Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 9.20: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.05: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.43: Tóth Zoltán brácsázik, Esztó Zsuzsa zongorázik 11.05: Népdalok 11.34: Radioton korongokról 11.37: Kicsi Biri királysága. Gerő János kisregényének folytatása. IX/5. 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Lehoczky Éva operettdalokat énekel 15.40: Nóták it.05: Képek és jelképek. Művelődéstörténet gyerekeknek. Szent Máté 16.35: ide nekem a rádiót! 17.00: Ki kit formált? 17.30: Beszélni nehéz... 17.42: Reklám 17.45: a Szabó család... 18.15: Hol volt, hol nem volt. . .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: a hajnalok itt csendesek. . . 20.11: Három szólamban. Zenéről beszélget Komlós Katalin. Batta András és Kovács Sándor 21.11: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó 21.30: Hamburgi mozaik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Webern: Két kantáta. Holdegard Jone verseire 22.49: Peres, poros iratok 22.59: Operaest 23.49: Patachich Iván: Miniatűrök 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Nótamuzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről, könyvért 17.05: Ipargazdák 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak 20.00: Műsorajánlat 20.05: Operettkedvelőknek 21.05: Az óriástök. Rákosy Gergely regényének rádióválf o- zata. X,2. rész 21.35: Most érkezett. Könnyűzene Varsóból 22.00: Zeneközeiben a hallgató 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek. időjárás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. Magyar televízió: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság MIT? HOL? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Amatőr képző. és iparművészek munkái láthatók az • üvegcsamokban. — Nógrádi Szénbányák igazgatósága: Kulcsár József fotóiból rendezett tárlat tekinthető meg naponta 7—15 óráig. BATONYTERENYE — Népkerti művelődési ház (Kisterenye): Játékbutikba várják a gyerekeket 14.30 órakor. 9.05: Tv-Téka 9.30: a magyar nép ván. dorlása és a honfoglalás 10.00: Ödön Labiche: A persely — avagy egy görbe nap Budapesten. Tv-komédia 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Három nap tv- műsora 17.10: Marathoni verseny tolószékben 17.55: Kalendárium, 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika. NSZK tv-filmsorozat, XII 9. rész 20.50: Szép magyar tánc 20.55: Stúdió, ’88. 21.40: Felkínálom 22.30: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság 18.05: Stiri. Hírek román nyelven 18.10: Évszázadok slágerei 18.45: Mi és a számítógép 19.15: A klinika. NSZK tv-filmsorozat. XII 8. rész 20.00: Képújság 20.05: Finn csoda II 'li. rész 20.35: Képes nóták 20.55: Híradó. 2. 21.10: Betűreklám 21.15: Emlékek, gyökerek. Svájci film 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskola-tv 9.20: Földiek. Tv-filmsorozat, 22. rész 10.20: Téli olimpiai játékok 11.50: a rendőrség nyomoz 11.55: a televízió diszpécserszolgálata 15.50: Az NDK nemzeti néphadserege megalakulásának 32. évfordulója 16.05: Külföldi tudósítóink jelentik 16.35: Szakmunkástanulók műsora 17.05: A nap eseményei pár percben 17.15: Középiskolások műsora 17.45: A számítógépekről. 7. rész 18.20: Esti mese 18.30: önelszámoíás. Dokumentumfilm 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Veszélyes varázs 21.30: Ismeretterjesztő műsor 22.00: Kamarahangverseny 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kerekasztal- beszélgetés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: csak háromnegyed 6-tól: Elfújta a szél I—II. Színes USA-beli szuperfilm. — Kamara: Forró vizet a ^kopaszra! Színes magyar film. — Video: Ne verekedj! Színes hongkongi kungfu akciófilm. — Kohász: Szerelem második vérig. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: A Nílus gyöngye. Szinkronizált USA-kalandfilm. — Múzeumi Mozgó: Rembrandt. Angol film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: E. T. (A Földönkívüli) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Mona Lisa testőre. (16) Színes, szinkronizált angol krimi. — Bátonyterenyei Petőfi: Tiszta Amerika. (16) — Bányász: A Kobra. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: King Kong. Színes fantasztikus amerikai szuper- produkció. — Pásztói Mátra: Betty Blue. (18) Színes francia film. — Video: Ne hagyd magad. Pitkin! Angol filmvígjáték. MIKOR? PÁSZTÓ — Kun Béla Általános Iskola: A Lovász József Művelődési Központ szervezésében délután bábok készítésére invitálják az érdeklődőket. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Somoskői Ödön festőművész alkotásai láthatók az intézményben. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: Miről mesél a korona hárem eltűnt zománcképe? címmel Papp Gábor művészettörténész tart előadást 17 órakor. Vé/emény EL V S t U M Szöul térképéi készítik Számos, új térképészeti kiadvány elkészítésére kapott megbízást a Kartográfiai Vállalat nyugatnémet, osztrák, svájci és több szocialista országbeli kiadótól. Egyes országok új autó- és várostérképeinek elkészítésén túl az elmúlt években külföldön már megjelent és keresetté vált magyar kartográfiai termékek javított utánnyomását is tervezik. • A hamburgi Fáik cégnek, Európa legnagyobb várostérkép-kiadójának — a Kartográfiai Vállalat régi megrendelőjének — megbízására az olimipai játékok alkalmából Szöul várostérképét készítik el. Az összesen 10 ezer példányban elkészülő kiadvány felét a hamburgi cég forgalmazza, másik felét pedig itthon, illetve szocialista országokban értékesítik. A nyugatnémet kiadó 10 ezer Buda- pest-térkép javított utánnyomását is megrendelte; ezt a hazánkba látogató túristák keresik. Utánnyomás készül Moszkva, Athén, Lisszabon, város-, valamint NDK—NSZK autótérképekből is a Fáik Kiadónak. Kétségtelenül hatásosan és misztikusan kezdi filmjét Szántó Erika. Az apa és az anya, ismerősök és mindazok a felnőttek, akik valamilyen kapcsolatban álltak a tízesztendős Szekeres Györggyel, a kamerába — tehát ránk — nézve kérdezik: Gyurika, hol vagy? S a történet ténylegesen csak ezután kezdődik, hogy párhuzamos szerkesztésmóddal, lineáris cselekményvezetéssel eljuttassa a nézőt a végső megoldáshoz, a kisfiú koncentrációs táborbeli gázhalálához. Szántó Erikát mindenképpen dicséret illeti azért, hogy igyekezett számunkra felfedezni egy elfeledett írót — te jó ég, mennyien vannak! —, Keszi Imrét, akit egy kétszínű, tisztességtelen, zsarnoki hatalom feltétlen kiszolgálása miatt széles körű ellenszenv kísért. Ez az ő tragédiája. S valahol közvetle- rül kapcsolódik az Elysium című regényének hőséhez, a kis Szekereséhez, aki okos, jó kisfiú módjára viselkedett azok körében is, akik mérhetetlenül rosszak, aljasak voltak. Gyurika szófogadó, engedelmes, bízik minden emberben, mert őt eddig a családi fészek melege vigyázta, nem kapott pofonokat, nem kellett csalódnia- Naiv gyermeklelke nem érzékeli a veszélyt, s a legutolsó pillanatig gyanútlanul teszi a dolgát, amit kérnek tőle, és szó nélkül, csak táguló pupillákkal besétál a gázkamrába. Keszi mintha önnön — az ötvenes évekre vonatkozó — illúzióival számolt volna le ebben a műben, s e munkájával adná olvasói tudtára; rossz ügyet szolgált, tévedett, magyarázata van, de nincsen felmentése. Szekeres Gyurika elpusztul, Keszi pedig 1956 után teljesen visz- szavonul az irodalmi és közélettől, ami egy olyan vitriolos harcosságú irodalmárnak, mint ő, egyenlő a megsemmisüléssel. De nem tehet mást, és nem is akar. Visszatérve a film rendezőjéhez,-az viszont már nem szolgál Szántó Erika dicséretére, ahogyan a regényt megfilmesítette. Túlságosan művészi, éppen ezért művészies, steril a közelítése, az ábrázolása. Szó szerint vette az Ely säum jelentését; a görög mitológiában ez a megholtak gyülekezőhelye, a „boldogok szigete”. Kétségtelen — a többi helyhez mérve — ilyenfajta lágerkörnyezetbe kerül Gyurika, ám az a tisztaság, szépség — bár szerencsére személyes emlékeim nincsenek — túlzottnak tűnik a szememben- Látszik, hogy a foglyok jelmezben és nem ruhában téblábolnak. A képi megfogalmazásban is több a mesterkéltség, ami szintén eltávolítja a nézőt a történettől. Tiszteletre méltó a szándék: ábrázoljuk a jólelkű hóhérokat is. De azok hasonlítanak inkább egy nyári úttörőtábor tanáraira, mintsem koncentrációs tábori kápók- ra és más beosztottakra. Ez viszont akaratlanul is elbagatellizálja magát a tábort, a helyzeteket, a kiszolgáltatottságot, és furcsa módon, a lírai hangvétel révén pa- tetikussá emelkedik a borzalom. Másfél millió gyereket pusztítottak el a gázkamrákban — olvashatjuk a film végén. Iszonyatos. Ilyenkor erősödik meg újból és újból az emberben a gondolat: a háborús bűnökre bocsánat sohasem lehet. Mint, ahogyan nem kapott kegyelmet a közelmúltban Klaus Barbie, a lyoni hóhér és a hozzá hasonlók, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, az NSZK-ban- Persze, hogy nem lehet leélni acsarkodva az életet. A film egyik sokat tapasztalt, cinikussá vált ezredese fejtegeti: valakit mindig nyírni kell, mert rendnek kell lenni. De miért hisszük azt, hogy , csak mások meg- tiprásával nyerhetjük el a rendet? Mindamellett az ezredes gondolata kétségbeej- tően aktuális, csak szét kell néznünk a világban. Sulyok LássJó Egyetemisták közművelődési gyakorlaton „4 falun, az egészen más p» „Igazán nem csodálkoznék ha azt gondolnád, hogy a téli népművelési gyakorlat egy magától értetődő, kincstári juttatás. Aki már volt gyakorlaton, talán sejti, hogy ez nem így van”. (Részlet a hu- szonkilencedik társadalomkutató terepgyakorlatról szóló tájékoztatóból.) A budapesti Eötvös Lo- rád Tudományegyetem egyetemközi együttműködési központja az idén is lehetőséget nyújtott a főiskolák, egyetemek nappali tagozatos hallgatóinak, hogy különböző településeken próbálkozzanak egy-egy választott közreműködési téma „körben járásával”. A négy-öt diákból álló csoportokba különböző intézmények hallgatói kerülnek, s így vizsgálódhat egy csoportban a közgazdász-, a pedagógus, a matematikus vagy az orvoshallgató. Különböző látószög, különböző vélemények. Szabadon választható a módszer is, amivel a témát megközelítik. Lehet kötetlen beszélgetés, mélyinterjú, vagy akár statisztikai elemzés is. A lényeg, hogy a hallgatók minél sokrétűbben ismerkedjenek meg a mai magyar valósággal. Az idei témakör: a gazdasági megújulás és a társadalmi biztonság megőrzésének emberi tényezői. Nógrád megye öt településén öt különböző részterületen folyt a vizsgálódás február első felében. Salgótarjánban a gazdaságpolitika—környezetgazdálkodás, Karancslapujtőn, az életszínvonalpolitika—ifjúságpolitika, Cereden a társadalompolitika—esély- egyenlőségek, Hollókőn, az egészségmegőrzés—természetvédelem, Balassagyarmaton, a művelődéspolitika-értékmentés összefüggései foglalkoztatták a hallgatókat. Cereden tevékenykedett Kovács Erika, a Gyógype- dagógai Tanárképző Főiskola, Csendes Mónika, a Műszaki Egyetem építész- mérnöki kara, Kun-Pál Gábor, a villamosmérnöki kar növendéke. Velük beszélgettünk a téli népművelői gyakorlatról. — Előző évben egy logikaóra utolsó tíz percében bejött a közművelődési titkár, és ismeretté a lehetőségeket — mondja Kovács Erika. — Akkor az volt a feltétel, hogy öt felkészítő előadáson kell részt venni. Idén a titkár már jött hozzám, és hozta a jelentkezési lapot. — Tavaly voltam már TNGY-én bár nálunk semmi propagandája nincs, szájhagyomány útján terjed, vagy féloldalas tájékoztatókon, amit mondjuk a liftnél ragasztanak ki — meséli Kun-Pál Gábor. — Lehet persze az is, hogy azért aránytalanul gyenge a propaganda, mert nagy intézmény vagyunk, és nagy hírveréssel rengeteg lenne az érdeklődő. A többség általában nem azért jelentkezik, mert van valami témája, inkább ismerkedni szeretne az emberekkel. — Nekem is azt mondták, hogy ez „buli” — jegyzi meg Csendes Mónika. — Az én szakmámtól teljesen eltér, ezért érzem úgy, hogy nagy lehetőség. Miért pont Ceredet választották a fiatalok ? — Mert érdekelt, hogyan épült fel a faluház, milyen az építészeti kultúra a faluban, — magyarázza döntését Csendes Mónika. — Falun sok csúnya ház épült mostanában, de tapasztaltam, hogy falun ma is vannak jó ízlésű emberek. A másik két gyakorlaton lévő fiatal is hasonlóképpen vélekedik. Elhatározásukat döntően a falusi élettel való ismerkedés vágya motiválta. A tapasztalatokról ezeket mondják: Kun-Pál Gábor szerint a legfeltűnőbb, hogy nagy a hajtás. Mindenki igyekszik minél több pénzt gyűjteni. A vagyon lehetőségét azonban nem használják ki. Kovács Erika: Nem vesznek ki szabadságot, inkább az „Alföldre” mennek dolgozni. Lehet, hogy ez nem is a hajtás ma számukra, hanem természetes életvitel? Csendes Mónika: Nekem mint jövendőbeli építésznek, tetszik a faluház, de az egész működését a falubeliek szemszögéből, ez a szépség nem befolyásolja. Hg más, ugyanilyen elosztású helyiségekben folyna a köz- művelődési munka, azt hiszem, ugyanígy bejönnének az emberek... A falusi ember nem azt nézi, hogy milyen szép kis teteje van egy családi háznak, hanem azt, hogy milyen nagy. Tulajdonképpen gyakorlatias gondolkodásúak az emberek. Mit jelent személy szerint egy-egy ilyen gyakorlat? — Hasznosnak tartani az itt töltött napokat, de még nem tudom, miben változtatta meg a véleményemet — összegzi benyomásait Kun-Pál Gábor. — Tavaly nagyobb emberismeretet kaptam — véli Kovács Erika. — Elmentünk családokhoz, érdekes volt. — Mindig városon éltem, a faluról nem tudtam semmit, — mondja Csendes Mónika. — Itt egészen más életfeltételek vannak. Kisebb a település, mások a léptékek, sokszínűek, sokfélék az emberi kapcsolatok, Elsősorban rokoni szálak, ősi hagyományok érlelődnek. Városban is vannak szokások, de az itteniek mélyebbek... Varga Gyula Szarkofágmásolaf k Magyar Televízió óbudai dfsxletgyártó üzemének makattműheiyében évente több zzóz tv-produkcióhoz készítenek berendezési tárgyakat, kellékkiegészltá- ket, jelmezeket, de dolgoznak színházak, kiállítások, filmgyárak megrendelésére Is. MTI-fotá - Rózsahegyi Tibor
