Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 52. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. március 2., SZERDA A.V vJV Or Miért léptek ki a pártból? (3. oldal) Az ősagárdi elöljáró (5. oldal) Átadták a sportszerűségi díjakat (7. oldal) Hasznos eszmecsere közős dolgainkról Közép-szlouökiai part küldöttség Salgótarjánban Géczi János és Jan Gajdosik aláírják az együttmű­ködési megállapodást. ­Kádár János munkamegbeszélése megyei párt» és tanácsi vezetőkkel Több évtizedes testvér- megyei kapcsolat fűzi ösz- sze Csehszlovákia közép- szlovákiai kerületét Nógrád megyével. A párt- és- a ta­nácsi szervek mellett egyre több ipari és mezőgazdasá­gi üzem, intézmény szakem­berei keresnek és találnak egymással tartalmas munka- és baráti kapcsolatot. Az együttműködés jegyében teg­nap pártküldöttség érkezett Salgótarjánba, élén Jan Gaj- dosikkal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Közép-szlo- vákia Kerületi Bizottsága ve­zető titkárával. A küldöttség tagjai: Jan Turek, a kerüle­ti pártbizottság titkárságá­nak vezetője, valamint Gyu­la Balajti, a kerületi pártbi­zottság munkatársa. A vendégeket Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára fogadta, s a pártbizottság székházéban tájékoztatta az időszerű politikai, gazdasági, társadalompolitikai, műve­lődéspolitikai és ideológiai feladatokról. Ott voltak: Dev- csics Miklós, a Nógrád Me­gyei Tanács elnöke, valamint a megyei pártbizottság tit­kárai. A tájékoztatóban többek között szó esett arról a pezs­gő politikai életről, amely az esztendő indulását fémjelez­te Nógrád megyében is- A Központi Bizottság téziseinek vitája, a párttagokkal foly­tatott személyes beszélgeté­sek, az évet értékelő alap- szervezeti taggyűlések ta­pasztalatait összegezve, a gazdasági-társadalmi kibon­takozásról, a pártmunka meg­újulásáról, a demokratizmus szélesítéséről, a kád er munka javításáról, s Nógrád megye helyzetéről, lehetőségeiről szólt Géczi János. Mondan­dójában kiemelte a még sok­oldalúbb, még tartalmasabb kapcsolatok bővítését, továb­bi lehetőségeit. Jan Gajdosik tájékoztató­jában a Csehszlovákiában, így a közép-szlovákiai ke­rületben zajló gazdasági, tár­sadalmi átalakítási folyama­tot, s ebben a pártszervek, az alapszervezetek tevé­kenységét, a kommunisták aktív részvételét méltatta, így a hatékonyabb, eredmé­nyesebb gazdálkodás felté­teleiről, a műszaki fejlesztés­ről, a vállalatok növekvő ön­állóságáról, a demokratiz­mus szélesítéséről, az élet- színvonal alakulásáról, a szociálpolitikai intézkedések­ről beszélt. Ezt követően kötetlen, hasznos eszmecsere alakult: ki a közös dolgokról, a kö­zös gondokról. Kiterjedt ez az együttműködés további konkrét lehetőségeire is, így a gazdasági, a kereskedel­mi, az idegenforgalmi, vala­mint a kulturális kapcsola­tok további javítására. Ezt követően Jan Gajdosik és Géczi János politikai együttműködési megállapo­dást írtak alá. Majd a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Farkas András festő­művész alkotásával aján­dékozta meg a vendéget­Csehszlovák vendégeink programja a megyeszékhely egyik jól működő vállalatá­nál, a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyárban foly­tatódott. Az elmúlt eszten­dőben 120 ezer gáztűzhelyet, 30 ezer olaj- és 70 ezer szi­lárdtüzelésű tűzhelyet ké­szített a gyár 1700 fős kollek­tívája, kiknek munkájáról Gressai Sándor igazgató, Bacsa Tivadar gyáregység- vezető és Ozsvárt László, a pártbizottság titkára adott tájékoztatót­Megtekintették a vendégek a tűzhelyek készítésének technológiai folyamatát, kezd­ve a hidegüzemi munkála­toktól az alkatrészek össze­szereléséig. Néhány percre beszédbe elegyedtek a házi­gazdákkal a nemrég Fülek­ről vásárolt célgépnél, amelyet a Kovosmalt válla­lat készített. — Élénkülőben van a kap­csolat a két cég között — említették meg a helybeli­ek, hozzátéve, hogy a közel­múltban jártak itt a szlová­kok, s tavasszal egy busznyi tűzhelygyári dolgozó készül viszonozni a látogatásit. Aztán a nyugatnémet kam­ragyártó gépsort nézték meg, amelyről később a gyárigaz­gató azt mondta: az itteni igények kielégítésén túl, le­hetőség lenne arra, hogy a szlovák partner számára is dolgozzanak. A szereidében a Karancs termékcsalád ara­tott nagy sikert a vendégek körében, akik elismerően szóltak arról is, hogy a gyár dolgozói milyen intenzíven, begyakorlotton és szakszerű­en végzik dolgukat. A mintateremben folyta­tott közvetlen hangvételű, baráti beszélgetésen meg is jegyezte Jan Gajdosik, hogy jól ismeri a füleki Ko­vosmalt, s ott bizony, nem tapasztalt hasonló munkain­tenzitást. Igaz, tette hozzá, a bérek is alacsonyabbak­Szó esett ezen az eszme­cserén a csehszlovák és a magyar gazdaságirányítás újdonságairól, a vállalatok önállósági törekvéseiről, s az együttműködés lehetősé­geit jelentő tevékenységek­ről. Mindkét részről élénk érdeklődés nyilvánult meg a termelési, az árucsere-kap­csolatok iránt. E tekintetben Gressai Sándor több konk­rét javaslatot is tett, míg Jan Gajdosik a közép-szlová­kiai terület néhány hasonló profilú vállalatára hívta fel a figyelmet, fölajánlva az együttműködés elősegítését. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban tett láto­gatás után csehszlovák ven­dégeink Géczi János kísére­tében a megyeszékhely cent­rumával és a Beszterce-la- kóteleppel ismerkedtek. Föl­kerestek több kereskedelmi és szolgáltató létesítményt, majd rövid városnézéssel ért véget programjuk. A közép­szlovákiai kerületi pártde­legáció az esti órákban uta­zott el megyénkből. Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém me­gye párt- és tanácsi vezetői­vel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere szín­helyén Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizott­ságának székházában Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komá­rom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a vendégeket. Barts Oszkárnénak, a mun­kaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kife­jezésre juttatta, hogy az esz­mecserén közvetlen tapasz­talatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó vezetők, a párttagság véle­ményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb kör­nyezetük helyzetét, a tenni­valókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a mun­kahelyeken jelentősebb zök­kenők nélkül kezdték a gaz­dasági évet, bár a gazdálko­dás feltételeiben számotte­vő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üze­mek kapacitása jelentős részben rendelésekkel le­kötött, jók a mezőgazda­ság kilátásai is. A pártéletről szólva hang­súlyozták, hogy az ideológi­ai tézisekről, a párt veze­tő szerepéről, a politikai in­Az Országgyűlés március 16-ra összehívott ülésszaka várhatóan a közúti közleke­désről szóló törvényjavas­latot, a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről és az élelmi­szerekről szóló törvényék módosításárt tárgyalja — e napirendek előzetes vitája szerepelt az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának tegnapi ülésén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, az Or­szággyűlés ügyrendi bizottsá­gának tagja, Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyet­tes, dr. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titká­ra, dr- Mándy Endre, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese, vala­mint Letovai Ildikó, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkára. A képvise­lőcsoport liitkei kihelyezett ülésének megkezdése előtt megtekintette az ipolyamóci ősleleteket. Dr. Hütter Csaba, a képvi­selőcsoport vezetője indítvá­nyára jóváhagyták az ez évi munkatervet, majd’ az ülés­szak előkészítésének jegyé­ben tanácskoztak. Elsőként a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatról esett szó. Hangsúlyozták, hogy a gép­tézményrendszer tovább­fejlesztéséről folyó alapszer­vezeti viták, a tagkönyv- cserét előkészítő beszélge­tések, az ország és a párt előtt álló feladatokról fo­lyó véleménycserék aktivi­zálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a párton- kívüliek széles köre is, számos javaslattal gazda­gítva a vitát. A demokrácia szélesíté­sét, a nyíltság növelését, a pártmunka mozgalmi jelle­gének erősítését célzó tö­rekvések kedvező fogadta­tásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gaz­dasági és társadalmi meg­újulást szolgáló folyamato­kat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértés­sel fogadja és vállalja a ki­bontakozással járó nagyobb terheket — s mint a gaz­dálkodó egységekben elért eredmények is jelzik — ak­tívan vesz részt a felada­tok megoldásában. Ugyan­akkor aggodalom és ered­ményeink féltése is jellem­zője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg, hogy a köz­hangulat helyenként, rosz- szabb, mint a valóságos tár­sadalmi és gazdasági hely­zet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősí­tette a — a mintegy öt­órás — nyílt, őszinte vé­járművek számának, az áru- és személyszállítás dinamiz­musának növekedése, az új lehetőségek és a szükségle­tek igényelték a törvényja­vaslat kidolgozását. Nagy Ervin miniszterhelyettes a -többi között aláhúzta, hogy a nálunk most kialakult helyzetet mindenféleképpen szabályozni kell, s a tör­vényjavaslat kidolgozását többfordulós tárgyalás előz­te meg, s az észrevételeket a kodifikálás során hasznosí­tották. Százötvenezer kilométer út­hálózat van Magyarországon, a személygépkocsik mai, 1,7 milliós száma az ezredfordu­lóra várhatóan két és fél millióra nő. Eközben egy­milliót le kellene selejtezni, az volna a kívánatos, hogy az átlagéletkoruk a tíz évet ne haladja meg. A készülő törvény jelentőségét a szá­mok mellett az is aláhúzza, hogy mindennek meg kell te­remtenie az ipari hátterét, az üzemeltetés feltételeit. A nógrádi képviselők kér­dései és hozzászólásai érin­tették a környezetvédelmet, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges műszaki erőt, az útépítés finanszírozásának le­hetőségeit a közlekedési kul­túrát, az alkatrészellátást. leménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyoz­ta, hogy szocialista építő- munkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dina­mikus társadalmi, gazdasá* gi fejlődés megtorpant. Ebben objektív és szubjek­tív tényezők egyaránt sze­repet játszottak: munkánk fogyatékosságai, a feltétele­zettnél is kedvezőtlenebb világgazdasági helyzet, a ké­sedelmesen felismert ösz- szefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirá­nyítás átalakításával tör­ténelmi jelentőségű reform- folyamat élére állt. Az előt­tünk álló feladatok megol­dásának is legfőbb garan­ciája — elért szocialista vívmányainkra, értékeink­re építve — eszközeink, módszereink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekedjen a kibontakozási program megvalósításáért. Ezzel se­gíthetjük a társadalom tag­jainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulá­sát. Befejezésül szólt a szoci­alista' építőmunka nemzet­közi j feltételeiről, kiemel­ve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok több­ségében kibontakozó meg­újulási folyamatok kedve­zőbb feltételeket teremte­nek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezé­se után visszautazott Bu­dapestre. Válaszában a miniszterhe­lyettes főbbek között megje­gyezte. hogy sor kerülhet az autópálya-használati díj be­vezetésére, s ettől a nélkü­lözhetetlen autópályák épí­tésének meggyorsítását vár­ják. A környezetvédelmet il­lető kérdés kapcsán kifejtet­te, hogy az elképzelések sze­rint 199Ó-től megszüntetik a kétütemű autók gyártását. Természetesen a közlekedés­ben bizonyos „kifutási időt” kell hagyni, hiszen nálunka személygépkocsik egyhar- mada kétütemű motorral üze­mel- Az alkatrészellátást il­lető kérdések kapcsán megje­gyezte, az lenne a kívánatos, hogy, aki behozza és értéke­síti az autót, az legyen kö­teles gondoskodni az alkat­részellátásról. Az országgyűlési képvise­lők Nógrád megyei csoport­jának ülésén Méhes Lajos a Parlament ügyrendjének ter­vezett megváltoztatásáról szólt. Mint mondotta, a jog­tudósok és a képviselők be­vonásával végzendő munka nemcsak egy-egy részletre terjed ki, az Országgyűlés to­vább növekedő szerepe új ügyrendet kíván. A Parla­ment ügyrendi bizottságá­nak tagja a széles körű mun­kához kérte a nógrádi kép­viselők véleménynyilvánítá­sát is. A vendégek a tűzhelygyártás technológiájával is­merkednek. — Kép: Bencze — Országgyűlés előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport

Next

/
Oldalképek
Tartalom