Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 12., KEDD Fejlődésünk ideológiai megalapozására Kádár János fogadta a jugoszláv kormányfőt Elutazott Branko Mikulics Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fo­gadta Branko Mikulicsot, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának elnökét, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagját, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodott Magyar- országon. A nyílt, szívélyes, elvtár­si légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság belső fejlődésének kérdéseiről, az előttük álló fő feladatokról, a két ország közötti kapcso­latok alakulásáról, az együtt­működés fejlesztésének le­hetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzet legidő­szerűbb kérdéseit, hangsú­lyozva a béke megőrzésére, a leszerelésre és a nem­zetközi együttműködés erő­sítésére irányuló erőfeszíté­sek fontosságát. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Győrite Sándor, hazánk belg­rádi és Rudolf Sova, Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. Hétfőn délelőtt a Parla­ment delegációs termében magyar—jugoszláv plenáris tárgyalást tartottak. A Grósz Károly vezette magyar tárgyalócsoport tag­ja volt Villányi Miklós pénz­ügyminiszter, őszi István, külügyminiszter-helyettes, Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Györke Sándor. Branko Mikulics vezetésé­vel Egon Padovan, a szövet­Jurij Gagarin 27 évvel ez­előtti első űrutazása óta 19 ■ország 204 űrhajósa járt a világűrben — mondotta egyebek között Iván Bori- szien'ko, a Szovjetunió, Űrha­józási Szövetségének első elnökhelyettese azon a saj­tótájékoztatón, amelyet az űrhajózás napja alkalmából — szovjet szakemberek részvételével — tartottak hétfőn a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában. Az űrkutatás jelenlegi feladatairól szólva Jurdj Zajcev, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Űrkutatási Intézetének osztályvezető­je külön kiemelte a Phobos- program jelentőségét, amely­nek megvalósításában 14 ország — köztük Magyaror­szág — vesz részt. Ennek a Mars -kutatási programnak célja egyebek között az, hogy Tegnap este öt óra után szinte reménytelenül keres­tek kenyeret telefonálóink Salgótarján belvárosában. Tóth Istvántól, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat délutános művezetőjétől a következő tájékoztatást kap­tuk : — Kenyerünk most is van (18 óra), mintegy 21 mázsa. A boltok vezetői eddig nem jelezték, hogy kenyérszűke lenne, mi mindenesetre ki tudtuk volna elégíteni az igényeket. Hat óra után az egyetlen nyitva tartó egység, a Cse­mege ABC igazgatóját kér­ségi kormány tagja, a Ma­gyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Trajko Traj- kovszki külügyminiszter-he­lyettes és Rudolf Sova fog­lalt helyet a tárgyalóasztal mellett. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint, az őszinte, nyílt légkörű, kötetlen meg­beszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről. Fontossá­guknak megfelelően foglal­koztak a gazdasági együtt­működés kérdéseivel, bőví­tésének lehetőségeivel, illet­ve az ezzel kapcsolatos fel­adatokkal, hangsúlyozva tartós érdekeltségeiket en­nek fejlesztésében. A keres­kedelmi forgalom helyzetét áttekintve annak alakulását — a megtorpanás ellenére — biztatónak tartották. Rámu­tattak a kooperációk és a tartós együttműködési for­mák jelentőségére, és fontos­nak tartották az új formák keresését a gazdasági kap­csolatokban. Hangsúlyosan szóltak a kulturális, az oktatási, a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésének fon­tosságáról. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén, illetőleg a jugoszláviai magyar nem­zetiség az együttműködés összekötő szálait erősíti. Mindkét részről figyelmet fordítanak arra, hogy meg­őrizhessék kultúráikat, ha­gyományaikat és megfelelő kapcsolatot tarthassanak az anyanemzetekkel. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve, most is megállapították, hogy a fő nemzetközi kérdések meg­ítélésében a két ország né­zetei nagyfokú azonosságot 2000-ig — űrszondák segít­ségével — talajmintáikat gyűjtsenek a bolygóról, 2020- ig pedig földi legénységet is eljuttassanak a távoli égi­testre. Nyírna Kirdoda, a Szovjet­unió Űrkutatási Szövetsé­gének vezetőségi taigja el­mondta, hogy ebben az év­ben, három nemzetközi űr­utazást terveznek. Június­ban szovjet—bolgár, au­gusztusban sz ov j et—afgán; novemberben pedig szovjet —francia legénység indul a világűrbe. Ugyancsak nem­zetközi együttműködés ré­szeiként jövőre osztrák űr­hajósok kiképzését kezdik meg. A szövetség propagan­da osztályán ak vezetője megemlítette továbbá, hogv a közeljövőben várható a szovjet űrrepülőgép első •útja is. (MTI) deztük a kialakult helyzet­ről : — Délután négy óra körül észleltük, hogy a szokottnál gyorsabban fogy a kenyér. Fél ötkor — a napi öt má­zsa mellé — további két má­zsát hoztunk a sütödéi rak­tár utolsó készleteit, ám ez is szinte pillanatok alatt el­kelt. A kialakult feszültség nem varrható egyedül a Cseme­ge nyakába, hiszen a többi bolt is jóval zárás előtt ki­fogyott a ken vérkészletek - bői. Sajnos, ez nem az első ilyen hétfő... (—th) mutatnak. Azonos módon értékeljük az egyes nyitott kérdések megoldásának le­hetőségeit és módját. Ki­emelten szóltak a balkáni sokoldalú együttműködés fontosságáról, méltatva a kö­zelmúltban megtartott első balkáni külügyminiszteri ér­tekezlet jelentőségét. A plenáris tárgyalást kö­vetően Villányi Miklós pénz­ügyminiszter és Egon Pado­van, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnökei meg­beszélésükön részletesen át­tekintették a gazdasági együttműködés időszerű kér­déseit és feladatait. A ple­náris tárgyalást megelőzően a jugoszláv kormányfő ün­nepélyes külsőségek között megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Grósz Károly a Parlament vadásztermében díszebédet adott Branko Mikulics tisz­teletére. Az ebéden a magyar miniszterelnök és a jugo­szláv kormányfő pohárkö­szöntőt mondott. A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munká- csy-termében fogadta Bran­ko Mikulicsot. A találkozón jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Hivatalos, baráti látoga­tásának befejeztével Bran­ko Mikulics a kora esti órák­ban elutazott hazánkból. A jugoszláv kormányfőt és kíséretének tagjait Grósz Károly, Villányi Miklós és őszi István búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatáson jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. A tárgyalásokról közle­ményt írtak alá. (MTI) Pakisztáni robbanás Nemzeti gyász Háromnapos országos gyászt hirdettek ki a pakisz­táni ikervárost, Iszlámábá­dot és Ravalpindit sújtó va­sárnapi tragédia áldozatai­nak em'ékére. A két város közös határában létesült ka­tonai fegyver- és lőszerrak­tárban vasárnap reggel tűz keletkezett, aminek nyomán az ott táróit ké'?'ef'k fel­robbantak, Iszlámábád és Ravalpindi lakott területei­re fél órán át csapódtak be a rakéták és gránátok, illet­ve repeszek. Hétfő reggeli összesítések szerint a halá­los áldozatok száma százra tehető. Több mint ezren megsérültek. A raktár körzetét a had­sereg alakulatai a robbanás­sorozat után lezárták és megindult a hivatalos vizs­gálat. A hatóságok első köz­lései alapján a tűz véletle­nül ütött ki. Ziaul Hak pakisztáni el­nök a tragédia hírére Ku- vaitból, ahol az iszlám or­szágok csúcsértekezletén vett részt, hazatért országába. Valamennyi ismert áldo­zat-polgári személy. Többsé­gük halálát az utcákon re­peszek okozták. Még mindig nem tudni viszont, hogy mi lett azoknak a sorsa, akik a robbanások idején a fegy­ver- és lőszerraktár terüle­tén tartózkodtak. Sajtóér­tesülések szerint kétszázan- háromszázan lehettek a helyszínen a katasztrófa be­következtekor. Állítólag a raktár területén személyze­ti lakások is épültek. (MTI) Napjainkban tájékozot­tabb, eszmeileg nyitottabb és rétegzettebb közegben kell az ideológiai munkát végezni, mint bármikor ko­rábban. Gazdasági fejlődé­sünk érzékelhető megtor­panása, a szociális feszült­ségek, a társadalmi különb­ségek növekedése, az olyan alapvető korosztályok, ré­tegek, mint a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetében és perspektívájában bekövet­kezett rosszabbodás, az ér­tékrendben egyszerre vég­bemenő váltás és erózió, a legfejlettebb országokkal szembeni műszaki-techno­lógiai lemaradásunk növe­kedése súlyosbodó kétke­dést váltanak ki társadal­munk lehetőségeit, társa­dalmi politikai céljaink meg­valósíthatóságát illetően. Ezzel egyidejűleg népünk jelentős részében növekszik az igény olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom le­hetőségeibe és értékeibe ve­tett hitet, s a társadalom tagjainak eszmei biztonsá­got adnak. Fékezett érzékenység Az ideológiai életben je­lenlevő többféle irányzat sokszínű hatást gyakorol a társadalmi tudatra. Meg­nőttek az ideológia tartalmi működésével kapcsolatos minőségi követelmények. A tömegkommunikáció, a tár­sadalomtudományi kutatás, a kultúra — és benne a mű­vészetek közvetítő rendsze­re — az elmúlt években szellemi életünk ideológiai­lag, politikailag fokozottan érzékeny területévé vált. A megnövekedett szükség­letekkel -a párt ideológiai tevékenysége nem volt ké­pes lépést tartani. Az ideo­lógiai tevékenység nem kel­lő hatásfokú a pártszervek­ben és -szervezetekben. A tömegkommunikáció nem kellően segíti társadalmunk áthangolódását az új hely­zet és új feladatok megis­merésére. Az emberek éle­téhez, a mindennapi gon­dolkodáshoz és érzelemvi­lághoz való kapcsolódása nem megfelelő, ezért meg­győző és mozgósító ereje is gyenge, a kívánatosnál ki­sebb szerepe van a maga­tartás formálásában. Mindazonáltal tudjuk: ha társadalmunk szellemi éle­tében ideológiai-tudati za­varok lépnek fel, ezek for­rását a társadalmi-gazdasá­gi folyamatokban, azok el­lentmondásaiban kell ke­resnünk. Ebből következik, hogy a zavarok, bizonyta­lanságok felszámolására hi­vatott politikai döntéseket, cselekedeteket semmiféle, mégoly lendületes ideológiai offenzíva sem pótolhatja. Jelenünknek — a múlt nyílt, a legmélyebb össze- fügéseket is feltáró értéke­lésén alapuló és a közeleb­bi jövő reális lehetőségeit felmérő elemzése — elen­gedhetetlen a magyar tár­sadalom előtt álló feladatok kijelöléséhez. (Folytatás az 1. oldalról.) indult útnak. A reménybeli partner elégedettségét fejez­te ki e teljesítményért, és további megrendelésre tett ígéretet. A második negyedév első fe­lében várhatóan csökken az üzem termelésének tőkés­aránya — az átmeneti pau­za a termékek idényszerűsé­gével magyarázható. A tő­késvevők nyári áruikat már legyárttatték, az őszi holmi­kat pedig most adja el a termelő, s ezt követően ké­szülnek el az új szerződé­sek. A továbbhaladáshoz valós helyzetelemzésre, a változá­sok tényeit elméleti igényes­séggel földolgozó, ideológiai szilárdságra épülő elvi kö­vetkezetességre van szük­ség. Ezen a talajon lehet­séges az elmélti tevékeny­ség megújítása, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása, a változó köve­telményekhez való rugal­mas alkalmazkodás, az eredményesebb eszmei ne­velőmunka, amely mind feltétele az eltökélt cselek­vésnek. Ma méginkább nyilvánva­ló, mint az elmúlt három évtizedben bármikor: az ideológiai tevékenységet a a szocializmus útjának, mindenkori jelenének ala­pos megismerésére, kritikai elemzésére, a szocializmus lényegi vonásainak szerve­sebb és tartalmasabb bemu­tatására kell összpontosítani. Ideológiánknak rendsze­rezettnek és mindenképpen a valóság által igazoltnak kell lennie. Ugyanakkor nyi­tottnak kell maradnia azért, hogy serkentsen az újabban felvetődő kérdések megvá­laszolására, s hogy a kor­szerű gondolkodás, az alko­tó képzelőerő bátorítója le­gyen. Biztasson tudományos és politikai vitára, a gya­korlat próbájának alávetett, azt segítő mupkára. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy az ide­ológia szerves kapcsolatot teremtsen múltunk, jele­nünk és jövőnk között. Ideológiánk magába fog­lalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társa­dalmi értékrend kialakításá­ra irányul, amely révén humánus közösségi kapcso­latok jönnek létre, kibonta­kozik és gazdagodik az em­ber személyisége. A társa­dalom élő, változó gyakor­latából fakadó, a társadal­mi élet mindennapjaiban hasznosítható, utópizmus- tól és konzervativizmustól egyaránt mentes értékrend ideológiai megalapozására törekszünk. Fontosnak tart­juk az emberiség fennma­radásáért folytatott küzdel" met, az emberi kapcsolatok humanizálását, a szolidari­tást és a tolarenciét egy­más iránt. Elutasítjuk az emberek hátrányos megkü­lönböztetését, fellépünk a politikai, a faji, a vallási előítéletek, a nemzeti elfo­gultságok mindenfajta meg­nyilvánulása ellen. Szükség van arra, hogy kiszélesítsük az emberi jo­gok, a személyes szabad­ságjogok gyakorlásának de­mokratikus lehetőségeit. Az egyes ember öntevékenysé­gét, felelősségvállalását, eredményes hozzájárulását egyéni és közösségi célja­ink megvalósításához az alapozza meg, ha növeked­nek esélyei személyiségének kiteljesítésére, jogainak ér­vényesítésére. Emellett nél­külözhetetlen a közösségi ér­tékek hatásosabb ideológiai A Senior Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregységének teimékei iránt is fokozódott a külhoni kereslet. E tény természetesen nem a vélet­len műve, hiszen a kötött­árugyár előtt is az export, kivált a konvertibilis kivitel növelése a legfőbb célkitű­zés. A pásztói gyáregységben az első negyedévben elké­szített termékek 70,5 száza­lékát tette ki az export, en­nek is 35,4 százaléka volt a tökéski vitel, amelyet az Adi­das cégnek címeztek. Élénk az érdeklődés a termékek iránt a szovjet piacon is; a képviselete a mások érde­keit sértő, önző törekvések­kel szemben. Áttörésre van szükség az elvont egyenlőség-felfogás, az egyenlősdi elleni küzde­lemben. Olyan közfelfogást kell kialakítani, amely igényli és támogatja a va­lódi teljesítménykülönbsé­gek szerinti differenciáló­dást, ösztönzi a vállalkozást, a folyamatos megújulásra törekvő egyéni és közösségi magatartást. A teljesítmény, a vállalkozókészség, az ész­szerű kockázatvállalás ér­tékeit be kell építeni a szo­cialista értékrendbe. A tel­jesítményelvnek különösen erős hangsúlyt kell kapnia mai viszonyaink között, mert csak ennek révén értelmez­hető az igazságosság társa­dalmi lényege. Számolunk azzal, hogy a teljesítmények szerinti differenciálás egyen­lőtlenségek és társadalmi fe­szültségek forrásává is vál­hat, de ezeket a fejlődés ér­dekében vállalni kell. Ugyanakkor a szocialista esz­mények jegyében arra törek­szünk, hogy az egyenlőtlen­ségek kialakulását és újra­termelődését társadalmilag szabályozott keretek között tartsuk. Fejlődésünk mai szaka­szában a döntő láncszem a kultúra megújulása. Mind a politikai, mind gazdasági fejlődésünknek előfeltétele, hogy az oktatás, a szakmai és általános műveltség szín­vonalát radikálisan emel­jük. A demokratizálás, a közéleti fórumok keretei­nek kiszélesítése önmagá­ban mit sem ér, ha a tö­megek — kellő politikai kultúra, tájékozottság hi­ányában — nem tudnak él­ni e lehetőségekkel, s ide­ológiánk megújulása sem le­het hatékony, ha eszméink befogadásához hiányzik a megfelelő kulturális alap. Ugyanígy elképzelhetetlen, hogy gazdaságunk korsze­rűbb, eredményesebb le­gyen képzettebb, műveltebb emberfők nélkül. Tibbféle válasz születhet A szocialista fejlődés közvetlen és távlati céljai­ról, a fejlődés eddigi me­netéről és esélyeiről a párt­értekezletre készülve az egész társadalomban élénk eszmecsere folyik. Az út­kereséssel együtt jár, hogy az új jelenségek megköze­lítésében, értelmezésében egymástól eltérő, többféle válasz születhet. A szocializmus építésé­nek kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükséges­ségéről, azok következmé­nyeinek megítélésétől nem­csak a más világnézetet val­lók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai­ideológiai véleménykülönb­ségeket alkotó szellemű vi­tákban és a gyakorlati ta­pasztalatok alapján kell tisztázni. Kemény László, az MSZMP KB alosztály- vezetője. szovjet rendelő által kért cikkek 80 százalékát a gyár­egység beldolgozó- és bór- munkahálózatában tevé­kenykedő asszonyok állítot­ták elő, méghozzá a legszi­gorúbb követelményeknek is megfelelő minőségben. A második negyedév leg­fontosabb feladata úgyszin­tén a tőkéspiacra szánt ter­mékek jó minőségű és ha­táridőre való kiszállítása lesz. A szállítmányok nagy részét ezúttal is az Adidas cég kapja, de küldenek ter­méket angol vevőnek és egy új finn partnernek is. Az űrhajózás napja Nem az első ilyen hétfő... illii lgolt a kenyérmizéria oka? Bővítik tőkésexportjukat a konfekeionálók

Next

/
Oldalképek
Tartalom