Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
1988. MÁRCIUS 15., KEDD NOGRAD 3 Központi fejlesztések; vagy a piac? 1. Nincs siker parancsszóra Háromfokozatú húzógépre készíti elő az alapanyagot Laczkó Bertalan, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalmű gyáregységének dolgozója. Gazdasági birság — munkaorn. Exportál a szövetkezeti kisöntöde Valamennyi létező diagnózis szerint a magyar gazdaság nehézségeinek alapvető oka strukturális elmaradottsága. A hagyományos, és merev termékszerkezet fokozatosan leértékelődött, a felértékelődött tevékenységek viszont az alkalmazkodás hiánya miatt nem fejlődtek, ami cserearányromláshoz, felgyorsult eladósodáshoz vezetett: Amidkor a piaci munka, a verseny- és alkalmazkodóképesség — a tiszteletre méltó kivételt leszámítva — a vállalatok többségénél nem kielégítő, akkor persze nem egyszerűen a végrehajtásban, hanem irányítási rendszerben van a hiba. Nem ismerte föl a gazdaságirányítás a szerkezeti változások szerepét, szükségességét? Ezt még az ötvenes évek iparosítási politikájáról sem állíthatjuk. Akkor is nyilvánvaló volt a tudatos törekvés az ország gazdasági arculatának gyökeres átalakítására. Vitatható viszont a fejlesztés üteme, iránya, aránya. Janus arcú programok A szükséges korrekciókat az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején elvégezte az MSZMP. Megjelentek a központi fejlesztési programok. A közúti járműgyártás, a „magyar ezüst”, a műszer- és híradástechnika, majd később a számítástechnika, vagy a petrolkémiai ipar fejlesztésével összességükben helyesen határozták meg a fő irányokat. Egyik másik központi vállalkozás nemcsak sikeresnek, hanem időt állónak is bizonyult. A központi . fejlesztési programok a maguk konkrétságával egyértelmű előrelépést eredményeztek a globális iparosítás, a nehézipar elsődleges fejlesztésének követelményével szemben. Maga a módszer, a központosítottság, a gazdasági reform körülmények között viszont már nem bizonyult egyértelműen hatásosnak. A piac, a kereslet- kínálat áralakító, a behoza- talt-kivitelt szabályozó hatását felismertük ugyan 1968-ban, de csak az áruellátásban, a nagy horderejű, strukturális jellegű fejlesztéseken már nem. A beruházásokat csakúgy, mint a munkaerő-gazdálkodást továbbra is .központilag vezéreltük. Figyelmen kívül hagytuk, hogy a piac-, az áru-, a .tőke-, a munkaerő-forgalom egységes egéKicsiny teherautó áll a rétsági bútorbolt előtt. Körülötte serény munka folyik. A rakodás ezúttal kellemes perceit tölti egy fiatal házaspár. Segítségük több is akad, köztük Bulejsza Ferenc, a Rétsági Börzsöny Áfész dolgozója. Az alacsony köpcös, nyílt tekintetű férfi hol belekapaszkodik a terebélyes fotelekbe, tolja föl az árut az autóra, hol pedig az ilyen műveletek szakavatott karmestereként irányít- Jószerivel neki köszönhető. hogy minden zökkenőmentesen a helyére kerül. — Negyvenhét, negyven- nyolc — számolja az ezer- forintosokat a boltvezető. — Harminc forint vissza jár. Köszönöm, rendben vagyunk. — Egy Tisza szekrénysor, ülőgarnitúrával és egy dohányzóasztallal — ezt már felém fordulva mondja, miután a boldog fiatalok a teherautóval elindultak dré- lelypalánki otthonukba. szét képez, s nem lehet abból az utóbbiakat kiragadni, s közvetlenül központilag szabályozni. Ha akarjuk, ha nem, a piac létezik, működik, törvényei érvényesülnek, választási lehetőségünk abban van, hogy felismerjük azokat és számoljunk hatásukig!. Egyébként torzított módon, a központi szándékok ellenére érvényesülnek. Az általános áru- és tőkehiány, a kereslet túlsúlya miatt jelenleg hazánkban és a többi szocialista országban is, a piac torzító hatásai szinte kitapinthatóak. És immár történelmi léptékű tapasztalatok bizonyítják, hogy a krónikus áruhiány, nem számolható fel a vásárlóerő szabályozásával, korlátozásával. Nem az irodából A termelés, a kínálat élénkítése, rugalmas alakítása, az egyensúly minél magasabb szintjének elérése lehet csak célravezető. Ehhez pedig az áru, a tőke és a munkaerő-piac egységére van szükség. Csak úgy alkalmazkodhat ugyan- i# a termelés, a kínálat, a kereslet változásaihoz, ha a munkaerő és a tőke egyaránt mobil, értékén kezelt, és viszonylag gyorsan a hatékony irányokba átcso- portosul. A piaci hatások érvényesülése a nélkülözhetetlen. Képletesen szólva a központi irányítás gátak, zsilipek építésével, meder- mélyítésével szabályozhatja az áradatot, de nem szüntetheti meg a hullámzást és az árapályt. A központi irányítás a gazdaság makrofolyamatait, például a forgalomban lévő pénzmennyiséget kézben tartja, közvetlenül fejleszti az energiaszektort, az infrastruktúrát. A mikrofolyamatokat pedig, beleértve,, az iparági fejlesztéseket is, a piac rugalmasan szabályozza. A jövő megtervezése tehát rpár napjainkban sem azonosítható a fejlesztési források elosztásával. Változnak a népgazdasági tervezés módszerei, eszközei, mivel nő az autonóm vállalati döntések, a piac az önszabályozó mechanizmusok szerepe. A struktúraátalakítás jelenlegi fő iránya a konvertibilis elszámolású gazdaságos kivitel növelése. Vele egyenértékű a keménydevizáért vásárolt importtermékek hazai gyártása, természetesen elfogadható műszaki és gazdasági színvo— Láttam, nem fél az emelgetéstöl... — Hozzászoktam. Nem egy helyben ülő, beosztottjainak utasításokat adó boltvezető vagyok. Van ugyan egy beáztattam. a feleségem, de itt is úgy van, mint otthon: ami az enyém, az az övé is. Rengeteget segít a munkában- Amúgy' hetente legalább ötkamionnyi árut kell átvenni, s, ha a sofőr azt mondja, hogy egy óra múlva már fogpiszkáló sem lehet az autón, akkor bizony, neki kell gyürkőzni. — Egy másfajta emelés, illetve annak előjele hogyan érintette a boltot? — A felvásárlási láz nálunk is éreztette hatását. Különöséül 1987. utolsó negyedévében kilincseltek sokat a vevőink. Nekem utasítást nalon. Annak eldöntésére, hogy mi a jövedelmező devizaszerző — és -megtakarító — termék, a piac az illetékes. Tehát nem valamiféle központi lista, vagy fejlesztési program, hanem a piac a fő szelektáló erő. A piaci szükségletek, a konkrét lehetőségek felismerése, a rugalmas alkalmazkodás, a céltudatos műszaki fejlesztés pedig egyértelműen vállalati feladat. A gazdasági tevékenység hatóereje egyre inkább a vállalkozás. R hegesztörebotok és a Rába Az igazán sikeres termék a tervutasításos rendszerben is feltételezett bizonyos piaci érzékenységet, öntevékenységet, vállalkozó- készséget. Csak így válhatott például a győri Rába, mint profilgazda a hátsó futóművek nemzetközileg is elismert specialistájává. E nagysorozatban gyártott termékek felét az Amerikai Egyesült Államokba exportálják. S ki tudná megjósolni, bármilyen központi íróasztal mellől, hogy például, a győri Mezőgép, és jogutóda a Rekard kény- szerűségből gyártott mezőgazdaságigép-pótalkatrészei, a reduktar, a kardánten.gely — jó áron értékesíthető lesz több fejlett tőkésországban, vagy azt: sikeresen vállalkozhat az ipari hegesztőrobotok gyártására. A sikerhez mindig hozzátartozott az önbizalom, a vállalkozókészség, csakúgy mint a kockázat, a szorgalom, a kitartás és az igényesség. A fentről jövő „égi áldás’’ viszont nem feltétel, sokan hiába fohászkodnak érte. Mondják meg — kérte több igazgató is az Ipari Minisztériumtól —, hogy melyik termék gyártását szüntessék be, és melyiket fejlesszék. Kísértenek a régi reflexek, s hiányolják a mozgásteret kijelölő, fix cövekeket, ösztönösen védekezve a piaci hatásokkal, a kockázatvállalással, a bizonytalansággá! szemben. Pedig tudomásul kell végre venni, hogy az eredményes részvételt az öldöklő külpiaci versenyben nem lehet központilag vezérelni. Mint, ahogyan a devizakímélő import helyettesítés sem mehet végbe ésszerűen és megnyugtatóan — parancsszóra. K. J. Következik: 2. Nem atyáskodik és nem éjjeliőr sem kellett adni, mint a kamionsofőrnek, mégis valósággal kisöpörték a vásárlók az üzletet. Volt olyan is, aki bármit megvásárolt volna. Az volt számára a lényeg, hogy elkölthesse a százezer forintját. .. — Sikerült azóta elfogadhatóan feltölteni a boltot? — Á keresletünk most is nagy, ennek megfelelően igyekszünk mennyiséget és választékot biztosítani. Persze, nem tudunk mindenkit kiszolgálni. Ilyenkor, akár színes, ajánló katalógusaink segítségével is, előrendelést vészünk felS milyen az élet... A következő pillanatban egy balassagyarmati férfi lép be. s Bulejsza Ferenc már írja is: ..Egy Nevada típusú ebédlőgarnitúrát rendel Balassaátengedésért Munkaerő-átengedésért 770 ezer forint gazdasági bírságot szabott ki a Komárom Megyei Bíróság dr. Mandák Imre vezette tanácsa, az Esztergomi Építő és Szolgáltató Kisszövetkezetre. 1 A meglehetősen ritkán előforduló ügy előzményét a Pénzügyminisztérium ellenőrzési fő- igazgatóságának vizsgálata tárta fel. Eszerint a kisszövetkezet 1984-ben és 1985-ben több mint 900 ezer forint jogtalan előnyre tett szert. Ezt úgy érte el, hogy vállalkozási szerződést kötött egy munkaerőgondokkal küzdő vállalattal különféle munkák elvégzésére, szabadáras formában. Az ellenőrzési főigazgatóság szakemberei szerint azonban a megállapodás nem vállalkozási szerződés volt, mert hiányzott belőle annak lényeges eleme: a vállalkozás tárgyának konkrét megnevezése, mennyisége, minősége, a vállalkozási díj összege és a teljesítés határideje. A kisszövetkezet valójában munkaerő átengedésében állapodott meg partnerével, és a szerződésben aránytalanul magas munkabért kötött ki. Így kockázat és befektetés nélkül jutott jogtalan előnyhöz. Ez a kirendelt ár- és könyvszakértő megítélése szerint nem érte el a pénzügyminisztériumi vizsgálat által megállapított összeget, de még így is 595 ezer forint volt. A bíróság az ítélethozatalkor ezt az összeget vette figyelembe. Az ítéletet a kisszövetkezet megfellebbezte, de fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Lehetővé tette viszont, hogy a bírságot két egyenlő részletben fizessék meg. gyarmatra.” A beszélgetéstől függetlenül is van mit látni, hallani, jegyzetelni — a boltvezető munkájú közben is nyilatkozik: a vevővel folytatott párbeszéde tulajdonképpen egy ízig-vérig kereskedő szellemű embernek tart tükröt. A „tükörben” persze, mást is észre lehet venni, ha az ember jobban körülnéz az alkalmi irodahelyiségben. A falakon, az előtérben látható bútoroknál sokkal szerényebb keretekbe foglalva, nyolc „Kiváló Dolgozó” oklevél sorakozik, egy 1975-ös keltezésű „A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” mellett. — Nincs ok unalomra — zökkent ki szemlélődésemből a kereskedő. — Láthatja, nem kell attól tartani, hogy üres marad az előrendelési A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kisöntödéje tavaly negyven dolgozójával harmincegymillió forint értékű árut bocsátott ki, hatmilliós nyereséggel. Idei feladata harmincötmillió forint bevétel, tízmillió forint haszonnal. A szécsényi öntöde olyan alkatrészeket állít elő, amelyek gyártása a nagy öntödéknek nem kifizetődő, ezzel szemben egy csekély adminisztrációval működő, rugalmas termékváltósra képes kisüzemben nyereséges lehet. A szécsényiek így kerültek kapcsolatba egy NSZK céggel, amely nagy szállítmányozó vállalatokat szolgál ki olyan praktikus kiegéAlig két hónap alatt tető alá hozható, beköltözhető a ráckevei Architektúra Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet által kidolgozott, szabadalmaztatás alatt álló csalá- diház-típus. A favázas, cementkötésű faforgácslapokból összeszerelt 80 négyzet- méteres ház egy szakképzett szerelő irányításával akár házilag is felállítható, ily módon önköltségi ára négyzetméterenként 8—9 ezer forint. Mivel a tetőtér is beépíthető, az összes lakótér füzet, vagy pókháló képződik a bútorokon. — Ne haragudjon, de a kereskedőkre gyakran monch- ják, hogy mindent, még a silányabb árukat is eladnák. Sokszor ez úgy jut kifejer zésre, hogy „megetetik” a vevőt, ön hogyan értelmezi a jó kereskedőt? — Egy jó szakember mindent elkövet, hogy a rábízott feladatokat képességei legjavát nyújtva lássa el. Én nem vagyok „etetőtípus”, habár, ha arra gondolok, hogy egy etetőszék a tavalyi 342 forinttal szemben most 1140 forint... Nos, szívesen agitálnék a megvételére, amennyiben vissza lehetne pörgetni az időt. Számomra mindig az volt a vezérlőelv, hogy munkámban a fizikai és a szellemi leköszítőberendezésekkel, mint amilyen például az utólag beépíthető hidraulikus rakományemelő. Az ilyen készülékekhez szükséges öntvényalkatrészek mintaszállítmánya elkészült, s a héten útnak indul az NSZK-ba. A kisöntöde, amely rendszeres és megbecsült szállítója több hazai hőerőműnek, gépgyárnak, kohászati üzemnek, az élőmunka jobb kihasználása és a költségek csökkentése céljából korszerű formázótechnológiát, Szé- csényben eddig nem alkalmazott öntési eljárást vezet be az idén. Hasonló célt szolgál Jutódaru, csavarorsós kompresszor és több más gépi berendezés üzembe állítása. elérheti a 130 négyzetmétert. További előnye, hogy hőszigetelő képessége felülmúlja a hagyományos téglafalét, így takarékosan fűthető. Tavaly még csak 90, az idén már 500 ilyen lakóházat rendeltek, elsősorban Budapest környéki építkezők. Az Architektúra gyártási kapacitásának bővítésére együttműködési megállapodást kötött több más szövetkezettel. töttség egyaránt jelen legyen. Sikerült is megtalálnom ezt, nem hiába őrzöm már 25 éve a szívem a bútorokba zárva. Érettségimmel és gazdag tapasztalatommal gyarapodván, az elmúlt negyed század alatt mehettem volna más, jobb anyagiakkal kecsegtető helyekre, de kitartottam a választásom mellett. Flegmatikusán, érzelmek nélkül nem lehet a kereskedői szakmát művelni- Akiben nincs tűz, nincs lelkesedés, az hagyja ott a boltot. Tíz évem van hátra a nyugdíjig, s én már biztos vagyok abban, hogy nem hagyom itt a boltot addig. Megszerettem az áfészt, a céggel együtt, egymásért élünk. Bulejsza Ferenctől azt is megtudom még, hogy a bútorboltban eltöltött negyed évszázad alatt senki nem tört a pozíciójára. Megismerve őt, nem is csodálkozok rajta, hiszen nem sok sikerük lett volna a próbálkozóknak. ,, Benkő Mihály ész-ember Bútorba zárt szív Családi ház olcsón^ gyorsan
