Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

iaS >G VILÁG PROLETÁR, EGYESÜLJETEK! AZ MS74P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF. 7f SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Bútorgyári dilemmák (3 oldal) Hadárka (4. oldal) Mi van az árcédula alatt? (5. oldal) Alkalmazkodni a gazdasági környezethez ülést tartott Balassagyarmat Város Tanácsa Feloldott árbejelentési ' kötelezettség Szikszoy Béla államtitkár nyilatkozata A szigorodó gazdasági környezethez igazodva sike­rűit teljesíteni a tanácsi gazdálkodás tervét tavaly. Sőt «negyei támogatást is élvező programokhoz tu­dott kapcsolódni a város gazdálkodása — állapíthat­ták meg tegnap tartott soros ülésükön, amelyet dr. Győri Sándor elnök vezetett, Balassagyarmat Város Tanácsának tagjai. Az ülés amelyen részt vett Zentai Csaba, a váro­si pártbizottság titkára, első napirendkét a városi ta­nács 1987. évi gazdálkodási tervéltek végrehajtásáról szóló beszámolót vitatta meg. Ezt és az ehhez kap­csolódó napirend keretében — települést fejlesztő társadalmi munka értékelését, Berta Róbert, a városi tanács illetékes osztályának vezetője tartotta. Tavaly a tanács bevételi ’.óirányzata több mint 600 illió forint volt, az össze- t a tervezettnél magasabb ékben; 117 százalékban cerült elérni. Több volt ildául a tervezettnél a la- issági adóbevételekből szár- lazó összeg (10,2 millió) s z a túlteljesítés a hátralé- ;ok beszedéséből és részben íz önadózók befizetéseiből adódott. Ezen kívül más be­vételi pontokon is sikerült az eredetileg tervezettnél többet elérni. Érdemes külön hangsúlyt adni annak a ténynek, hogy az érdekeltségi bevételek több mint a kétszeresére nőttek tavaly a tervben sze­replő összegeknél s ily mó­don mintegy 171 millió fo­rint képződött a gazdálkodás részeként. Fontos pont to­vábbá, hogy a lakosság be­fizette a településfejlesztési hozzájárulás vállalt részét is. A városfejlesztés jele továb­bá az is, hogy tavaly 32 gazdálkodó egység fizette be a hozzájárulását, mintegy 7,5 millió forint értékben, a ter­vezett postai fejlesztésekhez, továbbá az is, hogy a kábel­gyáriak 1 millióval járultak hozzá a szennyvíztisztító építési költségeihez. A városi tanács a gázprog­ramhoz kapcsolódva 98 mil­lió forint értékű kötvényt bocsátott ki, s ennek is tu­lajdonítható, hogy a bevételi oldalon most a tavalyi gaz­Salgótarjánban tanácskoz­tak tegnap a Nógrád megyei elepülések tanácselnökei, vH- itkárai. Sára János, a Nóg- ád Megyei Tanács tervosz- ólyának vezetője tájékoztat- a a résztvevőket a megyei dálkodás eredményeinek mér­legelésekor nem elhanyagol­ható többletek mutatkoznak. A fejlesztés terveiben — például a lakásépítés szám­szerűségeiben, a nevelési központ építésének ütemé­ben külső okok miatt elma­radás volt tavaly, összesé­gében azonban megállapítha­tó, hogy a VII. ötéves terv­ben megfogalmazott alap­elvekhez is igazodva, a le­hetőségeket jól kihasználva a tanácsi gazdálkodás ered­ményes volt 1987-ben Balas­sagyarmaton. A tanácsülésen is megál­lapítást nyert, hogy a kö­vetkező időszakban tovább szükséges lépni az eredmé­nyes gazdálkodás érdekében, az intézményi fegyelem erő­sítésében, ellenőrzésében. A fejlesztési pontokon, városi szinten mérve a gázprogram indulásával összefüggésben módosulások, átrendeződések történhetnek az idén. A vá­ros fejlődésében továbbra is minőségi előbbrelépés ta­pasztalható, akárcsak az utóbbi révén is. Jelentős volt a társadalmi munka mértéke és eredmé­nye a városban tavaly. Az utóbbi évek eredményeit is­mertetve a beszámoló kimu­tatta a fejlődést, és egyben a ez kitapinthatóan van jelen, lakosság azonosulásának, ér­deklődésének mértékét is, Nyolcvanötben az egy lakos­ra jutó érték 1445 forint volt. beruházások helyzetéről, elő­készítéséről, kivitelezéséről, szervezéséről. A településen­ként ismertetett beruházások közül kiemelten foglalkozott a lakásépítésekkel. E téma­körben egyébként lapunk ami ’86-ra 2012 forintra mó­dosult, míg tavaly megköze­lítette a 3000-et. (2921). Mindezekből látható a társa­dalmi viták haszna is, ame­lyekben felkeltődött a lakos­ság érdeklődése, a tanácsi feladatok, a közös ügyek iránt, ami később a nagyobb részvételben kapott teret. Beszámoló hangzott el a balassagyarmatiaknak a me­gyei tanácsban végzett mun­kájáról, a megyei tanácsta­gok kezdeményezéseiről és eredményeiről, — ezt a na­pirendet Ember Csaba me­gyei tanácstag terjesztette elő. Szó volt ezenfelül, né­hány korábbi tanácsrendelet felülvizsgálásának kérdéséről is. Közülük a településfej­lesztési hozzájárulásról szóló tanácsi rendelet módosítását fogadta el a testület. Esze­rint 1988-ban a hozzájárulás mértéke 700 forint, mente­sülnek a hozzájárulás fize­tése alól a 70 éven felüliek, továbbá azok, akik megha­tározott szempontok szerint kérik ugyanezt. Dr. Győri Sándor, Balas­sagyarmat Város Tanácsának elnöke, a testület előtt be­számolt a népképviseleti munka tevékenysége és a testületi munka színvonalá­nak emelése, fejlesztése te­rén elért eredményekről és tapasztalatokról. E munka eredményességét — a növek­vő követelményeknek megfe­lelően — nagyban segíti a település reális igényeinek és lehetőségeinek alapos is­merete — hangsúlyozta a városi tanács elnöke. Köz­ponti kérdés volt az utóbbi években a döntések demok­ratikus előkészítése, a lakos­ság véleményének ismerete, és annak hasznosítása a ta­nácsi munkában. Az idei munkatervhez a balassa­gyarmatiaktól 119 javaslat érkezett. A testület tagjai többek javaslatát elfogadva, a ta­nácsülést követően megte­kintették az épülőfélben levő nevelési központot. március 30-i számában inter­jú jelent meg az előadóval. Ezt követően Devcsics Mik­lós megyei tanácselnök egye­bek között időszerű tanácsi feladatokról és beruházások­kal kapcsolatos tanácsi ma­gatartásokról tartott előadást. Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére meg­szűnik az árbejelenté­si kötelezettség. Ennek várható hatásairól, va­lamint az év eleje óta életbe lépett árválto­zásokról kért tájékoz­tatást Szikszay Béla ál­lamtitkártól, az Orszá­gos Arhivatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvény­ben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötele­zettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstoppot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztala­tok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a ter­melők áremelési törekvése­it. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél en­gedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült la­kásszerelvényeknél, izzó­lámpáknál, mert a gyártók alapanvagköltségei szá­mottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraik­ban, hiány keletkezett vol­na. Az árbejelentési kötele­zettség elrendelésének ha­tására sok más — minden valószínűség szerint egyéb­ként indokolt — árnöveke­dést későbbre ütemeztek a vállalatok. Így a közvé­leményben többé-kevésbé jo­gosan alakult ki az aggoda­lom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű ár­emelkedés kezdődik. — Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélye­sebb körben, például a bú­toroknál, a ruházati termé­kek egy részénél, a háztar­tásvegyipari alapanyagok­nál fennmarad. Ez a beje­lentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási ja­vak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az árhivatal az elmúlt hetek­ben 50 vállalattal — zömé­ben fogyasztási cikkeket ter­adását, új gazdaságosan tér. melő vállalatok létrehozásá­ban vettek részt, rugalma­sabb kamatpolitikát alkal­maztak, versenyeztek az ügyfelekért és a betétesekért. A szakosított pénzintézetek széles körű fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy ke­reskedelmi bankká alakulja, nak át. A külföldi vegyes bank pedig követendő pél­dát mutat a finanszírozás alaposságára. Beszélt arról, hogy a jegybank által kiala­kított monetáris irányítás általában bevált, további korszerűsítésére azonban szükség van. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a pénzpiac ki­alakulása jelenleg csak a folyamat elején tart. A kedvező jelenségek mel­lett, a várakozással ellen­tétben, a rosszul dolgozó vál­lalatokból nem vonták ki a tőkét, nem kezdeményeztek szanálási, felszámolási eljá­rást. Nincs megfelelő kap­csolat a banki társfinanszí­rozásban, az elindított betéti kamatverseny pedig az inf­lációt segítette. A szabad melőkkel — folytatott kon­zultációkat, s e megbeszé­léssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpoli­tikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelke­déseket is részletekben, lép­csőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelé­si törekvéseket, amelyek ki­zárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növel­ték volna a termékek fo­gyasztói árát, hogy beszál­lító partnereik már előre anyagáremelést helyeztek ki­látásba. Jelentős áremelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott, ahol eddig mesterségesen vissza­tartották azt. A tapasztala­tok szerint azonban nem ér­ződik olyan túlfűtött árnö­velési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 szá­zalékos árszínvonal-növe­kedés túllépésével fenye­' Folytatás c 2. oldalon) bankválasztás lehetőségeivel i ; kevés vállalat élt. Az 1988 évi terv monetá­ris követelménye a külföldi adósságállomány növekedésé­rek mérséklése, a költség- vetési hiány 10 milliárdra tirténő csökkentése. Ez meg- 1 ívánja és arra kényszeríti 4 bankszervezeteket, hogy az eddiginél szigorúbb, szelek­tívebb hitelpolitikát folytas­sanak, keressék a kintlevő s zabad tőkék bevonásának újabb módszereit. Elismerte nyereségérdekeltség fontos- s ágát, ugyanakkor hangsú- lyozta, hogy a kormány hi- 1 elpolitikai követelményei­nek is meg kell felelniük. A banki együttműködés foko- : ásának szorgalmazása után : elsorolta milyen területe­den, és miben kívánja ki­erjeszteni a jegybank a la­kossági bankműveleteket. Az előadást követő felszó-« alásokra adott válasz során slmondta, hogy a jegybank *s a kereskedelmi bankok negegyeztek a hitelkivonás únius 30-áig tartó üterné- •ől, és nagyságáról. Tanácsi vezetők a beruházásról A kétszintű bankrendszer tapasztalatai Szigorú, szelektív hitelpolitikát Nagybárkányban a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezet­ben március 18-án kezdték el a vetést. Négy vetőgéppel 806 hektáros területen kell földbe juttatni a magvakat. Jelen­leg a tavaszi árpát vetik összesen 329 hektáron. — bp — Csütörtökön délután Sal­gótarjánban, a Magyar Köz. gazdasági Társaság Nógrád megyei szervezetének rende. zésében, a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolán, az egybe­gyúrt érdeklődő szakembe­reknek dr. Bódi László, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese tartott vitain­dító előadást. A kétszintű bankrendszer tapasztalatai ról. Bevezetőjében ismertette milyen gazdasági környezet­ben kezdődött meg az átala. kítás, konkrét számokkal utalt a korlátozott lehetősé­gekre, majd azzal folytatta, hogy célul tűzték a gyorsuló tőkeáramlást, a bankok kö­zötti verseny kialakítását, az egyenrangú partnerként való tevékenykedést, a mozgé­konyságot, új üzletágak meghonosítását. Az eltelt egy év bebázonyí. tóttá, hogy javult az ügyfe­lek és a kereskedelmi bank kapcsolata, jobb a kiszolgá­lás, kötvényt bocsátottak ki, megoldották azok újra el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom