Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

1988. március 1., KEDD NOGRAD 3 Újszerű üveggyártási, kemenceszigetelési, mérési eljárások Mában a Holnapot is Ertekes pályamunkák €» síküveggyárból Országosan több mint egy évtizede rendezik meg az Al­kotó ifjúság pályázatot, me­lyet évente és iparáganként hirdetnek meg- A salgótar­jáni síküveggyárban a közel­múltban értékelték a beér­kezett pályamunkákat. A fiatalok 12 szellemi al­kotást nyújtottak be elfoga­dásra. Az értékelőbizottság három pályaművet díjazott, s a két kategória győztes munkáját továbbította egy szinttel feljebb, az Üvegipa­ri Művekhez. Az úgynevezett kollektív kategóriában „A D—1 és D—2 jelű rogyasztókemen- cék készítése és egyedi jel­legű, különféle méretű üveg­termékek gyártása” című pályamunka bizonyult a leg­jobbnak; ezt a vállalkozási főfnárnökség fejlesztési szak­emberei, a kísérleti üzem és az üvegtechnikai csoport dol­gozói, összesen húszán ké­szítették. A laikus számára nem so­kat mondó és kissé bonyolult cím mögött nagyon is kéz­zelfogható, hasznosítható tar­talom rejlik. A kollektíva a rogyasztókemencék és a ro- gyasztósablonok elkészíté­sével különleges térhatású, újszerű építő- és bútoripari üvegtermékek gyártását tet­te lehetővé. Megoldották különféle nyílászáró és bútorüvegek előállítását, an­tik hatású, kazettás kivitel­ben. Úgyszintén megterem­tették a lehetőséget különle­ges zománcüvegek és zo­máncképek kis sorozatú ké­szítéséhez­A bútor- és az építőipar már tavaly is több száz ro- gyasztott üvegterméket ren­delt, s az idén még élénkebb a kereslet irántuk. A pályá­zók jelentősen hozzájárul­tak a gyár termékfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítá­sához. Pályamunkájukkal jó alapot teremtettek különféle termékek egymással való va­riálásához, gyártható példá­ul a hőszigetelt kazettás üveg. Ugyancsak mód nyílik á termékek választékának bővítésére. A második díjat „A víz­szintes üveghajlító kemen­cék szigetelésének korsze­rűsítése” című pályamunka érdemelte ki. A bizottság ér­tékelésében megjegyezte: a módszer kisebb kiegészíté­sekkel alkalmazható. Az egyéni kategória győz­tesét Tóthné Kiss Klárában tisztelhetjük. Pályaműve „A páralekötő zeolitok vízmeg­kötő képességének vizsgá­lata” címet viseli. A szerző a többrétegű hőszigetelő üve­gekben levő páralekötő anya­gok, az úgynevezett moleku­laszűrők laboratóriumi ösz- szehasonlító vizsgálati mód­szerét írta le- Az eljárás, amely üzemellenőrzési so­rozatméréseknél, garanciá­lis időtartam-vizsgálatoknál is jól hasznosítható, a koráb­binál egyszerűbb eszközök­kel teszi lehetővé a gyorsabb és pontos adatmeghatározást. A vizsgálati módszert a gyár laboratóriumában már hasznosítják. Ezen túlmenő­en megvásárolta az Ajkai Timföldgyár és a Veszprémi Műszaki Kémiai Kutató In­tézet. Kezdeményezték már az eljárás országos minősí­tő módszerként történő beve­zetését is. Megtárgyalták: mit terveznek Vezetőségi ülések a MTESZ-ben Kiemelt témákat tárgyalt meg hétfőn Salgótarjánban, a Technika Házában a Se- niorok és a Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság vezetősége. A nyugállományú válla­latirányítók hétagú csoport­ja eldöntötte: az első ne­gyedév során — a társadal­mi-gazdasági kibontakozás keretében — megvitatja a népfrontpolitika időszerű kérdéseit. A fórumon a Ha­zafias Népfront megyebi­zottságának illetékese tart majd előadást. Ezt követően a vezetőség — a salgótarjáni városi párbizottság felkérésének megfelelően — elemezte az ipariszerkezet-átalakításra teendő javaslatokat. Az el­képzeléseket négy kiscsoport dolgozta ki, s a közeljövő­ben tárják majd azokat az illetékesek elé. A Neumann-társaság ve­zetősége annak a kiállítás­nak a részleteiről cserélt eszmét, amelyet áprilisban rendeznek meg. A bemutató célja, hogy ezáltal is előse­gítsék a számítógépek elter­jesztését és hasznosítását a vállalatoknál. A hatéko­nyabb munka érdekében két taggal bővítették a vezető­séget. Cukorrépa-vetőmag Nagycenkről Munkában a nyugatnémet gépsor Megkezdték a cukorrépa­vetőmag kiszállítását a Pe- tőházi Cukorgyár nagycenki üzeméből. A mag kikészíté­sére egy új nyugatnémet gépsort állítottak munkába; a berendezésért répamaggal fizetnek. A gyár jó kapcso­latokat épített ki egy NSZK- beli vetőmagokat előállító céggel, melynek szaporíttat­ja a legújabb nyugatnémet fajtákat. A magot részint a külföldi partner vásárolja vissza, részint a hazai ter­melőknek adják el. Az idei tavaszon 110 ezer hektáron vetnek cukorrépát a gazdaságok, s több mint 40 ezer hektárnyi területen a Nagycenkről érkezett ve­tőmagot teszik a földbe. A Petőházi Cukorgyár fogja össze az ország egyetlen cu­kortermesztési ' rendszerét. Saját érdeke is, hogy a leg­jobb hazai és külországból való fajtákkal lássa el a gazdaságokat, hogy még ked­vezőtlen időjárás esetén is elérjék a hektáronként 400 mázsát meghaladó termésát­lagot, és a termény 16—17 százalékos cukortartalmát. Mindkettőnknek legyen előnyös... — Inkább a stabilizáló­dás időszakának minősíte­ném az elmúlt évben elért eredményeinket. Nagyon sok olyan elképzelést va­lósítottunk meg, amellyel nemcsak az elmúlt esztendő sikerét alapoztuk meg, ha­nem bizonyos területeken egyengettük az utat az 1988. évi, új megnövekedett fel­adatok sikeres elvégzésé­hez — utal a maga mögött hagyott esztendőre Juhász Jónás, a Salgótarjáni Ter­vező és Építőipari Szövet­kezet elnöke. Nem maradt papíron Az év eleji célkitűzések­hez igazodó és az egymásra épülő intézkedések végre­hajtása elvezetett a jól si­került évzáráshoz. Elkép­zeléseinknek megfelelően növekedett a termelékeny­ség, jelentősen csökkentek a költségek, a szervezeti változtatások is beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. — Különböző intézkedé­seink hatását nem tudom külön választani, mert azok egy folyamatba voltak ágyazva, egymást segítve fejtették ki a korábbinál nagyobb értékteremtő, cse­lekvésre ösztönző hatásu­kat — foglalja össze a lé­nyeget a szövetkezet elnö­ke. — Árbevételünk — be­leértve a belkereskedelmi tevékenységet is — 350 mil­lió volt. Az építő- és szere­lőipar a 160 millió forintot képviselő termelési irányza­tát 180 millióra teljesítette, ami egyúttal 34 millióval haladja meg a bázist. Mind­ezt 41-gyel kevesebb létszám­mal, a célul tűzött nyereség csaknem megduplázásával valósítottuk meg. Ennek megfelelően 1 forint bérre 0,88 fillér nyereség jutott, ami lehetővé tette a 10 szá­zalékos bérfejlesztést. A sikerek létrehozását ke­reső folyamatban megálljt parancsol a termelő szerve­zeték önállóságának a fo­kozása, illetve a hagyomá­nyos formák mellett, az új vállalkozási kezdeményezé­sek támogatása, bővítése. — A termelő szervezetek döntő része direkt terme­lésirányítás mellett oldotta meg feladatát, mivel igen erősen kötődnek a közpon­ti feladatok gerincéhez. Az ő tevékenységük határoz­za meg szövetkezetünk létét és fejlődését is. Az előírt program végrehajtásában viszont teljes önállóságot kaptak, a rendszeres és szi­gorú havi számonkérés mellett. Az új vállalkozási formák — átalánydíjas el­számolás —, beleértve a szakcsoportokat is, alapvető­en a fő feladat sikeres el­végzésébe voltak érdekel­tek, ugyanakkor szabad kapacitásukat meghatáro­zott összegben, a szövetke­zet vezetőségével egyetér­tésben, önállóan tölthették ki. Az új vállalkozási for­mák kétszeres előnnyel jár­tak. A részükre kifizethető bér nagyságát nem kötöt­ték meg bérszabályok. Emellett ez a forma erősí­tette a szövetkezethez való kötődésüket. Az anyag- és energiatakarékosságban el­ért eredményeik, a munka­eszköz jobb kihasználásá­ból adódó költségcsökkené­sek is jövedelmük növeke­dését segítették elő. Ebben a felál llásban is ugyanazok a jogok és kötelességek il­leték meg őket, mint a ha­gyományos termelő szerve­zetekben dolgozókat — vé­lekedik a szövetkezet elnö­ke. Ármérséklés várható A nyereséget növelő má­sik tényező, a szigorúbb költséggazdálkodás, vala­mint a felesleges munkaesz­közök és gépi berendezések értékesítése volt. Csökken­tették a munkagépek, a gép­kocsik számát, fokozták a megmaradottak kihasznált­ságát, megszüntették a nye­reséget ajjasztó ráfizetéses személyszállítást. A dolgo­zók felvételénél magasabb­ra emelték a követelménye­ket, a közvetett termelő­létszámot pedig 32-vel mér­sékelték. Ennyit a közelmúltról. Va­jon, mivel biztat az idei esztendő? — Áz idei esztendőt új, a korábbitól elütő piaci hely­zet jellemzi, ami a lehető­ségek erőteljes beszűkülé­sében jelentkezik. Számunk­ra ez azt jelenti, hogy vál­lalási árainkban ármérsék­léssel kell számolnunk. A piac nem igényli tőlünk a lakásépítést, a belkereske­delmi tevékenységre szóló kívánságok is mérsékel­tebbek, mint az előző esz* tendőkben voltak. A meg­növekedett adóterhek mi­att, a korábbi 18 szakcso­portból 14 megszűnt. Mind­ezek a körülmények arra kényszerítettek bennünket, hogy 1988-ra árbevételün­ket az előző évinél alacso­nyabbra tervezzük, s 6—7 milliós nyereség elérését tűzzük ki célul. — Az építőiparban soha­sem volt és nem is lesz leány- álom dolgozni. Nem tarto­zom a kétségbeeső típusok közé, még akkor sem, ha a jelen pillanatnyilag keve­sebb biztatót ígér, mint a múlt. Jő alap — Egy biztos: tovább kell növelnünk a termelékeny­séget, még szigorúbban gaz­dálkodunk a költségekkel. Elképzeléseinknek megfe­lelően minden olyan fel­újításra és fenntartási mun­kákra vállalkozunk, amelyek előnyösek a megrendelők­nek és nekünk. Építőipari kapacitásunk egy részét megpróbáljuk a kishatár- széli forgalomban hasznosí­tani. Amennyiben megéri, akkor az ország más terü­letein jelentkezünk mun­kára. A termelő szervezetek önállóságát meghatározott körben tovább bővítjük, cél­jaink eredményes elvégzése érdekében pedig a rendel­kezésünkre álló 2,5 százalé­kos bérfejlesztést kizárólag mozgóbérként használjuk fel — összegzi a követelménye­ket Juhász Jónás. Vajon, a kollektíva mi­ként fordította maga javára az előnyökkel kecsegtető ta­vaszi as téli időjárást? — Januárban bázisszin­ten hoztuk az eredménye­ket, a februári teljesítést pedig jónak ítélem meg. Az éves elképzelések megvaló­sításához jó kiinduló alap­nak tartom — állítja a szö­vetkezet elnöke. Venesz Károly Új egészségügyi létesítmény az Onkológiai Intézetet A tervek szerint július­ban adják át a Ráth György utcai Onkológiai Intézet új diagnosztikai és élelmezési tömbjét — tájékoztatta az MTI munkatársát Pongrácz Pál, a kivitelező Könnyű­ipari Szerelő és Építő Vál­lalat vezérigazgatója. A 10 ezer négyzetméter alapterületű új létesítmény alapkövét 1985 végén tették le. Az élelmezési tömböt már tavaly decemberben — a tervezettnél hat hónappal korábban — átadták. Ez az önálló egység lehetővé tet­te az úgynevezett zárt rend­szerű étkeztetést, amely el­sősorban a betegek kényel­mét, jobb ellátását szolgálja. A központi ebédlő percek alatt előadóteremmé is át­alakítható, különböző meg­beszélések, tanácskozások, összejövetelek színhelye le­het. A diagnosztikai szárny­ban — az építési munkála­tokkal párhuzamosan — a MEDICOR már megkezdte az orvostechnológiai beren­dezések, műszerek szerelését is. Az esetleges üzemzavarok megelőzésére a beruházás közműhálózatát nagy részt a lakóterületi rendszertől el­különítve építették meg; az épület víz- és csatornahá­lózata nem csatlakozik köz­vetlenül a fővárosi rend­szerhez, és az innen szár­mazó szennyvizet is külön szállítják el. A terület elektromos túlterheltségé­nek elkerülése érdekében kibővítették, átépítették a ■környék áramellátását szol­gáló transzformátorállo­mást is; áramszünet esetén egy berendezés önműködő­en átkapcsol a tartalék energiaforrásra. Az új rész átadása után, az intézetben naponta mint­egy 500 beteget fogadhat­nak majd. A kezelésre ér­kező betegeket a tervek szerint külön parkolóhelyek várják majd a ház közvet­len közelében, amelyeket a rendelési időn kívül a kör­nyék lakói is használhatnak majd. Vágógépnél a nyomdai termékek. A múlt évtől kezdték el gyártani a Colinet palack­mosó szert. Nőtincsen a Nasssály- vőlgye Termelőszövet­kezetben a ’87-eo év 189 millió forint árbevételé­ből az alapon kívüli te­vékenység 74 százalék­kal részesedett Az fit legjelentősebb mellék­üzemág! tevékenysé­gük a gumi-, papír-, ve­gyi-, targoncajavító és fivegdaraboló üzemük­ben végzik. Bencze Péter képriportja Üvegdarabolás 10 centiméter hosszúságra Vulkanizálnak a tsz-dolgozók /

Next

/
Oldalképek
Tartalom