Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 97. SZÁM ARA: 1.80 FT 1988. ÁPRILIS 25. HÉTFŐ llG ÓTA ' Faluszeminárium után népfőiskola (4. oldal) Az ifjú karmester (5. oldal) Finn páros vitte el a „pálmát (7. oldal) II Vita az állásfoglalás-tervezetről Tettekben megnyilvánuló egységre van szükség A Itlögröd megyei pártbizottság ülése Az elmúlt hetekben széles körű véleménycsere bontakozott ki JVógrád megyében is az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezettről. A párt-, az állami, a társadalmi szervezetek fórumain, a különböző rétegek — így az értelmiségiek és fiatalok az országgyűlési képviselő- csoport — tanácskozásain elhangzott vélemények, ajánlások összegzésére, a megyei állásfoglalás kialakítására vállalkozott szombaton. Salgótarjánban tartott ülésén, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozáson a testület tagjai mellett ott voltak a megye párt-, i állami, gazdasági, társadalmi szerveinek és szervezeteinek képviselői és Nógrád megye országgyűlési képviselői is. Részt vett a Nógrád megyei kommunisták tanácskozásán Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kovács László, a Központi Bizottság tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Szalai László, a Nógrád megyei pártbizottság titkára — a testületi ülést levezető elnök — megemlékezett Ozsvárt Józsefről, a megyei pártbizottság volt titkáráról, aki a közelmúltban közlekedési baleset áldozata lett. Érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg a testület és a résztvevők egyperces néma felállással adóztak emlékének. A társadalmi, a politikai élet A pártbizottság tagjaihoz írásban eljuttatott megyei állásfoglalás-tervezethez — amely tételesen egy-egy fejezethez kapcsolódva is ösz- szegezi a párttagok véleményét, javaslatait — Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára mondott szóbeli kiegészítést. Szólt az országos pártértekezlet összehívásának tényéről, céljairól, feladatairól. Többek között elmondotta, hogy a XIII. kongresszus célkitűzései nem az eredeti módon, nem a tervezett ütemben és nem is a kívánt eredménnyel valósultak meg. Különösen érzékenyen érintette a megye párttagságát, hogy a gazdasági fejlődés lelassult, a politikai intézményrendszer működésében zavarok keletkeztek. A párttagság, a közvélemény körében megszaporodtak a tisztázásra váró kérdések, nőtt az eszmei bizonytalanság, erőtlenebbé vált a párt egysége, akcióképessége, gyengült a bizalom is politikája, munkája iránt. A szocialista építőmunka sikeresebb folytatása érdekében szükség van a gazdasági, a társadalmi, a politikai élet átfogó reformjára. Arra, hogy munkánkat, feladatainkat hozzáigazítsuk a megváltozott körülményekhez, világosan megfogalmazzuk legfontosabb teendőinket. Az új helyzetnek megfelelően, a párt korszerűsítse saját tevékenységét, erősítse vezető szerepét, ily módon ösztönözze a társadalom megújulásának folyamatát, a kibontakozási program megvalósítását, erősítse az emberek bizalmát, cselekvőkészségét. Megyénk párttagsága, lakossága a pártértekezlettől várja azt is, hogy döntsön a megoldásra váró feladatok szervezeti és személyi feltételeiről is. Nógrád megye párttagsága, a lakosság széles rétegei nagy érdeklődéssel és várakozással tekintenek az országos pártértekezlet elé. Ezt bizonyítja az a sokszínű, aktív, összességében felelősségteljes véleménycsere, amely a pártfórumokon, a társadalmi szervezetek tesreformjáról tületi üléseken, a rétegtalálkozókon zajlott az állásfoglalás-tervezetről az elmúlt hetekben. A párttagok, a pártonkívüliek felkészülten, felelősséggel mondtak véleményt a dokumentumról, hasznos vitaalapnak tartják, mert helyet ad mindazoknak a lényeges kérdéseknek és kétségeknek is, amelyek a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztatják. Figyelemreméltó észrevétel az is, hogy a párttagok úgy látják: hasznosítja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a tézisek vitái és a párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetések hoztak. Ez is magyarázza, hogy a pártszervezetek, a párttagok, de a pártonkívüliek többsége is konstruktívan foglalkozott a gazdasági, a társadalmi fejlődés gyorsítását szolgáló legjelentősebb tennivalókkal, azzal, hogy a párt hogyan, milyen módon töltheti be eredményesebben vezető szerepét. Elismeréssel szóltak arról, hogy a határozattervezet a társadalom nyilvánossága elé került. A párttagság, a lakosság nagy többsége egyaránt azzal számol, hogy a pártértekezlet kedvező feltételeket teremt a gazdaság, a társadalom továbbfejlődéséhez, s az ehhez szükséges fordulat kikényszerítéséhez. A szóbeli előterjesztés, az írásos összegezés egyaránt szólt arról, hogy a jogos várakozás mellett sokan irreális, illuzórikus elképzelésekkel tekintenek a pártértekezlet elé. Az előterjesztések hangsúlyozzák: a legdöntőbb ma az, hogy aktív, teremtő, cselekvésre ösztönző magatartást alakítsunk ki az élet minden területén. S ebben a pártszervekre, az alapszervezetekre, a kommunistákra hárul a legnagyobb felelősség. Ugyanakkor sokan jelezték fenntartásaikat is — esetenként szélsőséges vélemények is elhangzottak — a tervezettel kapcsolatban. Figyelemreméltó kiegészítéseket, módosító javaslatokat tettek a végleges munkaokmányhoz. A pártbizottság elismerését fejezte ki az alapszervezeteknek, az eszmecsere valamennyi résztvevőjének azért a felelősségteljes hozzáállásért, amelyet a dokumentum vitája során tanúsítottak. A párt eddigi tevékenységéről, törekvéseiről tehát általában elismeréssel szólt a megye párttagsága, lakossága. Ezzel együtt figyelmet érdemlő, figyelmeztető észrevételeket is tettek. Többségük egyetértett a dokumentum helyzetértékelésével, a hibák okainak elemzését —, s ebben a párt, a kormány felelősségét — tárgyilagosnak, kritikusnak és önkritikusnak minősítette. Mindez fontos feltétele annak, hogy világosan lássuk, mire építhetünk, és olyan feladatokat tűzzünk magunk elé, amelyek a XIV. kongresszusig elérhetőek, teljesíthetőek, de ugyanakkor megfelelnek az ország távlati érdekeinek is. Azonban, többek között szóvá tették, hogy a pártvezetés, köztük a megyei pártbizottság is, miért nem tett időben megfelelő hatékonyságú intézkedéseket a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatok megállítására. Miért késnek a következetes, a határozott intézkedések, amelyek a helyzet jobbítását szolgálják, és miért következetlen a számonkérés. A párttagok megerősítették: tisztázni szükséges, hogyan, miként érvényesítheti hatékonyabban a párt vezető szerepét a kibontakozásban, a reformfolyamat gyorsításában, hiszen ez fontos feltétele a politika iránti bizalom erősítésének. A pártbizottság megerősítette a párttagság ama véleményét, hogy a párt vizsgálja felül tevékenységét, munkamódszerét, munkastílusát, igazítsa a megváltozott körülményekhez, a növekvő követelményekhez. A határozat- tervezettel összhangban, a megye párttagsága is egyetért azzal, hogy a párt vezető szerepét elvi, politikai irányítás eszközeivel töltse be, a társadalmi fejlődés szempontjából fontos politikai kérdésekkel foglalkozzon. Az is elhangzott, hogy az elvi, politikai irányítás helyes értelmezése, legfőképpen helyi érvényesítése, nem megy egyik napról a másikra. A változás a tudatos szemléletformálás, a politikai, mozgalmi eszközök, módszerek megválasztásának olyan képességét egyaránt feltételezi. Mindezek azt is jelentik, hogy világosan, konkrétan, az emberek számára érthetően meg kell jelölni azokat a tennivalókat, amelyek megvalósításáért együttesen munkálkodni kell. Az állásfoglalás-tervezet vitájában a megyei pártbí- zottsági ülés dokumentumaiban egyaránt jelentős helyet kapott a politikai intézmény- rendszer reformja, a pórt-, az állami, a társadalmi szervek, szervezetek feladatainak elhatárolása, az észszerű munkamegosztás. Azt azonban a szóbeli és az írásos előterjesztés is hangsúlyozta: a párt feladatainak újszerű felfogása nem jelent visszavonulást, nem jelent kivonulást a társadalom életéből. A törekvés egyértelmű, hogy a párt álljon a politikai, a társadalmi, gazdasági, ideológiai folyamatok élén. Ugyanakkor a párt vezető szerepónek érvényesítése a jelenlegi körülmények között nagyobb önállóságot, felkészültséget, fokozottabb felelősséget és • a politika melletti határozottabb kiállást követel a párfalapszer- vezetektől, a párt kádereitől, a párttagoktól is. E kívánatos magatartás alapvető feltétele annak tisztázása, hogy a pórt mát támogat és politikai céljaival mit tart ellentétesnek. Ennek érdekében korszerűsíteni szükséges a döntési mechanizmust, a pártéletben nagyobb szerepet kell kapnia a demokratikus, nyílt, konstruktív vitának, az érvelő, meggyőző propagandának. A párttagsággal szemben támasztott követelmény egyértelmű: a vitában a társadalmi, a közérdeket képviselje. Mindez meghatározó eleme a pórtegység folyamatos erősítésének, amelynek igénye elemi erővel jelentkezett a pártbizottsági ülést megelőző viták során is. Történelmi tapasztalataink igazolják, hogy a pórt akkor töltötte be közmegelégedéssel vezető szerepót, ha igényes, következetes politikai munkával, alkotó vitával a rend és a fegyelem megkövetelésével erősítette egységét. Az előterjesztésekben kifejezésre jutott, hogy a pórttagság, a dolgozók felelősen gondolkodó többsége, a szocializmus továbbfejlesztése érdekében igényli a változásokat a reform következetes továbbvitelét. Számol azzal, hogy ez átmeneti feszültségekkel, ellentmondásokkal jár együtt. A vélemények általában megértésről, bizalomról, felelősségtudatról és cselekvőkészségről tanúskodtak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vitákban, a viták során kemény bírálatokat tartalmazó aggályokat, kételyeket, kétségeket és kilátásta- lanságot hordozó nézetek is megjelentek. Nem egy alapszervezetben megfogalmazták a kérdést, hogy a párt és a kormány képes lesz-e irányítani a gazdasági, társadalmi folyamatokat, lesz-e elég erőnk, lesznek-e kellő eszközeink a kibontakozási program megvalósításához. Nógrád megye sajátos gondjai, így többek között az elavult gazdasági szerkezet korszerűsítése, a hátrányos helyzetű térségek gondjai, a szerény munkalehetőségek, a vállalatok és telephelyek munkájában, kapcsolatában meglevő ellentmondások, a szénbányászat helyzete, a kedvezőtlen körülmények között dolgozó mezőgazdasági üzemek jövője miatti aggodalom ugyancsak megfogalmazódott a véleménycseréken. Sok helyen fölvetették, szorgalmazták a gazdaságpolitikai prioritások megfogalmazását, bírálták a bonyolult közgazdasági feltételeket, a bürokratikus szabályozást, amelyek nemegyszer akadályozzák a rugalmasabb és eredményesebb gazdálkodást. Szóvá tették azt is, hogy fontos lenne a gazdálkodás egyenlőtlen esélyeinek mérséklése,„ az azonos gazdálkodási feltételek megteremtése, az egységesebb érdekeltségi rendszer érvényesítése. A pártalapszerveze- tekben lefolytatott vita tanulságai azt bizonyítják, hogy a párttagság helyesli, egyetértőén támogatja a gazdasági reform folytatását, az irányítás korszerűsítését. Nem hallgatták el azt sem, hogy a reform során keletkező társadalmi feszültségeket, elsősorban állami, szociálpolitikai feladatként szükséges kezelni, és következetesebben kell érvényesíteni az arra rászorulók támogatásának elvét. Mindenekelőtt munkáskörökben adtak hangot annak az igénynek, hogy a pártszervek úgy szervezzék és végezzék munkájukat, hogy a társadalom minden csoportja, rétege érezze a párt gondoskodását. Ebből adódóan fogalmazták meg, hogy a párt — így a pártértekezlet is — jelentőségének megfelelően foglalkozzék a társadalmi viszonyokkal, benne az egyes osztályok, rétegek helyével, helyzetével, feladataival. Mindenekelőtt értelmiségi körökben hangsúlyozták, hogy a gazdasági, a társadalmi kibontakozás és a politikai intézményrendszer korszerűsítése azt igényli, hogy súlyának, jelentőségének megfelelően értékelje a társadalom a tudást, az értékalkotómunkát, az intézményekben folyó oktató-nevelő munka fejlesztését, a szocialista értékek megőrzését, erősítését. A megye párttagsága megerősítette azt is, hogy a nemzetközi helyzet kedvező változása, mindenekelőtt a Szovjetunióban és a szocialista országokban zajló átalakulás kedvező körülményeket teremt itthon is a kibontakozási folyamat meggyorsításához. (Folytatás a 2. oldalon.) Feszült figyelem: tanácskozik a megyei pártbizottság.
