Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
NOCRAD 1988. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Kolhozkongresszus Moszkvában Megkezdte munkáját szerdán Moszkvában a szovjet kolhozok IV. kongresszusa. A tanácskozás résztvevői három napon át a kolhozrendszer átalakítását célzó alapdokumentumokat, a kolhozok új alap- szabályzatának tervezetét és az új szövetkezeti törvénytervezetet vitatják meg. A kongresszuson Ivan Kuhar. a szovjet kolhozok szövetségi tanácsának elnöke tartott beszámolót. Kijelentette: a Szovjetunió majd 27 ezer kolhozának legfontosabb feladata az, hogy fokozzák a gazdálkodás hatékonyságát és erre építve növeljék a mezőgazdasági termelést. A kongresszuson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A kongresszus ma folytatja munkáját. Mihail Gorbacsov: Érvényesíteni kell a szocialista tapasztalatokat a mezőgazdaságban A főtitkár szólt arról, hogy a szövetkezetesítésről szóló újító lenini elveket a későbbiekben megnyirbálták, tartalmukat a „szövetkezetesítés! tervhez” használták fel. E terv szerint szövetkezetek csak a falun létezhetnek, gyakorlatilag ott is csak egyetlen, a szövetkezeti munkaközösség formájában, így a kolhozoknak mindösz- sze az állami szektor „kis partnerének” szerepe jutott. — Már beszéltem a szövetkezetesítés lenini tanainak elferdítéséről, amelyeket a kollektivizálás idején, a 20-as, 30-as években követtek el — mondotta Gorbacsov. A szövetkezetesítéssel szembeni önkény azonban fennmaradt a későbbiekben is, amikor felszámolták a szövetkezeti kézműipart, adminisztratív eszközökkel a kolhozokat szovhozokká, állami gazdaságokká alakították, amikor beszüntették, vagy korlátozták a szövetkezeti tevékenység más formáit. Ezek után következett a szövetkezetesítés „államosítása”. Az önkéntesség, az önigazgatás, az önelszámolás, a szövetkezeti tevékenység és a szövetkezetesítés egészének elveit durván megsértették. Ez kihat a mára is, passzivitást eredményez a társadalmi ügyekben, és nem csak a szocializmus fejlődésének gazdasági, hanem politikai, ideológiai vonatkozásait is érinti. A múltra visszatekintve mindezek ellenére elmondható, hogy a szövetkezetesítés, habár útja göröngyös volt, nem kismértékben hozzájárult az ország megszilárdításához — állapította meg Gorbacsov. Rámutatott: éppen a szövetkezeti mozgalom segített leküzdeni a polgárháború utáni éhínséget és a rombolást, segítette elő a pénzügyi rendszer megjavítását, a dolgozó ember gazdatudatának kialakítását, az emberek aktivitásának növelését az új ,élet építésében. — Sajnos ez nem tartott soká. Az állami és a szövetkezeti szektor között a nem egyenértékű cserének, a parancsoló vezetési stílus térhódításának, a társadalmi demokratizmus szűkülésének feltételei közepette kezdték lábbal tiporni a szövetkezeti mozgalomnak még az eszméjét is. A mozgalom jelentősége csökkent, formáinak sokfélesége elenyészett. A rentabilitáson és önkormányzaton alapuló szövetkezeti mozgalom nem működhetett önálló gazdasági elszámolás és széles körű demokrácia híján. így aztán zsugorodni kezdett, és egyre szűkült tevékenységi területe. — A kolhozok számtalan bonyolult történelmi fordulatot és nehézséget, sőt drámai pillanatot éltek át, ami kárára vált az egész mezőgazdasági szektornak. A gazdaságokat többször egyesítették, majd szétválasztották, a kolhozokat tömegesen szovhozokká alakították át, és időnként felkészületlen embereket küldtek hozzájuk vezető munkára. Negatívan hatott a kolhozok gazdasági helyzetére a sok erőszakolt kampány, nagy károkat okozott a termelés gigantomániája, a sokféle átszervezés, a háztáji gazdaságokat és az ipari ágazatokat érintő korlátozások és tiltások. — A kolhozokkal és az egész szövetkezeti mozgalommal szemben alkalmazott bánásmód következményei jól ismertek: mind a mai napig nyögjük őket. Ezek miatt húzódott el az élelmezési gondok megoldása, miattuk van hiány és hiányos választék alapvető fogyasztási cikkekből. — Ma már be kell ismernünk: ez hibás politika volt, amely súlyos károkat okozott nekünk mind politikai, mind erkölcsi, mind pedig szociális téren. A XXVII. párt- kongresszuson azonban hangsúlyoztuk : a szövetkezeti mozgalom nem merítette még ki nálunk összes lehetőségét, még fontos szerepet játszhat és kell is játszania társadalmunkban. — Ha ma szélesebb teret nyitunk előtte, akkor ebben minket világos célok vezérelnek: megfelelőbb módon kívánjuk kielégíteni a szovjet emberek szükségleteit, pótlólagos erőforrásokra akarunk szert tenni, ösztönözni kívánjuk egész gazdaságunkat, különösen a mezőgazdasági termelést, és javítani akarunk a falusi lakosság életkörülményein. — A tulajdonosi érzés, a kezdeményező- és vállalkozókedv fokozódásával a szövetkezetek lényeges segítséget nyújthatnak az élelmezési gondok megoldásában, a jó minőségű áruk mennyiségének növelésében, a szolgáltatói szféra bővítésében, a szovjet emberek élet- és munkafeltételeinek javításában. ' Szocialista forma Mihail Gorbacsov kiemelte, hogy a szövetkezetesítés széles körű fejlesztésének a gyakorlatban való megvalósítása válasz mindazoknak, akik kétkedve, bizalmatlanul szemlélik a szövetkezeti tevékenység növelésére irányuló pártpolitikát. Hozzáfűzte: ez egyben válasz azoknak is, akik azt állítják, hogy a szövetkezetesítés úgymond nem szocialista forma, visszatérés a magánvállalkozói tevékenységhez. A szövetkezetesítés — a társadalom dolgozóinak tömeges, mindennapos és kizsákmányolástól mentes tevékenysége — egybeesik a szocializmus feladataival, a közösség céljaival. Mihail Gorbacsov rámutatott: közvetlen, szerves kapcsolat van a szövetkezeti mozgalom fejlesztése és a radikális gazdasági reform között. Az állami vállalatokról szóló törvénnyel megerősített új gazdasági mechanizmus a szövetkezetesítés kezében olyan kulcsot ad, amellyel valóban hatékonyan szervezheti saját tevékenységét. Az utóbbi időben — ál-, lapította meg a főtitkár — a szövetkezeti formákat az állami vállalati struktúrában is alkalmazzák, mindenekelőtt az alacsony jövedelmezőségű és veszteséges üzemek esetében. — A szövetkezetesítés egészében véve azonban csak most kezd lendületbe jönni. Az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy esetenként kontárok, üzérek spekulatív üzelmekkel járatják le a szövetkezetesítést. Előfordul az is, hogy szövetkezetek, nehézségeikre hivatkozva, az árak emelésével növelik bevételeiket. Ott ahol szükséges, a törvényhez kell folyamodni, önmagukban az adminisztratív intézkedések azonban nem jelenthetik a megoldást — mutatott rá Gorbacsov. A főtitkár kitért arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat szabályozó, elszigetelt normatív megkötések gyakorta egymásnak is ellentmondanak. Sőt, jó néhány közülük nemhogy elősegítené a szövetkezetesítés támogatását, hanem éppen ellenkezőleg, fékezi növekedését. Mindezek figyelem- bevételével olyan új szövetkezeti törvény megoldására van szükség, amely jelentősen kitágítaná a mozgalom mozgásterét és méreteit. Szövetkezeti demokrácia A főtitkár kifejtette, hogy az új törvénynek biztosítania kell a szövetkezeti kolhoztulajdon megszilárdítását és fejlesztését, a szövetkezeti demokrácia jogi védelmének megteremtését. A törvény megteremtené azokat a gazdasági, szervezeti és jogi alapokat, amelyeken a szövetkezeti vállalkozások és szervezetek minden formája működne. Szabályozná jogaikat és kötelességeiket, az állami és gazdasági szervekkel kialakított együtt, működésüket. Hangsúlyozta: a dokumentum alapja annak elismerése, hogy a szövetkezeti szék. tor egyenjogú alkotó része az ország egységes népgazdaságának. Ezzel együtt ismét érvényre juttatja a sző. vetkezetesítés lenini alapelvét is. Mihail Gorbacsov kitért arra, hogy több szocialista országban folyik a szövetkezeti formák fejlesztése és tapasztalataikban számos figyelemre méltó elem található. — Úgy gondolom, figyelmesen tanulmányoznunk kell e tapasztalatokat, fokoznunk kell a kölcsönösen előnyös együttműködést, aktívan fel kell használnunk mindazt, ami a közös tapasztalatokban hasznos — mutatott rá a főű ti tkár. Gorbacsov rendkívül időszerűnek nevezte a törvények szigorú betartását. Nélküle nem haladhat sikeresen sem a demokratizálási folyamat, sem a gazdasági reform. Tény, hogy számos, különböző szintű gazdasági vezető számára szinte „magától értetődő” a dolgozó közösségek jogaihoz való hanyag viszonyulás. Az ilyen vezetők hozzászoktak ahhoz, hogy az legyen, amit ők akarnak, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem felelnek döntéseik következményeiért — hangsúlyozta a főtitkár. Mihail Gorbacsov elmondta, hogy A utóbbi időben számos olyan tényre derült fény, amelyek a nemrégiben életbe lépett vállalati törvény megsértéséről tanúskodnak. Ezzel összefüggésben a politikai bizottság szigorúan figyelmeztette a mi. nisztériumok és főhatóságok vezetőit, s felhívta figyelmű, két az ilyen jelenségék megengedhetetlen voltára. A törvényesség betartása a gazdaságban, ugyanúgy, mint más területeken, az átalakítás elengedhetetlen követelménye — szögezte le Mihail Gorbacsov. Az állami gazdasági szervek és társadalmi szervezetek, a különböző szintű vezetők csak a törvény keretein belül tevékenykedhetnek. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet a szövetkezetesítés természetével összeegyeztethetetlen bürokratizmus veszélyeire, s rámutatott, hogy az ilyen, lélektelen hozzáállás csak a szö- vetkezetesítési mozgalom lejáratására alkalmas. Nagy a szerepük — Bátrabban kell szoros és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kiépíteni az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Ilyen esetekben nem kizárt a vegyes állami-szövetkezeti, vagy a szövetkezeti-állami formák megteremtése. Természetesen ezek a kapcsolatok csak akkor lesznek hatékonyak, ha következetesen érvényesül az egyenlőség, a résztvevők közötti versengés elve. — Külön figyelmet kell fordítani a szövetkezetek fejlesztésére vidéken, ahol napjainkban a szövetkezeti szektor vállalatainak és szervezeteinek többsége tevékenykedik. — A kolhozok kiterjedt termelői, gazdasági és munkaerőforrásokkal rendelkeznek, s így nagy szerepet játszanak az ország közelié, tásában és a nyersanyag-termelésben. A mezőgazdaság szocialista szektorában elő. állított termékeknek mintegy felét a kolhozok szolgáltatják. Kétségtelen, hogy új jogaikkal élve a szövetkezetek gyorsíthatják fejlődésüket, kiszélesíthetik tevékenységük körét. — Számítunk arra, hogy a szövetkezetesítés kedvező feltételeket teremt majd az olyan halaszthatatlan feladatok megoldásához, mint az élelmiszer-ellátás gyökeres javítása. Hogy milyen mélyreható következményekkel járnak a gazdálkodás új. formái, hogy milyen hatalmas -tartalékok rejlenek még a szövetkezeti mozgalom fejlődésében, ar. ról az is tanúskodik, hogv az emberek már kezdenek visszatérni a falvakba. Be- költözhek az elhagyott portáikra, művelés alá veszik a parlagon, hagyott földeket Ebből az következik — mutatott rá Mihail Gorbacsov —, hogy látni kell a munka szervezésének és ösztönzésé, nek új, haladó távlatait, merészebben kell megoldani a szerződéses gyakorlat által felvetett problémákat. A főtitkár bírálólag szólt arról, hogy még mindig erősen tartja magát a központra való hagyatkozás régi szemlélete. Szólt arról, hogy a szovhozok történelmileg ki. alakult belső struktúrája már nem felel meg a gazdálkodás korszerű feltételeinek, nem segíti elő a következetes együttműködést és — ami a legfontosabb — nem állítja helyre a föld és a többi természeti erőforrás felhasználásával kapcsola. tos egyéni felelősség elvét és nem szünteti meg az egyenlősdi gyakorlatát a jö. védelmekben. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Vánkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Letartóztatások a megszállt területeken Újabb letartóztatási hullám indult el az Izrael által megszállt területeken, miközben az izraeli hadügyminisztérium immár hivatalosan is engedélyezte, hogy a telepesek tüzet nyissanak az arab tiltakozókra. A jobboldal óriási sikerként értékeli Samir amerikai útját. „Az Egyesült Államokban senki nem merte rám erőszakolni azokat a lépéseket, melyek Nagy-Izrael hívei számára elfogadhatatlanok. Minden csakis tőlünk függ” — jelentette ki kétezer ember előtt Jichak Samir izraeli kormányfő washingtoni tárgyalásairól hazatérve. Elmondta, hogy az amerikai kormánynak valójában nincs semmiféle menetrendje a Shultz-tervben előirányzott tárgyalásokra, s leszögezte: az izraeli vezetés legfontosabb feladata most az, hogy sürgősen rendet teremtsen a (megszállt) területeken. Ennek jegyében 48 órája újabb letartóztatási hullám indult el. A Haarec című izraeli lap szerint napokon belül további 300 palesztin ..adminisztratív őrizetét” rendelik el — ez a hadügyminiszter legutóbbi _ rendelete szerint minimálisan féléves elzárást jelent számukra. A katonaság a mostani őrizetbe vételekkel a „föld napja” jegyében március 30-ára meghirdetett megemlékezést igyekszik meggátolni. (A „föld napjá”-t abból az alkalomból rendezik, hogy 1976-ban arabok tüntettek földjeiknek az izraeli hatóságok általi elkobzása ellen. A katonaság hetet agyonlőtt közülük.) ☆ A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet elhatározta, hogy minden lehetséges eszközzel fokozza a harcot a megszállt területeken — jelentette ki Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerdán az észak-jemeni fővárosban, Szanaában. Hangoztatta, hogy küzdelmét a PFSZ mindaddig folytatja, amíg véget nem vetnek a palesztin területek megszállásának. Arafat egyúttal közölte: a PFSZ által összegyűjtött adatok szerint a népi felkelés kezdete óta, azaz 15 hét alatt 190 palesztin halt meg, hatezer körül van a lövöldözések, ütlegelések sérültjeinek száma, és 12 ezer palesztint tartanak izraeli fogolytáborokban. (MTI) Hanoi tárgyalásokat javasol Kínának A vietnami kormány szerdán külügyminiszteri tárgyalásokat javasolt Kínának területi és határviták megoldása érdekében. A jegyzékben Hanoi meg- ' ismétli korábbi tárgyalási javaslatát a Trung Sa- (Spratleyr) szigetcsoport körül kialakult konfliktus rendezésére és kiegészíti azzal, hogy a két fél kezdjen külügyminiszteri, vagy miniszterhelyettesi tárgyalásokat a két ország területi és határvitáinak tisztázása érdekében. Vietnam kész a lehető leghamarabb Pekingbe küldeni külügyminiszterét, vagy annak helyettesét. Hanoi szorgalmazza, hogy mindkét fél mondjon le az erő alkalmazásáról a területi konfliktusok során. Reméli, hogy Kína mihamarabb kedvező választ ad a tárgyalási javaslatra. Egyben felhívta a kínai fél figyelmét: tartsa be korábbi ígéretét, miszerint a kínai hadihajók nem akadályozzák egy korábbi összecsapás vietnami sérültjeinek mentését és elszállítását a Spratley-szigetcsoport övezetéből. (MTI) Minisztertanácsi irányelvek (Folytatás az 1. oldalról.) szítésének tervszerűsége érdekében a Minisztertanács a jogalkotási programban határozza meg a vitára bocsátandó ‘jogszabálytervezetek körét. A megalapozott vélemény- nyilvánítást segítendő a tervezett jogi szabályozás főbb elveit, társadalom- és gazdaságpolitikai indokait, a szabályozás várható társadalmi és gazdasági hatását, valamint a jogszabály végrehajtásának feltételeit is megismertetik a vita résztvevőivel. Az eszmecserék tapasztalatainak, a felmerült javaslatoknak a hasznosítása érdekében kívánatosnak tartják, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv munkatársai is vegyenek részt a vitákban. A tanácskozásokon elhangzott észrevételek és indítványok értékelése a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv feladata — állapítja meg az iránymutatás a társadalmi és szakmai viták eredményének hasznosításával kapcsolatban. Külön szól arról, hogy ha a vitában elhangzott javaslat megalapozott ugyan, de a megvalósítására a jogszabálytervezetben nincs mód, akkor az indítványt mint közérdekű bejelentést — elbírálásra és hasznosításra — az értékelésére illetékes szervhez továbbítják. Kívánatos, hogy a viták során elhangzott jelentős, de el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól a jogszabály előkészítője tájékoztassa a jogalkotót és a vita szervezőjét. A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy a társadalmi és a szakmai vitáknak a tájékoztató és a hírközlő szervek adjanak széles nyilvánosságot, s az elhangzott lényegesebb észrevételekről és javaslatokról tájékoztassák a közvéleményt.
