Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-08 / 83. szám
1988. ÁPRILIS 8., PÉNTEK NOGRAD 3 Több az újítás az öblösüveggyárban Feladattern — kilenc lémdval „Görbe ország" áramgörbéi A hazai ipar szerkezetátalakításának talán legsarkalatosabb pontja iaz energiapolitika három legfontosabb tényezőjének: gazdaságosságának, környezetkíméld felhasználásának és az ellátás biztonságának a harmonikus összhangja. Kulcskérdés a termelés energiaigényességének — ezen beiül is: villamosenergia-igényességének — a mérséklése. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt több vállalatnál visszaesett az újítómozgalom. Merőben más a helyzet a salgótarjáni öblösüveggyárban, ahol az első három hónapban több újítást adtak be a dolgozók, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. összesen tizenegy ötletet vetettek papírra az új iránt érdeklődők. Ezekből hármat kísérletre, ötöt gyakorlati Növekedett a foglalkozási, de csökkent áz üzemen belüli balesetek száma a Salgótarjáni Ötvözetgy árban. Az első hallásra ellentmondásnak tűnő kijelentés abból fakad, hogy az előbbibe az úti balesetek is beleszámítanak. Az első negyedévben 9 A nagybárkányi tsz részére Évente 16—17 ezer tonna, többfajta keverék- és abraktakarmányt állítanak elő a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tari takarmánykeverő üzemében. Az alapanyagot elsősorban hazai mezőgazdasági üzemektől és társvállalatoktól vásárolják, de a szójadarát és a hallisztet tőkésországból kell beszerezni. Baromfiak, sertések, nyu- lak, szarvasmarhák etetésére használják az itt kevert takarmányokat, de újabban galambtápot is készítettek a kisterenyei áfész megbízásából. A keveréktakarmányok Javítják a késztermék tárolásának a feltételeit a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalatnál . Mintegy 80 millió forintos költséggel 35 vagonos hűtőtárolót építenek. A vállalatnál befejeződtek az új holland gyártmányú gép üzemi próbái, ezzel hűtik le a baromfihúst 6—8 fokra. A berendezéssel a korszerűtlen hideg vizes hűtőt helyettesítik. A környezetet kímélő új hűtővel a fogyasztói igényeknek is jobban megfelelő árut adnak a boltokba. A próbaüzem ideje alatt a fogyasztók megkedvelték a levegő- előhűtéssel készült árut, amelyből máris naponta alkalmazásra fogadtak el. A legjelentősebb újítást Kovács István és Herczeg Sándor technológusok dolgozták ki. Javaslatuk alapján hulladék hővel szárítják az üvegtermékeket, megspórolva ezzel a drága villamos energiát. Az újítás előkalkulált egyéves megtakarítása megközelíti a másfél millió forintot. Márciusban a gyár vezetői közreadták az idei újffoglalkozási sérülést kellett naplózni a gyárban, s ebből három útközben, tehát munkába menet, vagy hazafelé jövet következett be. A gyárkerítésen belül, a termelés során, hat baleset történt, kettővel kevesebb, mint az előző esztendő ugyanezen időszakában. viszik a tápokat. — Kulcsár felvétele — egynegyedét granulálva értékesíti az egyre inkább önállóan gazdálkodó üzem. Lényeges ez, mert így kevesebb az etetési veszteség. Márpedig az ötvenöt főnyi kollektívának korántsem mindegy, hogy visszatér-e, a vásárló, tudniillik az ez évre előirányzott nyereség megközelíti a 8 millió forintot. A takarmánykeverékeket mezőgazdasági üzemek, viszonteladók, tehát áfészek és egyéni állattenyésztők veszik, túlnyomó részben megyebeliek, de tárgyalnak az illetékesek Szolnok megyei, egészen pontosan: jászfény- szarui megrendelésről is. 35—40 százalékkal többet rendelnek az üzletvezetők. A baromfi-feldolgozó vállalatnál az év első három hónapjában csaknem négyezer tonna élő baromfit dolgoztak fel, tervük / időarányos részét teljesítve ezzel. Az értékesítésben nem volt fennakadás, s a kereskedelmi szervezet révén a vállalt exportot is teljesíteni tudták. A vállalat összességében mintegy 12 millió csirkét vásárol fel partnereitől — 22 termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól, valamint szakcsoporttól. A baromfi mintegy ötödére a vállalat saját szakcsoportjával kötött szerződést. tási feladattervet. Ebben kilenc téma szerepel. Olyan fontos, az anyag- és energiatakarékosságot, a hulladék- hasznosítást célzó újítások beérkezését várják a feladatterv összeállítói, amelyek sok milliós hasznot hozhatnak az üzemeknek. Kiemelten dotálják majd az ötletgazdákat is, hiszen a kalkulált gazdasági eredmény 5 százalékát kapják meg újítási díjként. A kieső napok száma is jóval kevesebb. Az első három hónapban 214 napra kellett táppénzt fizetni ötvözetgyári dolgozóknak, s ez 177-tel marad alatta a tavalyi értéknek. Vagyis az egy baleset gyógyulásához szükséges 24 nap csak fele volt az egy évvel korábbi időtartamnak. Állatorvosok továbbképzése Egy új, addig ismeretlen betegséget fedeztek fel a múlt század végén a német- országi Holstein tartomány szarvasmarha-tenyésztői. Kialakulásáról, lefolyásáról, terjedéséről ákkor mit sem tudtak. Később Amerikába kerülték az állatok, majd Hoistein-fríz keverékként hozták vissza az öreg kontinensre a szarvasmarha- leukózis nevű kórt. Az idült, daganatos kórképben megmutatkozó vírusos betegség kutatásában elért legújabb tudományos eredmények ismertetésére gyűltek össze csütörtökön Salgótarjánban a megye állatorvosai. A továbbképzést a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezetének állat-egász- ségüg.yi szakosztálya és a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szervezte. A szakterület kiválóságaként ismert dr. Tekes Lajos, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Szolgálat állat-egészségügyi intézetének osztályvezető főállatorvosa tartott előadást e betegség elleni védekezés és a mentesítés lehetőségeiről, eredményeiről. A szarvasmarha-leukózis a negyvenes évektől ismert hazánkban, jelentősebb mértékben azonban csak 15 esztendeje fordul elő. Elsősorban a tejelő Holstein-fríz állománynál jelentkezik idősebb korban, daganatos formában. Először a tejho- zam esik vissza, majd az állat lesoványodik és elpusztul. Mivel a betegség ma még nem gyógyítható, mentesítési eljárással védekeznek. A módszert mindenkor a mezőgazdasági nagyüzem lehetőségeihez igazítják, ám a lényeg azonos: a fertőzött állatok utódai zömmel már mentesek a betegségtől, az egészséges utódokat pedig a fertőzöttektől elkülönítve nevelik. Az előadás után dr. Horváth Imre, a BCR és Lilly Kft kutatási-fejlesztési szak- tanácsadója mutatta be az egybegyűlteknek a magyar— amerikai vegyes vállalat Magyarországon forgalmazott termékeit. A BábolnaiÁlla- mi Gazdaság, a Ohinoin és a Kőbányai Gyógyszergyár közös vállalata az USA Lilly céggel alakított 1981-ben vegyes vállalatot. Az amerikaiak gyógyszereit és ho- zamfckozóit forgalmazzák évente 20 millió forint értékben. Célunk mindenképpen az, hogy az ipari jövedelemtermelés egységnyi növekedéséhez az energiafelhasználás lehető legkisebb növekedése, kedvező esetben csökkenése járuljon. Népgazdasági szinten olyan kereslet- korlátos energetikai fejlesztést, valamint keresletkorlátos fogyasztói magatartást kell kialakítanunk, amely a jövedelemtermelés dinamikájának növelését csak abban az esetben engedi meg, ha ez a kis energiaigényű termelési szerkezetváltozás keretei között valósul meg. Azaz: egységnyi össz- energia-növökedéshez kapcsolódjon a lehető legnagyobb nemzeti jövedelem- növekedés. A furcsának tűnő kifejezések mögött azonban nagyon is hétköznapi teendők fogalmazódnak meg. Gyárainkban, üzemeinkben, a tsz-ek ipari ágazataiban azokat a korszerű technológiákat, gyártási műveletsorozatokat kell meghonosítanunk, amelyek energiatakarékosak. A keresletkorlát — fejlesztési oldalról — az energetikai célú beruházások visszafogását célozza. Hiszen nem építhetünk tetszőleges számú erőművet, mivel nem rendelkezünk hozzá megfelelő mennyiségű alapanyaggal; szénnel, olajjal, gázzal. Ugyanez fogyasztói oldalról a hatékonyabb fel- használást sürgeti. Energiapolitikánk nem választható szét csak termelői, vagy csak lakossági szférára; a kettőnek szoros összhangban kell fejlődnie. Olyan gyártmányokra van szükségünk, amelyek a háztartásokban, a kommunális ellátásban js részesei lesznek a struktúraváltozásnak. Tudjuk, hogy mit kell ten. nünk, csak a kérdés hogyanjára kapunk nehezen választ. Az már ma is világos. hogy hosszú távon csupán a takarékosság nem elég, de elkerülhetetlen. A kormány és az energiapolitikai tanács idevágó elképzelésiéi közismertek, csak a megvalósításuk döcög. A legfőbb ütőerőt, az elektroni- * záoió jelenti. A korszerű vezérlési technika nemcsak a híradásiparban hozhat áttörést, hanem a járműgyártásban, a kohótechnikában, az építő- és élelmiszeriparban —, hogy a skálát ne is folytassuk. Óriási tartalékok mutatkoznak — különösen a villamosenergi a-fel használásban — a fogyasztási csúcsok és völgyek „kisimításában”. Szomorú tényként kell megállapítanunk, hogy e téren Nógrád megye az utolsó helyen kullog az országban. Ennek egyfajta mérőszáma a csúcsidővel történő gazdálkodás. Ausztriába« az év 8760 órájából 6500 órát tesz ki a „csúcs- közeli” teljesítményfelvétel, míg hazánkban ugyanez 5000-re tehető. „Görbe ország” háza táján pedig a 4700 órát is nehezen tudjuk tartani. Megoldás természetesen mindenre van, így erre is. Az úgynevezett éjszakai fogyasztókat hangfrekvenciás körvezérlés segítségével kapcsolhatnánk ideális időszakokban ..., ha nem lenne drága a szükséges berendezés. Napjainkban a Budapesti Elektromos Művek végez ilyen irányú kísérleteket, melyek érintik Rét- ság körzetének 2000 családját is. Egyes számítások szerint csupán az ÉMÁSZmál 1 milliárd forintra lenne szükség a teljes rendszer kiépítéséhez. összehasonlításul szolgálhat, hogy a haszna — kizárólag Nógrád megyében — évente 30 Megawatt teljesítmény megtakarítását adná, ami a paksi atomerőmű beruházási áraival átszámolva 3 milliárd forint egyszeri beruházási költség- kímélést eredményezne. Nyilván nem arról van szó, hogy a paksi atomerőmű egyes blokkjainak átadását későbbre lehetett volna prognosztizálni. Ennek a beruházásnak a költségkímélő ereje folyamatosságában rejlik, de más módon is szeretnék kiaknázni az építés szellemi energiáit. A technológiák beszerzését korszerű management-poli- tikával kötötték össze, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipar más terület tei-n, esetleg a nemzetközi együttműködésben is haszno. sittig tó eljárásokat vásároltak. Az elektronizáció, a hang- frekvenciás körvezérlés, a technológiaváltás mellett sem feledkezhetünk meg azonban a kellő számú és teljesítményű energetikai háttér biztosításáról. Hamarosan megkezdődik a második atorherőmű helyének a kijelölése, és —, bár a pénzek átütemezése miatt megkésve — az új, lignitbázisú erőműről sem mondtak még le a szakemberek. Az ún. „energialyukak” kitöltésére kombinált gázturbinás erőművek lépnek szolgálatba, a még hiányzó, csúcsidő- szakban megjelenő 400 Megawatt-teljesítmény biztosítására. A szén bányavállalatoktól megvont állami támogatásból a szerkezetátalakítási program elodázha- tatlaji lépéseit finanszírozza a kormány — többek között a MQS-teohnológiák meghonosítását —, de néhány éven belül a széntermelés újbóli felfutása várható. Ennek tükrében a nógrádi szénmedence további sorsa sem kérdőjelezhető meg, bár kétségtelen, hogy a gazdaságtalanul üzemelő aknákat —, mint Szorospatakot — meg kell szüntetni. Kányás és Ménkes energetikai és lakossági értékesíté- sű szenéről nem mondhat le a népgazdaság. A szóbeszéddel ellentétben nem tervezik az észak-magyarországi bányák szervezeti ösz- szevonását, mindössze gazdálkodásuk összehangolását, különösen a hamarosan megvalósuló recski fejlesztés érdekében. Ez persze nem jelenti a dotáció mértékének növekedését, inkább a működés gazdaságosságának erőteljes javítását feltételezi. A hazai folyékony és légnemű energiahordozók szűkös tartalékai indokolták a jamburgi együttműködés létrehozását, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer munkálatainak nemzetközi kooperációban történő kivitelezését. Az ország némi villamosenergiaimporttal is számol. Az energiahordozók szerkezetében az az elv érvényesül, hogy az importból származó hordozókból mind kevesebbet tüzeljünk el és próbáljuk meg —, főként földgáz és kőolaj esetében — a feldolgozás szintjét emelni. S, bár a lakosság energia- igényességét a kormány nem kívánja korlátozni, a pazarlást sem engedheti meg. Ismét megyénk az eklatáns példa: évente 4 százalék a villamos energia fogyasztásának növekedése, de a mutatót rendkívül torzítja, hogy ezen belül a lakosság 12 százalékkal fogyasztott többet a megelőző évinél. A kérdés mégsem úgy vetődik fel, hogy lesz-e elegendő tartalék az ipar számára, hiszen közismert, hogy „energiafaló” ipari övezet vagyunk. Sokkalta arányosabb közteherviselésre van szükség, épp e torzulások elkerülése végett. T. Németh László Kályhák exportra A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár exporttermékei közé tartoznak az olajtüzelésű kályhák, amelyek szerelésében vesz részt Oláh Ágnes. A határainkon túlra ikerülő árucikkek mennyiségi és minőségi követelmények szerinti határidőre való előállításától is függ, hogy az erre az esztendőre tervezett 85 millió forintos nyereséget milyen mértékben sikerül túlteljesíteni. Iz ötvözetgyárban az első negyedévben Javult a munkavédelmi helyzet Takarmánykeverékek Tarról Korszerű baromfi-feldolgozás
