Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

Aki(k)ről beszélnek

Virágok között Marikákkal

Most a fenséges többest kell alkalmaznom. Egyről nem lehet szólni. Sokan vannak, hiszen virágárusok. Asszonyok, anyák, leányok. Állami és magánkereskedők, termelőszövetkezeti virágüzlet eladói. Hölgyek, akik már napok óta azon fáradoznak, hogy a nemzetközi nőnapon egy-egy szál virággal kedveskedhessünk szeretteinknek, köszöntsük édesanyánkat, feleségünket, leányunkat, kolléganőinket.

— Mi már napok óta stresszben vagyunk, hiszen üzletünk megnyitása óta ez az első nőnapunk — mondja Kovács Lászlóné, a salgótarjáni városgazdálkodási üzem 3-as számú virágüzletének dolgozója. — A „dísztéren” lévő boltunk megfelel minden igénynek. Míg más napokon vegyesen érkeznek a vásárlók, most zömmel a férfiak válogatnak gazdag kínálatunkban... Érthető!

A vásárlók egymás után nyitják az üzlet ajtaját. A két dolgozón nem látszik az idegesség, a korábban említett stressz. Kovácsnét Mis- kolczi Istvánná váltja fel, vele folytatjuk a beszélgetést.

— Ma is ötvenezer forint értékű virág érkezett hozzánk. Harmincöt-negyven- féle, cserepes és vágott,

hozzá különböző zöldeket tudunk kínálni a vásárlóknak.

És, hogy tudnak kínálni, arról meggyőződhettem, hiszen akkora á forgalom, hogy mind a két Marikénak a pult mögé kellett állnia. A kérdések özöne lepi el a két eladót. Kivirágzik ?... Ez bírja a meleget?... Mikor kell locsolni?.., A vevő mindenre kedves választ kap. Az elárusítók maguk is ajánlanak, segítenek a vásárlásban. Nem csoda ez, hiszen mind a ketten vérbeli kereskedők. Az egyik Marika húsz, a másik hét éve szolgálja a vásárlókat.

— Nagyon jó érzés virágot adni, különösen most, hogy tudjuk: a nőket köszöntik a férfiak. Most sokan vannak nálunk. Néha ingerültek is a vevők, de tőlünk, úgy érezzük, megnyugodva, szép virággal a kezükben búcsúznak. A viszontlátásra köszönés itt szokássá is válik. Kialakult vásárlóközönségünk van.

Celofánokba, papírokba, díszdobozokba kerülnek a szegfűk, gerberák, rózsák, a cálák, s a többi friss virág. Ki tudja, ki örül majd a nőnapon ezeknek a szálaknak?

Az eladók csinosak, virágok közé valók. Sokan megismerik őket civilben is a város utcáin. A férfiak tudják: ki szolgálta ki őket a világüzletben.

— Jó lenne, ha mindennap köszöntenék a nőket. Nem üzleti érdekből mondom — hangsúlyozza Mis- kolczi Istvánné. — Ügy gondolom, a nőnapon minden családban békesség honol. Köszönti az asszonyt, a férj, az édesanyát a fiúgyermek, a kolléganőt a kolléga. Ezt tudom magamról is. Akadt már olyan férfi vevőnk, aki nekünk is vett egy-egy szál virágot. Milyen jó érzés ez!. . . Mi harminckét forinttól kilencszáz forintig terjedő értékű árut kínálunk. Nagy a konkurencia, hiszen itt a belvárosban alig százméteres sugárban öt virágüzlet is található. Célunk az árak tartása, s olyan készlet biztosítása, hogy ezt a kedves eseményt a harácsolok ne tudják kihasználni. Az ünnep legyen ünnep. ..

Ma és holnap még nagy rohamra számít a két Marika. Erre is készen állnak, csak a vevőkkel foglalkoznak.

S, holnap este? Őket is köszöntik. Hivatalban és családi körben egyaránt.

Megérdemlik!

Somogyvári László

Ha tavasz akkor avartűz?

Jön a tavasz és vele együtt a baj. Az elmúlt év tűzkár- statisztikája figyelmeztető adatokkal szolgál: márciustól májusig 27 esetben volt er- deinkben tűz, 1 millió 362 ezer forint kárt okozva. Említést érdemelnek a kárral nem járó szárazfű-, bozót-, avar-, legelő-, és nádastüzek is: 130 ilyen fordult elő. Tavaly márciusban 63 bozóttűz- höz vonultak ki tűzoltók és hétszer pusztította erdeieket a láng, 230 ezer forint kárt okozva.

Idén február végétől ez idáig öt száraz füves-bozótos tűz volt és több mint 20 hektárnyi terület vált a lángok martalékává.

A tűzeseteket vizsgálva, az emberi felelőtlenség, főleg a szabadban tüzelés, a gaz- és az avarégetés okolható, de számos esetben a száraz fűvel benőtt árokpartok gyulladtak meg a gépkocsiból, vonatból kidobott égő csikkektől. Néhány esetben a kirándulók által eldobott égő

gyufa, cigaretta volt a tüzek okozója.

Erdeink védelmében, a tüzek megelőzése érdekében fokozottabban ügyeljünk a tűzgyújtás szabályaira vonatkozó rendeletek betartására, melyek szerint az erdőben és az erdőtől számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt, vagy gyufát eldobni — az erre a célra kijelölt helyek kivételével — nem szabad. Aki a tűzrakóhelyen, illetőleg az erdőben és az erdő szélétől számított 200 méteren belül engedéllyel tüzet gyújt, köteles a tűz állandó felügyeletéről és biztonságos eloltásáról gondoskodni.

A tavasz beköszöntével sokón látnak kerti munkához. Figyelmükbe ajánljuk a következőket: „...avart, kerti hulladékot a helyi tanács által megállapított szabályoknak megfelelően szabad égetni. Közút, vasútvonal melletti árok, töltés, bevágás növényzetének égetése tilos!”

Borrend alakult Szekszárdon

Űjabb taggal [ gyarapodott a magyarországi borrendek sora: Szekszárdon a Vármegyeháza borozóban ünnepélyes szertartás keretében megalakult az Alisca Borrend. Az eseményen, amelyen részt vett Teszár József és Bíró Tibor, a Bacc- husi Borrendek magyororszá- gi nagymestere, illetve titkára is, tízen tettek próbát a szőlészeti és borászati ismeretekből, majd beírták nevüket a borrend eredeti, XIX. századból származó kutyabőrrel bevont nagykönyvébe.

— Abbizon, a patak! — nyitja indulatosan a

* kiskaput a csesztvei ház gazdasszonya, amikor elmondom, mi szél hozott erre. Már tudom, hogy jó helyen járok. Fábián Istvánné nyomban visz is magával a kert végében lévő ólakhoz, s közben többször is nyomatékosan kijelenti: — Ide fjedig gép nem jön! — S magyarázza is, miért.

— A férjem beteg, én nem kapok nyugdíjat, a nyulak kellenek az egy nyugdíj kiegészítéséhez. Ha idejön a széles gép, tönkreteszi a gazdasági épületeinket.

Méltatlankodik: — Nem olyan időket élünk már —, hogy csak úgy belegyezésünk nélkül csinálhatnak bármit! Idáig is tisztítottuk a patakot, ezután is fogjuk. Nem lustálkodhattunk mi soha, mert nem volt miből. Itt mindenki amellett van, hogy magunk tisztítsuk az árkot! Nem kell ezzel semmit csinálni, elbírja a vizet- öt-tíz évenként ha van egy felhő- szakadás, akkor szokott csak kiönteni. De még utána is, a múltkor szebb lett a cukorrépa, mint máskor.

Körbemutat a patakparti házakon.

— Menjen végig, kérdezzen meg mindenkit! Azt fogják mondani, hogy nem kell

Tűzoltók vonultak ki szombaton Salgótarján határába, ahol a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat ipari telepének közelében gyulladt meg a nádas.

—képek: kj—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------\

iirT várható a ne I eseményei

Hétfőn a salgótarjáni tanács vb-ülésén többek között a vásárcsarnok működéséről, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól, az IKV munkájáról tárgyalnak és sorgarázs-építési területeket is kijelölnek; a Pásztói Városi Tanács VB ülésén a közrend és a közbiztonság lesz napirenden; a lakáshoz jutás lehetőségeiről, a kisiparosok érdekvédelméről és^a teho felhasználásáról lesz szó a Bátonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB ülésén.

Kedden nőnapi hangversenyt ad Salgótarjánban a helyi szimfonikus zenekar; az egri Harlekin Bábszínház mutatkozik be Balassagyarmaton; Czinke Ferenc grafikusművész kiállítása nyílik a megyeszékhelyen.

Szerdán a világnézeti-politikai nevelés helyzetéről tárgyal a Nógrád megyei úttörőelnökség.

Szombaton az MHSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak Salgótarjánban; az 1848—49-es szabadságharcra emlékeznek a megyeszékhelyen; a balassagyarmati „Palóc” kertbarátkor szervez városukban találkozót, a szlovákiai nagykürtösi kertbarátokkal.

s

________________-----------------------------j

N

yelvtanulás félálomban

Kísérleti jelleggel — hazánkban eddig még nem alkalmazott — új, intenzív nyelvtanfolyamot szervezett a TIT soproni városi szervezete az angol nyelvet tanulni vágyók számára. Az új módszert — a SITA tanulási rendszert — egy erre a célra kifejlesztett berendezéssel lehet alkalmazni. A mikroprocesszoros berendezés egy több funkciót betöltő maszkból, és egy integrált kazettás magnetofonból áll, a nyelvet tanuló személy reluxáit — ernyedéses, feszültségcsökkent — állapotba kerül, s fokozódik agyának befogadóképessége. Az eddiginél „szelídebb” és gyorsabb nyelvtanulást a nyelvtanár mellett pszichológus és orvos is segíti. .

I» i nw mi n ni mii ni Min»— min um wn i i

Patakparti perpatvar...

avagy a demokrácia csesztvei próbája

Kapcsolat

telefonszolgálat

Veszprémben

A hét végén péntektől vasárnapig újszerű humán szolgálat kezdte meg működését Veszprémben: egy 26 tagú közösség elhatározta, hogy „Kapcsolat telefonszolgálat” néven beszélgetőpartnerévé válik a magányosan élő embereknek.

A veszprémi Dimitrov Művelődési Központ ösztönzésére létrejött csoport nem lel- kisegély-szolgálatra, a krízishelyzetekből való kivezető utak megjelölésére vállalkozik, hanem jó szándékú kapcsolattartásra, arra, hogy a magányosan élők emberi problémáinak megoldásában segítsen.

A kezdeményezés sikeresnek bizonyult: péntektől vasárnapig 17 és 24 óra között szinte folyamatosan hívták a 80-as távbeszélőkörzetben lévő 12-405-ös számot. A helybelieken kívül a fővárosból és más megyékből is hívták a szolgálatot, mivel más vidékeken is értesültek működéséről.

A Kapcsolat telefonszolgálat munkacsoportját később — egészségügyi dolgozók bevonásával — 40—45

tagúvá bővítik. A közösség kérte a postát, hogy a hívók egy különleges számon díjtalanul folytathassanak beszélgetéseket. Erre az idén elkészülő új veszprémi telefonközpont technikai lehetőséget teremt.

Újra lesz!

Háztartási

ismeretek

Nem lehet igazán korán kezdeni a családi életre nevelést! Ez a meggondolás vezette az általános iskolai technika tantárggyal foglalkozó szakembereket, amikor arról döntöttek: újra bevezetik a háztartási ismeretek oktatását. A tanításhoz, az új módszerek kialakításához kíván segítséget nyújtani a megyei pedagógiai intézet, ezért négyrészes videofelvételt készít, négy felső tagozatos osztályban.

Az első felvételre szerdán délután került sor, a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola 5. osztályában. A „stáb” ellátogat még Salgótarjánba, Pásztora, Bá- tonyterenyére is. A videofilmét a soron következő megbeszélésükön a technika szakos tanárokkal közösen értékelik majd.

ide kotrógép! — Aztán elkísér a szomszéd család házá- ig— Ezek nem akarják tisz’- títani — magyarázza útközben — meg a másik szomszédom. Ök akarják a gépet, más senki.

Csizmamarasztaló sár, néhol csúszós út. Vigyázni kell, hogy bele ne essünk a már amúgy is sok indulatot kiváltó patakba. Szidom magam : miért nem gumicsizmában jöttem? Bekopogok a szomszédhoz.

— Én sem akakom, hogy gép jöjjön ide — mondja a híresztelés ellenére az asz- szony, legifjabb lánya haját fonva. — Nekem sokat számít a kert, négy gyermekem van.

— Akkor miért nem tisztítja a patakot?

— Majd tavasszal fogom — válaszol, a hangjából mélységes meggyőződés csendül.

Az alsó szomszéd, a tanácstag és elöljáró tisztségét betöltő Hugyecz Rozália, öreg, beteg édesanyjának indulna gyógyszerért, de hallván a témát, marad néhány percig.

— Én amellett vagyok, hogy a tanács tisztíttassa ki géppel a patakot. Nálunk például nincs férfi a háznál. Dolgozom, nincs se időm, se erőm ezt a munkát is elvégezni. De a környéken is szinte csupa öreg él. Ügy tudtam idáig hogy mindenki a gép mellett van. A tanács adott nekünk kétmillió forintot, ha most nem használjuk, fel, soha nem lesz erre lehetőség; a pénzt elviszik az új falurészbe. De én nem akarok erőszakoskodni. Ha nem kell, nem kell! Emiaitt rám ne haragudjanak. Ma este lesz erről szó a tanácstagi beszámolón. Ott mindenki elmondja a véleményét.

— Ebbe mi úgyse szólhatunk bele — nyilatkozik pesszimistán az elöljáró szomszédja. — Az lesz, amit „fönt” mondanak. Igaz, Hugyecz Rozáliát nemigen érinti az ügy. A kertje nincs olyan szorosan a pataknál, mint a többieké.

Hátravan még a másik pjatakpart. Éppen ballag hazafelé a két bácsika. Amolyan hetvenen túliak— Hadd jöjjön a gép — mondja az egyik.

— Magát nem érdekli, hogy levágják a kertje végét? — kiált felháborodott csodálkozással a ki tudja honnan ott termő Fábiánná.

— Nem! ■*— így a válasz.

Mire észrevesszük, gyülekezetté dagadunk. Az utcán géppártiak és gépellenesek vitatkoznak.

A vita végén az utolsó szó Fábiánnéé:

— Ha olyan, kisebb gép jön, ami nem tesz kárt az ólakban és a diófában, akkor beleegyezem. Egyébként vagy fizessen a tanács kártérítést, vagy nem engedjük ide a kotrógépet.

Másnap a tanácselnöknél érdeklődöm.

— Arra nincs pénzünk, hogy kártérítést is fizessünk — szögezi le Markó Antal, a Szügyi Községi Közös Tanács elnöke. — Vagy tisztítunk, vagy kártérítést fizetünk! Mindkettőre nincs p>énz. Mi nem ragaszkodunk a patak- rendezéshez. Tegnap este beszéltünk róla az érdekeltekkel: majd benyújtják elhatározásukat. ..

A p>erpatvar még tart. Nyilván lesz többségi akarat, győznek és vesztenek valakik majdVarga Mária