Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

2 NOGRÄD 1988. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ A Minisztertanács irányelvei az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről Gorbacsov ma Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov és fele­sége a jugoszláv államelnök- seg és a JKSZ KB Elnöksé­gének meghívására ma négynapos hivatalos baráti látogatásra Belgrádba ér­kezik. Lazar Mojszovval, az államelnökség elnökével a kétoldalú államközi kap­csolatok továbbfejlesztésé­ről és időszerű nemzetközi kérdésekről. Bosko Krurrics- csal. a JKSZ KB Elnökség elnökével pedig a pártközi együttműködés erősítéséről, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom helyzetéről, feladatai­ról folytat tárgyalásokat- Kö­zös nyilatkozatot is kiadnak, amely megerősíti az 1955-ös moszkvai, és az 1956-os belg­rádi szovjet—jugoszláv dek­larációk elveinek érvényét és — értesülések szerint — azo­kat tovább gazdagítva, a jö­vőbe mutató dokumentum is lesz. Az SZKP főtitkára Belg­áidban a szerb, majd kétna­pos vidéki körútja során Ljubljanában a szlovén, Dub- rovnikban pedig a horvát köztársaság párt- és állami vezetőivel is megbeszéléseket folytat. Látogatásának ered­ményeiről közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Ezek­ben a napokban Belgrádban aláírják az új hosszú távú, 2000-ig szóló szovjet—jugo­szláv gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si szerződést. (MTI) Amerikai küldöttség Vietnamban Emléktura (Folytatás az 1. oldalról) A csípős hidegben ötszáz lelkes fiatal indult útnak va­sárnap reggel Salgótarján­ból — a tóstrandi sportpá­lyáról és Zagyvarónáról — a salgói várhoz, a Petőfi Sándor-emléktúra útvona­lán. A rendezvényt a 48-as szabadságharc eseményei­nek és hősének. Petőfi Sán­dornak, nagy költőnknek em­lékére a megyei tanács ifjú­sági és sportosztálya, a természetbarát-bizottság, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága szervezte. A túrázó fiatalok a sal­gói várrom alatt elhelyezett emléktáblánál megemléke­zésen és koszorúzási ünnep­ségen vettek részt. Lengyel értelmiségiek levele Lengyel értelmiségiek egy csoportja szovjet értelmisé­giekhez intézett nyílt levél­ben sürgette a lengyel—szov­jet viszonyt terhelő kérdések tisztázását. A levél, amelyet hét végi számában közölt a LEMP KB lapja, a Trybuna Ludu, a katyni ügy feltárá­sát tartja a legfontosabbnak, vagyis: ki a felelős több mint tízezer lengyel katonának a második világháború idején szovjet területen való lemé­szárlásáért? Máig sem tisztázott, hogy. Katyn közelében, a Szovjet­unió által Lengyelország német lerohanása után el­foglalt keletlengyel területe­ken a sztálinista törvényte­len akciók keretében ölték-e az áldozatokat, vagy később, a Szovjetunió nyugati terü­leteit megszálló németek vol­tak-e a tettesek. A lengyel értelmiségiek levele azt a verziót tekinti helytállónak, amely szerint a mészárlást 1940-ben, a né­met megszállás előtt, Sztá­lin és Berija hóhérjai követ­ték el. Utalt arra, hogy a Szovjetunióban is vannak, akik évek óta ezt a válto­zatot hangoztatják, és nyil­vános állásfoglalásra szólítja fel a katvni kérdésben a szovjet tudományos és kul­turális élet kiemelkedő kép­viselőit. (MTI) Sikeres évet zárt a széesényi álész A Minisztertanács áttekin­tette az adóreformmal együttjáró termelői és fo­gyasztói árrendezést és ele­mezte az év eleji áremelke­déseket. Megállapította, hogy az eddig bekövetkezett vál­tozások összhangban vannak a népgazdasági előirányza­tokkal. Az év elejei gazda­sági folyamatok, egyes kül­piaci áremelkedési irányza­tok mellett is reális törek­vés a tervezett árszínvonal betartása. Egyes vállalatok ugyanak­kor nagyobb áremelkedésre számítanak, s ezért várakozó állásponton vannak saját áraik emelését illetően. Eb­ben megnyilvánul a gazdál­kodók azon törekvése is, hogy az adóreform és a múlt évi szigorú kormányzati döntések hatását áremelés­sel semlegesítsék. A vállala­toktól kiinduló áremelések a fogyasztói árakat is emel­nék, s ezzel a lakosságot sújtanák. Az egész társada­lomnak érdeke fűződik ezért az ilyen indíttatású áreme­lések elkerüléséhez. Ehhez szükséges, hogy a vállalatok fegyelmezett magatartást ta­núsítsanak, s mellőzzék az indokolatlan és túlzott ár­emeléseket. Ez most a tár­sadalmi közmegegyezés egyik lényeges kritériuma. Az adóreform úgy került végrehajtásra, hogy a brut­tó bérek személyi jövede­lemadó miatti emelkedését a kereseteket terhelő adók mérséklése összességében ki­egyenlítette a vállalati szfé­rában. A januári termelői árak tehát a vállalatok dön­tő többségében fedezetet nyújtottak a vállalati több­letbérköltségre. A gazdál­kodók jelentős része nagyobb mértékű béremelést hajtott végre 1987 utolsó két hónap­jában, amely az idei jöve­delmeket is emeli. A kor­mány elvárja, hogy ennek a gazdasági növekedésben, a hatékonyság javulásában le­gyen fedezete, s azt a gaz­dálkodók ne az árak eme­lésével teremtsék meg. A gazdálkodók egy részé­nél a termékek nem korsze­rűek. drágák, szervezetlen a termelési, értékesítési folya­mat, ezért a mai kevesebb pénz mellett irántuk a keres­let is csökken. Mindez oda vezet, hogy a régi struktú­rában kihasználatlanul ma­radhatnak a kapacitások, és tovább emelkednének a ter­melési költségek. Sok jel bi­zonyítja, hogy a gazdálko­dók a kapacitáskihasználat­lanság többletköltségeit el­sősorban belföldi vevőikre igyekeznek áthárítani, s nem csekély részük ellenve­tés nélkül tudomásul is ve­szi azt. A kormány felhív­ja a figyelmet arra, hogy ilyen törekvéssel szemben minden gazdálkodó — bele­értve a kereskedelmet is — éljen az alku lehetőségével Az áralkuban rejlő infláció- mérséklési lehetőséget, ami minden felhasználónak, ke­reskedőnek ele’mi érdeke, a gazdaságirányitó szervek in­tézkedései nem helyettesít­hetik. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos árszínvonal-növe­kedés a januári intézkedé- sek és részben még a múlt évi áremelések hatásaként nagyobb részt kitöltött. Ezek után árváltozásra csak a vállalati kapcsolatokban, a szabadáras körben kerül sor. amelyek átlagos mértéke az áremelkedések várható idő­beliségét is figyelembe véve legfeljebb 6 százalék lehet s így az összíogyasztói ár- szint éves szinten mintegy 2. százalékkal még emelke­dik. Ennél gyorsabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos árszínvonal-nö­vekedés betartását már lé­nyegesebben veszélyeztetné Központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések terve­zett keretek között tartása érdekében: 1. A kormány kötelezett­séget vállal arra, hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év április elején életbe lépő vasúti áru- szállítási tarifaemelésen túl­menően, közvetlen áremelő hatású, vagy költséget, adó­kat növelő központi intéz­kedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a vállalatok • is meg­tartóztatást tanúsítsanak, ha­tékonyságjavulással, költ­ségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. 2. A Minisztertanács uta­sította a gazdaságirányitó szerveket, hogy amikor ár­emelésről az érvényes jog­szabályok alapján ítélkez­nek, vegyék tekintetbe: az adóreform során rendezett egyszeri költség- és adónö­vekmények nem ismerhetők el újabb áremelő tényező­ként: a személyi jövedelem­adót is tartalmazó bérkölf- ségnövekedés újabb áreme­lésre nem adhat okot; csak azok az anyag- és energia­költség-növekmények hárít­hatok át. amelyeket gazda­sági hatékonyság javításával már nem lehet kompenzálni. E követelményeket ésszerű­en egyeztessék össze a kül­piaci árak változását köve­tő belföldi áralakulással is. 3. A Minisztertanács uta­sította a gazdaságirányitó szerveket, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a ká­ros monopolhelyzetek letö­rését célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy mér­séklődjenek az erőfölényben alapuló áremelések a válla­lati együttműködésben. 4. Egyes gazdaságirányító és érdekvédelmi szervek gyakran a támogatások nö­velését pártfogolják, vagy újak megállapításáért száll­nak síkra. Támogatások oda­ítélésével áremeléseket csak látszólag lehet elkerülni, va­lójában azonban a támoga­tás növelése rontja a gaz­dasági-pénzügyi egyensúlyt növeli az inflációs nyomást Ezért a kormány elenged­hetetlennek ■ tartja a támo­gatási törekvések lényeges mérséklését, a régi jövede­lempozíciók . tényleges több­letteljesítmény nélküli, köz­ponti visszarendezésének el­utasítását. 5. Az áremelési törekvé­sek mérséklése nemcsak a kormánytól, hanem a társa­dalmi és érdekvédelmi iszei - vezetéktől is elkötelezett magatartást igényel. Előfor­dul, hogy egyes érdekvédel­mi szervek saját területü­kön támogatják az áremelé­si törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvo­nal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósítható meg. A kormány ezért kéri e szer­vezeteket, hogy az árak kér­désében a népgazdasági kö­vetelményeket tekintsek mérvadónak saját munká­jukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalás­ban megfogalmazott kötele­zettségek kölcsönös megtar­tásával olyan helyzet ala­kítható ki, amely az inflá­ció gyorsulását megakadá­lyozhatja, az áremelkedések keretek között tartását le­hetővé teszi. Az érdekelt gazdálkodók közötti árkon­zultációs rendszer szélesí­tése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése es esetleg az import növelése még tovább segítheti az ár­emelések mérséklését, vagy elkerülését. A Miniszterta­nács határozott álláspontja, hogy ilyen körülmények kö­zött az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének fokozatos feloldása gazdasá­gi érdekeinkkel összhang­ban van és az árarány< k folyamatos és indokolt kor­rekciója a gazdálkodók egy­más közti megegyezésével történhet a megfelelő szín­vonalú kínálat biztosítása érdekében. Az irányelvek minden érdekelt fél által történő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek között tartását jól szolgálja Amerikai katonai szakér­tőkből álló küldöttség érke­zett szombaton Hanoiba, hogy a vietnami háborúban eltűnt amerikai katonák felkutatá­sával kapcsolatban folytas­son tisztán technikai jellegű megbeszéléseket a vietnami illetékesekkel március 12. és 15. között. Az amerikai hadügyminisz­térium 1774 eltűnt katonáját keresi Vietnamban. John Vessey tábornok múlt év augusztusában Hanoiban járt. hogy kieszközölje Vietnam együttműködését az eltűntek felkutatásához, illetőleg azok földi maradványainak vissza­szolgáltatásához. Vessev missziója óta immár a ne­gyedik alkalommal találkoz­nak a vietnami és amerikai szakértők az eltűnt katonák ügyében. (MTI) Osztrák évforduló A hét végén is folytatódtak Ausztriában a hitleri meg­szállás ötvenedik évforduló­jához kapcsolódó megemléke­zések, miközben a fővárosban újabb tüntetés zajlott le Waldheim köztársasági elnök ellen. A szombat esti demonstrá­cióban, amelyet értelmiségi körök szerveztek, a mintegy 7000 résztvevő megemlékezett a náci uralom áldozatairól, egyúttal követelték Kurt Waldheim államfő lemon­dását. Vasárnap délelőtt emlék­ünnepség volt a bécsi Opera­házban, amelyen beszédet mondott Franz König bíbo­ros. A szociáldemokrata párt vasárnapi bécsi rendezvé­nyén felszólalt Bruno Kreis­ky egykori kancellár is. Em­lékeztetett arra, hogy az öl­vén évvel ezelőtti tragédia egyik oka éppen az osztrákok mély megosztottsága volt (Tudósítónktól) A 7500 szövetkezeti tagot tömörítő Széesényi Egyesült Áfész küldöttgyűlésére szom­baton, a városi pártbizottság nagytermében került sor. A 24 település — köztük egy város — alapellátását átfogó szövetkezeti hálózat körzete­it 105 küldött képviselte. Először Gonda Pál. az in­tézőbizottság elnöke mon­dott szóbeli kiegészítést, s utalt arra. hogy a küldött­gyűlés a város és a térség társadalompolitikai fóruma is egyben. A tárgyilagos ér­tékelés és az idei tervek is­mertetése közben kiemelte, hogy 30 ezer lakos napi ke­reskedelmi ellátását kell úgy megoldaniuk, hogy a fokozódó igényeknek, a vá­sárlói szokásoknak eleget tegyenek. Az 1987-es év célkitűzései, feszített, céltudatosabb munkára késztették a szö­vetkezet 495 fős — teljes munkaidős — dolgozó kollek­tíváját. 22 szocialista bri­gádját- Az áfésznek veszte­séges ágazata nem volt: az árbevétel elérte a 820. a nye­reség a 25 millió forintot, ami 17 százalékkal több. mint az előző évben volt. Kiemelte a ságújfalui szö­vetkezeti tagok példamuta­tását: a társadalmi munka mellett egymillió forint cél­részjegyet is fizettek! A megye nyolc áfésze kö­zötti ..versenyben" a szécsé- nvi első helyezett lett a há­zinyúl. a méz. a gyógynö­vény. a tojás, a sertés és a mák felvásárlásában. A vegyes cikkek megyei be­gyűjtésének egyharmada is a működési körzetből szárma­zik. Az áfésznek 29 szakcso­porttal és 1349 szakcsoport­taggal van kapcsolata kert­barátkörük pedig már or­szágos hírnévre tett szert. Az exportáruk forgalmazá­sában is első helyre került a széesényi áfész. Toronyi László, a MÉSZÖV titkára felszólalásában ki­emelte azt a szemléletválto­zást, amelyet itt is tapasztalt; a szövetkezeti tagság nem­csak az osztalékban, hanem a kereskedelmi és felvásár­lási tevékenység színvona­lának emelésében is érde­kelt. Az áfész összmunkája, önkormányzati szervezetei­nek tevékenysége megfelelt az új feladatoknak és köve­telményeknek. ezért a szö­vetkezet magas szintű me­gyei kitüntetésben részesült. Zagyvái Sándor, a városi tanács elnöke is elismerően szólt az áfész tevékenységé­ről: bár konkurencia híján, mégis felelősséggel gon­doskodik a város és a térség áruellátásáról. Az igények viszont nőnek, s ha az áfész nem időben és nem kellő módon készül fel erre, ak­kor számolnia kell a ver- senyhelvzet fokozódásával — hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a fokozódó turis­taforgalomra. az átutazók — bel- és külföldiek — foga­dására. ellátásuk javítására. A széesényi áfész idei ter­ve áruforgalom területén 5,8 százalékos növekedést tar­talmaz. a tervezett nyereség pedig 15 millió forint- A szö­vetkezeti demokrácia lehe­tőségével élő küldöttek fel­szólalásukkal megerősítet­ték a tervek realitását, egy­ben el is kötelezték magu­kat a végrehajtás mellett. II Magyar Gazdasági Kamara A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége megtár­gyalta a Minisztertanács ál­tal az áremelkedések mérsék­lése érdekében elfogadott irányelveket, és a következő véleményt alakította ki: A Magyar Gazdasági Ka­mara alapvető fontosságúnak tartja, hogy ne következzen be a tervezettet meghaladó mértékű infláció, ami veszé­lyeztetné a gazdasági folya­matok stabilitását és a bel­ső egyensúlyt. Szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelemala­kulása tükrözze a tényleges teljesítmények változását. A Kamara egyetért azzal, hogy az árakat a tervezett kere­tek között kell tartani, mert ez fontos társadalmi-gazda­sági érdek, és csak ennek állásfoglalása alapján értékelhetők a gaz­dasági folyamatok. Támo­gatja azt a törekvést, hogy — elsősorban piaci eszkö­zökkel — megakadályozzák a vállalati jövedelmek visz- szarendeződését, annak ér­dekében. hogy az adórefor­mot az elképzeléseknek meg­felelően. következetesen vég­re lehessen hajtani. Végül döntő fontosságúnak tartja a belföldi ellátás megfelelő színvonalú fenntartását. E célok eléréséhez az szük­séges, hogy: a kormány vál­laljon kötelezettséget arra, hogy az év során már nem hoz áremelő hatású intéz­kedéseket: az árhatóság ér­vényesítse következetesen a nemzetközi áralakulástól függő belföldi termelői ára­kat. Az árak kialakításakor a hatóság vegye figyelembe. hogy a belföldi kínálat meg­felelő színvonala biztosít­ható legyen. A gazdálkodó szervezetek az anyag- és energiárak emelkedéséből származó többletköltségeik áthárításánál csak a tiszta költségemelkedést vegyék figyelembe. Az ilyen mérté­kű áremelést azonban a ha­tóságok ne korlátozzák­A Magyar Gazdasági Ka­mara ezek alapján lehető­séget lát arra, hogy az árak 1988-ban a tervezett keretek között maradjanak, s ezt elő­segítheti. ha a gazdálkodó szervezetek az 1988. évi ár­alakításra egymással megál­lapodásokat kötnek. A Magyar Gazdasági Ka­mara a rendelkezésére álló eszközökkel segíteni kívánja a vállalatok e törekvéseit. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom