Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 65. SZÁM ÁRA: 1.80 FT 1988. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Törvény a közúti közlekedésről Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt a Parlamentben Sar­lós István, a Ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülés­teremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István .megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács József­ről, a Magyarországi Szabadegyházak Or­szágos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt 1 képviselőtársuk emlékének, ér­demeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezekután a képviselők tudomásul vet­ték a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanács­kozás tárgysorozatáról: 1. a közúti közlekedésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. a szövetkezetekről szóló il981. évi III. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása; 3. a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 5. a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első ta­pasztalatairól; 6. interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfe­lelően elsőként ,Orbán Lajos közlekedé­si miniszter tartotta^ meg expozéját. Egyetlen törvényben A közúti közlekedést a kü­lönböző országokban viszony­lag nagy számú, részletkér­désekre is kiterjedő jogsza­bályokkal, törvényekkel sza­bályozzák. Mi egyetlen tör­vényben tartottuk indokolt­nak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utak­ra — ezen belül a kerékpár- utakra —, azok fejlesztésé­re, fenntartására, használatá­ra és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, Tanácskozik az Országgyűlés az egyre fokozódó körnveze­Urban Lajos expozéja Bevezetőjében hangsúlyoz­ta: ma országunkban a köz­úti közlekedés a leggyorsab­ban fejlődő közlekedési al- ágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére nö­vekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint há­rommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autó­buszok száma 27 ezer, a mo­torkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygép­kocsi és az országon áthala­dó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forga­lomban. — A rendkívül dinamiku­san növekvő közúti forga­lommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tu­dott lépést tartani. Az út­felület egyre szőkébbnek bi­zonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a bal­esetveszély. A közúti balese­tek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint há­romszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember ve­szíti életét az utakon. A vasúti, a légi és a vízi közlekedést 15—20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehan­golására, a széles körű ható­sági teendők meghatározásá­ra, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. azok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közve­tetten múlik a közúti közle­kedés továbbfejlődése, szín­vonala, kultúrája és bizton­sága. , A továbbiakban kifejtet­te: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti köz­lekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást ad­nak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam fel­adatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfonto­sabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészí­tő és egyeztető munka ered­ménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat té­ziseit is megtárgyalta. Így alakult ki a törvényi szabá­lyozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. alapos elemzés után A Minisztertanács által el­fogadott tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített építési és közleke­dési bizottsága, s további tar­talmi és szövegezési változ­tatásokra is javaslatokat fo­galmazott meg. Az indítvá­ti ártalmak mérséklésére vo­natkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell el­sősorban a fejlett közúti köz­lekedéssel rendelkező euró­pai államok szabályaihoz. Ehhez adnak keretet a köz­úti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokol­dalú nemzetközi egyezmé­nyek, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tart­va, javasolta az Országgyű­lésnek, hogy törvényben ha­tározza meg a közúti közle­kedés további jogi szabályo­zásának, valamint a hatósá­gok működésének legfonto­sabb céljait, az állami szer­vek feladatait, a közleke­désben résztvevők alapvető jogait és kötelességeit, mind­nyok többségét elfogadták, és minden képviselői felve­tésre írásban válaszolt a tár­ca vezetője. A módosításo­kat a Minisztertanács utóla­gosan tudomásul vette, és egyetértett a törvényjavaslat előterjesztésével. A parlamenti ülés előké­szítése során a törvényjavas­latot a fővárosi és megyei képviselőcsoportok, majd — együttes bizottsági ülésen — az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága is megtárgyalta, a képviselők újabb pontosítá­sokat javasoltak a törvény- tervezet szövegében. A képviselői csoportok ülé­sein élénk vita folyt a javas­lat egészéről és részleteiről. Urbán Lajos a módosítási ja­vaslatokkal egyetértett. A vi­tákban elhangzottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a je­lenleg érvényes közúti közle­kedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben sze­repeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó mi­niszteri szintű rendelet, még. ha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizo­nyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hát­teret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a köz­úti közlekedésről szóló tör­vény foglalkozzon a minden­kori közúti közlekedési sza­bályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a rész­letes forgalomszabályozás épülhet. Ütköző érdekek A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglal­koznia kellene a parkolóhe­lyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavas­latunkban tehát ennek sze­repeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kap­csolatos kérdések szabályo­zásában természetesen a jö­vőben szerepe lesz néhány más törvénynek — köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezet- védelmi törvénynek. A törvény-előkészítő mun­ka egyik legnehezebb fel­adatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellen­tétes az érdek például az utak és az útmenti ingatla­nok használatában. A utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a for­galomban résztvevők érde­ke, míg az ingatlanok zavar­talan használata azok tulaj­donosaié. Az útmenti ingat­lanon végzett egyes tevé­kenységek a közúti forga­lom számára veszélyt is je­lenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ár­talmaktól, de itt is kell köz­lekedni, itt is laknak jármű- tulajdonosok. Kérdés: me­lyik érdeket és milyen mér­tékben helyezzünk előbbre. (Folytatás a 2. oldalon) NDK egészségügyi A Salgótarjáni Egészségügyi Szakközép- és Szakisko­lába is ellátogattak a delegáció tagjai. — Kép: Bencze — küldöttség Nógrádbcm A Német Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt­szervezetének tisztségvise­lői, dr. Gerhard Rehvoald professzor, az NDK Vörös- kereszt elnöke és Werner Homey, az NDK Vöröske­reszt külügyi osztályvezetője látogattak szerdán megyénk­be. A delegációt elkísérte Gyékis Emil, a Vöröskereszt Országos Vezetőségének osz­tályvezető-helyettese. Salgótarjánban, a megyei tanácson a vendégeknek Ba­li Nándorné dr., a Vöröske­reszt megyei vezetőségének titkára a Nógrádban folyó munkáról szólt. Jelenleg csaknem 41 ezer tevékeny tagja van a mozgalomnak, amely sajátos eszközeivel se­gíti a párt- és állami hatá­rozatok végrehajtását. Hang­súlyozta, hogy differenciált programokkal vesznek részt a lakosság egészségvédelmé­ben: a halálozást döntően befolyásoló betegségek, a ká­ros szenvedélyek visszaszo­rításában, a helyes életmód népszerűsítésében. A családvédelem, a hátrá­nyos helyzetűek felderítése, a vérellátás szervezése, tevé­kenységük igen fontos része. Tavaly több mint 900 egész­ségvédelmi előadást, emel­lett számos klubszerű fog­lalkozást, elsősegélynyújtó- tanfolyamot szerveztek. Ezután dr. Gordos János, a megyei pártbizottság tit­kára a megyében folyó po­litikai, gazdaságpolitikai, társadalompolitikai tevé­kenységről tájékoztatta a ven­dégeket. A tájékoztatókat élénk véleménycsere követte. Az NDK Vöröskereszt tiszt­ségviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a hazánkban zajló reformfolyamat me­gyei tapasztalatai, a politikai, a gazdasági munka új for­mái, módszerei iránt, A delegáció és kísérői ezt követően a megyei vérellátó szolgálatnál a véradómozga­lomról tájékozódtak. Ezután a megyei kórházban dr. Reichard Jenő, főigazgató fő­orvos fogadta a vendégeket, majd a rehabilitációs osz­tályra látogattak. A megyei KÖJÁL-ban a munkaegész­ségügy helyzetéről tájéko­zódtak. A salgótarjáni szociális ott­hon megtekintése után, a delegáció tagjai az egészség- ügyi szakközép- és szakisko­lát keresték fel. Délután Hollókő nevezetességeivel, Pásztón a területi vöröske­resztes tevékenységgel is­merkedtek. A program a szi- ráki kastélyban fejeződött be. Milyen vizet iszunk holnap? Hidrológusok a növekvő veszélyről Az Észak-nógrádi Regio­nális Vízmű mihálygergei üzemének további bővítése szerepelt a Magyar Hidroló­giai Társaság megyei szer­vezetének tegnapi Salgótar­jánban megtartott tanácsko­zásán. Ezzel kapcsolatban az üzem vezetője, Varga László osztotta meg számos tanul­mány elképzeléseit a tagság­gal. Mint az közismert, az em­lített rendszerből kapja ivó­vízszükségletének nagy ré­szét a megyeszékhely és a fejlesztések szerint jövő év­től már Szécsény és környé­ke is. A mennyiségi problé­mákon túl azonban igen fontos — hangsúlyozta Var­ga László —, a meglevő víz­készletek, különösen a kom- ravölgyi víztározó vízminő­ségének javítása. A napi fo­gyasztás a jelenleginek dup­lájára emelkedik és eléri a 25 ezer köbmétert. A mesterséges tározó léte­sítésének 10 éve alatt a kü­lönböző szennyező hatások eredőjeként számottevően romlott a víz minősége Megnövekedett a foszfor- és nitrogéntartalom, s igen nag> algásodást is megfigyeltek a vizsgálatok során. Következ­ménye: a víz kellemetlen szagú és ízű lesz. Azaz le­het, ha nem teszünk időben intézkedéseket a káros fo­lyamatok megállítására. A regionális vízmű egy sor tanulmánytervet készít­tetett, amelyekben közös vo­nás a vízelőkészítés — azaz az Ipolyból kiemelt víz mi­nőségének — javítása. A leghatásosabb megoldásnak a természetes tisztítás mu­tatkozik, melyhez felmerült egy nádas tó létesítése Litke térségében. Emellett a szo^ kásos vegyi eljárások is ha­tásos minőségjavítást ered­ményeznének. Nem szabad megfeledkez­ni arról sem — hangsúlyoz­ta az előadó —, hogy a víz­gyűjtőterület szennyezését is mihamarabb csökkenteni kell, ami különösen a mű­trágya-felhasználás szabályo­zását jelentené. Ugyancsak számolni kell a tisztítás so­rán keletkezett iszap meg­felelő kezelésével is. Az ezt követő vitában fel­vetődött, hogy serkenteni kellene a korszerű mosópo­rok gyártását, melyek a szo­kottnál kevesebb foszfort tartalmaznak. Szóba került az is, hogy indokolt-e most a minőségjavítással foglal­kozni, amikor a nyári ivó- vízellátás már.most a telje­sítőképesség határát súrolja. Válaszában Varga László egyetértett a korszerű kemi­káliák terjedésével, ami pe­dig a mennyiségi problémát illeti, kijelentette: a rend­szer még hosszú ideig képes kielégíteni az igényeket. A minőségjavítás azért idősze­rű ma, mert a költségegyez­tetések elhúzódhatnak akár 5—8 évig is, vagyis a számí­tott kritikus időpontig. A KÖJÁL képviselője monitor. állo'más felállítását szorgal­mazta Ipolytarnóc térségé­ben, amely lehetővé tenné a vízkiemelés szabályozását kevésbé szennyezetten érkező folyóvíz időszakában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom