) bővült. Dr. Vaj­da váratlan halála után a vezetést dr. Rudnay Gyula vette át, majd őt követte 1911-ben dr. Bozóky Dezső — mindössze három évre. Ki volt Bozóky Dezső? Nagyváradi születésű (apja ott á Jogakadémia igazgatója volt), Budapesten orvosi dip­lomát szerzett, ezt követően pedig a cs. és kir. haditenge­részethez került, s az 1907—• 1908-as években a Távol-Ke­leten szolgált. Nem tud­ni, mi okból vált meg a hadi­tengerészettől és jött Tar- jánba, s mi volt az oka, hogy három év múlva eltá­vozott. Magánpraxist folytató orvosként élt 1914 Után Nagyváradon, s a későbbi sorsáról azt tudjuk, hogy or­vos-őrnagyként élt 1928-ban Budapesten, a harmincas években történt nyugalomba vonulásáig. Bár konkrét ada­tunk nincsen, valószínűleg az ostrom alatt hunyt el, Buda­pesten. Bozóky két nagy terjedelmű könyvet írt távol-keleti tar­tózkodásáról: China és Korea, valamint Japán címeken. Wabrosch Béla írása volt az, ami felkeltette figyelmemet, és Bozókyval kapcsolatban művet láthatott tehát szom­baton este a nézősereg. Az ítéletidő 1849 máju­sának elején játszódik, ami­kor a magyar szabadság- harc és forradalom alatt a legközelebb került egymás­hoz a magyarság és a ma­gyarországi románok meg­békélése, összefogása a Habsburg—Lotharingiai uralkodóház ellen. Kossuth Lajos a bihari országgyűlé­si képviselőnek, a román loan Dragosnak még ápri­lis közepén, a Debrecen­ben kimondott trónfosztás napján adott megbízatást, hogy tárgyaljon a román felkelőkkel, Avram láncúval és alvezéreivel a fegyver­nyugvásról és szövetség­ről. Bizonyos engedményeket is adott, de ezek kevesek voltak a másik fél szemé­ben, és megtagadta Dragos kívánságát, a 48 órás fegy­verszünetet is. Lényegében ezeken a tényezőkön bukik meg az láncú által is óhaj­tott közeledés. Az egymás iránti mély bizalmatlanság erősebbnek bizonyult min­den szándéknál. Ebben a közegben könnyen szület­nek a félreértések, amelyek aztán helyrehozhatatlan in­tézkedésekhez, cselekede­tekhez vezetnek. S éppen a legprogresszívebb erők vé- reznek el — azok, akik az együttműködés létrehozá­sán munkálkodnak. A miért kérdése hangsú­lyosan fogalmazódik meg az elsősorban gondolatilag, — mintsem művészi szem­pontból — hatásos drámá­kutatásra inspirált. Wabrosch Béla ugyanis az Acélgyári tiszti kaszinó története című könyvében írt dr. Bozókyról, aki 1913. január 12-én rend­kívül nagy érdeklődés mel­lett tartott vetített képes elő­adást a Távol-Keletről. Olyan szépszámú közönség jött ösz- sze, hogy az előadást át kel­lett vinni az olvasóegylet nagytermébe — a kaszinói kisebb teremben nem fértek volna be. Wabrosch említést tesz Bo­zóky szóban forgó két köny­véről is, mint európai hírű munkákról. Ezzel kapcsolat­ban az Országos Széchényi Könyvtár arról értesített, hogy — bár a kötetek e tér­ség hazai ismerhetőségének hasznos élősegítői — európai hírnévre kevésbé tettek szert. De Bozóky saját fényképeinek könyvbeli anyaga, tényleg is­mertté tették nevét Európá­ban. Mindkét kötet 1913-ban jelent meg Budapesten, s va­lamiképpen (ajándékozás, beszerzés) bekerült az olva­sóegylet könyvtárába is. Az 1939-ben kiadott könyvtá­ri jegyzékben még szerepel­nek. Sajnos most alapos ku­ban. A teendőkre is utal a szerző Dobra alprefektus és Fejér Pál szabadcsapatos fő­hadnagy párbeszédében, („Maradjunk együtt, egy magyar, egy román. Együtt élünk, együtt halunk”.) A történet idején Kossuthék ezeket még nem látják vi­lágosan, csak pár héttel, később, amikor Balcescu- val aláírja a megbékélés tervezetét. Ám ekkor már késő, ahogyan azt láncú is megüzeni válaszában. A szabadságharc végérvénye­sen elveszett, s a román nemzeti érdekeket nem le­het a magyar oldalon keres­ni. Az 1940-es évtized máso­dik felében jó példája volt a magyar—román együttmű­ködésnek. Őszintén fájlal­hatjuk, hogy kérészéletű­nek bizonyult. Pedig mind­két fél érdekét — ahogyan a múltban is — a békesség, az egymás iránti megértés és bizalom, a kölcsönös el­ismerés és megbecsülés szolgálná. Hazai, nemzeti viszonylatban és a nem­zetközi porondon is. Örök­érvényűen. A bosszú bosszút szült, a dac dacot, s belőle mindig egy harmadik fél húzott hasznot. Mi lenne, ha egy­szer tanulnánk is a törté­nelemből? Nem is annyira az úgynevezett egyszerű em­berek, hanem a politiku­sok... „Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad." (Ady Endre: Magyar jakobinus dala). tatás után sem sikerült fel­lelnünk, sőt arra sem derült fény, mikor, miért került ki az állományból. Roppant nagy kár, mert szinte országszerte nehéz hozzáférni a feltehetően már csak nagyon kevés példány­ban meglévő művekhez. Az Országos Széchényi Könyv­tár férésünkre, betekintésre is csak az Akadémia könyv­tárából kölcsönözve tudta megküldeni. A kötetek pompás kivitelűek, a szöveg rengeteg fényképpel illusztrált. Hogyan került dr. Bozóky a Távol-Keletre? Az Osztrák —Magyar Monarchia az I. világháborúig, állandóan tar­tott egy úgynevezett állomás­hajót a távoli vizeken. E ha­jókat kétévenként váltották. Ilyen váltás során, 1909-ben Bozóky, mint sorhajóorvos, a Szigetvár nevű cirkálóval Szingapúrba hajózott, ahol az ugyancsak odaérkezett állo­máshajó személyzetét kicse­rélték, Bozóky két évet tölt- hetett Kínában, Japánban, Koreában és környékén, s az időt alapos kutatásra, felfe­dező vizsgálatokra fordította. Néprajzi vizsgálódásai során az ottani népiek, viszonyok, kultúra, történelem, szokások gyűjtése volt egyedüli szóra­kozása, s a hatalmas anyag feldolgozására idehaza több mint három évet fordított. Nagy kár — bár ez nem rajtunk és elődeinken múlott, —, hogy dr. Bozóky rövid idő után eltávozott Salgótarján­ból. Munkássága minden bi­zonnyal sokban segítette vol­na a község fejlődését. S nagy kár az is, hogy köteteit nem tudtuk megőrizni. Szo­morú, de nem az egyetlen eset, amikor könnyelműen —, hogy ne mondjam: nem törődve — váltunk meg értékeinktől. Vertich József Fitzgerald 70 éves Élő legendát köszönt áp­rilis 25-én a zene világa: hetvenéves a jazz fekete nagyasszonya, Ella Fitzge­rald, avagy ahogyan hívei nevezik — „Lady Skat”. A varázslatos hangú Ella 1918- ban látta meg a napvilágot a ma jagzfssztiváljairó! hí­res Newportban, Virgínia ál­amban. Alig volt tizenhat éves, amikor felfedezték a fekete muzsikusok szenté­lyében, a harlemi Apollo színházban egy amatőr ének­versenyen. Felfedezője, Chick Webb dobos azonnal szerződtette zenekarába. El­ső lemezsikere 1938-ban az ..A Tissket, A Tasket” volt. Miután Webb egy évvel ké­sőbb váratlanul meghalt, El­la vette át a big band irá­nyítását. Később enyhe ön­iróniával emlékezett arra, hogy a zenekar koncertenként egy szám vezénylését enged­te neki, hogy „azt higyje, ő a főnök”. Nagy kius’-ám a 40-es években történt. Oscar Pe­terson zongorista triójával lépett fel rendszeresen, és a szinkópás ritmusokra épü­lő bebop stílussal párhuza­mosan, alakította ki „skat”- énekét. A szöveg nélküli, hangszer- és ritmusutánzó improvizációkat Dizzy Gil­lespie hatására kezdte gya­korolni. „Attól kezdve, hogy meghallottam Dizzyt játsza­ni, szerettem volna, ha han­gom úgy szól, mint az ő trombitája” — mesélte ké­sőbb. Ella azonban nem csupán technikai bravúrnak szánta a skat megteremtését — rögtönzései tele vannak magas hőfokú érzelmekkel, és könnyed játékossággal. Ma is közszájon forog róla az a történet, hogy a 60-as évek elején egy antibes-i koncerten annyira elbűvölte őt a tengerparti tücsökze­ne, hogy zenészeinek csendet parancsolva, a tücsökkórus zümmögő muzsikájára kez­dett improvizálni. Ella mindig azok közé a jazzművészek közé tarto­zott, akik igyekeztek a le­hető legszélesebb közönség­hez szólni úgy, hogy nem engedtek művészi színvona­lukból. Az 50-es években a Jazz at The Philharmonic elnevezésű turnén Norman Gramz menedzser javaslatá­ra vette fel repertoárjába Gershwin, Cole Porter, Du­ke Ellington, valamint a Rodgers—H.vrt szerzőpáros szerzeményeit. Nemcsak a swing, a bebop muzsikában volt otthon, hanem a „köny- nyedebb” musicalstílust is át tudta formálni saját hangjára. Olyan slágerek születtek újjá előadásában, mint a „Tea for Two”, vagy a „Smoke Gets In Your Eyes”. Legemlékezetesebb felvételei ebből a korszak­ból azonban azok, amelyeket Louis Armstronggal közösen készített. A „Porgy és Bess” dalaiban csodálatosan illesz­kedik egymáshoz Ella telt, meleg hangja „Satchmo” szívből jövő recsegéséhez. Később szívesen énekelt Brecht-dalokat — „Bicska Maxi”-feldolgozása ma már klasszikus —, de előadott Beatles-szerzernényt is. Ella a mai napig énekel, annak ellenére, hogy az el­múlt években súlyos beteg­ségeken esett át. Csaknem megvakult, két évvel ezelőtt pedig szívműtétet hajtottak rajta végre, ö azonban tele van életerővel és szeretettel: elutasítja az önpusztítást, amely oly sok pályatársának törte meg karrierjét. Ha csak teheti, ma is részt vesz min­denféle emberiességi akció­ban, különösen, ha gyerme­kekről van szó. Azt tanítja mesterséges allűröktől men­tes művészetével, hogy _ az életet, bár néha szomorú, ér­demes végigélni. Ella Fitzgerald kétszer is fellépett Magyarországom Aki hallhatta őt élőben, so­ha sem felejti el hangjának csodálatos sugárzását. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban Wagner Sándor festőművész emlékkiállítása nyílt meg a na­pokban. A 34 alkotást szeptember elejéig láthatja a nagyközönség. —RT—­(ok) Ismerjük meg őket Dr. Bozóky Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom