Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 90. SZÁM ÁRA: 2,20 FT T988. ÁPRILIS 16., SZOMBAT II korszerű mérnökképzés észak-magyarországi tapasztalatairól Á taggyűlési vitákon •(hangzottakról <3. oldal) Hiány és pazarlás <4. oldal) A NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal) Július 21 — augusztus 27-e között Szegeden Szabadtéri játékok (Tudósítónktól) Felmérések szerint a mai ifjúságnak csak töredéke jut be valamilyen felsőfokú mű­szaki intézménybe. De mi­lyen a jelöltek előképzettsé­ge, milyen az érdeklődés a műszaki tudományok elsajá­títása iránt? Van-e a mű­szaki végzettségű szakembe­reknek erkölcsi és anyagi presztízse? Milyen ma Ma­gyarországon a végzett mű­szaki értelmiség szellemi és szakmai felkészültsége? Dr. Dimény Imre, az MTA tag­ja vitaindító kérdéseivel nyílt meg tegnap Miskolcon, a helyi akadémiai bizottság székházában a MTESZ Bor­sod, Heves és Nógrád me­gyei szervezetei oktatási bi­zottságainak észak-magyar­országi szemináriuma. A rendezvény előadói — dr. Paczelt István, az MTA levelező tagja, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának dé­Az elmúlt évi munkáját értékelte, s a legfontosabb idei feladatokat határozta meg pénteki értekezletén a Nógrád Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége, majd ezt követően a kibőví­tett tanácskozó testületi ülés. Az utóbbi fórumon Berki Mihály megyei tanácselnök- helyettes, az MKBT társel­nöke személyi változásokat jelentett be. Szerémi Sándor rendőr ezredes, nyugállo­mányba vonult megyei fő­kapitány a továbbiakban al- elnökként segíti az MKBT munkáját, az elnöki tisztet pedig Skoda Ferenc rendőr ezredes, megyei főkapitány tölti be. A nyugállományba helyezett Győri József rend­őr alezredes helyett az el­nökség Gégény István rend­őr alezredest bízta meg a titkári teendők ellátásával. Telek Ond rendőr őrnagy a beosztásában történt vál­tozásával összefüggésben a megyei közlekedésbiztonsá­gi tanács titkárságának mun­kájába kapcsolódik be. A kibővített tanácskozó testületi ülésen Gégény Ist­ván rendőr alezredes a bű­nözés és a közlekedési bűn- cselekmények áttekintése után arra utalt: az értékelt időszakban a főbb feladatok között a gyermekek közle­kedésbiztonságának növelé­se, az alkoholos befolyá­soltság elleni küzdelem, va­lamint az idősek, a mozgá­sukban korlátozottak vé­delme szerepelt az első he­lyen. A közlekedés felté­teleinek számba vétele so­rán kitért arra is. hogy 5,4 százalékkal nőtt Nógrádban a gépjárművek száma, s ta­valy csaknem négyezer- ötszázán jutottak jogosít­ványhoz. S, ami a baleseteket ille­ti : 1987-ben 10 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, mint egy évvel ko­rábban. Kedvező változás, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma ennél is na­gyobb arányban — 36,1 szá­zalékkal — csökkent. A szá­mok azt jelentik, hogy Nóg­rád útjain tavaly tizenket­kánja, Kálmán László, a miskolci Földes Ferenc Gim­názium igazgatója, Kalas Imre, a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese, illetve dr. Renn Oszkár, az oktatási bi­zottság Heves megyei titkára — annak a véleményüknek adtak hangot, hogy napja­inkban a műszaki képzés minden szinten stratégiai fontosságú. A korszerű mérnökképzés alapja a nehézipari műszaki egyetemen a „modul rend­szerű” gépészmérnökképzés. Ennek során a hallgatók olyan ismerethalmazt sajátí- hatnak el, amely az egyetem eddigi hírnevéhez méltó, de jobban alkalmazkodik az egyéni érdeklődési körhöz, illetve a majdani vállalati igényhez. A hallgatók az is­mertek befogadásához az e'őkéDzet*'«?'-* a közép’'kó­lákban szerzik meg. A vég­zett mérnökök tudásának ál­tővel kevesebben vesztették életüket az egy évvel az­előttinél. Bár nem jelentős mértékben, de csökkent a súlyos sérüléses balesetek száma is. Némiképp sikerült visszaszorítani az ittasan okozott baleseteket. Az ösz- szeshez viszonyított ará­nyuk 18,4 százalék, a koráb­bi 20 százalékkal szemben. Gégény István rendőr al­ezredes részletesen átte­kintette a balesetek alaku­lását, a szabályokat megsze­gőkkel szemben tett intéz­kedéseket, majd a közleke­désbiztonsági tanács és a szakbizottságok munkájá­ról, törekvéseiről szólt. A vitában a propagandamun­kához, a közúti közlekedés közelmúltban elfogadott tör­vényéhez, a felelősségre vo­nás gyakorlatához, az utak állagmegóvásához, a fiatalok neveléséhez fűztek megjegy­zéseket. Emellett szó esett az ittasan járművet vezetők egységes felelősségre voná­sának igényéről, a jármű­park elöregedéséről, a terü­leti közlekedésbiztonsági tanácsok sokoldalú tevékeny­ségéről. Skoda Ferenc rendőr ez­redes. megyei főkapitány hozzászólásában úgy érté­kelte, hoev Nógrád a köz­rend és közbiztonság mérle­gelésekor a kevésbé fertő­zött megyék közé tartozik. Kitért azonban azokra a bűncselekményekre is, ame- Ivek a legtöbb munkát ad­ják a belügyi és igazságügyi szerveknek. A „mit lehet tenni?” kérdésre válaszolva, a megvei főkapitány olyan társadalmasítás, összefogás szükségességét hangsúlyoz­ta. amikor a felelősséget mindenki a maga helvén ér­vényesíti. A továbbiakban a közlekedésbiztonsági tanács munkáiénak értékelése mel­lett megjegyezte: az ittas vezetéssel szembeni egvséees eljárási 'gyakorlat igénye jogos, ez azonban csakis a szigorítás irányába változ­hat. Az MKBT ülésén végül ér­tékelték a Vezess biztonsá­gosan versenvmozealmat, átadták a díjakat és aktivis­tákat jutalmaztak. landó karbantartása, a hala­dó kor igénye szerinti for­málása ugyanakkor már a munkáltató feladata (lenne). A szeminárium korrefe­rátumai Nógrád megyei ta­pasztalatokat ismertettek, Szemán Józsefné, a KSH SZÜV salgótarjáni számító- központjának igazgatóhelyet­tese arról szólt, mi a szere­pe a továbbképzés különféle formáinak egy nyereségérde­keit vállalat gazdálkodásá­ban, s milyen az érdeklődés a továbbképzések iránt. Venczel Ottó, a Stromfeld Aurél Szakközépiskola igaz­gatója, Molnár György, a Madách Imre Általános Isko­la és Gimnázium igazgatója előbb a salgótarjáni közép- iskolások. majd a nógrádi maturálók továbbtanulási szándékainak. lehetőségei­nek, valamint a tanulók fel­készítésének tapasztalatait ismertette. Kutatók­fejlesztők versenye Pénteken a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán ki­hirdették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium kutató- és fejlesztő­intézeteiben dolgozó szocia­lista brigádok 1987. évi munkaversenyének eredmé­nyét. A versenybe 25 kuta­tó-fejlesztő intézet 44 bri­gádja — több mint 800 szak­ember — nevezett be. Ki­lenc nagy témában összesen 55 dolgozatot — kutatási összegzést — nyújtottak be, százhuszonketten pedig újí­tásokkal és találmányokkal is jelentkeztek. A verseny vándordíját a Phvlaxia Oltóanyagtermelő Vállalat Gerendás Mihály Szocialista Brigádja érde­melte ki a vírusantigén- előállítás terén végzett ki­emelkedő munkájával. Módosították az alapszabályt ft KISOSZ küldöttgyűlése Rendkívüli küldöttgyűlést tartott pénteken a Kiskeres­kedők Országos Szervezete. A tanácskozást azért hívták össze, hogy a néhány hónap múlva esedékes évi rendes küldöttgyűlésen — amelyen újjáválasztják a tisztségvise­lőket — már a most módo­sított alapszabályban rögzí­tettek szerint végezhesse munkáját a fórum. Szilkovács Ernő, a KISOSZ elnöke az alapszabály módo­sításának szükségességét hangsúlyozva elmondotta, hogy a tíz éve lényegében változatlan szervezeti forma idejét múlta, hiszen a ma­gán-kiskereskedelem műkö­désének szabályozása lénye­gesen megváltozott, a tagság létszáma gyarapodott, s ma már az ország fogyasztási- cikk-forgalmának mintegy 10 százalékát bonyolítják le a magán-kiskereskedők. Továb­bi dinamikus fejlődésre azon­ban csak akkor van esély, ha a szervezet igazodik a változó követelményekhez, s az eddigieknél demokratiku­sabb módszereket alkalmaz. Ez egvben a jogok és a köte­lezettségek átrendeződését is jelenti, s része annak a reformfolyamatnak, amely a politikai és állami intéz­ményrendszer, a társadalmi szervezetek és mozgalmak munkájának megújítására irányul. Az alapszabály módosítá­sának éppen az a lényege, hogy a KISOSZ szervezetei képesek legyenek az érdekek nyílt megfogalmazására és képviseletére. Ugyancsak a demokratiz­mus szélesítése érdekében az eddigi nyílt szavazás he­lyett a jövőben valamennyi testületi szervet és tisztség- viselőt titkos szavazással vá­lasztanak meg. A KISOSZ va­lamennyi tisztségére két je­löltet állíthatnak. A rendkívüli küldöttgyű­lésen a Kereskedők Országos Szervezete a módosított alap­szabályt elfogadta. Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok programjáról tájéj koztatta pénteken Buda­pesten, a Magyar Sajtó Há­zában az újságírókat, Niko- lényi István, a játékok igaz­gatója. Elmondotta, hogy július 21-től augusztus 27-ig a Dóm téren és a város ka­maraszínpadain, továbbá az újszegedi liget szabadtéri színpadán, valamint a váro­si tanács székházának udva­rán összesen 13 produkció 29 előadását láthatják az érdeklődők. Ezek közül hat premier lesz. A Dóm téren, az ország legnagyobb sza­badtéri színházában, 16 előadást tartanak, s ezeket egy-egy este több mint hat­ezren láthatják. Július 21-én, a játékok nyitó előadásán ősbemuta­tóként kerül színre Szakcsl Lakatos Béla Csemer Gé­za szövegkönyvére kompo­nált — új rockoperája, A bestia. A darab szerzői Báthory Erzsébetnek, a csej- tei vár hírhedt úrnőjének históriáját dolgozták fel. A produkció főbb szerepeiben Nagy Anikó, Vikidéi Gyula, Gregor József lép színpadra. A rendező Sík Ferenc, a díszletek Varga Mátyás tervei alapján készülnek. Ez a mű július 22-én és 23-án lesz még műsoron. A következő héten július 28-án, 29-én és 30-án — ismét színre kerül a tava­lyi évad nagy sikerű mu­sicalje, Claude—Michel Schönberg—Alain Boublil Nyomorultak című darabja, a Rockszínház művészei­nek tolmácsolásában, Viki­dál Gyulával a főszerepben. A rendező Szinetár Mik­lós, a díszlettervező Fehér Miklós lesz. Augusztus 4-én, 5-én és 6*án, a budapesti Nemzeti Színház művészeinek elő­adásában Balogh Elemér— Kerényi Imre—Rossa Lász­ló Csiksomlyói passió cí­mű műve Novák Ferenc ko­reográfiájával kerül színre. A darabot Kerényi Imre rendezi, a díszleteket Götz Béla tervezi. A főbb szere­peket Ivánka Csaba, Há­mori Ildikó, Kézdy György játssza. Verdi Don Carlos című operáját nemzetközi sze­reposztásban olasz nyelven, augusztus 13"án és 15-én láthatják majd a nézők Ruszt József rendezésében. Oberfrank Géza vezényleté­vel. A főbb szerepeket há­rom fiatal olasz énekes Francesco Ellero D’Arteg- na, Gabriela Cegolea, Mar­cello Giordani, továbbá Igor Morozov, a Moszkvai Nagy Színház művésze, Begányi Ferenc, Gregor József ének­li. A díszletek Csányi Ár­pád, a jelmezek Márk Tiva­dar tervei alapján készül­nek. Augusztus 19-én és 20- án a játékok igazgatósága és a Fonográf Produkciós Iro­da közös rendezésében, A felkelő nap háza címmel a Szegeden megrendezésre ke­rülő nemzetközi népzenei fesztivál gálaműsora szere­pel a programon. A két estén a Duna-men­ti népek kiváló népzenei együttesei mellett a francia Montanaro, az olasz Áoro Gabriel és a svéd Orient Express együttes lép fel. A Dóm téri záróprog­ramban — augusztus 25-én, 26-án és 27'én — Szörényi Levente—Bródy János Fe­hér Anna című rockballa­dája kerül színre. A mű tör­ténete az ismert erdélyi népballadán alapul. A főbb szerepeit Götz Anna, Bu­bik István, Rubold Ödön játssza. A rendező Kerényi Imre, a díszlettervező Götz Béla lesz. A szabadtéri játékok jegyirodája már a jövő hé­ten megnyílik a város köz­pontjában, a Kárász utcá­ban. Kaphatók lesznek a je­gyek az ország számos uta­zási irodájában is. A jegyek ára a tavalyival azonos lesz. > ft megyei közlekedésbiztonsági tanács ülése Szigorúbb fellépés az ittas vezetés ellen SZIRMOK - SZELLŐK - SZÁRNYAK - * - «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom