Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 99. SZÁM ARA: 1,80 FT , 1988. ÁPRILIS 27., SZERDA Nyíltan a nyilvánosságról. (2—3. oldal) Hi van mögötte? (5. oldal) Így dolgoznak a pásztói Dózsában (7. oldal) A nagyüzemek startja Szigorúbb föltételek között is eredményesen A pár« megyei végrehajtó bizottságának Egyedülálló vállalkozás a SZÜV-ben * Számítógépes jelek az éterben Ülése Ülést tartott tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Tájékoztatót hallgatott meg a kiemelt ipari üzemek tervkészítésé* nek idei tapasztalatairól és az esztendő eddig eltelt hónapjainak termeléséről, gazdálkodásáról. A vállalati munka ki­egyensúlyozottságára utal, hogy a tervek — a jelentős szabályozóváltozások elle­nére — szinte mindenütt ko­rábban elkészültek, mint az elmúlt években. Mint kide­rült az üzemek többsége a termelés s zdnt ént artá sóval, mintegy harmaduk pedig szerény termelésbővüléssel számol. Jelentős változást terveztek viszont az export — elsősorban a tőkésexport — növekedésében. Az évkezdet a legtöbb üzemiben alapvetően kedve­ző termelési, gazdálkodási tapasztalattal szolgál. Jól­lehet — végleges adatok, amelyek a gazdálkodás jöve­delmezőségét jelzik, még nem állnak a vállalatok ren­delkezésére —, a kép meg­lehetősen sokszínű. Az első negyedévben veszteséggel dolgozó vállalatok mellett vannak üzérnek — így a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a Salgótarjáni Vasön­Ellenőrzik az élelmiszer- ipari termékeket Az élelmiszerek minősé­géről tájékoztatta az újság­írókat kedden, a MUOSZ székházában, Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes. El­mondotta : a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium élelmiszer-ellenőrző tödé és Tűzhelygyár, Balas­sagyarmaton a kábel-és bú­torgyár — amelyek jelentős eredménnyel zárták az el­telt hónapokat. Mindez azt mutatja, hogy a vállalatok lényegesen szigorúbb felté­telek között is képesek iga­zodni a szabályozókhoz, eredményesen dolgozni. Természetesen azt azon­ban nem lehet elmondani egyetlen nagyüzem munká­ját vizsgálva sem, hogy a tervezés, vagy az esztendő első hónapjaiban végzett munka zavartalan ^voílt. A termelés bővítését szolgáló intézkedéseket nem tették meg mindenütt időben, s így eredményt sem hoztak mindenütt. A vállalatok egy részénél nincs meg a kel­lő készség a termékszerke­zet korszerűsítésére. Jelen­tős tartalék van ma még a vállalatok — így a külföldi vállalatok — közötti együtt­működésben is. Mint ahogy folyamatosan javítani szük­séges a belső szervezettsé­get, az ösztönzést, az érde­keltséget a vállalaton belül. A testület felhívta a párt­szervek, az alapszervezetek figyelmét arra, hogy a gaz­dasági folyamatok politikai elemzésével segítsék a sta­bilizációt, a kibontakozást. Mindenekelőtt,' a termék- szerkezet korszerűsítését, a piaci versenyképesség fej­lesztését, szélesítését, mű­szaki fejlesztés, a rekonst­rukció folytatását. Megvitatta és jóváhagyta a testület a most induló pártoktatási év feladatait. A káderképzésben és a tömeg­politikai tanfolyamokon mintegy ezren tanulnak az új oktatási évben. A végre­hajtó bizottság a vita után megerősítette az oktatás célját, feladatait. Kiemelte, hogy , a konkrét tartalmi és szervezeti tennivalók kiala­kításánál a Politikai Bi­zottság 1988. január 26-i irányelvei, valamint a he­lyi politikai munka igényei szolgálnak alapul. Végezetül a végrehajtó bi­zottság tájékoztatót hallga­tott meg a középtávú ká­derutánpótlási és -képzési terv időarányos végrehajtá­sáról, valamint az 1988. évi elképzelésekről. Vasutasok megbecsülése A vasutas-szakszervezet központi vezetősége keddi ülésén megvitatta a MÁV kollektív szerződésének mó­dosítására szóló javaslato­kat. A központi vezetőség dön­tött abban, hogy —, ha az ehhez szükséges jogszabály­módosítás megjelenik — felemelik a törzsgárdajuta­más ügyben azonban pénz­szűke miatt nem tudták fi­gyelembe venni a változta­tást célzó javaslatokat. A gépkocsivezetők részére pél­dául ezentúl sem fizethető túlórapótlék. . Lényegében változatlanul Bató András, a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet oktatója mutatta be iá rádió-adatátviteli rend­szer működését. Tanítványai közül Kecskeméthy Gyula, Gecse Zoltán és Pozsik Gábor (mellette) már játszi könnyedséggel „beszélgetnek” az ország távoli állomásaival. I Számítástechnika Nógrád megyében címmel két­napos kiállítást hirdetett meg a Neumann Já­nos Számítógéptudo'mányi Társaság megyei szervezete, a SZÜV salgótarjáni számító- központjában. Ez volt az első olyan vállalkozás, amely a vállalatok, intézmények és is­kolák számítástechnikai tö­rekvéseinek jelenlegi újdon­ságait mutatta be, közös — így egymással is összevethető — szervezés keretében. Az első napon előadás hangzott el a Salgótarjáni Városi Tanács számítástechni­kai múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Kovács György át­tekintéséből kitűnt, hogy a mostani 10 darab IBM XT gépüket hálózattá kívánják továbbfejleszteni, megteremt­ve a komplett ügyfélszolgá­lat egyik hátterét. Egy Zala­egerszegre átköltözőnek pél­dául ne kelljen itt is, ott is a tanácsra szaladgálnia; e módszer révén elegendő egy­szer. A bemutatkozó vállalatok közül az ÉGSZI „Szinva”, a SZÜV, a Mátraaljai Állami Gazdaság és a Nógrád Volán ügyviteli programcsomagokat hozott el. A BRG standján szemügyre vehették az ér­deklődők a nyomtatott áram­körök készítésének számító­géppel segített tervezését (CAD), valamint egy szintén számítógéppel vezérelt ter­mékminősítés folyamatát, egészen a jegyzőkönyv-készí­tésig. A Nógrádi Szénbányák tablókon mutatta be rendsze­rét, míg a Vegyépszer salgó­tarjáni gyárának mérnökei két olyan programot futtatak, amelyek segítenek a szakem­bernek a hegesztési techno­lógia kialakításában, illetve szilárdság jellegű méretezé­sekben. Mindezt C—64-es gé­pen mutatták be, de a gya­korlatban IBM kompatibilis komputeren alkalmazzák. A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola és a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázi­um az oktatáshoz kapcsolódó programokat, illetve a kép­zésről szóló videofilmét mu­tatott be. Szakmai körökben is nagy érdeklődést keltett a 211. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet berendezésegyüttese, rádió-adatátviteli rendszere. Bár ez a téma nem tartozik szorosan az oktatáshoz, a gye­rekek mégis élvezik, hiszen nem hagyományos Játékprog­ramról van szó, hanem a rádiózással kombinált adat­átvitelről. Egy Galyatetőn ta­lálható átjátszóadó segítségé­vel elérhetik az ország vala­mennyi állomását, adatbázi­sát, sőt akár Európában is „kalandozhatnak”, hozhatnak létre összeköttetést. A szakemberek számára azonban sokkal nagyobb a je­lentősége, hiszen szétszórt központú vállalatok között képes megvalósítani a gyors információáramlást. A tele­fonvonalhoz kötött megoldás­hoz képest szinte érzéketlen az elektromos zavarokra, sőt egy program segítségével a tévedés is kizárt. Önkormányzat

Next

/
Oldalképek
Tartalom