Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

2 NOGRAD 1988. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Szovjet—amerikai megbeszélések a biztonságról A biztonság, a fegyverzetcsökkentés, a nemzetközi sta­bilitás és a bizalomerősítés kérdései voltak annak a meg­beszélésnek a középpontjában, amelyet pénteken folytatott Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ame­rikai szenátorokkal. Az amerikai 'törvényhozók |az Inter­parlamentáris Unió szovjet tagozatának meghívására tar­tózkodnak a szovjet fővárosban Alan Cranston szenátor vezetésével. A felek kifejezték meg­győződésüket, hogy a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakétákról kötött szerző­dést ratifikálni fogják, s ennek eredményeként a ha­dászati támadófegyverek és a hagyományos fegyverzet csökkentése kerül előtérbe. Gorbacsov kifejezte meg­győződését, hogy a HTF- szerződést elő lehet készíte­ni az amerikai elnök moszk­vai látogatásáig. Mindazon­által felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetek­ben Genfijén aggasztó jelek mutatkoznak, s néhány hi­vatalos amerikai kijelentés is növelte a bizonytalansá­got. Leviv szenátor kérdésére válaszolva a főtitkár meg­erősítette : a Szovjetunió változatlanul közvetlen ösz- szefüggést lát a HTF csök­kentése és az 1972-es ABM- szerződés betartása között. A hagyományos fegyverek csökkentésével kapcsolatban Mihail Gorbacsov a legfon­tosabbnak azt minősítette, hogy megkezdődjenek a tár­gyalások, a felek kiterítsék kártyáikat és kezdjék meg az „alkudozást” minden kérdés­ben, így az aszimmetriáikról is. A továbbiakban a szovjet vezető megállapította, hogy a NATO csúcsszintű brüsz- szeli tanácsülése nem hozott haladást, a reálpolitika he­lyett inkább az ideológiával és a propagandával foglal­koztak a résztvevők. Olyan benyomás támad, mintha NATO-körökben egyesek tar­tanának a tárgyalásoktól, jóllehet, azokat nem lehet megkerülni. A regionális konfliktusok­ról, elsősorban Közép-Ame- rikáról szólva a főtitkár meg­erősítette, hogy a Szovjet­uniónak nem fűződnek kü­lönleges érdekei a térséghez, nem tervezi katonai támasz­pontok létrehozását Nicara­guában. A Szovjetunió együttműködésre szólítja fel az Egyesült Államokat és más országokat, hogy a re­gionális konfliktusokat az érintett államok belügyeibe való beavatkozás nélkül ren­dezzék. Sevardnadze fogadta Murphy külügyi államtitkárt A közel-keleti helyzet ren­dezésével kapcsolatos elkép­zeléseket vitatta meg pénte­ken Moszkvában Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter és Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár, aki George Shultz külügymi­niszter személyes megbízott­jaként érkezett a szovjet fő­városba. Murphy beszámolt Shultz legutóbbi közel-keleti kőrút­jának eredményéről, valamint kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak milyen elképze­lései vannak a térség hely­zetének rendezését illetően. Sevardnadze részletezte a közel-keleti rendezéssel kap­csolatos szovjet álláspontot, amely abból indul ki, hogy minden, a konfliktusba sod­ródott fél érdekét figyelem­be kell venni. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szerint továbbra is a rendezés egyet­len útja egy nemzetközi ér­tekezlet összehívása lenne, utalva arra, hogy ez a javas­lat a világban széles körű, kedvező visszhangra talált. A találkozón a szovjet kü­lügyminiszter több kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy mi az amerikai állás­pont az izraeli csapatoknak a megszállt arab területek­ről való kivonását és a pa­lesztin probléma rendezését illetően. Sevardnadze és Murphy megállapította, hogy a két ország rendezési elképzelései továbbra is eltérnek egymás­tól. Ezért a közel-keleti hely­zettel kapcsolatos vitát foly­tatják, így az e hónapra ter­vezett szovjet—amerikai kü- lügyminisztériumi találkozó napirendjén is szerepelni fog a közel-keleti probléma. Sevardnadze és az ameri­kai külügyminiszter szemé­lyes megbízottja áttekintet­ték az afganisztáni rendezés­sel és az iraki—iráni háború­val kapcsolatos kérdéseket is. Lemondott az olasz kormány A koalíciós partnerek kö­zött támadt nézeteltérések miatt lemondott péntek este Giovanni Goria olasz miniszterelnök koalíciós kor­mánya — jelentette be Car­lo Donat-Cattin egészségügyi miniszter a kabinet rendkí­vüli ülése után. Giovanni Goria a tanács­kozásról a Quirinale-palotá- ba sietett, hogy tájékoztas­sa a döntésről Francesco Cossiga köztársasági elnö­köt. A háború utáni 47. olasz kormány tavaly júliusban, az előrehozott választások után alakult meg a keresz­ténydemokrata, a szocialista, a szociáldemokrata, a köz- társasági és a liberális párt > képviselőiből. Hogyan történt a géprablás? Minden valószínűség sze­rint egy nagybőgőtökba rejt­ve vitte fel a fedélzetre Ir- ■kuiszkban a gépeltérítési kí­sérlet során használt fegy­vereket az Ovecskin csalód, amelynek 11 tagja — egy dzsesszzenekar — március 8-án megpróbálta Londonba téríteni az Aeroflot szovjet légitársaság Irkutszk—Kur­gan útvonalon közlekedő já­ratát. A Pravda pénteki számá­ban jelentést közölt Irkutszk- ból. Ebben az olvasható, hogy három rendőr végezte a repülőtéren a kézipoggyász vizsgálatát. A csomagokat, köztük a hangszereket is át- ’bocsátották az átvilágítóbe­rendezésen, s azokban semmi gyanúsat nem fedeztek fel­Az Ovecskin fivérek dzsesszzenekarát jól ismer­ték Irkutszkban — írja a Szovjetszkaja Rosszija. — „A Hét Simeon” elnevezésű együttes a városban és kör­nyékén is gyakran szerepelt. A legidősebb fiú, a 25 éves Vaszílij volt a vezető. há­rom öccse vele együtt a vá­rosi parkokat működtető vál­lalat alkalmazásában állt, a fiatalabbak még tanultak. Az utazásra három nővérük és anyjuk is velük indult. A Szovjetszkaja Rosszija megszólaltatja a személyzet tagjait, akik részletesen be­számoltak a részletekről, a géprablókkal folytatott alku­dozásról. A parancsnok el­mondta, hogy az utasok ér­dekében készek voltak kül­földre repülni és az irányí­tás is jóváhagyta ezt. Le- ningrád közelében azonban világossá vált, hogy a leg­közelebbi finn vagy svéd re­pülőtérig is kevés lehet az üzemanyag, A Krasznaja Zvezda perc­nyi pontossággal követi az eseményeket: A biztonsági csoport tagjai 17 óra 56-kor jutottak be észrevétlenül a pilótafülkébe. 18.19-kor a géprablók lövöldözni kezd­tek- 19.26-kor következett be az utastér hátsó részében a robbanás, s 18 perc múltán az üzemanyagtartályok és a kabin is lángra lobbantak. A rohamosztag tagjai bát­ran és önfeláldozóan visel­kedtek, de ennek ellenére sem sikerült megakadályozni három utas és az egyik lé­gikísérő halálát. A géprablók közül öt halt meg. Részvéttávirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Németh Károly, a Minisztertanács elnöke távi­ratban fejezte ki részvétét a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának Pham Hung elvtárs, a Viet­nami Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa el­nökének elhunyta alkalmá­ból. (MTI) Hétfő: újrakezdődtek Genfben az ENSZ-közvetítéssel folyó afgán—pakisztáni tárgyalások — Reagan elnök a nicaraguai kontrák segélyezésének felújítását követelte az amerikai kongresszustól — újabb konzultáció volt Becsben a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak küldöttei rész­vételével az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről tervezett tárgyalások mandátu­máról. Kedd: „szuperkedd” volt az USA-ban: húsz államban dőlt el előválasztásokon, illetve párttamácskozásokon, hogy kiket delegálnak a pártok elnökjelöltet kiválasztó konvek- oióíra — amerikai hivatalos helyen közölték: május végén lesz a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Szerda: George Bush amerikai alelnök egyértelmű sike­rét hozta a „szuperkedd”, a demokratáknál Dukakis jutott előnyhöz — a Szovjetunió javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának: foglalkozzék az iraki—iráni „városok háború­jával” — Genfben a szovjet küldöttség új javaslatokat ter­jesztett elő az ellenőrzésre — Sevardnadze külügyminiszter amerikai szenátorokat fogadott — Budapesten járt Hans" Dietrioh Genscher nyugatnémet külügyminiszter, az NSZK kulturális hetének megnyitása alkalmából, s fogadta őt Grósz Károly miniszterelnök is. Csütörtök: török közvetítés a „városok háborújában” elérendő tűzszünet érdekében — bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov a jövő héten ellátogat Jugoszláviába, Péntek: belpolitikai viták közepette emlékezett meg Ausztria az Anschluss 50. évfordulójáról — Damaszkusz- ban Asszad—Husszein eszmecsere a közel-keleti Shultz-terv ről — a közös piaci országok parlamentje Izraelt elmarasz­taló állásfoglalása — Washington Panama elleni gazdasági bojkottra készül. A hét kérdése: Hogyan lehet előmozdítani a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat? A nyugat — s erre immár jó három évtizedes a világ tapasztalata — a leszerelési tárgyalások kulcskérdésé­nek bárminő megállapodás ellenőrzési lehetőségét tekin­ti! Valaha volt a „nyitott ég” követelése, amikor is — az eisemhoweri időkben — a Szovjetunió fölé való fel­derítő berepülés jogát igé- gényelfék, s például az U—2 kémrepülőgép lelövése nyo­mán kiderült, hogy jogta­lanul is gyakorolták az „el­lenőrzés” ilyen módját. Most azonban túl van már azon a világ, hogy csak vádaskodásokkal élje­nek a diplomaták a lesze­relési tárgyalásokon. Három évtized elég volt abból, hogy: „miért nem engedi meg az ellenőrzést!?” „miért akarnak ellenőrzés címén kémkedni?!” és így tovább... A fordulatot a tavaly de­cemberi washingtoni megál­lapodás hozta meg. A Gor­bacsov és Reagan aláírásával ellátott dokumentum meg­annyi pontosan körülhatárolt és rendkívül széles körű ellenőrzési eljárást írt elő a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták leszerelésé­nek esetére. Ezt kell foly­tatni a továbbiakban akkor is, amikor a hadászati — tehát a legnagyobb! — nuk­leáris fegyverek, azaz a bombázók, az interkontinen­tális rakéták, az atom-tenger­alattjárók számának csök­kentésére kerülhet sor. Genfben a szovjet—amerikai tárgyalásokon a Szovjetunió küldöttsége e héten terjesz­tette elő javaslatait az el­lenőrzéssel kapcsolatos meg­súlyt kapott egy másaik kérdés, a hagyományos fegy­verzetek, az európai fegy­veres erők „egyensúlytalan­sága”. A nyugati fővárosok­ban, Washingtontól Bon- nig, visszatérően azt emile- getik, hogy a Varsói Szer­ződés országai — elsősorban a Szovjetunió — ezen a té­ren fölényben vannak a NATO-val szemben. Ezért aztán úgynevezett „aszim­metrikus” csökkentést igé­nyelnek! A korábbi szovjet megítélés szerint ez a nyu­gati elképzelés egyszerre in­dokolatlan, s kivihetetlen volt Viszont épp a már említett washingtoni rakéta- egyezmény is, „aszimmetri­kus” módon több szovjet raké­ta leszerelését és eltávolítását írta elő, mint amennyit az USA von ki az európai NATO-országokból. Így a brüsszeli NATOcsúcsérte- kezleten annak a reményük­nek adtak hangot az atlanti állam- és kormányfők, hogy Európában a hagyományos fegyverzetek és a fegyveres erők tekintetében is szó lehet több szovjet katona és — mondjuk — harckocsi kivonásáról, mint a NATO páncélosairól, s az amerikai katonákéról. Természetesen jogos az a szovjet álláspont, hogy ez nem lehet a hadászati fegy­verekről szóló megállapodás előfeltétele! Ugyanakkor látnivaló, hogy az USA valóban nem is akarja azzá előléptetni, legfeljebb egyik- másik nyugat-európai fővá­rosban szeretnék ehhez köt­ni a nagyhatalmak megálla­podását. Nyilvánvalóan kés­leltető szándékkal. No, meg azért, mert a hagyományos S-«V3rt . Mart Qufcaft* \ Ok indultak a „szuperkcdden” — többségük ezután kiszáll a versenyből. állapodástervezetről. Ezek már figyelembe veszik a washingtoni megállapodás­nál szerzett tapasztalatokat, valamint az USA igényeit. A NATO brüsszeli csúcs- értekezletén is nagy hang­fegyverzet mostanában gyak­ran emlegetett korszerűsíté­se alkalmat adna a hadi­ipart újra fellendítő új meg­rendelésekre. (Pálfy József) Gorbacsov jugoszláviai látogatása elé Jugoszlávia kiemelkedő je­lentőségű eseményként, meg­különböztetett figyelemmel és érdeklődéssel várja Mihail Gorbacsov hivatalos baráti látogatását. Az SZKP KB fő­titkára és felesége több ma­gas rangú politikus kísére­tében hétfőn érkezik Belg- rádba, a jugoszláv államel­nökség és a JKSZ KB el­nökségének meghívására. A jugoszláv külügyminisz­térium pénteki nemzetközi sajtóértekezletén közölték, hogy Gorbacsov négynapos jugoszláviai tartózkodása ide­jén Lazar Mojszovval, az ál­lamelnökség elnökével a szov­jet—jugoszláv államközi kap­csolatok fejlesztéséről és idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB elnökség elnökével pedig a két párt együttmű­ködésének erősítéséről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom helyzetéről tárgyal. Kölcsö­nösen tájékoztatják egymást országaik szocialista építő­munkájáról. Az SZKP KB főtitkára a szerb, a szlovén és a horvát köztársaság vezetőivel is ta­lálkozik és eszmecserét foly­tat, éspedig úgy, hogy két­napos belgrádi tartózkodás után egy-egy napot Ljubl­janában, illetve Dubrovnik- ban tölt. Felkeres közben né­hány nagyüzemet. A látogatás ideje alatt kö­zös nyilatkozatot adnak ki, amely megerősíti az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belg­rádi szovjet—jugoszláv dek­larációk elveinek érvényes­ségét, de azokat továbbfej­lesztve és gazdagítva rögzí­ti a felek álláspontját a két­oldalú együttműködés elmé­lyítéséről, a pártközi kap­csolatokról. A nyilatkozat ki­fejti majd Moszkva és Belg- rád álláspontját korunk kulcsfontosságú nemzetközi történéseiről, a béke, a biz­tonság és az együttműködés szilárdítása érdekében meg­oldandó feladatokról. Mihail Gorbacsov szerda délelőtt a jugoszláv parla­menti képviselőkkel találko­zik és beszédet mond a két ház együttes ülésén. Beszé­dét belgrádi tartózkodásának egyik kulcsfontosságú esemé­nyeként várják. A csúcstalálkozó idején aláírják az új, 2000-ig szóló szovjet—jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződést. A két ország párt- és ál­lamközi kapcsolatai magas színvonalúak, barátiak, s köl-i csönösen szorgalmazzák to­vábbi bővítését. Moszkva és Belgrád számos nemzetközi kérdést azonosan, másokat hasonlóan ítél meg, de néze­teikben esetenként különb­ségek is fellelhetők. Ez utób­biak azonban nem akadályoz­hatják az együttműködés fejlesztését. Az SZKP KB fő­titkárának tárgyalásai ehhez adnak majd újabb ösztönzést

Next

/
Oldalképek
Tartalom