Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
> AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA (XLIV. ÉVF., 71. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov beszéde (2. oldal) Egy gyerek az acélgyárból... (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 24-én folytatja munkáját. Az ülésen megvitatják a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. (MTI) Megallapodös Washingtonban Ufabb szőttjét—amerikai csúcstalálkozó Az amerikai külügyminisztériumban kezdte meg szerdán tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Kedden két hosz- szabb megbeszélést tartott amerikai kollégájával, George Shultz külügyminiszterrel, este vacsorán is találkoztak. A szerdai eszmecsere mintegy két órán át tartott. Ezután Sevardnadze a Fehér Házba volt hivatalos: előbb Reagan elnök hivatalában találkozott az elnökkel, majd ezt követően az elnöki lakosztályban megtartott munkaebéden folytatták az eszmecserét. Eduard Sevardnadze kijelentette: most, miután megállapodtak a csúcstalálkozó időpontjában, kölcsönösen gondoskodnak arról, hogy az tartalmas, érdemi legyen. Mind Reagantól, mind Sevardnadzétól megkérdezték, hogy van-e haladás a tárgyalásokon a szerződés ellenőrzésének területón. Az amerikai elnök erre csak annyit válaszolt, hogy egyelőre nem szól erről. Sevardnadze válasza igenlő volt. A szovjet külügyminiszter George Shultz társaságában érkezett ,a Fehér Házba. Előzőleg a miniszterek és a munkacsoportok tagjai mintegy kétórás megbeszélést folytatták a külügyminisztériumban. A megbeszélések délután folytatódtak. (MTI) Ismerje meg a közvélemény Minisztertanácsi irányelvek a társadalmi és szakmai vitákról A Minisztertanács a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény végrehajtásának elősegítéséért és a jogalkotás demokratizmusának fejlesztéséért az érintett társadalmi szervezetekkel és érdekképviseleti szeryekkel egyetértésben — irányelveket tett közzé a Magyar Közlöny legutóbbi számában. A társadalmi vita céljairól és formáiról az irány- mutatás megállapítja: a jogszabályok előkészítése során fontos követelmény az állampolgárok észrevételeinek és javaslatainak megismerése és hasznosítása. Ennek egyik legalkalmasabb módszere a társadalmi vita, amely — amellett, hogy lehetővé teszi a demokratikus jogszabály-előkészítést — elősegíti az állampolgárok jogi ismereteinek, jogtudatának fejlesztését, az önkéntes jogkövetést és a jogszabályok társadalmi hatékonyságának növelését is. A törvényjavaslatok társadalmi vitájáról a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik. Törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet előkészítése során társadalmi vitát akkor kívánatos szervezni, ha a tervezett jogszabály a társadalom szélesebb rétegeit érinti. A tár- ,sadalmi vita legcélszerűbb formája az általános vita és a rétegvita lehet. Ha az előbbiről van szó, akkor az állampolgárok széles köre mond véleményt. Ilyen vitát akkor célszerű szervezni, ha a tervezett jogi szabályozás közvetlenül érinti az állampolgárok széles körének jogait és kötelességeit, A rétegvitában az állampolgároknak az a csoportja vesz részt, amelyet a tervezett jogi szabályozás elsősorban érint. Az állampolgárok széles körét érintő jogszabálytervezeteket, a társadalmi vita előkészítése érdekében, a sajtó útján közzéteszik — szögezik le az irányelvek. A szakmai vitával kapcsolatban az a Minisztertanács álláspontja, hogy ezekbe az eszmecserékbe — a tervezett jogi szabályozás tárgyának megfelelően — az elméleti és gyakorlati szakembereket, a jogszabály végrehajtására hivatott szervek és a tudományos intézmények munkatársait indokolt bevonni. Az iránymutatás a társadalmi és a szakmai viták előkészítésével és megszervezésével is foglalkozik. Rögzíti, hogy a viták előké(Folytatás a 2. oldalon) Szezonkezdet Építőanyagok Balassagyarmaton A Nógrádi Szénbányák Vállalat bátonyterenyei laboratóriumában 10 ezer elemzést végeznek évente. Vizsgálataik főleg a szénre, a bányavízre, a bányalevegőre és a porra irányulnak. — bp — Tavasz elején sorra kezdődnek, vagy folytatódnak az építkezések. Milyen építőanyag-ellátással számolhatnak a balassagyarmatiak, s milyen választék volt az első negyedévben? — kérdeztük a TÜZÉP balassagyarmati telepén. Az első három hónapban kapott diszpozíció meglehetősen bő választékot kínált. Falazati anyagokból szinte minden fajtával tudtak szolgálni: volt kisméretű, 10-es és B 30-as tégla. Volt gázszilikát és gázbeton téglájuk is. A tető alá valókból csupán a kisméretű betongerendák hiányoztak. A Tégla- és Cserépipari Tröszt tájékoztatása szerint februárban 2 millió darabbal több — 12 millió — cserép kerül ki a kemencékből, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez Balassagyarmaton is éreztette hatását: bőven volt békéscsabai és mátrade- recskei tetőfedő anyag. Kötőanyagokból sincs hiány; szovjet cement folyamatosan kapható. Emellett a második negyedévben ta „nagy sláger” a kisméretű kéménytégla is várható. Eddig nem vettek fel előjegyzést. Igyekeztek a tavalyi év végieket kielégíteni, s ha a kínálat marad az első három hónap szintjén, nyugodtak lehetnek a balassagyarmati építkezők. Kamarai felmérés Bürokrácia korlátozza a vállalatok tevékenységét Az év első két hónapjában 9 ezer pár bébi- és gyermekcipő készült dán lexportra a Favorit Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi részlegében. — bp — Gurul a terv a ruhagyárban Erőteljes tőkéspiaci nyitás A Magyar Gazdasági Kamara eseti bizottsága felmérést készített arról, hogy a hazai vállalatok tevékenységét milyen tényezők, felesleges jogszabályok korlátozzák — tájékoztatták szerdán az újságírókat a kamara illetékesei. Angyal Ádám, a kamara elnökségének tagja elmondotta: a vállalati törvény a gazdálkodó egységek vezetőire bízza a működés megszervezését, a szervezet kialakítását. Számos jogszabály azonban részletesen beavatkozik a vállalati bel- ügyekbe. Különböző rendelkezések határozzák meg például, hogy minden vállalatnak — legyen az kis-, közép- és nagyvállalat — 32 szabályzatot kell kidolgoznia működéséhez. Több mint húszféle esetben írja elő a jogszabály, hogy a vállalat köteles elengedni dolgozóját, s arra az időre téríteni a munkabérét. Tizenhét olyan munkakör van, amelyet minden körülmények között be kell tölteni megfelelő szakemberrel, még akkor is, ha az ott adódó feladatok nerq igénylik a dolgozó teljes munkaidejét. Zányi Jenő, a kamara al- elnöke hangsúlyozta, hogy a ..rendeletburjánzás” jelentős károkat okoz. Egyetlen olyan vállalati akciót sem lehet végrehajtani, amelyhez ne kellene egy vagy több hatóság engedélye. Mindez nehezíti az ésszerű gazdálkodást, csökkenti a vállalkozások rugalmasságát. Az elkészült ielentést a kamara továbbítja a kormányzatnak, hogy az anyag megállapításait. a népgazdasági tervezés most folyó korszerűsítése során már figyelembe vegyék a szakemberek, s néhány javaslat bekerüljön a jogszabály-alkotási programba is. A kamara arra is vállalkozik, hogy rövidesen reprezentatív felmérést készít arról: mennyibe kerül a népgazdaságnak a túlszabályozás. A jövőben pedig minden új jogszabály előkészítése során erőteljesen fellépnek a vállalatok mozgásszabadságát korlátozó rendeletek létrehozása ellen. Még mindig sok bizonytalanság zavarja a tisztánlátást a Salgótarjáni Ruhagyárban. Éves tervét elkészítette ugyan a vállalat, a benne foglalt adatok helyett azonban inkább a negyedévente összeállított gu. ruló terv az irányadó. A január elejével végrehajtott átárazás következtében a ruhagyár termékeinek árindexe 90 százalék lett, am’ jelentős veszteséget okoz a vállalatnak. Abban azonban, hogy a második negyedévtől fogva, a ruhagyár ármagatartása is változik, nem ez, hanem az alapanyaggyártó partnerek további áremelései játszanak döntő szerepet. (A ruhagyárban egyébként éppen az első negyedévben tartottak árrevíziót, amely mindent teljesen rendben talált.) Az anyagszállítók már eddig jelentős drágítást jeleztek a salgótarjániaknak, sőt, néhányan végre is hajtották. Az átlag 6 százalék körül várható kelmeáremelésnek legfeljebb kis hányadát tudja „lenyelni” a salgótarjáni konfekcionáló, a többit kénytelen lesz áraiban érvényesíteni. Ehhez természetesen a következő hetekben árkonzultációra kell mennie. Ami a vállalat számára biztos — az a tőkéspiac. Ez évben az energiák java részét a konvertibilis értékesítésre fordítja a ruhagyár, s úgy tűnik, a siker nem is marad el. Az év első három hónapjában konvertibilis valutáért a tavalyi 44 millió forinttal szemben, 60 millió forint értékű ruhát ad el a vállalat. Ezzel a tétellel a nyári szezonra vállalt kötelezettségét teljesítette, az őszi szezon a második negyedévre jut. A nemzetközi vásárok február végén, március elején zajlottak le, nyomukban most folynak az üzletkötéssel kapcsolatos tárgyalások. A már említett gondos piackutatás révén számtalan új partnerrel épít ki kapcsolatot a ruhagyár. A legszámottevőbb bővülés az USA-beli piacot jellemzi, a tárgyalások zöme amerikai vevőkkel folyik. De új szálak kötődnek a finn, a nyugatnémet és a svájci felvevőpiacon is. Dán és svéd vevők szintén bemutatkoztak Salgótarjánban, velük már az ármegállapodásig jutottak el a konfékcionálók. Az újbóli erőteljes tőkés- piaci nyitást többi közt a bátonyterenyei gyáregység terv szerinti felfutása alapozza meg. Ügy tűnik, a kollektíva most már valóban sínen van, ütemesen bővül a • termelékenység, számottevően javul a minőség. A felfutási terv egyébként csúcselőállítási időket ír elő a kollektíva számára: az iparági eddigi legjobb 44 perc helyett, 30—35 perc lesz egy férfipantalló vagy női szoknya előállítási ideje. Szerdán délelőtt Galyatetőn rendezték meg az idei országos sífutóbajnokság utolsó két számát, a férfiak 50 kilométeres és a nők 20 kilométeres versenyét. Felvételünkön — balra — a Salgótarjáni Petőfi DSE 1988. évi harmincadik aranyérmese, Géczi Tibor és mellette a második helyen végzett Horváth János a célban. (Részletes tudósításunk a 7. oldalon olvasható!)
