Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fXLIV. ÉVF., 61. SZÁM ARA: 2,20 FT 1988. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Beszélgetés Nyers Rezsővel O. oldal) Sakkra, matt... (6. oldal) Á NÓGRÁD Diósjenőn (9. oldal) '■161 , Milyen szocializmust építsünk? ,Összeszedett valóságmorzsákkal nem politizálhatunk hatásosan — Milyen szocializmust építsünk? — tette jfel a két- dést eszmecserére 'buzdító prospektusában a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A csokorba kötött szempontok alap­ján tegnap megkezdődtek a „szocializmusviták’’ me­gyénkben is. Az összegzett véleményeket a KISZ KB .fogja egyetlen állásfoglalásban a pártértekezletekre el­juttatni az ifjúkommunista-szövetség véleményeként. Pénteken délelőtt Salgó­tarjánban gyülekeztek Nóg­rád megye fiataljainak kép­viselőd, akik Balogh Adám, a KISZ KB osztályvezetője és Plachy Péter, a megyei párt- bizottság osztályvezetője vi­taindítója után székcióülése- ken igyekeztek egységes vé­leményt. kialakítani e kérdés­ben. Az értelmiségi fiatalok ér­tekezletén a vitavezető Roz- gonyi József iskdlaigazgató a következőkben látta az értel­miség mai ellentmondásos helyzetét: — Nagyon magas a kvalifikálatlan munkaerő aránya, ennek következtében ndnes megfelelő mód az al­kotó emberek kellő megbe­csülésére. De ha őket nem ismerjük el, a tevékenysé­gükből hiányozni fog az in­nováció, nem lesz számotte­vő a fejlődés- S ezzel bezá­rult a kör. Budainé Kakas Mária, aki saját bevallása szerint vidé­ken élő pedagógus, a tanítók problémáit vetette fel. Mint elmondotta, akkora anyag­mennyiséggel kell az órákon foglalkozniuk, hogy a gyere­kek nevelésére egyszerűen nem marad elég idő. A csa­ládokon kevésbé, a pedagó­gusokon viszont annál is in­kább számon kérik azonban nyolc esztendő múltán: mi­lyenekké is nevelték a kö­vetkező generációt? Szép Erika népművelő a tájékozódáshoz szükséges in­formációikat hiányolta: —In- nen-onnan összeszedett va­lóságmorzsákkal nem politi­zálhatunk felkészülten, ha­tásosan, holott ezt elvárják tőlünk —. Sok ma a tévhit. Például az is ezek közé tar­tozik, hogy a fiatalok nem akarnak együttműködni és tenni a közös ügyért. Nagy­99 szerű ellenpélda erre, mond­juk az erdőkürti népfőiskola. Pergő vita bontakozott ki az ifjúmunkások szekcióülé­sén is. Az egyik alapvető problémát Zsédely Lajos le­vezető elnök így fogalmazta meg: — Ha valaki azt ta­pasztalja, hogy hiába hajtja magát, idegeskedik, a mun­kájának él és hosszú távon sem javul a helyzete, hát alacsonyabb fordulatra kap­csol. A felvetését követő* hozzá­szólások a tulajdonosi szem­léletre és a vállalati tanács időnkénti működési zavarai­ra vonatkoztak. Podos Gyula a vállalati részjegyekről is véleményt nyilvánított: — Ez egy olyan eszköz, amivel tulajdonosi szemlélet alakítható ki a dol­gozókban- A gyakorlatban azonban már más a helyzet, hiszen aki megveszi ezt, be­lefekteti a pénzét és dolgozik becsületesen, még mindig semmi biztosítéka rá, hogy „megmarad-e” a vállalata? Javaslatot hallottunk arra is, hogy a támogatások és a felvett hitelek felhasználá­sáról megfelelő információt — és időben — kapjanak a dolgozók. (romhányi) Tanácskozás a reform alternatíváiról A szocialista gazdasági re­form alternatívái címmel nemzetközi tudományos kon­ferenciát rendeznek március 18. és 21. között Győrött. A tanácskozás témáiról, az esz­mecsere céljáról Pécsi Kál­mán, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgató- helyettese tájékoztatta pénte­ken a sajtó képviselőit. A tanácskozás törekvése, hogy a tudomány eszközei­vel segítse az MSZMP — ki­bontakozási programhoz kap­csolódó — stratégiai céljai­nak körvonalazását. A négynapos rendezvényen 25 ország kutató tudósai, üz­letemberei vesznek részt. Ez az első alkalom, hogy szo­cialista országban ilyen szé­les körben összegzik a kuta­tók a szocialista társadal­mak gazdasági reformtörek­véseit, az eddig alkalmazott modellek tapasztalatait, s tesznek kísérletet a gazdasá­gi megújulás nyolc-tíz alter­natívájának tudományos igé­nyű bemutatására. A tanács­kozáson ismert nyugati szak­emberek is részt vesznek. A megvitatandó kérdések körét három fő téma adja. A magyar gazdasági reform mo­delljének tapasztalatai mel­lett a lengyel, a szovjet, a ju­goszláv, a kínai, valamint több más szocialista ország gazdaságainak törekvéseit is megvizsgálják a szakemberek, s a sajátosságok mellett nagy figyelmet szentelnek az álta­lános, közös problémáknak. A harmadik témakör a szo­cialista gazdasági reform al­ternatíváival foglalkozik. Teljes kapacitással dolgoznak a kohászatban A kohászat helyzetéről és feladatairól tájékoztatta pénteken az Ipari Miniszté­riumban Vörös Árpád mi­niszterhelyettes az újság­írókat. Kedvezőnek érté­kelte, hogy a kohászati vállalatok túlnyomó többsé­ge a nehéz körülmények közepette is eredményesen gazdálkodik. Az év indításáról szólva a miniszterhelyettes arról tájékoztatott, hogy a legtöbb gondot egyebek között a jó minőségű érc beszerzése je­lentette. A Dunai Vasmű jó minőségű érccel való ellá­tásának kérdése már rende­ződött, a borsodi vállalatok pedig kísérleti jelleggel vá­sárolhatnak külföldi alap­anyagot. A legtöbb kohá­szati vállalat teljes kapaci­tásával dolgozott már az el­ső hetekben is, annak elle­nére, hogy gazdálkodásuk­kal kapcsolatban még vol­tak nyitott kérdések. Ezzel elkerülték a jelentősebb kieséseket, s végül is a megtett intézkedések iga­zolták bizakodásukat, a megválaszolásra váró kér­dések a vállalatok számára kedvezően rendeződtek. Új titkárt választottak Megújítják munkájukat a történészek A történelem iránt érdek­lődő pedagógusok, kutatóik összefogása érdekében az 1960-as évek végén kezdte meg szervezetszerű műkö­dését a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei cso­portja. Az alakulás óta el­telt időszak nem volt gon­doktól mentes; inkább a hullámzó tevékenység, mint­sem a rendszeresség volt rá jellemző. Az elmúlt öt évben azon­ban jó irányú fejlődés ta­pasztalható g csoport mun­kálkodásában, amely az or­szágos szervezet általi meg­határozott elvek és felada­tok alapján tervezi feladíat- körét, a helyi sajátosságok, igények, és lehetőségek fi­gyelembevételével. A Nóg­rád megyei csoport tagjai azt remélik —, amelyet a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeumban pénteken megtartott tervtárgyaló és tisztújító gyűlésen is alátá­masztottak a jelenlévők —, hogy a fejlődés töretlen lesz. Azaz részt vesznek a megyei ismeretterjesztés­ben, a magyar történettudo­mány eredményeinek széles körű terjesztésében. A megújulásra való törek­vés jegyében felelevenítik a régi felolvasó ülések hagyo­mányát, amelyen a társulati tagok saját kutatói, tudomá­nyos tevékenységük ered­ményeit ismertetik, fórumot kapva egyúttal — hangsú­lyozta dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának veze­tője, a megyei történész­csoport elnöke. Kiemelte an­nak fontosságát is, hogy az 1988/88-es esztendőben a munka folyamatossága mel­lett, fontos célja a társu­latnak, hogy sorait újra rendezze, s bővítse létszá­mát a történelem iránt ér­deklődő pedagógusokkal, muzeológusokkal, levéltá­rosokkal és más pályáin dolgozókkal. Az elérendő célok között szerepel, a mostani terv­időszakban a Magyar Tör­ténelmi Társulat nógrádi csoportja évkönyvének meg­jelentetése, bekapcsolódás a Nagy Iván honismereti pályázat meghirdetői közé. A munkaterv elfogadása után az elnökség javaslatá­ra, dr. Szvircsek Ferencet, a megyei múzeumi szervezet tudományos igazgatóhelyet­tesét választották meg tit­kárnak. A pénteki rendezvény dr* Urbán Aladár egyetemi ta­nár előadásával ért véget, aki két éve megjelent köny­ve alapján, az első felelős magyar minisztériumról beszélt a hallgatóságnak. Az előadás a csoport megemlé­kezése volt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc közelgő évfordulójáról. Fiatal országgyűlési képviselfik a KISZ KB-ban Fiatal országgyűlési kép­viselőkkel folytattak eszme­cserét a KISZ Központi Bi­zottságának vezetői pénte­ken, a KISZ KB székház­ban. A résztvevők — közöttük a Hazafias Népfront, az Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal munkatársai — véle­ményt cseréltek a KISZ lakáspolitikai koncepciójáról, valamint az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről. A ta­lálkozón részt vett és fel­szólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Géczi István, az Országgyű­lés ifjúsági és sportbizott­ságának elnöke is. (MTI) Stromfeld-napok tizedszer Az iskolai KISZ-bizottság tagjai nyitották meg pénte­ken a salgótarjáni Stromfeld Aurél Műszaki Szakközép- iskolában a névadóról elne­vezett eseménysorozatot. Az idei iskolanapjok kultu­rális és sportsorozata immá­ron tizedik a sorban. Ez egyfajta rangot is ad a két hétig tartó programoknak. A diákok — természete­sen a tanárok támogatását sem nélkülözve — úgy ter­vezték, szervezték az ünnepi „terítést”, hogy az intéz­mény több száz tanulója, a pedagógusgárda és a sok­sok érdeklődő — a város más középiskolásai, a szü­lők — megfelelőt találjon magának a kínálatból. Ha­gyomány már, hogy a sport­rendezvényeket Huszár Mik­lós testnevelő tanár emléké­nek a jegyében tartják. Az emléktomán az SBTC- öregfiúk, a szülői munka- közösség és a tanárok lab­darúgócsapatai mérik össze erejüket, a sportvetélkedők résztvevői az ügyességen kí­vül a szellemi erőnlétről Is bizonyságot adnak. Ismét lesz BOTLÁB Kúpja, és nem marad el az a rendezvény sem, amelynek során a vá­rosi középiskolások lépnek a „gépipari” színpadára. Idén sem hiányzik az is­kolai versmondóverseny, történelni vetélkedő. Az ismeretterjesztő elő­adások sorában többek között szexuálpszichológus, történész, fizikus tart elő­adást a diákokat ér­deklő témakörökből, a fórumokon pedig ott lesz dr. Szilágyi Tibor, a megyeszékhely pártbizott­ságának titkára, országgyű­lési képmsielő, Deák Gábor, az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal elnöke; az előbbi egyébként egykoron az in­tézmény tanára, uttóbi a diákja volt. Kiválóak voltak s lesznek „Aki szeret dolgozni, annak mindegy, hogy mit csinál!” — vallják a Salgótarjáni Ruhagyár bátonyterenyei gyárá­ban. A korábbi „haris- nyások” közül azok tud­tak a leggyorsabban al­kalmazkodni az új szakmához és követel­ményekhez, akik régen is a legjobbak közé tartoztak. Március 8-án Kiváló dolgozó kitünte­téssel jutalmazták az arra érdemeseket, nem véletlen, hogy , vala- mennyiük már a jog­előd üzemben Is' ka­pott hasonló címet'. Ludvig Miklósné keze alatt pörög a varrógép, éppen gyer­mekruhákat készít a gyártószalagon. Kötő-hurkoló szak­máját most a inőiruha-készítő vei toldja meg, munka mel­lett tanulja a fortélyokat. A nőnapi elismerés jólesően lep­te meg, de hasonlót átélt a barisnyagyárban is! „Idő kell, még mindent tökéletesen megtanulhatok!” — szól a ruhakészítők között Pádár Miklósné. A legkorszerűbb varrógép mellett tölti a műszakot, s bizony nem ugrál fel tízpercenként, akkor aligha lesz teljesítmény. „Csak a reg­gelire és egy kávéra szakítok időt” —, s nehéz szemmel követni pattogó mozdulatait. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom