Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 65. SZÁM ÁRA: 1.80 FT 1988. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Törvény a közúti közlekedésről Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a Ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István .megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt 1 képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezekután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. a közúti közlekedésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. a szövetkezetekről szóló il981. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; 6. interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként ,Orbán Lajos közlekedési miniszter tartotta^ meg expozéját. Egyetlen törvényben A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpár- utakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, Tanácskozik az Országgyűlés az egyre fokozódó körnvezeUrban Lajos expozéja Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési al- ágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szőkébbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi és a vízi közlekedést 15—20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. azok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvonala, kultúrája és biztonsága. , A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. Így alakult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. alapos elemzés után A Minisztertanács által elfogadott tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített építési és közlekedési bizottsága, s további tartalmi és szövegezési változtatásokra is javaslatokat fogalmazott meg. Az indítváti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell elsősorban a fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályaihoz. Ehhez adnak keretet a közúti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokoldalú nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tartva, javasolta az Országgyűlésnek, hogy törvényben határozza meg a közúti közlekedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben résztvevők alapvető jogait és kötelességeit, mindnyok többségét elfogadták, és minden képviselői felvetésre írásban válaszolt a tárca vezetője. A módosításokat a Minisztertanács utólagosan tudomásul vette, és egyetértett a törvényjavaslat előterjesztésével. A parlamenti ülés előkészítése során a törvényjavaslatot a fővárosi és megyei képviselőcsoportok, majd — együttes bizottsági ülésen — az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is megtárgyalta, a képviselők újabb pontosításokat javasoltak a törvény- tervezet szövegében. A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részleteiről. Urbán Lajos a módosítási javaslatokkal egyetértett. A vitákban elhangzottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendelet, még. ha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. Ütköző érdekek A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek — köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezet- védelmi törvénynek. A törvény-előkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az érdek például az utak és az útmenti ingatlanok használatában. A utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban résztvevők érdeke, míg az ingatlanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az útmenti ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak jármű- tulajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzünk előbbre. (Folytatás a 2. oldalon) NDK egészségügyi A Salgótarjáni Egészségügyi Szakközép- és Szakiskolába is ellátogattak a delegáció tagjai. — Kép: Bencze — küldöttség Nógrádbcm A Német Demokratikus Köztársaság Vöröskeresztszervezetének tisztségviselői, dr. Gerhard Rehvoald professzor, az NDK Vörös- kereszt elnöke és Werner Homey, az NDK Vöröskereszt külügyi osztályvezetője látogattak szerdán megyénkbe. A delegációt elkísérte Gyékis Emil, a Vöröskereszt Országos Vezetőségének osztályvezető-helyettese. Salgótarjánban, a megyei tanácson a vendégeknek Bali Nándorné dr., a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára a Nógrádban folyó munkáról szólt. Jelenleg csaknem 41 ezer tevékeny tagja van a mozgalomnak, amely sajátos eszközeivel segíti a párt- és állami határozatok végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy differenciált programokkal vesznek részt a lakosság egészségvédelmében: a halálozást döntően befolyásoló betegségek, a káros szenvedélyek visszaszorításában, a helyes életmód népszerűsítésében. A családvédelem, a hátrányos helyzetűek felderítése, a vérellátás szervezése, tevékenységük igen fontos része. Tavaly több mint 900 egészségvédelmi előadást, emellett számos klubszerű foglalkozást, elsősegélynyújtó- tanfolyamot szerveztek. Ezután dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára a megyében folyó politikai, gazdaságpolitikai, társadalompolitikai tevékenységről tájékoztatta a vendégeket. A tájékoztatókat élénk véleménycsere követte. Az NDK Vöröskereszt tisztségviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a hazánkban zajló reformfolyamat megyei tapasztalatai, a politikai, a gazdasági munka új formái, módszerei iránt, A delegáció és kísérői ezt követően a megyei vérellátó szolgálatnál a véradómozgalomról tájékozódtak. Ezután a megyei kórházban dr. Reichard Jenő, főigazgató főorvos fogadta a vendégeket, majd a rehabilitációs osztályra látogattak. A megyei KÖJÁL-ban a munkaegészségügy helyzetéről tájékozódtak. A salgótarjáni szociális otthon megtekintése után, a delegáció tagjai az egészség- ügyi szakközép- és szakiskolát keresték fel. Délután Hollókő nevezetességeivel, Pásztón a területi vöröskeresztes tevékenységgel ismerkedtek. A program a szi- ráki kastélyban fejeződött be. Milyen vizet iszunk holnap? Hidrológusok a növekvő veszélyről Az Észak-nógrádi Regionális Vízmű mihálygergei üzemének további bővítése szerepelt a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezetének tegnapi Salgótarjánban megtartott tanácskozásán. Ezzel kapcsolatban az üzem vezetője, Varga László osztotta meg számos tanulmány elképzeléseit a tagsággal. Mint az közismert, az említett rendszerből kapja ivóvízszükségletének nagy részét a megyeszékhely és a fejlesztések szerint jövő évtől már Szécsény és környéke is. A mennyiségi problémákon túl azonban igen fontos — hangsúlyozta Varga László —, a meglevő vízkészletek, különösen a kom- ravölgyi víztározó vízminőségének javítása. A napi fogyasztás a jelenleginek duplájára emelkedik és eléri a 25 ezer köbmétert. A mesterséges tározó létesítésének 10 éve alatt a különböző szennyező hatások eredőjeként számottevően romlott a víz minősége Megnövekedett a foszfor- és nitrogéntartalom, s igen nag> algásodást is megfigyeltek a vizsgálatok során. Következménye: a víz kellemetlen szagú és ízű lesz. Azaz lehet, ha nem teszünk időben intézkedéseket a káros folyamatok megállítására. A regionális vízmű egy sor tanulmánytervet készíttetett, amelyekben közös vonás a vízelőkészítés — azaz az Ipolyból kiemelt víz minőségének — javítása. A leghatásosabb megoldásnak a természetes tisztítás mutatkozik, melyhez felmerült egy nádas tó létesítése Litke térségében. Emellett a szo^ kásos vegyi eljárások is hatásos minőségjavítást eredményeznének. Nem szabad megfeledkezni arról sem — hangsúlyozta az előadó —, hogy a vízgyűjtőterület szennyezését is mihamarabb csökkenteni kell, ami különösen a műtrágya-felhasználás szabályozását jelentené. Ugyancsak számolni kell a tisztítás során keletkezett iszap megfelelő kezelésével is. Az ezt követő vitában felvetődött, hogy serkenteni kellene a korszerű mosóporok gyártását, melyek a szokottnál kevesebb foszfort tartalmaznak. Szóba került az is, hogy indokolt-e most a minőségjavítással foglalkozni, amikor a nyári ivó- vízellátás már.most a teljesítőképesség határát súrolja. Válaszában Varga László egyetértett a korszerű kemikáliák terjedésével, ami pedig a mennyiségi problémát illeti, kijelentette: a rendszer még hosszú ideig képes kielégíteni az igényeket. A minőségjavítás azért időszerű ma, mert a költségegyeztetések elhúzódhatnak akár 5—8 évig is, vagyis a számított kritikus időpontig. A KÖJÁL képviselője monitor. állo'más felállítását szorgalmazta Ipolytarnóc térségében, amely lehetővé tenné a vízkiemelés szabályozását kevésbé szennyezetten érkező folyóvíz időszakában.
