Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-29 / 101. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Két brigád — egy céllal Dicséret a KÖJÁL-tól A Salgótarján és Vidéke Áíész két ropiüzeme gyárt­ja a Nógrádi ropogós sós­pálcikát. Az egyik üzem Sal­gótarjánban, a másik Ka- rancslapujtőn termel. Mind­két üzem irányítója Nyer­ges Pál üzemvezető. A karancslapujtői a fiata­labbik üzem, mivel 1981- ben alapították. Az állandó dolgozókból alakult 16 fő­nyi szocialista brigád az Augusztus 20. nevet viseld, vezetője Lantos Edéné. A kollektíva az elmúlt évi tel­jesítés alapján az ezüst fo­kozatot nyerte el. Egyik tag­ja, Csontos Jánosné Szövet­kezeti Kiváló Dolgozó kitün­tetést kapott. A munkásgárda szinte hí- ' bátlanul végzi feladatát, az általa képviselt termék a Kiváló Áruk Fóruma minő­ségi jegyet viselheti. Az asszonyok szeretik a rendet, a tisztaságot, az üzem higié­niai állapotáért a KÖJÁL dicséretben részesítette őket. Gondot fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. Patronálják a községben az iskola kisegítő osztályát, a sportudvar építésénél 55 óra (társadalmi munkát végeztek. Kommunista műszakon is Készül a ropi a karancslapujtői üzemben. Fotó: NÖGRÁD-archív részt vettek. Az öregek nap­ja rendezvényhez kétheti ter­mészetbeni ropijárandóságu- kat ajánlották fel. Az 1971-től üzemelő sal­gótarjáni ropiüzemben is 16 tagú brigád dolgozik Sze­der] esi Istvánná vezetésével. A Május 1. nevet viselő kö­zösség szintén az ezüst fo­kozatot érdemelte ki az el­múlt évi munkájáért. A csa­patból Lukinich Lásplóné kapott Szövetkezeti Kiváló Dojgozó kitüntetést. A feszí­tett tervnek baleset nélkül tettek eleget az asszonyok, bevonva a nyugdíjasokat is. A kollektíva 165 óra tár­sadalmi munkában csinosí-. tóttá az üzem környékét. Tagjai a patronált salgótar­jáni öregek napközijében részt vettek az otthon 20 éves jubileumi ünnepségén. A mozgáskorlátozottak egyesü­letét is segítették. A két brigádnak egy a célja: a termékek jó minő­ségben való gyártása. Ez év első negyedévében mindkét üzem több, mint egymillió tasak ropit készített, s a termékek fogyaszthatóságá- ra sem volt panasz. Dudás Pál Közérdekű körjárat Gázról, pénzről Balassagyarmaton A közelmúltban a NÖG- RÁD hasábjain már foglal­koztunk a gáz balassagyar­mati bevezetésének közérde­kű kérdéseivel. A cikk meg­jelenése után számos olvasói észrevétel érkezett szerkesz­tőségünkbe, amelyekkel is­mét Puszta Istvánnéhoz, a Balassagyarmati Városi Ta­nács városfejlesztési és gaz­dálkodási osztályának mun­katársához fordultunk. — Számos helyen vetődött fel a kérdés: valamennyi la­kás után 27 ezer forint a lakossági hozzájárulás ősz- szege? — Az előzetes, átlagos gázfogasztás felbecslése után alakítottuk ki ezt az összeget lakásonként, így azokban a társasházakban (lakótelepeken), ahol több la­kás van egy ingatlanon, ott is lakásonként kell értelmez­ni a hozzájárulást — kap­tuk a tájékoztatást. — Számos tévhit és hí­resztelés járja a várost az OTP-támogatást, -hitelt ille­tően. Ezekről is essen né­hány szó. — Az OTP a jelenleg ér­vényben levő hitelpolitikai irányelvek értelmében ked­vezményes kamattal ad köl­csönt a gáz lakossági hozzá­járulásához. Ez a közterületi közműépítési kölcsön 3 szá­zalékos kamattal jár, az ősz- szeg 30 százalékát kell befi­A Mártírok útján sze­relik a város elosztó- hálózatának első sza­kaszát. zetni, és 15 éves lejáratra kapható. Meg kell itt említeni, hogy az OTP — szintén a hi­telpolitikai irányelvek sze­rint — csak kétféle kölcsönt adhat egyszerre, ám a gáz­ra felvett hitel adható har­madikként is. A kölcsön­szerződések már a tanácson vannak, így azok, akik előtt már folyik a gázvezeték épí­tési munkája, hamarosan megköthetik a szerződést. De célszerű volna azoknak is már az idén igénybe venni ezt a szerződést, akik eset­leg az idei bekötésben még nem szerepelnek. — Tudni kell azt is, hogy ez a szerződés a 27 ezer fo­rintos lakossági hozzájáru­lásra vonatkozik — tette hozzá Puszta Istvánná — a belső szerelési munkákra szintén ilyen feltételekkel ad hitelt az OTP. — A városi elosztóhálózat elkészülte után kihez for­dulhatnak a balassagyarma­tiak a lakáson belüli gázsze­relési munkákkal? — A TIGÁZ salgótarjáni üzemigazgatóságához, a Nóg- rád Megyei Szolgáltatóipari Vállalathoz, „ valamint azok­hoz a kisiparosokhoz, akik megszerzik a szükséges szak­vizsgákat. — Egy fontos kérdés: mennyibe kerül majd egy szezon ezzel a tüzelőanyag­gal? — Tájékozódásaink szerint egy kétszobás családi ház egyéves fűtési díja 4—6 ezer forint. El kell még mondani, kap­csolódva a hitellel összefüg­gő kérdésekhez, hogy azok a társasházak, ahol nincs felújítási alap, nem kaphat­nak csak bankkölcsönt a gázhoz, s azok sem részesül­hetnek a kedvezményes hitel­ben, akiknek a családi házá­ra még nincs használatba­vételi engedély. (hlavay) Séta a piacon Mindent a szemnek Amatőrökkel az úton Sikkes indítás Engedelmesen kanyarodik az autó a legelső órán, az óvatos és bizonytalan moz­dulatokra, míg egy faóriás udvariatlanul elébe nem s et... Reflexek, a kéz, láb összmun­kája híján az irányváltoztatás sem könnyű, pedig jármű most nincs se közel, se tá­vol. Az irányjelzőnek villog­ni kell, s a kormánv, a seb­váltó sem automata. Besorol a sávba Fordul a kocsi, nehézkesen besorol a megfelelő sávba, és megkezdi a csalingázásf ki­csit jobbra és vissza, majd ugyanígy a másik irányba. Aztán kíméletlenül „jön” a forgalom. Az oktatókocsitoan nagy a csend, a tanulót most nehéz lenne szóra bírni az ar­cán is látható görcsös igyeke­zet miatt. — Váltsunk sávot — hang­zik az utasítás, s az meg is történik, — most még felké­szülés nélkül. — Csak legalább ne mász­kálnának ennyien előttünk — gondolja a volánnál ülő, s nem tud nevetni a legújabb viccén. — Jobbra autósor, és" szemből is. Nem létezik, hogy itt el lehet férni... Az a néni csak nem lelépni készül a járdáról?! Ha látná, ki ve­zet, jobban meggondolná azt a lépést...! Másodpercekre a leendő gépkocsivezetőnek is sikerül felengednie, s ekkor teljes szélességében feltűnik előtte az úttest, a forgalmával, a rendjével. Később, túl egy újabb izgalmas manőveren azon töpreng, vajon milyen táblát emleget a mellette ülő. Ahány óra, annyi változa­ta a forgalmi helyzetnek. Jönnek forró pillanatok : a szirénázó tűzoltóautót hamar útjára kell engedni, a szágul­dó motorosok, mintha csak­ugyan a bajt keresnék, ott egv kerékpár imbolyog, de nincs baj, mert ha kell, köz­be (fékbe) lép az oktató. Mustó Sándor a neve, Sal­gótarjánban, az MHSZ Gép­járművezető-képző Iskolá­nál már ötven tanuló tett si­keres vizsgát a tanítványa­ként. Népszerűsége vitatha­tatlan: a kezdők közül sokan kérik hozzá magukat. Ki­egyensúlyozott, korrekt, sike­rének titka nem csupán a tudása, hanem a kitartó tü­relme, ami szintén azt jelzi, hogy szereti ezt a sajátos, ér­dekes foglalkozást. Több mint két évtizedet töltött a volán mögött, a kilométereket nem számolta. Az autóvezetés ábécéjéről mondja: — Akinek van érzéke hoz­zá, hamar elsajátítja, ennek a híján viszont a harminc óra sokszor nem elég. Tud együtterezni Az oktató a nála végzettek szerint másról is híres: tud együttérezni a tanulókkal. Bár szigorú, mégis biztatja a megannyi információval bir­kózó kezdőket. Az elmulasz­tott kéz-, fej-, lábmozdulato­kat persze mindig számon ké­ri, s a hibás vagy még nem kel­lően elsajátított készség így válik a KRESZ p^akorlati alkalmazásává, tudássá. — Az állandó koncentrálás, a készenlét bizony elfáraszt estére — ezt úgy közli, hogy közben jellegzetes tartással a tanoncot tartja szemmel. A tanítás mellett a veszélyhely­zetek megelőzése megosztott figyelmet és fegyelmet kíván tőlünk és a tanulótól is. Va­lamivel egyszerűbb a dol­gunk, ha már az elején rá- éreznek a kocsi mozgására, „jelzéseire”. Ilyen esetben nagyobb lesz a gyakorlat, és könnyebben megy a vizsga. Néha összefutnak Tanítványai néha összefut­nak a városban, és élményei­ket újságolják egymásnak: — Mondtam a Sándornak, csak szidjon össze, ha megér- demlem — jegyzi meg ön­kritikusan a hatvan év kö­rüli Tibor bácsi. — Én otthon is gyakorol­tam egy kicsit — árulja el Bánkútiné, aki már sikeres vizsgát tett. — Gyöngyi — túl a husza­dik órán — elégedetlenkedik: — A kormányzással már nem volt semmi problémám, idejövet meg csaknem neki­mentem egy oszlopnak. Olgi sem túl bizakodó: — Húzom-halasztom, mert a rutinnal még sok a baj. Sokaknak lehetnek tanulsá­gosak Mustó Sándor tapasz­talatai : — Az idősebbeknél már számolnunk kell a las­súbb reagálással, észle­léssel, s ezeket mind le kell dolgoznunk. A nők jó része a rutinfeladatokkal birkózik meg nehezebben, ebben talán a szétszórtabb figyelem, s a kezdeti sikertelenség is lu­das. A mai életforma gyors ritmust, autós tempót dik­tál, s én azon vagyok, hogy megtanítsam és megszerettes­sem a tanulóimmal a vezetést. Az első órákon a sikkes (se­besség, irányjelző, kézifék, kö­rültekintés) indulást gyako­roltatom, s van úgy, hogy a legutolsón ez a szó jókíván­ságként hangzik el, a további balesetmentes közlekedéshez. — Mihalik — — Tessék a bőség kosa­rából hölgyek, asszonyok, kétszáz forintra esett a pu­lóver ára!" — rikkant a lel­kes fiatalember a portéká­ját dicsérve. A friss, nap­fényes reggel, a nagypiaci nyüzsgés, nemcsak a vá­sárlókat, a nézelődőket is vonzza a salgótarjáni vásár- csarnokba. A standokon megannyi a kertből hozott és a földbe való: palánták, dáliagumók, árvácskák és tujacsemeték, piros hölgy­liliom, rózsaszín muskátli, cserépben, fehér nárcisz­csokor, tulipán, vizesedény­ben. Bőrkabátos, megtermett férfi jókora, átkötözött pa- papírdobozt lóbál, az átme­neti szálláshelyen apró lá­basjószágok ritmust tapis- kálnak. Jobbra a tavasz szí­nei divatos ruhadarabokon, balra a kissé szerényebb, használt cikkek kínálata. A vevők igazságosak: ma egyik oldalt sem ostromol­ják, az újakra közelebbről, a régiekre távolabbról vet­nek egy-egy pillantást. — Melyiket válassza? — udvariaskodik az idős nő, és a mérőszalagért siet. Az asz- szonyka az árcédulákat bön­gészi, majd gyorsan távo­zik, s még jól is jár: pénzt nem költött, de megtudta, hogy hatvanhat centi a de­rékbősége. — Százért viheti darabját, holnap lesznek öthetesek kí­nálja az árus pelyhités kis­kacsáit. A riadt kis állato­kat két párnás kezecske si­mogatja. Az alku megkötte­tik, az asszonyság sóhajt, a vevő (kilencvenért darab­ját) mind elviszi. A piacon csak a mosoly a régi — tartja az újkeletű mondás. Igazáról ugyan ki nincs meggyőződve? A kertbarátok boltjában hosszú sor kígyózik, a vára­kozók szemlélődéssel űzik el unalmukat. — Japán krurnplibogár elleni szer van? — tudakolja valaki há­tulról. Az eladó válaszát alig hallani a másik, szóra­kozott kíváncsiskodótól: — Milyen az a japán krumplibogár? Fiatal lányok kedvtelve nézik, mutatják a szebb- nél-szebb holmikat. — Tessék, mit adhatok? — közelít hozzájuk a tűzről pattant legényke. Azok nem rejtik véka alá csin­talan, tréfás gondolataikat: — Mindent, de pénzünk nincs rá! A piaci sétáról végül egy sárga-fehér nár­ciszcsokorral térnek haza. — m — Tavaszi környezetismeret — Megőrülök, már me­gint hetek óta időjárás van — mondja felnőtteskedve kis barátnőm, a negyedik osztályos Jutka. >— Nézd meg az ég beborult, anyu kiborult, apuci erősen fúj, az öcskös állandóan esik és mindenki csapkodja az aj­tót, országra szólóan hull a vakolat. A nagymami azt mondja, azért van annyi időjárás, mert sok az atom, meg a rakéta. Az apuci szerint viszont lukas az égbolt és foltos a Nap, és azért di­lis mindenki. Anyu a mű­ködő tűzhányókat okolja, amelyek hamut szórnak a fejünkre. A drága öcskös az nem okol senkit, vi­szont újra szerelmes a Pan- niba, aki az óvónője, ami kiborítja és ilyenkor sen­ki sem bír vele. Szóval, ta­vasz van. Tanultam, hogy tavasz­szal a nagy hegyekben el­olvad a hó, megduzzadnak a patakok, és ez áremelke­dést idéz elő. Nekünk nem nagyok a hegyeink és a té­len hó is alig volt, mégis emelkedtek a folyó árak. Apukám, este-reggel csak azt hajtogatja: ennek már gátat kell vetni. Ha vala­ki, akkor ő biztosan tud­ja, hogy cselekedni kell, mert iskolás korában vízi úttörő volt. Tavasszal több az időjá­rás, mint télen. Ilyenkor még az is előfordul, hogy süt a nap és közben esik az eső. Erre felénk népie­sen azt szokták mondani, hogy ilyenkor veri az ör­dög a feleségét. A szom­széd Tóni bácsi egy rafi­nált \ördög, mert az akkor is üti Bözse nénit, ha esik, ha süt, vagy éppen főz. Azt mondják a faluban, hogy az öregúr meg szokott ré- szegedni a tavasztól, egé­szen a következő tavaszig. Ha a szomszédban nagy a veszekedés, akkor valaki kihívja a rendőrséget. Ilyenkor a front átvonul az őrszobára, mi, gyerekek ezt hívjuk frontátvonulásnak. Azt azonban nem értem, hogy frontátvonulás idején mindenkire rájön az öt perc meteorológia. Ilyenkor még a tanár néni is dol­gozatot irat velünk kör­nyezetismeretből. Kezdek büszke lenni a megfigyelé­semre, mert tapasztalata­imra hagyatkozva, ha a szomszédba kijön a rend­őrség és frontátvonulás van, akkor mindig alapo­san készülök környezetis­meretből. Nehogy össze­ütközésbe kerüljek a ta­nár nénivel frontálisan. S. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom