Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

Aki(k)ről beszélnek Virágok között Marikákkal Most a fenséges többest kell alkalmaznom. Egyről nem lehet szólni. Sokan van­nak, hiszen virágárusok. Asszonyok, anyák, leányok. Állami és magánkereskedők, termelőszövetkezeti virág­üzlet eladói. Hölgyek, akik már napok óta azon fára­doznak, hogy a nemzetközi nőnapon egy-egy szál virág­gal kedveskedhessünk sze­retteinknek, köszöntsük édes­anyánkat, feleségünket, leá­nyunkat, kolléganőinket. — Mi már napok óta stresszben vagyunk, hiszen üzletünk megnyitása óta ez az első nőnapunk — mond­ja Kovács Lászlóné, a sal­gótarjáni városgazdálkodási üzem 3-as számú virágüzle­tének dolgozója. — A „dísztéren” lévő boltunk megfelel minden igénynek. Míg más napokon vegyesen érkeznek a vásárlók, most zömmel a férfiak válogat­nak gazdag kínálatunkban... Érthető! A vásárlók egymás után nyitják az üzlet ajtaját. A két dolgozón nem látszik az idegesség, a korábban emlí­tett stressz. Kovácsnét Mis- kolczi Istvánná váltja fel, vele folytatjuk a beszélge­tést. — Ma is ötvenezer forint értékű virág érkezett hoz­zánk. Harmincöt-negyven- féle, cserepes és vágott, hozzá különböző zöldeket tu­dunk kínálni a vásárlóknak. És, hogy tudnak kínálni, arról meggyőződhettem, hi­szen akkora á forgalom, hogy mind a két Marikénak a pult mögé kellett állnia. A kérdések özöne lepi el a két eladót. Kivirágzik ?... Ez bírja a meleget?... Mikor kell locsolni?.., A vevő mindenre kedves választ kap. Az elárusítók maguk is ajánlanak, segítenek a vásár­lásban. Nem csoda ez, hi­szen mind a ketten vérbeli kereskedők. Az egyik Ma­rika húsz, a másik hét éve szolgálja a vásárlókat. — Nagyon jó érzés virá­got adni, különösen most, hogy tudjuk: a nőket kö­szöntik a férfiak. Most so­kan vannak nálunk. Néha ingerültek is a vevők, de tőlünk, úgy érezzük, meg­nyugodva, szép virággal a kezükben búcsúznak. A vi­szontlátásra köszönés itt szokássá is válik. Kialakult vásárlóközönségünk van. Celofánokba, papírokba, díszdobozokba kerülnek a szegfűk, gerberák, rózsák, a cálák, s a többi friss virág. Ki tudja, ki örül majd a nő­napon ezeknek a szálaknak? Az eladók csinosak, virá­gok közé valók. Sokan meg­ismerik őket civilben is a város utcáin. A férfiak tud­ják: ki szolgálta ki őket a világüzletben. — Jó lenne, ha minden­nap köszöntenék a nőket. Nem üzleti érdekből mon­dom — hangsúlyozza Mis- kolczi Istvánné. — Ügy gon­dolom, a nőnapon minden családban békesség honol. Köszönti az asszonyt, a férj, az édesanyát a fiúgyermek, a kolléganőt a kolléga. Ezt tudom magamról is. Akadt már olyan férfi vevőnk, aki nekünk is vett egy-egy szál virágot. Milyen jó érzés ez!. . . Mi harminckét fo­rinttól kilencszáz forintig terjedő értékű árut kínálunk. Nagy a konkurencia, hiszen itt a belvárosban alig száz­méteres sugárban öt virág­üzlet is található. Célunk az árak tartása, s olyan kész­let biztosítása, hogy ezt a kedves eseményt a hará­csolok ne tudják kihasznál­ni. Az ünnep legyen ünnep. .. Ma és holnap még nagy rohamra számít a két Ma­rika. Erre is készen állnak, csak a vevőkkel foglalkoz­nak. S, holnap este? Őket is köszöntik. Hivatalban és családi körben egyaránt. Megérdemlik! Somogyvári László Ha tavasz akkor avartűz? Jön a tavasz és vele együtt a baj. Az elmúlt év tűzkár- statisztikája figyelmeztető adatokkal szolgál: március­tól májusig 27 esetben volt er- deinkben tűz, 1 millió 362 ezer forint kárt okozva. Em­lítést érdemelnek a kárral nem járó szárazfű-, bozót-, avar-, legelő-, és nádastüzek is: 130 ilyen fordult elő. Ta­valy márciusban 63 bozóttűz- höz vonultak ki tűzoltók és hétszer pusztította erdeieket a láng, 230 ezer forint kárt okozva. Idén február végétől ez idá­ig öt száraz füves-bozótos tűz volt és több mint 20 hektár­nyi terület vált a lángok martalékává. A tűzeseteket vizsgálva, az emberi felelőtlenség, főleg a szabadban tüzelés, a gaz- és az avarégetés okolható, de számos esetben a száraz fű­vel benőtt árokpartok gyul­ladtak meg a gépkocsiból, vonatból kidobott égő csik­kektől. Néhány esetben a ki­rándulók által eldobott égő gyufa, cigaretta volt a tüzek okozója. Erdeink védelmében, a tü­zek megelőzése érdekében fokozottabban ügyeljünk a tűzgyújtás szabályaira vo­natkozó rendeletek betartá­sára, melyek szerint az erdő­ben és az erdőtől számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt, vagy gyufát eldobni — az erre a célra kijelölt helyek kivételével — nem szabad. Aki a tűzrakóhelyen, ille­tőleg az erdőben és az erdő szélétől számított 200 méte­ren belül engedéllyel tüzet gyújt, köteles a tűz állandó felügyeletéről és biztonságos eloltásáról gondoskodni. A tavasz beköszöntével so­kón látnak kerti munkához. Figyelmükbe ajánljuk a kö­vetkezőket: „...avart, kerti hulladékot a helyi tanács ál­tal megállapított szabályok­nak megfelelően szabad éget­ni. Közút, vasútvonal mel­letti árok, töltés, bevágás nö­vényzetének égetése tilos!” Borrend alakult Szekszárdon Űjabb taggal [ gyarapodott a magyarországi borrendek sora: Szekszárdon a Várme­gyeháza borozóban ünnepé­lyes szertartás keretében megalakult az Alisca Bor­rend. Az eseményen, ame­lyen részt vett Teszár Jó­zsef és Bíró Tibor, a Bacc- husi Borrendek magyororszá- gi nagymestere, illetve tit­kára is, tízen tettek próbát a szőlészeti és borászati is­meretekből, majd beírták ne­vüket a borrend eredeti, XIX. századból származó kutyabőrrel bevont nagy­könyvébe. — Abbizon, a patak! — nyitja indulatosan a * kiskaput a csesztvei ház gazdasszonya, amikor el­mondom, mi szél hozott er­re. Már tudom, hogy jó he­lyen járok. Fábián Istvánné nyomban visz is magával a kert végében lévő ólakhoz, s közben többször is nyomaté­kosan kijelenti: — Ide fje­dig gép nem jön! — S ma­gyarázza is, miért. — A férjem beteg, én nem kapok nyugdíjat, a nyulak kellenek az egy nyugdíj ki­egészítéséhez. Ha idejön a széles gép, tönkreteszi a gaz­dasági épületeinket. Méltatlankodik: — Nem olyan időket élünk már —, hogy csak úgy belegyezé­sünk nélkül csinálhatnak bármit! Idáig is tisztítottuk a patakot, ezután is fogjuk. Nem lustálkodhattunk mi so­ha, mert nem volt miből. Itt mindenki amellett van, hogy magunk tisztítsuk az árkot! Nem kell ezzel semmit csi­nálni, elbírja a vizet- öt-tíz évenként ha van egy felhő- szakadás, akkor szokott csak kiönteni. De még utána is, a múltkor szebb lett a cukor­répa, mint máskor. Körbemutat a patakparti házakon. — Menjen végig, kérdez­zen meg mindenkit! Azt fog­ják mondani, hogy nem kell Tűzoltók vonultak ki szombaton Salgótarján határába, ahol a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat ipari telepé­nek közelében gyulladt meg a nádas. —képek: kj—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ iirT várható a ne I eseményei Hétfőn a salgótarjáni tanács vb-ülésén többek kö­zött a vásárcsarnok működéséről, a pénzügyi-gaz­dasági ellenőrzések tapasztalatairól, az IKV munká­járól tárgyalnak és sorgarázs-építési területeket is kijelölnek; a Pásztói Városi Tanács VB ülésén a köz­rend és a közbiztonság lesz napirenden; a lakáshoz jutás lehetőségeiről, a kisiparosok érdekvédelméről és^a teho felhasználásáról lesz szó a Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB ülésén. Kedden nőnapi hangversenyt ad Salgótarjánban a helyi szimfonikus zenekar; az egri Harlekin Bábszín­ház mutatkozik be Balassagyarmaton; Czinke Ferenc grafikusművész kiállítása nyílik a megyeszékhelyen. Szerdán a világnézeti-politikai nevelés helyzetéről tárgyal a Nógrád megyei úttörőelnökség. Szombaton az MHSZ megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából ünnepséget tartanak Salgótarján­ban; az 1848—49-es szabadságharcra emlékeznek a megyeszékhelyen; a balassagyarmati „Palóc” kert­barátkor szervez városukban találkozót, a szlovákiai nagykürtösi kertbarátokkal. s ________________-----------------------------j N yelvtanulás félálomban Kísérleti jelleggel — hazánkban eddig még nem alkalma­zott — új, intenzív nyelvtanfolyamot szervezett a TIT soproni városi szervezete az angol nyelvet tanulni vágyók számára. Az új módszert — a SITA tanulási rendszert — egy erre a célra kifejlesztett berendezéssel lehet alkal­mazni. A mikroprocesszoros berendezés egy több funkciót betöltő maszkból, és egy integrált kazettás magnetofonból áll, a nyelvet tanuló személy reluxáit — ernyedéses, fe­szültségcsökkent — állapotba kerül, s fokozódik agyának befogadóképessége. Az eddiginél „szelídebb” és gyorsabb nyelvtanulást a nyelvtanár mellett pszichológus és orvos is segíti. . I» i nw mi n ni mii ni Min»— min um wn i i Patakparti perpatvar... avagy a demokrácia csesztvei próbája Kapcsolat telefonszolgálat Veszprémben A hét végén péntektől va­sárnapig újszerű humán szol­gálat kezdte meg működését Veszprémben: egy 26 tagú közösség elhatározta, hogy „Kapcsolat telefonszolgálat” néven beszélgetőpartnerévé válik a magányosan élő em­bereknek. A veszprémi Dimitrov Mű­velődési Központ ösztönzésé­re létrejött csoport nem lel- kisegély-szolgálatra, a krí­zishelyzetekből való kiveze­tő utak megjelölésére vállal­kozik, hanem jó szándékú kapcsolattartásra, arra, hogy a magányosan élők emberi problémáinak megoldásá­ban segítsen. A kezdeményezés sikeres­nek bizonyult: péntektől va­sárnapig 17 és 24 óra kö­zött szinte folyamatosan hív­ták a 80-as távbeszélőkör­zetben lévő 12-405-ös számot. A helybelieken kívül a fővá­rosból és más megyékből is hívták a szolgálatot, mivel más vidékeken is értesültek működéséről. A Kapcsolat telefonszol­gálat munkacsoportját ké­sőbb — egészségügyi dolgo­zók bevonásával — 40—45 tagúvá bővítik. A közösség kérte a postát, hogy a hí­vók egy különleges számon díjtalanul folytathassanak beszélgetéseket. Erre az idén elkészülő új veszprémi tele­fonközpont technikai lehető­séget teremt. Újra lesz! Háztartási ismeretek Nem lehet igazán korán kezdeni a családi életre ne­velést! Ez a meggondolás vezette az általános iskolai technika tantárggyal foglalko­zó szakembereket, amikor ar­ról döntöttek: újra bevezetik a háztartási ismeretek oktatá­sát. A tanításhoz, az új mód­szerek kialakításához kíván segítséget nyújtani a megyei pedagógiai intézet, ezért négyrészes videofelvételt ké­szít, négy felső tagozatos osz­tályban. Az első felvételre szerdán délután került sor, a balas­sagyarmati Kiss Árpád Ál­talános Iskola 5. osztályá­ban. A „stáb” ellátogat még Salgótarjánba, Pásztora, Bá- tonyterenyére is. A videofil­mét a soron következő megbe­szélésükön a technika szakos tanárokkal közösen értéke­lik majd. ide kotrógép! — Aztán elkí­sér a szomszéd család házá- ig­— Ezek nem akarják tisz’- títani — magyarázza útköz­ben — meg a másik szom­szédom. Ök akarják a gépet, más senki. Csizmamarasztaló sár, né­hol csúszós út. Vigyázni kell, hogy bele ne essünk a már amúgy is sok indulatot ki­váltó patakba. Szidom ma­gam : miért nem gumicsiz­mában jöttem? Bekopogok a szomszédhoz. — Én sem akakom, hogy gép jöjjön ide — mondja a híresztelés ellenére az asz- szony, legifjabb lánya haját fonva. — Nekem sokat szá­mít a kert, négy gyermekem van. — Akkor miért nem tisz­títja a patakot? — Majd tavasszal fogom — válaszol, a hangjából mély­séges meggyőződés csendül. Az alsó szomszéd, a tanács­tag és elöljáró tisztségét be­töltő Hugyecz Rozália, öreg, beteg édesanyjának indulna gyógyszerért, de hallván a témát, marad néhány percig. — Én amellett vagyok, hogy a tanács tisztíttassa ki géppel a patakot. Nálunk pél­dául nincs férfi a háznál. Dolgozom, nincs se időm, se erőm ezt a munkát is elvé­gezni. De a környéken is szinte csupa öreg él. Ügy tudtam idáig hogy mindenki a gép mellett van. A tanács adott nekünk kétmillió fo­rintot, ha most nem hasz­náljuk, fel, soha nem lesz er­re lehetőség; a pénzt elviszik az új falurészbe. De én nem akarok erőszakoskodni. Ha nem kell, nem kell! Emiaitt rám ne haragudjanak. Ma este lesz erről szó a tanács­tagi beszámolón. Ott minden­ki elmondja a véleményét. — Ebbe mi úgyse szólha­tunk bele — nyilatkozik pesszimistán az elöljáró szomszédja. — Az lesz, amit „fönt” mondanak. Igaz, Hu­gyecz Rozáliát nemigen érinti az ügy. A kertje nincs olyan szorosan a pataknál, mint a többieké. Hátravan még a másik pjatakpart. Éppen ballag ha­zafelé a két bácsika. Amo­lyan hetvenen túliak­— Hadd jöjjön a gép — mondja az egyik. — Magát nem érdekli, hogy levágják a kertje végét? — kiált felháborodott csodál­kozással a ki tudja honnan ott termő Fábiánná. — Nem! ■*— így a válasz. Mire észrevesszük, gyüle­kezetté dagadunk. Az utcán géppártiak és gépellenesek vitatkoznak. A vita végén az utolsó szó Fábiánnéé: — Ha olyan, kisebb gép jön, ami nem tesz kárt az ólakban és a diófában, ak­kor beleegyezem. Egyébként vagy fizessen a tanács kár­térítést, vagy nem engedjük ide a kotrógépet. Másnap a tanácselnöknél érdeklődöm. — Arra nincs pénzünk, hogy kártérítést is fizessünk — szögezi le Markó Antal, a Szügyi Községi Közös Tanács elnöke. — Vagy tisztítunk, vagy kártérítést fizetünk! Mindkettőre nincs p>énz. Mi nem ragaszkodunk a patak- rendezéshez. Tegnap este be­széltünk róla az érdekeltek­kel: majd benyújtják elhatá­rozásukat. .. A p>erpatvar még tart. Nyilván lesz többségi akarat, győznek és vesztenek vala­kik majd­Varga Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom