Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

2 X NOGRAD 1988. március 2., SZERDA Tekintene! ez amerikai álláspontra w Uj szovjet javaslat Genfben Csapatkivonás Afganisztánból Világpolitikai elöntés a \ Szovjet katonák valahol Afganisztánban dönteniük saját ügyeikről, Hétfőn Genfben a nukleá­ris és űrfegyverekkeű foglal­kozó szovjet—amerikai tár­gyalások tel jes ülésén a szov­jet delegáció új javaslatokat terjesztett elő a hadászati tá­madófegyverek (HTF) 50 szá­zalékos csökkentését elő­irányzó megállapodás mi­előbbi kidolgozása érdeké­ben. Rövidesen megyeszerte megkezdődnek a tanácstagi beszámolók. Ehhez a mun­kához a Hazafias Népfront- bizottságok igen nagy se­gítséget kívánnak nyújtani, Tegnap például Salgótar­jánban, a népfront megyei bizottságának székházában a városi tanácstagok egy csoportját hívta egybe a városi népfrontbizottság, ahol dr. Farkas Miklós, a Salgótarjáni Városi Ta­nács szervezési és jogi osz­tályának vezetője segítet­te a tancstagok felkészíté­sét. A tanács és a népfront között meglévő együttműkö­dési megállapodás alapján szakmai és módszerbeni se­gítséget adott a tanáestagok- Salgótarján elmúlt évi fej­lődéséről, ismertette a köz­Norodom Sziltanuk her­ceg, az úgynevezett De­mokratikus Kambodzsa ^Cor- mánykoalíció (CGDK) el­nöke visszavonta lemondá­sát. Egyidejűleg Hun Sen kambodzsai kormányfő meg" erősítette: Fhnompen kész az ellenzékkel való párbe­széd folytatására. Sziltanuk herceg több mint egy éve „szabadságol­ta” magát a CGDK elnöki tisztéről, majd január vé­gén, akkori szavai szerint „véglegesen és visszavonha­tatlanul” lemondott az álta­la is kártékonynak minősí­tett ellenzéki koalíció veze­téséről. (Ez volt a kilence­dik hasonló lépése.) Most, álláspontjának megválto­zását magyarázat nélkül hagyva, bejelentette: visz- szaveszi az elnöki posztot. Ezt megelőzően kemény hangú nyilatkozatokban tá­madta Vietnamot és a kambodzsai népi kormányt, megerősítve: csakis ameri­kai vagy francia típusú, nem kommunista rendszert fogad el Kambodzsában. Ezzel ismét visszavonta azt a megállapodást, amelyet Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnökkel már elér­tek: nevezetesen, hogy Kam­bodzsa jövendő társadalmi Parlamenti bírósági eljá­rás indult Arizona államban az állam kormányzója, Evan Mecham ellen. Arizona képviselőháza ko­rábban már jóváhagyta az eljárást, amelyet a helyi sze­nátus folytat le. A republi­kánus kormányzó ellen egy­úttal bűnvádi eljárás is fo­lyik, pénzügyi szabálytalan­ságok, a választási alapok törvénybe ütköző felhasz­nálása és más visszaélések miatt. A parlamenti bíróság meg­foszthatja a kormányzót tisztétől. Mecham ügyében 23 vádpontos vizsgálati anyagot terjesztettek a sze­A TASZSZ hírügynökség szerint az amerikai álláspon­tot nagymértékben figyelem­be vevő javaslatok egyrészt a szerződésben használatos legfontosabb megjelölések, szakkifejezések értelmezésé­re irányulnak, másrészt pe­dig vázolják annak lehető­ségeit, miként lehetne a bal­lisztikus rak^ákat polgári nak beszámolójuk elkészíté­séhez. Áttekintést nyújtott érdekű bejelentések intézé­sét, válaszolt egy-egy vá­lasztókörzetben felmerül­hető kérdésekre, s szólt a városi tanács legutóbbi ülé­sén elfogadott idei feljeszté- si terv legfontosobb ténye- iről. Ugyancsak tegnap dél­után tartott aktívaülést a Hazafias Népfront Szé- csényi Városi Bizottsága, ahol Jakafané Deli Mária, a bizottság titkára tájékoztat­ta a megjelenteket a közel­gő tanácstagi beszámolók fontosságáról. Itt elsősorban a szervezési feladatok ke­rültek előtérbe, s az aktí­vák jó útravalót kaptak a március 9—11 közötti be­számolók sikeres lebonyo­lításához. berendezkedéséről a válasz­tások után létrehozandó új nemzetgyűlés dönt majd. Ezzel egyidejűleg hozták nyilvánosságra a tekintélyes Far Eastern Economic Re­view hetilap interjúját, Hun Sennel. A kambodzsai kormányfő konstatálva Szi- hanuk herceg „változékony­ságát” megerősíti: Phnom- pen kész a párbeszéd foly­tatására. Nem egyezhet azonban bele a Kambodzsai Népköztársaság „feloszlatá­sába” mert az egyoldalúan az ellenzéknek kedvezne és felidézné a polpotisták visszatérésének veszélyét. Emellett a Vörös Khmer, és a Son Sann frakció is részt vehetne, mint politi­kai párt a választásokon. En­nek egyetlen előfeltétele, hogy a Vörös Khmer kato­nai szervezetet és a népirtó főbűnösöket zárja ki a ren­dezésből. Hun Sen kifejtette: a Kambodzsai Forradalmi Néppárt nem mond le or­szágépítő elveiről és nem tart attól, hogy vereséget szenvedne a választásokon. Hozzátette az ellenzék csak saját magát hibáztathatja, ha a politikai rendezés el­vetésével kizárja magát Kambodzsa jövőjéből. nátus elé — a vádak több­nyire azonosak azokkal, ame­lyeket a bíróság is tárgyal. A kormányzó ellen közben még egy eljárás indult, s en­nek folyamányaként május­ban népszavazást tartanak Arizonában visszahívásáról. A kormányzó, aki alig több mint egy évvel ezelőtt került tisztébe, mindjárt az­zal kezdte hivatali idejét, hogy Arizonában visszavon­ta azt a korábbi rendelke­zést,. amelynek értelmében hivatali munkaszünet volt az Egyesült Államokban nemzeti ünnepnek számító emléknap, a Nobel-békedíj- jal kitüntetett polgárjogi ve­űrobjektumok pályára állítá­sára alkalmas hordozóesz­közzé alakítani. A szovjet küldöttség az ülésen megerősítette azt a törekvését, hogy fokozza erő­feszítéseit a genfi tárgyalá­sokon a HTF-megállapodás és az ezzel összefüggő do­kumentumok határidőn be­lüli kidolgozása érdekében. Kudarccal végződött Pa­namában az a hétfői sztrájk, amellyel a polgári ellenzék Del Valle elnök elmozdítása ellen kívánt tiltakozni. Hírügynökségi jelentések szerint a Noriegia tábornok távozását követelő munka- beszüntetéshez csak néhány magánvállalat tartotta ma­gát. A lakosság nem követ­te az ellenzéki felhívást. Nyitva tartottak a bankok, áz állami hivatalok, az üzle­tek, és nem volt fennakadás a közlekedésben sem. A pa­namai rendőrség vezetője közölte, hogy a rendőrök a sztrájkkal kapcsolatban nem tettek lépéseket. Egyben cá­folta azokat az ellenzéki ér­tesüléseket, amelyek szerint őrizetbe vették volna Del Valiét. A volt elnök telje­sen szabad, és parancs sincs latartóztatására — mondta. Ezzel egyidőben Washing­tonban Phyllis Oakley kül­ügyi szóvivő tagadta azt, hogy Del Valle az egyik pa­namai amerikai támaszpon­ton tartózkodna. Közölte vi­szont, hogy a megbuktatott elnök családja az Egyesült Államok nagykövetének pa­namai rezidenciáján keresett menedéket. (MTI) Irak - Irán „Fővárosok háborúja" Kedden hajnalban légitá­madások érték az iráni fővá­rost. Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség jelentette, iraki harci gépek több alkalom­mal támadták Teherán lakó­negyedeit. A támadásoknak a polgári lakosság körében halálos és sebesült áldozatai vannak. Ezek száma egyelő­re még nem ismeretes. A légicsapásak hírét Bag­dadban is megerősítették, harci eszközként azonban nem repülőgépeket, hanem rakétákat adtak meg- A bag­dadi rádió szerint a kérdé­ses időpontban két iraki gyártmányú föld-föld raké­tát lőttek ki az iráni fővá­rosra. A két ország között hosz- szabb szünet után az elmúlt napokban újult ki a „váro­sok háborúja”. (MTI) zető, Martin Luther „ King születésnapja. Mecham ezek után magára haragította az állam több más etnikai cso­portját, sőt politikai cso­portosulását is s a visz- szahívást már ekkor kez­deményezték. Időközben az­után napvilágra kerültek a törvényekbe ütköző ma­nipulációi is — egyebek kö­zött az, hogy a választóktól annak idején összeszedett pénzeket nemcsak a válasz­tási hadjáratban titkolta el az illetékes felügyeleti szer­vek elől, hanem az összegek egy részét saját autóügynök­sége céljaira használta fel. (MTI) Shultz amerikai kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásain abban állapod­tak meg, hogy gyorsított ütemben folytatják az elő­készületeket Reagan ame­rikai elnök május végén, június elején tartandó láto­gatására. Ezért nagyjából, egy hónap múlva, március 22—23-án e két világhata­lom külügyminisztere újra találkozik — ezúttal Wa­shingtonban. A tárgyaláso­kon persze a stratégiai ra­kéták csökkentéséről létre­hozandó egyezmény volt a legfontosabb téma. Ezzel azonban csaknem egyen­rangú jelentőségűvé vált az afganisztáni kérdés meg­oldásának ügye. Súlyos örökség Emlékezetes, hogy ezt a problémát, az új szovjet vezetés már hivatalba lé­pése óta a korábbitól lé­nyegesen eltérő módon kö­zelítette meg. Felismerte, hogy ez a brezsnyevi kor­szak külpolitikájának egyik legsúlyosabb öröksége, amely rendkívüli mértékben meg­terhelte nemcsak a szov­jet—amerikai kapcsolato­kat, hanem az egész nem­zetközi légkört is. A gor- bacsovi vezetés a korábbi szovjet külpolitikai maga­tartás és külpolitikai stí­lus felülvizsgálata során fokozatosan jutott el a fel­ismeréshez, amely végül Gorbacsov ama . megjegy­zésében öltött testet, hogy az afgán belső helyzet ala­kulására való tekintet nél­kül kivonják a szovjet csa­patokat. Az egyetlen felté­tel —, ha ezt egyáltalában feltételnek lehet nevezni, — az is, hogy március de­rekára megegyezés jöjjön létre a Genfben folyó af­gán—pakisztáni tárgyaláso­kon. Erre a megegyezésre azért van elgengedhetetle- nül szükség, mert Pakisz­tán vált a jelenlegi afgán kormány ellen küzdő fel­kelők fő támaszpontjává. Egyben az amerikai és más forrásokból származó fegy­verek is Pakisztánon ke­resztül áramlanak Afga­nisztánba. Az afgán—pakisztáni meg­egyezés lényeges tartalma tehát az lenne, hogy meg­teremtené a minimális kül­politikai feltételeket a szov­jet csapatok kivonására. Belpolitikai feltétel szov­jet részről ma már nincs. A Szovjetunió álláspontja ugyanis az, hogy az afgá­noknak, maguknak kell Hétfőn este Dakarban le­tartóztatták Abdoulaye Wa- de-et, az újraválasztott Ab- dou Diouf elnök legfőbb po­litikai ellenfelét, a Szenegáli Demokratikus Párt vezetőjét. Letartóztatták Wade közeli munkatársait is. Erre azt kö­vetően került sor, hogy va­sárnap este a fővárosban ki­robbant és hétfőn is folyta­tódó zavargások nyomán a mindenfajta külső beavat­kozás nélkül. Pakisztán még akadékoskodik Világpolitikai méretek­ben óriási lenne a nemzet­közi jelentősége annak, ha Servardnadze washingtoni* látogatása előtt létre jön­ne Gefnben a megegyezés, az afgán—pakisztáni tár­gyalásokon. A nyári, moszk­vai szovjet—amerikai csúcstalálkozó légkörét pe­dig alapvetően meghatá­rozná, ha a Szovjetunió (Gorbacsov eredeti, febru­ár 8-i, fordulatot jelentő nyi­latkozatának megfelelően) május közepén — tehát közvetlenül a csúcstalálkozó előtt — megkezdhetné csa­patainak kivonását Afga­nisztánból. A józan realizmus, azt követelné, hogy a korábbi szovjet vezetés lépését korrigáló, és szovjet belpo­litikai szempontból is nagy bátorságot, sőt nem kevés kockázatot igénylő lépés elé az Egyesült Államok ne gördítsen akadályokat, ne nehezítse meg a döntés végrehajtását. Bizonyos jelek mégis azt mutatják, hogy vannak ilyen törekvések. Vagy leg­alábbis: vannak az ameri­kai politikában olyan erők, amelyek úgy vélik, hogy a szovjét politika számára, egyáltalán nem könnyű dön­tést politikai nyomásra le­het felhasználni. Ezeknek az erőknek a hatása tükrö­ződik abban a pakisztáni követelésben, hogy csak ak­kor írják alá a genfi meg­egyezést, ha előbb Afganisz­tánban megszületik egy ko- aliciós kormány. Magya­rán: a jelenlegi kormány­nyal ilyen megegyezést nem imának alá. Ennek a kö­kormány rendkívüli állapo­tot léptetett életbe az or­szágban. Harckocsikkal erősítették meg az elnöki rezidencia védelmét, egy ejtőernyős ala­kulat pedig ellenőrzése alá vonta a főváros kormányza­ti negyedét és más kulcs- fontosságú pontjait. Dakar­ban és környékén éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. vetkezménye az elhatározott szovjet csapatkivonás kény­szerű elhalasztása lenne, a követelést ezért nem lehet másként értemezni, mint kísérletet annak megaka­dályozására, hogy a szovjet politika megszabaduljon ettől a súlyos, és a korábbi vezetéstől örökbe kapott tehertételtől. Washingtonnak is érdeke Némi bizakodásra ad okot, hogy az amerikai hi­vatalos vezetés ennél haj­lékonyabb. Shultz maga­tartásából Moszkvában az tűnt ki: mindkét fél elha­tározott kívánsága, hogy a genfi afgán—pakisztáni tár­gyalások március közepéig sikerrel befejeződjenek. Sőt, a „kemény” politikai magatartás olyan ismert képviselője is, mint Brze- zinski volt nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó, síkraszállt amellett, hogy Washington ne támogassa az afgán ide­iglenes kormány megalaku­lását, mint a rendezés és a szovjet csapatkivonás elő­zetes feltételét. Jellegzetes ebből a szem­pontból a Lityeraturnaja Gazeta fogalmazása: „Az afgán állami fórumok ma már a mullahok imáitól visszhangoznak. A zászló színe a vörös mellett fel­vette az iszlám zöldjét. El­tűnt a csillag az ország címeréből. A párt nem be­szélt a szocializmus építésé­ről, feladta a hatalom mo­nopóliumának elvét is. Dek­larálta a pluralizmust. Meghívta az emigráns el­lenzéket a kormányba, elő­készíti a király visszatértét az országba.” Mindez még a szovjet csapatok jelenlétének felté­tele között történt meg! Egy olyan lépés, mint az ideig­lenes kormány gyakorla­tilag azonnali létrehozása óriási feszültséget terem­tene, és új frontokat nyitna Afganisztánon belül, és az afgán felkelők egymással szemben álló csoportjai kö­zött is. A Brezsnyev-korszak af­gán politikájának felülvizs­gálata során a Szovjetunió immár elment a lehetőségek határáig. A felelősség ma már Washington vállain van. És Pakisztán vállain, amelynek magatartását csak Washington befolyá­solhatja. —ie— A diáktüntetések és a rendfenntartó erőkkel történt összecsapások azért rob­bantak ki, mert az ellenzék kétségbe vonta a vasárnapi választások tisztaságát, , csa­lással vádolva Diouföt. A hétfőn hivatalosan közzétett első adatok szerint az elnök megszerezte a szavazatok többségét. (MTI) Tanácstagi beszámolók előtt Sikertelen sztrájk Panamában Szihanuk újból visszavonta lemondását Parlamenti bírósági eljárás Arizonában Rendkívüli állapot Szenegálban Cllenforradalmárok egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom