Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 97. SZÁM ARA: 1.80 FT 1988. ÁPRILIS 25. HÉTFŐ llG ÓTA ' Faluszeminárium után népfőiskola (4. oldal) Az ifjú karmester (5. oldal) Finn páros vitte el a „pálmát (7. oldal) II Vita az állásfoglalás-tervezetről Tettekben megnyilvánuló egységre van szükség A Itlögröd megyei pártbizottság ülése Az elmúlt hetekben széles körű véle­ménycsere bontakozott ki JVógrád megyé­ben is az országos pártértekezlet állásfog­lalás-tervezettről. A párt-, az állami, a társadalmi szervezetek fórumain, a kü­lönböző rétegek — így az értelmiségiek és fiatalok az országgyűlési képviselő- csoport — tanácskozásain elhangzott vé­lemények, ajánlások összegzésére, a me­gyei állásfoglalás kialakítására vállalko­zott szombaton. Salgótarjánban tartott ülésén, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága. A tanácskozáson a testület tag­jai mellett ott voltak a megye párt-, i ál­lami, gazdasági, társadalmi szerveinek és szervezeteinek képviselői és Nógrád megye országgyűlési képviselői is. Részt vett a Nógrád megyei kommunisták ta­nácskozásán Medgyessy Péter, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kovács László, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára. Szalai László, a Nógrád megyei pártbi­zottság titkára — a testületi ülést leveze­tő elnök — megemlékezett Ozsvárt Jó­zsefről, a megyei pártbizottság volt titká­ráról, aki a közelmúltban közlekedési bal­eset áldozata lett. Érdemeit jegyzőkönyv­ben örökítette meg a testület és a részt­vevők egyperces néma felállással adóz­tak emlékének. A társadalmi, a politikai élet A pártbizottság tagjaihoz írásban eljuttatott megyei állásfoglalás-tervezethez — amely tételesen egy-egy feje­zethez kapcsolódva is ösz- szegezi a párttagok vélemé­nyét, javaslatait — Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nóg­rád megyei pártbizottság el­ső titkára mondott szóbeli kiegészítést. Szólt az orszá­gos pártértekezlet összehí­vásának tényéről, céljairól, feladatairól. Többek között elmondotta, hogy a XIII. kongresszus célkitűzései nem az eredeti módon, nem a tervezett ütemben és nem is a kívánt eredménnyel való­sultak meg. Különösen ér­zékenyen érintette a megye párttagságát, hogy a gazda­sági fejlődés lelassult, a po­litikai intézményrendszer működésében zavarok kelet­keztek. A párttagság, a köz­vélemény körében megsza­porodtak a tisztázásra váró kérdések, nőtt az eszmei bi­zonytalanság, erőtlenebbé vált a párt egysége, akció­képessége, gyengült a biza­lom is politikája, munkája iránt. A szocialista építőmunka sikeresebb folytatása érde­kében szükség van a gazda­sági, a társadalmi, a politi­kai élet átfogó reformjára. Arra, hogy munkánkat, fel­adatainkat hozzáigazítsuk a megváltozott körülmények­hez, világosan megfogal­mazzuk legfontosabb teen­dőinket. Az új helyzetnek megfelelően, a párt korsze­rűsítse saját tevékenységét, erősítse vezető szerepét, ily módon ösztönözze a társada­lom megújulásának folyama­tát, a kibontakozási prog­ram megvalósítását, erősítse az emberek bizalmát, cse­lekvőkészségét. Megyénk párttagsága, lakossága a pártértekezlettől várja azt is, hogy döntsön a megoldás­ra váró feladatok szervezeti és személyi feltételeiről is. Nógrád megye párttagsá­ga, a lakosság széles rétegei nagy érdeklődéssel és vára­kozással tekintenek az or­szágos pártértekezlet elé. Ezt bizonyítja az a sokszínű, ak­tív, összességében felelős­ségteljes véleménycsere, amely a pártfórumokon, a társadalmi szervezetek tes­reformjáról tületi üléseken, a rétegtalál­kozókon zajlott az állásfog­lalás-tervezetről az elmúlt hetekben. A párttagok, a pártonkívüliek felkészülten, felelősséggel mondtak véle­ményt a dokumentumról, hasznos vitaalapnak tartják, mert helyet ad mindazoknak a lényeges kérdéseknek és kétségeknek is, amelyek a párttagságot, a közvéle­ményt foglalkoztatják. Figyelemreméltó észrevé­tel az is, hogy a párttagok úgy látják: hasznosítja mind­azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tézisek vitái és a párttagsági könyvek cse­réjét megelőző beszélgetések hoztak. Ez is magyarázza, hogy a pártszervezetek, a párttagok, de a pártonkívü­liek többsége is konstruktí­van foglalkozott a gazdasá­gi, a társadalmi fejlődés gyorsítását szolgáló legjelen­tősebb tennivalókkal, azzal, hogy a párt hogyan, milyen módon töltheti be eredmé­nyesebben vezető szerepét. Elismeréssel szóltak arról, hogy a határozattervezet a társadalom nyilvánossága elé került. A párttagság, a la­kosság nagy többsége egy­aránt azzal számol, hogy a pártértekezlet kedvező fel­tételeket teremt a gazdaság, a társadalom továbbfejlődé­séhez, s az ehhez szükséges fordulat kikényszerítéséhez. A szóbeli előterjesztés, az írásos összegezés egyaránt szólt arról, hogy a jogos vá­rakozás mellett sokan irreá­lis, illuzórikus elképzelések­kel tekintenek a pártértekez­let elé. Az előterjesztések hangsúlyozzák: a legdöntőbb ma az, hogy aktív, teremtő, cselekvésre ösztönző maga­tartást alakítsunk ki az élet minden területén. S ebben a pártszervekre, az alapszerve­zetekre, a kommunistákra hárul a legnagyobb felelős­ség. Ugyanakkor sokan je­lezték fenntartásaikat is — esetenként szélsőséges véle­mények is elhangzottak — a tervezettel kapcsolatban. Figyelemreméltó kiegészíté­seket, módosító javaslatokat tettek a végleges munkaok­mányhoz. A pártbizottság el­ismerését fejezte ki az alap­szervezeteknek, az eszmecse­re valamennyi résztvevőjé­nek azért a felelősségteljes hozzáállásért, amelyet a do­kumentum vitája során ta­núsítottak. A párt eddigi tevékenysé­géről, törekvéseiről tehát általában elismeréssel szólt a megye párttagsága, lakos­sága. Ezzel együtt figyelmet érdemlő, figyelmeztető ész­revételeket is tettek. Több­ségük egyetértett a doku­mentum helyzetértékelésével, a hibák okainak elemzését —, s ebben a párt, a kor­mány felelősségét — tárgyi­lagosnak, kritikusnak és ön­kritikusnak minősítette. Mindez fontos feltétele an­nak, hogy világosan lássuk, mire építhetünk, és olyan feladatokat tűzzünk magunk elé, amelyek a XIV. kong­resszusig elérhetőek, telje­síthetőek, de ugyanakkor megfelelnek az ország táv­lati érdekeinek is. Azonban, többek között szóvá tették, hogy a pártvezetés, köztük a megyei pártbizottság is, mi­ért nem tett időben megfe­lelő hatékonyságú intézke­déseket a kedvezőtlen gazda­sági, társadalmi folyamatok megállítására. Miért késnek a következetes, a határozott intézkedések, amelyek a hely­zet jobbítását szolgálják, és miért következetlen a szá­monkérés. A párttagok meg­erősítették: tisztázni szüksé­ges, hogyan, miként érvé­nyesítheti hatékonyabban a párt vezető szerepét a ki­bontakozásban, a reformfo­lyamat gyorsításában, hiszen ez fontos feltétele a politi­ka iránti bizalom erősítésé­nek. A pártbizottság megerősí­tette a párttagság ama véle­ményét, hogy a párt vizsgál­ja felül tevékenységét, mun­kamódszerét, munkastílusát, igazítsa a megváltozott kö­rülményekhez, a növekvő kö­vetelményekhez. A határozat- tervezettel összhangban, a megye párttagsága is egyet­ért azzal, hogy a párt veze­tő szerepét elvi, politikai irányítás eszközeivel töltse be, a társadalmi fejlődés szempontjából fontos politi­kai kérdésekkel foglalkoz­zon. Az is elhangzott, hogy az elvi, politikai irányítás helyes értelmezése, legfő­képpen helyi érvényesítése, nem megy egyik napról a másikra. A változás a tuda­tos szemléletformálás, a po­litikai, mozgalmi eszközök, módszerek megválasztásá­nak olyan képességét egy­aránt feltételezi. Mindezek azt is jelentik, hogy világo­san, konkrétan, az emberek számára érthetően meg kell jelölni azokat a tennivaló­kat, amelyek megvalósításá­ért együttesen munkálkodni kell. Az állásfoglalás-tervezet vitájában a megyei pártbí- zottsági ülés dokumentumai­ban egyaránt jelentős helyet kapott a politikai intézmény- rendszer reformja, a pórt-, az állami, a társadalmi szervek, szervezetek felada­tainak elhatárolása, az ész­szerű munkamegosztás. Azt azonban a szóbeli és az írá­sos előterjesztés is hangsú­lyozta: a párt feladatainak újszerű felfogása nem jelent visszavonulást, nem jelent kivonulást a társadalom éle­téből. A törekvés egyértel­mű, hogy a párt álljon a po­litikai, a társadalmi, gazda­sági, ideológiai folyamatok élén. Ugyanakkor a párt ve­zető szerepónek érvényesíté­se a jelenlegi körülmények között nagyobb önállóságot, felkészültséget, fokozottabb felelősséget és • a politika melletti határozottabb kiál­lást követel a párfalapszer- vezetektől, a párt kádereitől, a párttagoktól is. E kívánatos magatartás alapvető feltétele annak tisz­tázása, hogy a pórt mát tá­mogat és politikai céljaival mit tart ellentétesnek. Ennek érdekében korszerűsíteni szükséges a döntési mecha­nizmust, a pártéletben na­gyobb szerepet kell kapnia a demokratikus, nyílt, konst­ruktív vitának, az érvelő, meggyőző propagandának. A párttagsággal szemben tá­masztott követelmény egy­értelmű: a vitában a társa­dalmi, a közérdeket képvi­selje. Mindez meghatározó eleme a pórtegység folyama­tos erősítésének, amelynek igénye elemi erővel jelent­kezett a pártbizottsági ülést megelőző viták során is. Tör­ténelmi tapasztalataink iga­zolják, hogy a pórt akkor töltötte be közmegelégedés­sel vezető szerepót, ha igé­nyes, következetes politikai munkával, alkotó vitával a rend és a fegyelem megkö­vetelésével erősítette egysé­gét. Az előterjesztésekben ki­fejezésre jutott, hogy a pórttagság, a dolgozók fele­lősen gondolkodó többsége, a szocializmus továbbfej­lesztése érdekében igényli a változásokat a reform követ­kezetes továbbvitelét. Szá­mol azzal, hogy ez átmene­ti feszültségekkel, ellent­mondásokkal jár együtt. A vélemények általában meg­értésről, bizalomról, fele­lősségtudatról és cselekvő­készségről tanúskodtak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vitákban, a viták során kemény bírálatokat tartal­mazó aggályokat, kételye­ket, kétségeket és kilátásta- lanságot hordozó nézetek is megjelentek. Nem egy alap­szervezetben megfogalmazták a kérdést, hogy a párt és a kormány képes lesz-e irányí­tani a gazdasági, társadalmi folyamatokat, lesz-e elég erőnk, lesznek-e kellő esz­közeink a kibontakozási program megvalósításához. Nógrád megye sajátos gondjai, így többek között az elavult gazdasági szerkezet korszerűsítése, a hátrányos helyzetű térségek gondjai, a szerény munkalehetőségek, a vállalatok és telephelyek munkájában, kapcsolatában meglevő ellentmondások, a szénbányászat helyzete, a kedvezőtlen körülmények kö­zött dolgozó mezőgazdasági üzemek jövője miatti aggoda­lom ugyancsak megfogalma­zódott a véleménycseréken. Sok helyen fölvetették, szor­galmazták a gazdaságpoliti­kai prioritások megfogal­mazását, bírálták a bonyo­lult közgazdasági feltétele­ket, a bürokratikus szabályo­zást, amelyek nemegyszer akadályozzák a rugalmasabb és eredményesebb gazdálko­dást. Szóvá tették azt is, hogy fontos lenne a gazdál­kodás egyenlőtlen esélyei­nek mérséklése,„ az azonos gazdálkodási feltételek meg­teremtése, az egységesebb ér­dekeltségi rendszer érvénye­sítése. A pártalapszerveze- tekben lefolytatott vita ta­nulságai azt bizonyítják, hogy a párttagság helyesli, egyetértőén támogatja a gaz­dasági reform folytatását, az irányítás korszerűsítését. Nem hallgatták el azt sem, hogy a reform során kelet­kező társadalmi feszültsé­geket, elsősorban állami, szociálpolitikai feladatként szükséges kezelni, és követ­kezetesebben kell érvényesí­teni az arra rászorulók tá­mogatásának elvét. Mindenekelőtt munkás­körökben adtak hangot an­nak az igénynek, hogy a pártszervek úgy szervezzék és végezzék munkájukat, hogy a társadalom minden csoportja, rétege érezze a párt gondoskodását. Ebből adódóan fogalmazták meg, hogy a párt — így a párt­értekezlet is — jelentőségé­nek megfelelően foglalkoz­zék a társadalmi viszonyok­kal, benne az egyes osztá­lyok, rétegek helyével, hely­zetével, feladataival. Minde­nekelőtt értelmiségi körök­ben hangsúlyozták, hogy a gazdasági, a társadalmi ki­bontakozás és a politikai in­tézményrendszer korszerűsí­tése azt igényli, hogy súlyá­nak, jelentőségének megfe­lelően értékelje a társadalom a tudást, az értékalkotómun­kát, az intézményekben fo­lyó oktató-nevelő munka fej­lesztését, a szocialista érté­kek megőrzését, erősítését. A megye párttagsága meg­erősítette azt is, hogy a nemzetközi helyzet kedvező változása, mindenekelőtt a Szovjetunióban és a szocia­lista országokban zajló át­alakulás kedvező körülmé­nyeket teremt itthon is a ki­bontakozási folyamat meg­gyorsításához. (Folytatás a 2. oldalon.) Feszült figyelem: tanácskozik a megyei pártbizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom