Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 92. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. ÁPRILIS 19., KEDD Kisebb mértékben emelkedett megyénkben a bűnözés (3. oldal) A „vezér", az órák és két vasutas (5. oldal) Hegyei labdarúgó-bajnokság (7. oldal) Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskor Megkezdődtek a kormányfői tárgyalások — Koszorúzás Díszvacsora az Országházban Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezett. A szovjet kormányfő — akit magyarországi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghívásának tesz eleget. A magas rangú szovjet ve­zetőt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, kereskedelmi minisz­ter, Berecz Frigyes ipari mi­niszter, Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fogadta a magyar és szovjet zászlócsokorral díszített Fe­rihegyi repülőtéren. A fogad­tatáson jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek, akik a fogadtatás után szál­lásukra indultak. A délelőtti órákban Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov vezetésével magyar—szovjet plenáris kormányfői tárgya­lások kezdődtek a Parla­mentben. A tervezett időtartamot jóval meghaladó, a kora délutáni órákra is áthúzódó kötetlen légkörű megbeszé­lésükön a magyar és a szov­jet tárgyalópartnerek minde­nekelőtt országaik belső hely­zetéről adtak képet, s érté­kelték a kétoldalú kapcsola­tok alakulását. Nyikolaj Rizskov az át­építés folyamatának elmúlt hároméves időszakát érté­kelve hangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a társadalom életének min­den szintjén megmutatkoz­nak már a következetes re­formlépések első gyümölcsei. A gazdaságirányítás, a gaz­dálkodás korszerűsítésének egyes állomásait olyan jelen­tős lépések fémjelzik, mint például a szocialista válla­latokról szóló törvény meg­alkotása, a szövetkezeti tör­vény előkészítése, az új önel­számolási rendszer bevezeté­se. Az idén január elsejétől a vállalatoknak már 60 szá­zaléka tért át a gazdasági te­vékenység elszámolásának er­re az új rendszerére. Az el­ért eredményekre alapozva az immár második szakaszá­ba lépő peresztrojka most mindenekelőtt a demokrácia, a nép széles rétegeinek cse­lekvő részvételt kínáló poli­tika továbbfejlesztését köve­teli meg. A demokratizálás, a nyilvánosság erősítése egy­ben előfeltétele a gazdaság fejlődésének is. A szovjet kommunisták most a közeljövőben meg­rendezendő pártkonferencia jegyében készülnek a pe­resztrojka eddigi eredmé­nyeinek összegzésére, az or­szág helyzetének értékelésé­re, a soron lévő feladatok meghatározására — mondta Nyikolaj Rizskov. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget hazánk stabilizá­ciós és kibontakozási törek­véseinek időarányos teljesí­téséről. A magyar gazdaság teljesítményeinek alakulását ismertetve hangsúlyozta a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok alapvető jelen­tőségét. Hazánk ennek meg­felelően a kontaktusok bő* vítésére, elmélyítésére törek­szik első számú kereskedelmi partnerével. Ennek érdekében olyan új formákat kell meghonosí­tani kapcsolatainkban, ame* lyek megfelelnek a két or­szág egyre növekvő, kor­szerűsödő igényeinek. Szov­jet partnerünkkel összhang­ban szorgalmazzuk a mű­szaki-tudományos kooperá- ció távlati koncepciójának kidolgozását, a vállalatok közvetlen együttműködését, illetve közös vállalatok ala­pítását. Ugyancsak egybe­hangzóan megfogalmazott törekvés a KGST szerveze­tének korszerűsítése, a szocialista országok sokol­dalú együttműködésének, integrációjának továbbfej­lesztése, összhangban a nem­zetközi szervezet 43. ülés­szakán meghatározott fej­lesztési irányokkal. E táv­lati célok valóra váltásáig elsősorban a kétoldalú kap­csolatok kínálnak lehetőséget a korszerű együttműködés követelményeinek érvénye­sítésére. Nyikolaj Rizskov, délután ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással koszorút -helyezett el a ma­gyar hősök emlékművénél a Hősök terén. Megkoszorúz­ta a Lenin-szobrot a Dózsa György úton, s a kegyelet virágait helyezte el a szov­jet hősök emlékművén a Szabadság téren. A szovjet vezetőt a kegyeletes meg­emlékezésekre elkísérte Ivá- nvi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepség a nemzetközi műemléki napon Bensőséges ünnepségnek adott otthont hétfőn a sal­gótarjáni építőipari és mű­szaki szakközépiskola. Az intézmény műemlékvédő diákköre, a Nógrád Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya, műemléki albizott­sága, a salgótarjáni város­szépítő egyesület, valamint a Tájak-Korok-Múzeumok klub itt tartotta a nemzet­közi műemléki nap alkalmá­ból rendezett megemlékezé­sét. Csik Pál igazgató és Pin­tér Kovács Katalin az is­kola tanára megnyitójukban méltatták a műemléki nap jelentőségét. Szóltak a tanu­lók lelkes hozzáállásáról, felkészüléséről is: a műem­lékvédő diákkör az elmúlt hetekben vetélkedőt rende­zett, amelyen az osztályok csapatai mérték össze tudá­sukat. A háromfordulós ver­seny feladatai között kiállí­tás rendezése is szerepelt. Továbbá a diákkör sikerrel vett részt az Országos Mű­emléki Felügyelőség Öröksé­günk őrei elnevezésű verse­nyén is. Ezután öze János, a mű­emléki albizottság tagja Szécsény műemlékeiről be­szélt. Egyebek között a volt Forgách-kastély és a feren­ces kolostor műemléki érté­keire hívta fel a figyelmet, kiemelve az építészeti stílus­jegyek jellemzőit. Pásztó történetét elevení­tette fel az ezután levetített videofilm, amelyen a jelen­lévők megtekintették az os­kolamester házát, valamint a hatszögű temetőkápolnát, ami szintén értékes építészeti és 'Stílustörténeti emlék. A me­gyénk műemlékeit bemutató videofilmen a különféle stí­lusok ismertetésén kívül a felújításra váró karancslapuj- tői Mocsáry-, a szügyi Be- niczky-kúriát és még más építményeket is láthattak. Az iskola tanulóinak mun­káját dicséri az a kiállítás (képünkön), amely a barokk, a gótika és a román stílus jellemzőit villantja fel. SZOT-vezetúk és tudások megbeszélése Hétfőn a Szakszervezetek Országos Tanácsának szék­házában Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Ti­bor főtitkár találkozott azok­kal a tudományos intézeti képviselőkkel, akik részt vet­tek a közalkalmazottak szak- szervezetén belül alakuló tu­dományos tagszervezet lét­rehozásával kapcsolatos el­képzelések kidolgozásában, illetve támogatják ezt az ér­dekképviseleti változtatást. Kereskedők kontra pékek Épp egy hete, hogy lapunk hasábjain beszámoltunk Sal­gótarján hétfői „kenyérmizé­riájáról”. Tegnap az esemé­nyek elé indultunk, de sze­rencsére feladatunk pusztán az előző heti események fel­idézésére, az okok és a kiút keresésére korlátozódott, ugyanis a belváros áruháza­inak polcairól nem hiány­zott a kenyér. — Ma is, mint általában, 8 mázsát rendeltünk és kap­tunk — mondta Nagy Ist­ván, az ÉVI ABC vezetője. — Most van kenyér, és ki is tart zárásig. — Miért fogyhatott el a múlt héten, és miért marad meg ma, ugyanaz a mennyi­ség? — Ha én azt tudnám!... A kenyér a legkiszámíthatat­lanabb árufajta. Van amikor ugyanabból a mennyiségből megmarad 2—3 mázsa, más­kor meg. mint múlt héten. . . — Hogyan lehetne kivéde­ni ezeket az eseteket, mert ez már nem először fordul elő? — Ügy gondolom, hogy jó megoldás lenne, ha a sütő­ipar ilyenkor szállítani tud­na egy „készenléti” autóval a holnapi kenyérből, amely­nek egy része ilyenkor már elkészült. Egyébként tavaly augusztustól nem emlékszem hasonló problémára. A Csemege Kereskedelmi Vállalat Pécskő üzletházi áruházában Csábi Imréné boltvezető szintén értetlenül mutat a telepakolt kenyeres­polcra. — Az elmúlt héten is az átlagos mennyiséget rendel­tük, és délután elhoztunk a sütőipartól még 2 mázsányit, mégsem volt elég. Értetlenül állunk ma is az események előtt! Igyekszünk mindenkor minél pontosabban felmérni a várható keresletet, de úgy tűnik, ez lehetetlen. — Nem lehetne egy kicsit nagyobb rátartással, bizton­sági tartalékkal feladni a ke­nyérrendelést? — Mi is gazdálkodó egy­ség vagyunk. Ha sokkal töb­bet rendelünk, nem tudjuk •eladni. Minden eladatlan ke­nyér nekünk veszteség, amit senki sem fizet meg. Csak húsvét óta több mint 10 má­zsa kenyér „száradt ránk”. Sarló Bélának, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat A kereskedők értetlenül állnak az események előtt. igazgatójának mi az állás­pontja? — Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a kereskedelem minden problémáját ránk szeretné hárítani — feleli az igazgató. — Minél kevesebb árut szeretnének rendelni, hogy náluk ne maradjon semmi... Mi megrendelésre dolgozunk! A kereskedők mérjék fel az igényeket, mi pedig legyártjuk a szükséges mennyiséget. — S mi a véleménye a ja­vaslatról, hogy szükség ese­tén készenléti autóval pó­tolják a hiányt? — Az előbb mondottakat ismételhetem meg... Persze a javaslatot meg lehet fon­tolni. Felmerülhet viszont egy másik probléma: hogyan árusíthatnánk 18-án 19-i címkével ellátott kenyeret? Tegnap tehát nem volt ke­nyérmizéria Salgótarjánban, amit nem jelenti azt, hogy tel­jes rend uralkodna e téren. Mi, vásárlók szeretnénk minden hétfőn kenyeret en­ni. Egyelőre ez nem minden­kinek sikerül... (mészáros) MTESZ vb előtt a mezőgazdasági és erdészeti egyesületi munka Három év tevékenységét értékelték Végrehajtó bizottsági ülé­sen értékelte két tagegyesü­letének munkáját hétfőn a salgótarjáni Technika Há­zában a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének Nógrád megyei szervezete. Ezúttal a Magyar Agrártudományi Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület megyei szervezetei számoltak be 1985-től végzett tevékenysé­gükről. Dr. Szőke Pál, a MAE helyi titkára beszámolójá­ban ismertette a mezőgazda­ságban az elmúlt három évben végbement változáso­kat, amelyek alapvetően meghatározták a 400 fős szervezet feladatait. Munká­juknak különös hangsúlyt ad, hogy szűkebb pátriánk mezőgazdasági üzemei ked­vezőtlen adottságúak, s az állattenyésztésre sem vol­tak kedvező hatással az em­lített időszakban született gazdasági szabályozók. En­nek ellenére szép sikereket könyvelhetett el megyénk akár a termésátlagok, akár a szaporulat tekintetében, a javarészt szakembereket tö­mörítő MAE-nek is köszön­hetően. A legfrissebb ágazati tud­nivalókat, kutatási eredmé­nyeket 7 szakosztályuk fog­ta át, propagálta a pártoló szervezetek —, így megyénk valamennyi mezőgazdasági üzeme — körében. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy e hasznos informáci­ók a gyakorlatban mielőbb érvényesüljenek. Emellett üzemi csoportot szerveztek a Pásztói Béke Tsz-nél. Az előterjesztő örvendetesnek minősítette, hogy a tagdíj- emelések ellenére sem csök­kent a MAE létszáma. Tóth Agoßton, az OEE he­lyi csoportjának titkára szintén eredményes három évről számolt be a vb előtt. Témakeresésük mozgató­rugója az erdőgazdálkodás iránt megnövekedett érdek­lődés volt. A laikus közvé­lemény „rablógazdálkodás­sal” vádolja az ágazatot, ugyanakkor a gazdálkodók­nak kedvezőtlen körülmé­nyek — vadkár, tölgypusz­tulás stb. — között kell tel­jesíteniük feladatukat. A MAE-hez hasonlóan az erdészek is széles körű nemzetközi kapcsolatot ala­kítottak ki, elsősorban a szomszédos szlovákiai kol­légákkal, tavaly pedig a bul­gáriaiakkal. Az elmúlt há­rom esztendőben 9 központi szervezésű előadáson taglal­ták a legidőszerűbb kérdé­seket, mint a gépesítés, vagy a biomassza-hasznosítás. A Hazafias Népfronttal közö­sen évente szervezik meg a erdők napját, főként diá­koknak. A titkár felhívta a figyelmet a tanulói érdek­lődés hiányára, artelyet sok­irányú, egyéb elfoglaltságuk indokol. Végül kiemelte, hogy szeretnék, ha függet­lenített egyesületi vezetőik munka közben is felkeres­nék a csoportot. Az MTESZ vb elfogadta a tájékoztatókat, s jónak értékelte a két tagegyesület munkáját. Az ülés legvégén az iparjogvédelmi megyei szervezet megalakításának előkészületeit tárgyalták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom