Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

1988. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ NOGRAD 3 A síküveggyár is „beszállna” a Suzuki-üzletbe Nyilatkozott a fejlesztési és vállalkozási főmérnök Csütörtöki lapszámunkban megírtuk: Japán legna­gyobb kereskedőházának, a C. ltohnak és a Suzuki Au­tógyárnak a vezetői és szak­értői a közeli napokban ha­zánkban jártak, s Suzuki személygépkocsik összesze­relésére szolgáló vegyes vál­lalat alapításának lehetősé­gét vizsgálták. Tárgyalások és üzemlátogatások szere­peltek a küldöttség prog­ramjában, s ezek eredmé­nye számunkra kedvezőnek mutatkozik. Elképzelhető ugyanis, hogy Nógrád me­gyében üzemel majd a szó­ban forgó gyár, s az alkat­rész-, illetve részegység­gyártók és -szállítók között ott lehet a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek is. Cikkünkre reagálva Bu- lyovszky Dezső, a salgótar­jáni síküveggyár fejlesztési és vállalkozási főmérnöke elmondta: náluk is jártak a Suzuki képviselői. Indo­kolt volt a vendégek érdek­lődése, mert a kollektíva a hazai járműprogramhoz kap­csolódóan huszonhárom éve gyárt edzett — és nyolc éve ragasztott — biztonsági üve­get a gépjárműipar számára. A termelés több mint felét a járműipari üvegek teszik ki, az Ikarus Autóbuszgyár üvegigényét teljes egészé­ben a síküveggyár elégíti, s a hazánkban futó személy- gépkocsikhoz Salgótarján­ból pótolják az autóüveget. A gyár egyedi megrende­lések, alapján, mintadarab, vagy rajzdokumentáció után már előállított többek kö­zött Honda, Buick, Cuvic, Wolksvagen gépkocsikhoz szélvédő üveget. A sikeren felbuzdulva, a munkásgárda vezetői reális lehetőséget látnak abban, hogy a gyár is részt vegyen szállítóként személygépkocsik hazai gyár- _ tásában. Képviseltette ma­gát a kollektíva az új 1102- es Zaporozsec, valamint a Dácia kooperációban való előállításának tárgyalásain. A japán vendégek azt ta­pasztalhatták, hogy a sík­üveggyárban adottak a mű­szaki-technikai feltételek a szélvédő gyártására. A nagy sorozatban készített szélvé­dők megfelelnek az ENSZ— EGB 43. számú minőségi követelményeknek. A kapa­citás lehetővé teszi évi 50 ezer Suzuki-szélvédő gyár­tását. A Suzuki képviselői mintaüveget bocsátottak a síküveggyár rendelkezésére, most már a gyártón a bi­zonyítás sora. A fejlesztési és vállalko­zási főmérnök még elmond­ta: az autó oldal- és hát­falüvegének előállításához viszont még meg kell te­remteniük a feltételeket. Az aerodinamikai és sülycsök- kentési szempontok miatt ugyanis vékony, 3—4 milli­méteres, enyhén ívelt, haj­lított üveget használnak a személygépkocsiban, s a szükséges berendezés kiala­kítására a legjobb referen­ciákkal rendelkező, világ­színvonalú amerikai Glass- tech céggel kezdődtek tár­gyalások. A .síküveggyáriak eltökélt szándéka, hogy gyor­san alkalmazkodjanak az igényekhez, mihamarabb ké­szen álljanak a versenyki­hívásra. j Demokratikus személyiség Még napjainkban is tartanak azok a pártviták, melyek a párt vezető szerepéről, a politikai rendszer fejlesztéséről szólnak- Ezek az alkotó és őszinte eszmecserék is kétség­telenül bizonyítják a pártdemokrácia fontosságát, s nem utolsósorban hasznosságát is. Talán minden korábbinál több vélemény, javaslat fogalmazódott meg a társadalmi, gaz­dasági továbblépés lehetőségeiről, szükségességéről. A polémiák során nem kevés helyen felvetődött, hogy a párttagok személyesen is gyakrabban kívánnak részt kér­ni a politika alakításából, a döntések előtti kollektív gon­dolkodásból. Véleményem szerint pont ez a szémélyesség az egyik leg­fontosabb biztosítéka a párton belüli demokrácia kiteljese­désének, hiszen a párt nemcsak szervezet, a politikai célok kikovácsolója, hanem közös célokért tenni akaró emberek együttese is. És ez nem tekinthető kizárólag a párt belső ügyének, hiszen minél demokratikusabb viszonyok ural­kodnak a párton belül, annál fogékonyabbak a párttagok, ezzel együtt a politika, az állampolgárokat, dolgozókat fog­lalkoztató kérdésekre, a legnyilvánosabb érdekeikre. Az elmúlt évtizedek tapasztalataiból kiviláglik, hogy a pártnak szívügye a szocialista demokrácia mindenoldalú fejlesztése. Mindez csak úgy vihető tovább, ha a pártde­mokrácia pontosan a párt élcsapat jellege és szerepe miatt olyan többletet tartalmaz, amely példaerejű a társadalom számára. Ennek a többlethozzáadásnak sok útja van. ám hatásá­ban az egyes párttagok demokratikus lehetőségeinek bő­vítését érdemes szem előtt tartani. Hiszen a párton belül személyiségek vannak, akik önként vállalják a politika vég­rehajtási és cselekvési fegyelmét. Emellett azonban legele­mibb joguk, hogy folyamatosan részt vegyenek a politika alakításában, annak ellenőrzésében. Mindehhez mozgás- és gondolati térre van szükség, melyet a párt belső demokrá­ciájában lehet leginkább szavatolni. A mostani vitában is egyre gyakrabban fogalmazódik, meg. hogy a társadalom, a politika nagy kérdéseiről a párt- szervezetekben érdemi vita folyjék. Ennek feltétele, hogv rendszeres politikai párbeszéd alakuljon ki a pártszerveze­tek különböző szintjei között- Az ilyen kiforrott vitagya­korlat eredményezheti azt, hogy a viták ne fékezői, hanem terjesztői legyenek a döntési-végrehajtási folyamatoknak. Ilyenkor a tagság folyamatosan megismerhetné a napiren­den levő társadalmi-politikai kérdéseket, a megoldások le­hetőségeit. Á rendszeres vita így teret enged az alulról jövő kezde­ményezéseknek, lehetővé teszi, hogy a párttagok elgondolá­sai konstruktív megoldásokba formálódjanak, alternatíva­ként is megfogalmazódjanak. A közös gondolkodás kereté­ben a kritika nemcsak az elégedetlenség kifejezésének, ha­nem a vélemények demokratikus megütközésének, a helyes döntések kialakításának az eszközévé válik. Az ilyen jellegű demokráciát viszont csak valóságos po­litikai közegben lehet érdemben gyakorolni. Ennek jegyei között talán a legfontosabb, hogy a párttagok tisztelik egy­mást, bíznak egymásban, ismerik az egyes ember erénye­it. gyengeségeit, érzik a közösség erejét, a szolidaritás lég­köre jellemzi egymáshoz való viszonyukat. Az ilyen közös­ségekben kiteljesedik a személyiség is. Mivel a demokrati­kus vita. magatartás természetessé válik, a párttagok fel­készültsége nő. erősödik önálló véleményalakító képessége, toleránsabb lesz más nézetek iránt, meg akarja érteni az eltérő reagálások mozgató rugóit. Az így benne kialakult személyes álláspont ténylegesen az övé, képes azt tények­kel. érvekkel védelmezni. A párt céljaival való cselekvő azonosulás — különösen most a nehezebb időszakban — nem automatikus folya­mat. A politikai célok mellett meghatározó jelentőségű az egyes párttag személyisége, aki munkájával, magatartásá­val képviseli a pártot, a pártonkívüliek között. B. P. A Budapesti Finomkötött­árugyár Mátészalkai Gyár­egységében tavaly több mint 300 millió forintos termelé­si értéket könyvelhettek el. Bizakodásra ad okot, hogy a síkkötöttárukkal sikerült a skandináv országok pia­caira bekerülni Óriás­gyémánt Vállalata centenáriumi ün­nepségére időzítette á De Beers dél-afrikai bányatár­saság elnöke annak bejelen­tését, hogy a társasághoz tartozó lelőhelyeken rábuk­kantak a világ, ez idő sze­rint második legnagyobb gyémántjára, egy 599 karátos drágakőre. A különleges mé­retű követ 2 évvel ezelőtt találták, de az eseményt ed­dig titokban tartották. A tojásformájú gyémánt csiszolás után jelenlegi sú­lyának csupán a felét fogja nyomni, de ára' szakértők szerint még így is több tíz­millió dollár lesz. «1 holnap nyomóban — ma A „hullámsávváltó” még recsegve fordul., A szerelde képe nem sokat változott az évek folyamán a BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni rádiógyárában. Itt-ott új munkapadok jelen­tek meg, a panelszerelést pe­dig egy ötletes masina segí­ti. A többségében asszonyok­ból, lányokból álló csoportok legfontosabb munkaeszköze tovább­ra is a forrasztópáka, a fo­gó és a csavarhúzó. Az eme­letről hallható ácsszekerce pengése jelzi, hogy mégsem valamiféle Csipkerózsika- álomvilágba tévedtem: az üzemcsarnok tetején végéhez közeledik a „tetőtér"’ beépí­tése. Talán még az itt dol­gozók közül is kevesen tud­ják, hogy a gyár jövőjét, megújulását jelentő üzemrész kap helyet benne. No, persze senki ne gon­doljon szenzációszámba menő fordulatra. Tőke hiányában felesleges azon meditálni, hogy a japán elektronikai iparhoz hasonló technológia­kultúra honosodik meg a salgótarjáni egységben. A változásokat apró, de határo­zott lépésekkel kívánja el­érni a rádiógyár. Ennek a folyamatnak egyik mozgató­ja a „jövőműhely” felirat mögött megbúvó technológiai fejlesztő gárda. Vezetőjük, Alb Ferenc sem az utópiát hangsúlyozza, amikor meg­említi a pénz mellett legfon­tosabb teendő a szemlélet- váltás a döntő jelentőségű háttériparban is. — A számítógéppel segí­tett tervezés tavalyi megho­nosítása volt az első konk­rét mozdulat — mutat az egyik sarokba berendezett gépi együttesre. — A szere­lési kultúrában újdonságnak számító felületszerelt áram­körök megjelenése a máso­dik. Ha teljes egészében ilyen elemekből készülhetnének a rádióink, akkor mondhat­nánk el, hogy átalakítottuk a termékszerkezetünket. Jelentősen csökkenhetne a milliónyi vezetékből össze­állított kábelkorbácsoH időt, energiát felemésztő gyártása. Rövidülhetne, a panelszere­lés. A végtermék súlya, tér­fogata számottevően törpül- ne — hogy csak néhányat említsek az előnyökből. — Mindaddig, amíg a ha­zai felületszerelt áramkörök nem terjednek, elképzelésünk csupán illúzió marad. S ez már nemcsak a BRG ügye — magyarázza Alb Ferenc. — Biztató jelzéseket kaptunk a REMIX-től az alkatrészeken található chipek importkivál­tásáról, s ez lehetővé tenné, hogy saját magunknak is ké­szítsünk felületszerelt áram­köröket. Mi sem tétlenke­dünk: gyűjtjük a legfrissebb szakirodalmat és néhány speciális tanfolyamon vesz­nek részt az új technológia elsajátítására. Ám, ha meg­valósul, azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szo­kottnál jóval szervezettebb partnerkapcsolatra lesz szük­ség a gyártó és a felhasználó között, mert egy-egy ilyen elektronikai elemet nem le­het félóránként helyettesí­teni, mint azt manapság ta­pasztaljuk. Cél tehát a kommersz és profi termékek határmezs­gyéjére kerülni, persze kö­zelebb az utóbbihoz. Hogy mekkora veszteség a kés­lekedés, azt jól szemlélteti, hogy a hazai piacdt döm­pingszerűen elárasztó CB- rádiók szinte kizárólag tő­kés eredetűek, pedig a kol­lektíva ma már képes ha­sonló tulajdonságú beren­dezések gyártására. Vagy itt említhetem a gyakran jelent­kező kristályhiányt. A rádi­ók egyik legfontosabb alkat­része sokszor késve érkezik, s egy panelre annyit kell be­lőle felszerelni, ahány csa­tornát kíván a megrendelő. Az új technológia lehetőséget kínál arra, hogy egy kristál­lyal és egy parányi integrált áramkörrel akár tetszés sze­rinti csatornaszámot valósít­sanak meg, mindössze az IC-t kell hozzá „átprogra­mozni”. A BRG jelenlegi szervezeti rendszerében is sok a lassító tényező. Ezek közül említ néhányat Hlavács László fő­mérnök : — Szinte állandósult a do­kumentációk kései beérkezé­se, amelyet többnyire a bu­dapesti fejlesztőktől várunk. Persze, mi is „lusták" va­gyunk az egyes termékekhez szükséges szerszámok előké­szítésében. A számlafizetési mechanizmusról pedig jobb nem beszélni, mert visszaté­rő jelenség, hogy a fizetés- képtelen vállalatok a papí­rok tologatásával próbálják húzni az időt. A bürokratiz­mus a BRG-n belül sem vál­tozott az évek során: ha van anyag a raktárainkban, ah­hoz is késve jutunk hozzá. Mi nem látunk „fel” Buda­pestre! Magyarázataikat kénytelenek vagyunk elfo­gadni. különösen az anyag­rendelések terén. Ha egyál­talán jeleznek valamit... Igaz, az sem megoldás, hogy sza­kítsunk az anyavállalattal. Épphogy a rossz hazai gya­korlat miatt van szükségünk a fizetőképesség megőrzésére és ez háttér nélkül elképzel­hetetlen. Mert a likvidhite­lek kamata ma már elérheti a 18 százalékot is. A gyár természetesen meg­teszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a sok szálon megmutatkozó függő­séget csökkentse. Idén már itt történik a belföldi szám­lázás, tavalytól a kristály- rendelés, s amit csak lehet, hazai beszerzésből pótolnak, kivédve a devizagazdálkodás rákfenéit. — Nincs más alternatíva számunkra, csak a tőkéspiac célbavétele — magyarázza Vincze József^ a pártbizottság titkára. — Egyensúlyba kell hoznunk a dollárgazdálko­dás kiadási és bevételi ol­dalát. Ehhez a mostani erő­feszítés nem elegendő, ezért a kibontakozási programunk­ban javasoltuk a vezérigaz­gatóságnak egy háttérfejlesz­tő intézet létrehozását, a VIDEOTON-éhoz hasonlóan. A problémák gyökere ugyan­is az innovációs folyamat kezdeti és befejező szaka­szában keresendők: így a fejlesztésben és a piaci mun­kában. Utóbbiba helyi veze­tőinket is aktívabban kelle­ne bevonnunk, ne csak a telefon, a telex legyen az egyetlen kapocs a megren­delők és a vezetők között. Hozzáteszi, hogy a párttag­ságon belül különösen a fi­atalok szemléletének formá­lása lenne időszerű, hiszen figyelik a fejlett tőkés gaz­daságokat, és benyomásaikat azonnal a munkahelyükre vetítik. A puszta elégedet­lenség nem elég: meg kell nyerni őket az „új hullám­nak" ! Farkas Krisztina tűzőnő —• alapszervezeti KISZ-titkár — a délutáni ifjúsági parla­mentre készül. Vajon milyen észrevételeket fogalmazott meg magában? — kérde­zem tőle. — Ma már kevesen mernek beleszólni abba, ami körü­löttük történik — mondja. — Sokan nem is értik a re­form lényegét, de nem is igen magyarázzák el nekik. No, meg van egy sor olyan probléma, amit már millió- szőr elővettünk, mégsem tör­tént változás. Ilyen például a szerszámellátottság, vagy a hajrámunkák kérdése. Hiá­ba viszem a raktárba rossz fogót, nem tudják újra cse­rélni. Nem marad más vá­lasztás, addig javítják amíg elkopik... Egy másik soron találom meg Majorek Erika tűzőnőt, aki a szakszervezeti ifjúsági tagozat egyik vezetője: — Mivel nálunk sok asz- szony dolgozik, félve vették tudomásul, hogy7 a határidők teljesítése miatt esetleg két műszakra kell járniuk. Már most is felkértek kettőt kö­zülünk. Igaz, hogy csak át­menetileg kérték a megérté­sünket, de többen aggódnak: mi lesz, ha végleg így ma­rad ? Belinyák Gábor híradás- ipari technikus számára sem öröm a felhalmozódott mun­ka. amit a végmérőben érez­nek meg leginkább. — Talán egy kis szerencse, hogy a feleségem is itt dol­gozik, így tudunk egyeztetni, ki menjen a gyerekekért. Tizenöt év alatt megszokja az ember... Amit gondként érzékelek, az a lassú fejlesz­tési folyamat. S bár ismerem az itteni gárda felszereltsé­gét, nem szívesen mennék át hozzájuk, mert látom a gondjaikat is. Csak részfel­adatokat bíznak rájuk, több­nyire Budapestről. Megállapítás: a BRG-sek már látják a jövőt, a „hul­lámsávváltó" viszont recseg­ve fordul. De fordul! T. Németh László mm Repülőgépes növényvédelem Békésben Levegőbe emelkedtek a MÉM Repülőgépes Szol­gálat növényvédő repülőgépei Békés megyében. Ti- zenkilenc brigád látott munkához, műtrágyát szór­nak az őszi kalászokra, illetve ahol szükséges, gombaölo-szerekkel védik a növényeket. Képünkön: vegyszerkeverés az ideiglenes repülőtér mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom