Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

2 NOGRAD 1988. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) sokszor kifejtették, hogy megítélése szerint most minden további megismétlés szükségtelen lenne. A gyermekruházati árak­kal kapcsolatos kérdésre (Magyar Rádió) elmondotta: való igaz, miniszterelnö­künk — s nemcsak ő — Is­mételten ígétetet tett arra, hogy a kormány gondosan megvizsgálja az év elejei ár­emelkedésekkel kapcsolat­ban kialakult helyzetet. A pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések tapasztalataival, illetve az árbejelentési kö­telezettség április 1-jei meg­szűnésének inflációs és ár- emelkedési hatásaival össze­függésben (a Magyar Hírlap érdeklődésére) kifejtette: áprlis 1-je óta csupán né­hány nap telt el, részletes tapasztalatokról tehát nem lehet szólni, inkább csak általános benyomásokról. Az árhivatal illetékesei úgy ta­pasztalták, hogy a gazdál­kodó szervek jelentős ré­sze eddig még az indokolt áremelésektől is eltekintett illetve csökkentette a ko­rábban már tervezett áreme­lések mértékét. Egyszóval: a visszafogottság jellemző je­lenleg. A népi ellenőrzés által feltárt hiányosságok meg­szüntetésére vonatkozó in­tézkedésekkel, illetve az úgynevezett külön utazási számlákkal ésj a kincstárje­gyek iránti fokozott érdek­lődéssel kapcsolatban (Nép­szava) elmondotta: január 1-je és március 31. között összesen 28 993 számlán 290,1 millió forint értékben helyezett el a lakosság kül­földi devizát külön utazási számlán. A névtelen bejelentések értékelésével összefüggés­ben (Magyar Nemzet) Bá­nyász Rezső kifejtette: a kormány nem tervezi, leg­alábbis belátható időben a bejelentések eddigi rend­szerének újraszabályozását. A Veszprémi Napló mun­katársa arról érdeklődött: milyen . anyagi elismerés jár a magas állami kitün­tetésekkel, művészeti díjak­kal. Az anyagi elismerés ta­karékbetét formájában jut a kitüntetettekhez — mon­dotta Bányász Rezső. Idén 92 Állami Díjat adtak át ez­zel egyenként 200 ezer forint jár, a megosztott díjban ré­szesülők ennek felét kap­ták. Tíz alkotót ismertek el Kossuth-díjjal, ennek össze, ge is 200 ezer forint, a meg­osztott díj pedig 100 ezer forint. A kiváló művész és az érdemes művészi cím esetében elsősorban erköl­csi elismerésről van szó. A kiváló művészek havi 2300. az érdemes művészek pedig 2000 forint nyugdíj-kiegészí­tést kapnak. (MTI) Foglalkoztatáspolitikai tanácskozás Erdötarcsán „Az ingázás gazdasági és társadalmi háttere, a fog­lalkoztatottság növelésének problémái iparszegény tér­ségben" címmel vitaülést rendeztek tegnap Erdőtar- csám a dél-nógrádi térség­ben 1987-ben végzett vizs­gálatok tapasztalatai alap­ján. A vitavezető Bablena Fe­renc, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügy) osztályának helyettes veze­tője, valamint a vizsgálato­kat végző fővárosi illetékes­ségű agrárgazdasági kutató- intézet szakemberei, Halász Péter és dr. Szijjártó And­rás által feltárt tények és adatok szolgáLtak adalékul a vitához, melyen az érin­tett térség tanácsi gazdasá­gi vezetői vettek részt. Megnyitották a fásítási hónapot (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően kitüntetése­ket adtak át azoknak a kol­lektíváknak, amelyek kiváló eredményeket érnek el az erdőtelepítésben. Frank László, az egri erdőfelügye­let igazgatóhelyettese elis­merő oklevelet adott át a helybeli Magyar—Csehszlo­vák Barátság, a Romhányi Rákóczi Mezeje és a Cere- di Ceredvölgye Termelőszö­vetkezet erdősítő brigádjai­nak. Ugyanezt a kitüntetést kapta erdőtelepítési munká­jáért az érsekvadkerti tsz, s elnökhelyettese, Gyimesi János elismerő plakettet és jelvényt érdemelt ki. A Magyarnándori Állami Gaz­daság emlékplakett- és emlékjelvény-elismerésben részesült. Frank László az erdőtele­pítés és a fásítás kérdéseiről szólva kiemelte: az erdő- gazdálkodás hosszú távú fela­dat. Ezen a téren gond van a szakember-ellátottsággal, s a szemléleten, a gondol­kodásmódon is muszáj vál­toztatni. Aki ugyanis erdőt telepít, a holnapra gondol, a jövőnek dolgozik, de az számára jelent munkát, ki­adóst. A vitában többen elmond­ták véleményüket. Köztük volt Kollár József, a me­gyei tanács főmunkatársa is, aki kijelentette: nehéz lesz eleget tenni az V. ötéves terv érdőtelepítési feladatá­nak, hiszen 1500 hektár új erdőt kellene létesíteni me­gyénkben. A MÉM tízéves akciójából eredően a VI. és a VII. ötéves időszak még jelentősebb, 5—5 ezer hek­tár erdőt kellene telepíteni. Utána a résztvevők tíz emlékfát ültettek el az irodaházzal szembeni fel- szabadulási emlékmű kör­nyékén. Végezetük a szak­emberek és a vendégek megtekintették a tsz folya­matban lévő erdőtelepítését. (K. L.) TESZÖV-küldöttközgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vonal emelését, a foglalkoz­tatáspolitikában való ak­tív részvételt, a minimális ellátás biztosítását, a rugal­masságot, az értelmes koc­kázatvállaló képességet. Tá­mogatja a tartalékok hasz­nosítására, a lehetőségek megragadására és az alkotó, cselekvő munkára irányuló új törekvéseket. Ügy véle­kedett, hogy a TESZÖV jól oldotta meg feladatát, ké­pes az újabb tennivalók el­végzésére. Deák Pál válasza után a testület elfogadta a beszá­molókat a vitában elhang­zottakkal, és három pont­ban foglalta össze a TOT- hoz továbbítandó, megoldás­ra váró problémákat. Ezután Skoda Ferenc me­gyei rendőrfőkapitány :i társadalmi tulajdon védel­mével kapcsolatos . közös tennivalókról beszélt. Kö­zölte, hogy 86—87-ben meg­duplázódott a társadalmi tu­lajdon megkárosításából adódó károk száma, s ez a jelenség az év első hónap­jában tovább fokozódott. Megállítása, ellenkezőjére való fordítása sokrétű, meg­előző és visszatartó közös munkát kíván. Felsorolta a kiváltó okokat, szorgal­mazta azok megszüntetését. felajánlotta a rendőrség technikai segítségét, hang­súlyozta, hogy a jövőben .nyitottabbá teszik tevé­kenységüket, s az eddiginél jobban, a demokratizmus jegyében munkájukba be­vonják a törvénytisztelő polgárokat, ezzel egyidőben pedig szakszerűbbé, gyor­sabbá és kulturáltabbá, vá­lik a rendőri munka. A küldöttközgyűlés befe­jezésül elfogadta a TS2KER salgótarjáni területi köz­pontjának megszervezését, majd megválasztotta a tár­sadalmi bizottság tisztség- viselőit, az ellenőrző cso­port tagjait. Józan kö«lekedesert Küzdelem az ittas vezetés ellen A Nógrád Megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács Józan közlekedésért című csoportja — amely tavaly alakult meg — tegnap dél­után Salgótarjánban, a Nóg­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság épületében tartotta ülését. Gégény István rend­őr alezredes, a közbiztonsá­gi és közlekedési osztály vezetője, az elmúlt év mun­káját értékelve a főkapitány­ság állásfoglalását ismertet­te. A testületi ülésen — mely­nek tagjai vöröskeresztesek, az alkoholellenes bizottság, ideggyógyász, a KÖJÁL, a Volán képviselői, az MKBT hivatásos rendőrei — dr. Mocsnik Alajos, rendőr al­ezredes, vezető főorvos, a munkacsoport vezetője szá­molt be az elmúlt évben végzett munkáról. Kiemelten foglalkozott az ifjúsági tábo­rokban, a középiskolákban végzett felvilágosító munká­val, az önkéntes rendőrök segítésével. Az elmúlt év adatai bizo­nyítják, hogy ugyan csök­kent megyénkben az ittas vezetés aránya — az összbal- esetefc 18,4 százaléka — de több a fiatal elkövetők szá­ma mint 1986-ban. Az ösz- szes balesetek 51,5 százalé­kát a 15—30 év közöttiek okozták. Ezért is határozta meg a munkabizottság, hogy az idén elsősorban a nyílt propagandamunkával, elő­adások megszervezésével, videóval segítik az ifjúság körében az ittas vezetés elleni küzdelmet, az alkohol- és drogfogyasztás csökken­tését. Külön kisebb csopor­tokat hoztak létre a külön­böző anyagok összeállítására, a propagandamunka szer­vezésére. Bár az elmúlt év­ben halálos gyermekbaleset nem volt a közúton, mégis több mint ezer jogosítványt vontak be ittas vezetés miatt. A munkacsoport együttes állásfoglalásával a Józan közlekedésért mozgalom ki- szélesítésére számít ebben az évben is. Közös közlemény Kádár János és Milos Jakes baráti munkatalálkozójáról Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra 1988. április 7-én baráti _ munkalátogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájé­koztatta egymást az orszá­gaikban folyó szocialista épí­tőmunka napirenden lévő feladatairól, a gazdasági re­form és a politikai intéz­ményrendszer korszerűsíté­sének következetes kibonta­koztatásáról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet, valamint a kommunista és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről. Megvitatták a két párt, a két ország együttműködésének helyze­tét és a kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeit. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megál­lapította, hogy a nemzetkö­zi helyzetben kedvező vál­tozások tapasztalhatók. Erő­södött és tartalmasabbá vált a kelet—nyugati párbeszéd, növekszik az egyetemes problémák közös megoldásá­ra irányuló készség. Ez a kedvező folyamat ugyanak­kor bonyolult és ellentmon­dásos, folytatódik a fegyver­kezési hajsza, és a világ kü­lönböző térségeiben tovább­ra is komoly válsággócok lé­teznek. Hangsúlyozták, hogy a leszerelés folyamatának el­mélyítése, a nukleáris fegy­verektől és az erőszaktól mentes világ kialakítása ér­dekében mozgósítani kell valamennyi ország, nemzet demokratikus és békeszerető erőit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy je­lentőségűnek tartja a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Államok között a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolá­sáról kötött szerződést, amely utat nyithat a továb­bi fegyverzetkorlátozásnak és leszerelésnek. A tényleges nukleáris leszerelés felé ve­zető úton történelmi jelen­tőségű lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása a hadászati támadófegyverek 50 százalé­kos csökkentéséről. A két párt vezetői aláhúz­ták a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testüle­tének dokumentumaiban fog­lalt javaslatok fontosságát a béke és az európai együtt­működés ügyében. Hangsú­lyozták, hogy az európai biz­tonság megszilárdítását se­gítené a közép-európai ve­gyin és atomfegyvermentes folyosó, a bizalom, a jó­szomszédi kapcsolatok és az együttműködés övezetének létrehozása, az atomfegyve­rekkel nem rendelkező or­szágok együttműködésének kialakítása, valamint a szo­cialista országok más javas­latainak megvalósítása. A két főtitkár értékelte a helsinki folyamat eredmé­nyeit. Kifejezték országaik készségét, hogy továbbra is hozzájárulnak e folyamat továbbfejlesztéséhez, a jó­szomszédi viszony, a biza­lom, a békés egymás mel­lett élés és a kölcsönös meg­értés kialakításához Euró­pában. Támogatásukról biz­tosították az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álla­mok bécsi utótalálkozójának tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal törté­nő befejezését, amely hoz­zájárulna az összeurópai fo­lyamat elmélyítéséhez, poli­tikai, katonai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a pártok önállósága, a kölcsönös bi­zalom és a szolidaritás alap­ján következetesen elvszerű- en fellép a békéért, a füg­getlenségért, a társadalmi haladásért és a népek barát­ságáért. A világ baloldali pártjai és mozgalmai képvi­selőinek moszkvai találko­zója jelentős ösztönzést adott az aktív, felelős vélemény- cserének és új megközelí­tést jelent a kommunista és munkásmozgalomban. Kádár János és Milos Ja­kes megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja, a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság kapcso­latai a marxizmus—leniniz- mus és az internacionaliz­mus elvei alapján, a MNK és a CSSZK közötti barátsá­gi, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződésnek megfelelően fejlőd­nek. A sokrétű, egyre mélyü­lő együttműködés jól szol­gálja a két országban folyó szocialista építést. Rámutat­tak arra is,'hogy a magyar —csehszlovák együttműkö­désben jelentős tartalékok rejlenek, amelyek kiaknázá­sa érdekében összehangolt és hatékony intézkedésekre van szükség. Hangsúlyozták, hogy a két ország 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és . műszaki-tudományos együttműködési programjá­nak végrehajtása során fo­kozott figyelmet kell fordí­tani a korszerű együttmű­ködési formák minél széle­sebb körű alkalmazására, a két ország közötti munka- megosztás további elmélyí­tésére. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a terme­lési kooperáció és a szako­sítás fejlesztése, elsősorban a személygépkocsi-gyártás­ban, az elektrotechnikai- elektronikai ágazatban, a vegyiparban, valamint más területeken. A tudomány és a technika eredményeinek szélesebb felhasználásával, közös vállalatok alapításá­val és a gazdálkodó szerve­zetek közvetlen kapcsolatai bővítésével hatékonyabban kell elősegíteni a termelési együttműködés fejlesztését. A két főtitkár állást fog­lalt a KGST-együttműködés továbbfejlesztése mellett, kü­lönös tekintettel az objektív gazdasági törvényszerűségek következetes érvényesítésé­re, a tagállamok sajátossá­gaira. Szorgalmazták a KGST működési mechaniz­musának átalakítását szol­gáló gyakorlati lépések meg­gyorsítását. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megelé­gedéssel nyugtázta, hogy a magyar—csehszlovák kultu­rális, tudományos, oktatási és egészségügyi kapcsolatok fejlődése jól szolgálja a két ország népeinek közeledését. Kiemelték a társadalmi és tömegszervezetek együtt­működésének, a két baráti ország közötti lakossági kapcsolatok más formái — beleértve a turizmus — fej­lesztésének jelentőségét. Hangsúlyozták, nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemze­tiségek helyzetének, a sok­oldalú fejlődésükhöz szük­séges feltételek biztosításá­nak, beleértve az anyanyel­vi oktatást és nevelést. Alá­húzták, hogy a nemzetiségi kérdésnek a marxizmus—• leninizmus elvei alapján történő kezelése Csehszlo­vákiában és Magyarorszá­gon a két nép közötti ba­rátság erősítésének fontos eleme és ez hozzájárul a szocializmus tekintélyének növeléséhez, az európai együttműködés és bizalom erősítéséhez. Kádár János és Milos Ja­kes baráti munkatalálkozó­ja szívélyes, elvtársi légkör­ben, a megvitatott kérdések­ben megnyilvánuló nézet- azonosság jegyében zajlott le. A találkozó hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság hagyományos ba­rátságának és együttműkö­désének további elmélyíté­séhez. Milos Jakes a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban teendő baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. (MTI) A Hazafias Népfront és a KISZ vezetőinek találkozója Első alkalommal rendez­ték meg a Hazafias Nép­front és a KISZ vezetőinek hivatalos találkozóját csü­törtökön, a HNF Országos Tanácsának székházában, Az ifjúsági szövetség veze­tő testületének kezdeménye­zésére létrejött tanácskozás célja az volt, hogy a KISZ újabb partnert, szövetségest találjon az ifjúság helyzeté­nek javítását szolgáló tö­rekvései megvalósításához Elöljáróban a tárgyalócso­portok vezetői tájékoztatták a résztvevőket az ifjúság ál­talános helyzetéről, a nép­front, illetve a KISZ ifjú­ságpolitikai törekvéseiről. A tájékoztatókat követően a résztvevők kiemelt figyel­met szenteltek a foglalkoz­tatáspolitika, valamint a la­kásgazdálkodás megújítá­sának, továbbá az ifjúság politikai rétegződésével kapcsolatos álláspontok kö­zelítésének. A foglalkoztatáspolitikai gondokat és azok okait ele­mezve, mindkét szervezet képviselői hangsúlyozták: a foglalkoztatás várható fe­szültségeinek megelőzésé­re, illetve a már létező gon­dok kezelésére fel kell ké-, szülni, de a stabilizációs programot és ezen belül a szerkezetváltást, a műszaki fejlesztést nem fékezhetik foglalkoztatáspolitikai meg­gondolások. A lakáspolitika mai elvei­vel és gyakorlatával kap­csolatban a tanácskozás résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy a lakáshoz jutás esélyei általában — az if­júság számára pedig külö­nösképpen — romlottak- romianak. A találkozón a résztvevők megtárgyalták az ifjúság po­litikai tagozódásának kérdé­sét is. Egyetértettek abban, hogy lehetőséget kell adni az alkotmányos keretek kö­zött működő ifjúsági szer­veződések létrejöttének, s meg kell teremteni az együttműködés szervezeti feltételeit. A Hazafias Népfront és a KISZ vezetői megállapod­tak abban, hogy a választá­sokkal, a választási tör­vénnyel, a környezetvédelem­mel, az egyesülési törvény­nyel, a bérpolitikával, a nyugdíjrendszer és a társa­dalombiztosítás reformjával kapcsolatban a bevált és jól működő mindennapi mun­kakapcsolataik révén cse­rélnek véleményt és alakít­ják ki álláspontjukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom