Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

MAI AJÁNLATUNK r^Y' Ki mit tud? Táncosok, versntondók versengtek Színpadon a salgótarjáni Pop-Sikk együttes Osztatlan sikert arattak a berceli cigány' táncosok. —képek: kulcsár— Színházi est németül Utazás Timbuktuba Falco és Jennifer Rush Moszkvában KOSSUTH RADIO: 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét költője: Ady Endre 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Palló Imre opera­áriákat énekel 11.00: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből 11.34: Radioton-korongokról 11.35: Kicsi Biri királysága 12.30: Ki nyer ma? • 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Utak, ösvények. .. Pfanni és társai 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Ila nemet mond 14.19: Üj lemezeinkből 15.00: Irodalmi évforduló- naptár 15.30: Kóruspódium 16.05: Ide nekem a rádiót. Élményjáték 16.30: Világok meséi — Kínai, japán mesék 17.00: Eco-mix 17.30: Csillagképek a Metro­politan Opera egén XVI/14. rész 18.02: Bihari verbunkosok 18.15: Hol volt, hol nem volt — Misi Mókus kalandjai l, 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Reklámkoktél 19.20: Rádiókabaré a teljesítményről. 20.40: Mirella Freni új operafelvételeiből 21.30: Tíz kérdés — Nyitrai Ferencné államtitkárhoz, a KSH elnökéhez. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A marxizmus lehetőségei és valósága 23.00: A Rádió lemezalbuma 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben Közben: 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.10: Karel Valdauf saját műveiből vezényel fúvószenekara élén 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Jákó Vera összes nótafelvétele 12.47: Népdalok tekerőlanton 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . Közben: 16.05: Hangos képrejtvény 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Béres Ferenc nótákat énekel 19.30: Sportvilág 20.03: Rockújság 21.05: Rádiószínház. — Együtt nézzük a tévét. 21.44: Zorán és Dusán 23.20: Oscar Strauss és Leo Fall operettjeiből 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reg- .geli körkép. Hírek, tudósítások, információk. szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc — El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegy­zete. Közben: — 18.00—18.15: Észak-magyarországi . krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti stúdiók műsora BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: . 16.45: A nap eseményei pár percben 16.55: Iránytű (FF) 17.45: A rendőrség nyomoz 17.50: Bratislavai magazin 18.20: Esti mese 18.30: Tv-fórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy lehetetlen nő. — Tv-film 21.20: Sporttükör 22.25: Helena Krupicova* — Portréfilm 2. MŰSOR: 16.45: Hírek 16.50: Iskola-tv 17.10: Algák. — Francia természetfilm 17.40: A 21. emelet adása 18.00: Kísértetek. — NDK- tv-filmsorozat 5. rész 18.30: A hét* eseményei magyar nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Zadari mementó. — Feliratos jugoszláv film 1. rész 21.05: Dzsesszkoncert 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: összeállítás J. A. Rimbaud műveiből MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6: Há­rom férfi, egy /mózeskosár. Színes, szinkr. francia film. Szupervideo: Este 8-tól: Gyé­mántok. Színes angol krimi. — Kamara: Pesti háztetők. Magyar film. — Kohász: Kro­kodil Dundee. Színes ausztrál kalandfilm. — Z.-pálfalva: Sze­relem második vérig. Színes magyar film. — • Balassagyar­mati Madách: Fél 3-tól: Sze­relem második vérig. Színes magyar film. Este 8-tól: A tenger zamata. Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. — Filmmú­zeum: Háromnegyed 6-tól: Krisztina királynő: — Kistere- nyei Petőfi: A Kobra (16). Színes, szinkr. amerikai bűn­ügyi film. — Bátonyterenyei Petőfi: Végső visszaszámlálás. Színes amerikai tudományos­fantasztikus kalandfilm. — Pásztó: 5-től: Az én kis fa­lum. Színes, szinkr. csehszlo­vák filmvígjáték. Este 7-től: Mona Lisa (18). Színes, szinkr. angol krimi. — Szécsény: Szív- fájdalom. Színes, szinkr. ame­rikai film. — Karancslapujtő: A Nílus gyöngye. Színes, szinkr. USA-kalandfilm. — Jobbágyi: A pókasszony csók­ja (16). Színes, szinkr. ame­rikai-brazil film. — Érsekvad- kert: Egy nő, vagy kettő?- Színes, szinkr. francia filmvíg­játék. Iskolamozi: Hugó, a víziló. Mesemozi: Izgő-mozgó. Művészeti áganként szom­baton kezdődött meg me­gyénkben a Ki mit tud? ver­senysorozat. Balassagyarma­ton a versmondók közül Csá­bi István, Kerek Gábor és Záborszky Csaba, a próza­mondók közül pedig Bacsa Katalin jutott tovább. Szín­játszó csoportot nem javasolt a zsűri. Szécsényben a táncosok mutatták be tudományukat a művelődési ház színpadán. A megyei döntőbe a salgó­tarjáni Pop-Sikk és egy breakpáros jutott. Sikere­sen vette az első gátat a ber­celi jazzbalettcsoport, a cigánytáncosok és két nép­táncpáros is. Ilyen még nem volt szű- kebb pátriánkban! Német nyelvű színházi előadás ré­szesei lehetett Salgótar­jánban a Bányász Művelő" dési Ház közönsége. A nyelvtudás legalábbis bizonyos fokú kívánalma természetszerűleg korlátoz­ta az érdeklődők számát, de félig — főként a néme­tet tanító középiskolai ta­nárok és szorgalmas tanít­ványaik jóvoltából — így is megtelt a színházterem. Az előadás olyan, hogy megértését alapvetően nem akadályozza a hiányos nyelvtudás, ugyanakkor nagyszerű alkalmat kínál az él'ményszerű gyakorlásra. A József Attila Városi-Me­gyei Művelődési Központ számára — az előadás ki- közvetítéséért — joggal és okkal fogalmazhatjuk meg dicséretünket. A Brandungstheater nyu­gat-berlini profiszínház, s a technikai személyzetet is számítva egy kézen meg lehet számolni munkatársait. Magyarországra a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­— Amíg várakoztam ön­re, nézegettem a Ma­dách Színház ajtajaira kiragasztott műsorplakáto­kat. Csupán a Mohács című Háy Gyula-darabban talál­koztam a nevével. — Valóban, most csak eb­ben az egyben játszom, a többi lekerült a repertoárról. Egyénként értem a fel nem tett kérdést, s válaszolok is rá: nem érzem „kisemmizett­nek” magam, nem kenyerem a panaszkodás- Nem hasonlí­tok „az ide nekem az orosz­lánt is!” — típusú színészek­re. — Gondolom, iazért nem kéri az „oroszlánt”, fmert hí­res arról, milyen sokoldalú. Fest, díszleteket tervez, ír, dokumentumfilmeket rendez, játszik. — A felsoroltak többségét múlt időben kellett volna mondania. Valóban, rendez­tem kiisfilmeket, elismerő kri­tikákat kaptam-, de a Ba­lázs Béla Stúdióban is sok volt az eszkimó, és kevés a fóka. Kihasználhattam volna a kedvező szél járást, de nem akartam elvenni a diplomás rendezők kenyerét. Különben sem vagyok könyöklős típus, az erőszakosságot gyűlölöm, s megérzem másokban ezer kilométerről, szél ellen is. A színdarabírás? Bemutatták a Madách Színházban első drá­mámat, az Albert • Schweit­zer! A kritikusok keményen n eki merít ek, ami nem vol na baj, de olyan értetlenséggel szemlélték, s annyira mást kerestek benne, mint amit én megírtam, hogy elment a kedvem a színdarabírástól. tem meghívására jöttek, az ottani művészeti fesztiválra, és személyes jó kapcsolat ré­vén jutottak el Salgótarján­ba és Berkenyére (az előbbi helyen szerdán léptek fel, az utóbbin szombaton). Az Utazás Timbuktuba cí­mű előadásuk műfaji meg­jelölése: mimokomikus ese­mény. Ennek megfelelően olyan cselekménysort lát­tunk, amely sokszor készte­tett nevetésre, és a különbö­ző helyzeteket, érzelmeket, hangulatokat elsősorban a pantomim eszközeivel érzé­keltette. Kifejezési eszköz­tárukban a mimika mellett fontos szerepet játszik a mozgás, az akrobatika, a hang-zörej és a szó, mintegy teljessé téve a pantomi- mon alapuló élményt. Az egyórás produkció kö­zös munka a szó legteljesebb értelmében. A kollektíva, fő­képpen a játszó személyek találják ki a helyzeteket, megjelenítésüket, és a kö­zönségnek, a helynek meg­felelően sokat rögtönöznek. Igyekeznek bevonni a játék­ba a nézőt is. Nem öncélúan. Hiszen előadásuk egyik alap­Említette a díszlettervezést ás. Amikor felkértek, öröm­mel dolgoztam, de már évék óta nem kaptam megbízást. — Akkor hát mivel tölti a napjait? — Festek, ment a képző­művészet jelentős helyet fog­lal el az életemben, dolgo­zom a televízióban, s most a Madách Színházban is munka vár rám. Februárban mutattuk be a Dr. Herz cí­mű új magyar musicalt, eb­ben kaptam szerepet. — IMár többször említette a festészetet. Ügy tudom, ön nemcsak lelkes amatőr■.. — Valóban, négy évig jár­tam a képzőművészeti főis­kolára, elvégeztem a festő tanszakot. Igaz, a diplomát nem vártam meg, több tár­sammal átmentünk a szín­művészeti főiskolára. Az ecsetet azonban sose tettem le. — Mikor ivégezte el 'la szín- művészeti főiskolát? — 1963-ban. Nagyon jó évfolyam volt a miénk, együtt jártam Koncz Gábor­ral, Haumann Péterrel, Nagy Annával, Horesnyi László­val (ma mindannyian a Ma­dách Színházban dolgozunk), Gyöngyössy Katalinnal, Hö- gye Zsuzsával, Szabó Kál­mánnal, Harsányi Frigyessel. gondolata éppen az, hogy nincs lényegi különbség, az embervoltot tekintve, szí­nész és néző között. Ugyan­úgy kerülünk váratlan hely­zetekbe, versengünk egymás­sal, örülünk egymásnak,, ár- mánykodunk, vágyakozunk, teszünk és alibi módra- cse­lekszünk. Így ezt a produk­ciót nem is lehet másképpen, mint a közönség játékba való bevonásával, elképzel­ni. Ezért leszünk a képzelet­ben Timbuktuba utazó két polgár, öan és Schmutt úti­társa, leszünk a végén vér szerinti rokonaik: apáik -és anyáik, fivéreik és nővéreik. Kai Helm és Arnold Ab­ram, a két fiatal pantomim­művész kiváló képességekről tesz tanúbizonyságot. Urai testüknek, hitelesíteni képe­sek a helyzeteket, átadni a gondolatot. Tudják mit akar­nak, érzik egymást és a játé­kot. Felszabadultak, embe­riek; olykor taszítanak ön­zésükkel, máskor együttér­zést ébresztenek kínlódásaik­kal, sikertelenségeikkel. Szín­házi élményt, örömet jelen­tett a velük való találkozás. Sulyok László A főiskola után Szegedre ke­rültem, s az első évadban sok szép feladatot bíztak rám. Játszottam a Rómeó és Jeanettben (Anouilh darab­jában), az Altona foglyai­ban, A tanítónőben én vol­tam a tanító, a Hamletben a Színészkirály, s még operett­ben iis színre léptem: Kos­suth szerepét alakítottam a Mária főhadnagyiban. Aztán közbeszólt a film: Kosa Fe­renc, aki szobatársam volt a kollégiumban fontos szerepet bízott rám első alkotásában, a Tízezer napban. — A Tízezer nap hatalmas sikert pratott... — Később. Előbb azonban — bár több jelenetet újra kellett forgatni — dobozba parancsolták a filmet, s csak .1967 májusában kerülhetett közönség elé. Szinte egy idő­ben mutatták be itthon és a cannes-i fesztiválon. Kása Fe­renc rendezői díjat kapott, s a kritikusok (idehaza és külföldön egyaránt) felsőfok­ban írtak a filmről. — Ügy tudom, finnek nem ez volt |a bemutatkozása, hi­szen már főiskolásként fel­fedezték; Fábry Zoltántól je­lentős feladatot kapott la Két félidő a pokolban című iem­lékezetes alkotásban■ Sosem felejtem el azt a jelenetet, Rocksztárok a kábítószer ellen 1988. március 25—27-én, Moszkvában a „Rock a ká­bítószer ellen” elnevezésű jótékony célú rendezvény keretében szovjet, amerikai és nyugat-európai / rock­sztárok adnak koncerteket. Eddig olyan neves külföldi énekesek fogadták el a szer­vezők felkérését, mint Falco (Ausztria), Peter Gabriel (Nagy-Britannia), Jennifer Rush (USA); az együttesek közül pedig a Tangerine Dream,. Scorpions (NSZK), Supertramp (USA), U—2 (Írország) stb. A programban összesen közel harminc szov­jet és külföldi előadó, illetve zenekar szerepel majd. A koncerteket a 30 ezer nézőt befogadó olimpiai sportközpontban rendezik meg. A jegyek eladásából, a televízió közvetítési jogdí­jakból, reklámokból szárma­zó valutabevételt az ENSZ nemzetközi kábítószer-elle­nes alapjára kívánják befi­zetni. amikor az otthoni hírekre vágyakozó munkaszolgálato­soknak az őrmester postai levél helyett száraz falevele­ket oszt szét. Egyikük, Gé­za, a humanista irodalmár a falevélről olvasni kezdi Jó­zsef Attila Ódáját. Géza sze­repét ön játszotta, s a né­zők és 'a kritikusok azonnal felfedezték a még ismeret­len főiskolást... — Nagyon szerettem ezt a filmet, Fábry Zoltánnal öröm volt dolgozni, akárcsak ké­sőbb Jancsó Miklóssal, Ko­vács Andrással, akik több filmjükben is szerepeltettek. De ennek ma már 10—15 éve. Azóta sem tudom, merre van a Lumumba utcai filmgyár. — De azt tudja merre van a televízió... — Azt hiszem, most a* Szomszédok című sorozatra gondol. Amikor felhívott Horváth Ádám rendező, hogy játsszam el Gábor Gá­bort, akkor még úgy tűnt, kis epizódszereplő lesz az egyik részben. De aztán va­lahogy beleszövődött a tör­ténetbe ez a furcsa alak. — Nemcsak az alak fur­csa, a neve is az. Gondolom azért találták ki az írók, ne­hogy valaki tiltakozzon, hogy őt is épp így hívják­— Én is így véltem. Ám a múltkor egy öreg hölgy meg­szólított a házunk előtt: „Mű­vész úr, tudja, hogy mi va­gyunk a Gábor Gáborék? A férjemnek is ez a neve. S mi is szomszédok vagyunk: itt lakunk ön mellett a má­sik társasházban... ” Kártpáti György „Kína mai iparművészeié címmel nyílt kiállítás az egri megyei művelődési köz­pontban. A több ezer éves múltra visszatekintő népi ipar­művészet csodálatos alkotásai 'láthatók a kiállításon. Képünkön elefántcsont szobrok, (fotó: Szabó Sándor) arc a Szomszédokból Beszélgetés Koltai Jánossal

Next

/
Oldalképek
Tartalom