Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

2 NOGRAD 1988. MÁRCIUS 15., KEDD Gorbacsov Belgrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, a jugoszláv állam- és pártel­nökség meghívására hétfőn, a kora délutáni órákban Belg- rádba érkezett. Péntek délig tartózkodik jugoszláviai hi­vatalos baráti látogatáson. Útjára elkísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több tanácsadó. A belgrádi repülőtéren az IL—62-es különrepülőgépböl kiszálló Gorbacsovot, felesé­gét és kíséretének tagjait ünnepélyes külsőségek kö­zött Lazar Mojszov, az ál­lamelnökség elnöke, Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke, Marjan Ro- zsics, a szövetségi parlament elnöke, Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú szemé­lyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez az idei első külföldi útja. Először jár Jugoszláviában, ahol a Szovjetunióból utoljá­ra 1976-ban Leonyid Brezs- nyev tett ilyen jellegű láto­gatást. Mihail Gorbacsov, az ün­nepélyes fogadtatás után a repülőtérről belgrádi szállás­helyére, a Beli Dvorba haj­tatott. Az SZKP KB főtitkára hétfőn délután a föderáció palotájában megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Lazar Mojszovval, a jugoszláv ál- lámelnökség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnöké­vel- A napirenden a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet idő­szerű témái szerepeltek. A tárgyalások kezdete előtt Mihail Gorbacsov az Avala- ihegyen megkoszorúzta a •jugoszláv ismeretlen katona emlékművét, majd pedig a Belgrád felszabadításáért vívott harcokban elesett jugoszláv és szovjet hősök síremlékét. Távirat Kádár Jánoshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, úton Belgrádba, Magyarország te­rülete felett átrepülve, a gép fedélzetéről táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárához. A Magyar Népköztársaság •területe felett átrepülve, szí­vélyes üdvözletemet küldöm önnek, az MSZMP Közpon- fi Bizottságának, a magyar kommunistáknak, s minden dolgozónak és sok sikert kí­vánok a szocialista építő­munkában — hangzik a táv­irat szövege. A BOLYAI GIMNÁZIUM KISZ-SZERVEZETE A MOZGALOM LEGMAGASABB ELISMERÉSÉT KAPTA (Folytatás az 1. oldalról) sítményt nyújtott az érdek­feltáró és -képviselő munká­jával, a szervezeti szintű szö­vetséges keresésben. Sajátos módon nyújtott segítséget az oskolai demokrácia megva­lósításában- Az egymás irán­ti megértésre, a tűrőképesség kialakítására ösztönözte a tanulófiatalokat. Mindezt a célt szolgálták a diákparla­mentek. és más hasonló meg­mozdulások, rendezvények is. A felsoroltak alapján szü­letett meg az a testületi dön­tés, hogy az iskolai kollektí­va a legmagasabb szintű KISZ-es kitüntetést, s a ve­le járó 15 ezer forint jutal­mat megkapja. A vándor- zászlót Szalay Szabolcs KISZ- titkár vette át. Megalakult az emlékművédnökség Megalakult az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártírémlékművének véd­nöksége. Az állampolgári kezdeményezésre létrejött és az állampolgárok egyéni hoz­zájárulására számító társa­dalmi védnökség olyan esz­mének kíván emléket állí­tani, amelynek szellemisége a jelenre és a jövőre is ha­tással van. A 75 tagú véd­nökség kizárólagos joga. hogy döntsön az emlékmű kivitelezőjéről, a fővárosi tanáccsal közösen — s- Bu­dapest lakosságának véle­ményét kikérve — ,az em­lékmű helyéről, és meghatá­rozza az emlékmű-alapít­vány, illetve az adományok kezelésének elveit — tájé­koztatta az újságírókat hét­főn, a Magyar Sajtó Házá­ban Pozsgay Imre, a véd­nökség elnöke. Elmondotta: a különböző utakon elindult kezdemé­nyezők vállalták, hogy csat­lakoznak e védnökséghez, igy most már a nemzeti közmegegyezés szellemében, a legnagyobb nyilvánosság előtt indulhat útjára a kez­deményezés megvalósítása. A védnökség 75 tagja — bár többségük neves közéle­ti személyiség — magánem­berként vállalta ezt a társa­dalmi megbízatást, nem pe­dig annak az intézménynek, közösségnek, társadalmi vagy tömegszervezetnek, szövet­ségnek a képviseletében, amelynek tagja, illetve, ahol dolgozik. A társadalomban létező különböző áramlatok, irányzatok, szellemi törek­vések képviselői jutottak így közmegegyezésre az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc emlékművével kap­csolatban. A védnökség a következő hetekben dönt arról, hogy milyen formában — pályá­zat útján vagy személyes felkéréssel — ad megbízást az emlékmű kivitelezőjének, s számba veszi azokat a lehetőségeket, amely az em­lékmű elkészülte után eset­leg megmaradó pénz fel- használására kínálkozik. Az emlékmű felállítását legké­sőbb 1989. október 6-ra ter­vezik. Kérdésekre válaszolva a védnökség intézőbizottsá­gának tagjai azt is elmon­dották : az emlékmű főváro­si helye nem zárhatja ki. hogy a helyi közösségek kü­lönböző emlékhelyeket hoz­zanak létre. Különösen ér­vényes ez ott, ahol már el­kezdték a gyűjtést-tervezést. mint például Gyulán. Tettük semmivel sem kevesebb ér­tékű, mintha az országos emlékműre adakoztak volna. Igaz azonban az is, hogy nem ösztönzik az ilyen jel­legű mozgalmak kibontako­zását, hiszen szeretnék, ha az állampolgárok a nemzet összefogását kifejező védnö­ki szándék megvalósítására fordítanák figyelmüket és ajánlanák fel anyagi támo­gatásukat. A védnökség tervezi azt is, hogy valamilyen formá­ban — például oklevél, em­léklap — elismerésben is ré­szesíti azokat, akik a leg­többet áldozták erre a célra Szó esett arról is: a KISZ továbbra is az emlékmű ügyének szolgálatába állítja szervezőképességét és moz- gósító erejét. A társadalmi védnökség felhívást tett közzé az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc emlékművének fel­állítására. A társadalmi védnökség felhívása „Történelmi felelősségünk tudatában fel­hívással fordulunk a nemzethez. Hazánkban az utóbbi időben különféle társadalmi kezde­ményezések születtek azzal a szándékkal, hogy a ma élő nemzedékek történelmi esz- mélkedésének és nemzeti önbecsülésének je­leként emléket állítsunk az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc tiszteletére. Ügy véljük, ezek a kezdeményezések a közakarat megnyilatkozásai. Felhívásunkkal e törekvé­sek összefogását és kiteljesítését kívánjuk szolgálni, elősegíteni. Az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc hősei —, ha kellett — az életüket ál­dozták, vállalták a vértanúságot is hazánk szabadságáért és függetlenségéért. Tetteik je­lentősége nem évült el. Társadalmi és nemze­ti célkitűzéseik máig is mértékül szolgálhat­nak történelmi céljaink kiküzdésében. Tra­gikus küzdelmük és áldozatvállalásuk erköl­csi értéke nőttön nő a múló időben. Reményt és erőt sugárzó példa a ma élő magyarok számára is. A nemzet vállára napról napra súlyosbodó gondok nehezednek. Válaszút előtt álló tár­sadalmunkat, ha önerejéből nem képes gyö­keresen megújulni, erkölcsi, gazdasági és kulturális hanyatlás fenyegeti. Sorsunk ilye­tén alakulását nem nézhetjük tétlenül- Ke­resnünk kell a megmaradás és a megújulás járható ösvényeit. Helyzetünk ismeretében, a nemzet sorsa iránti felelősségünk tudatá­ban, történelmi értékeink föltámasztását, megőrzését és átörökítését éppúgy erkölcsi kötelességünknek tekintjük, mint a társadal­mi megújuláshoz szükséges tettek vállalását. Felhívásunkkal közös és felelős cselekvésre, önkéntes és önzetlen áldozatvállalásra szó­lítjuk országunk minden állampolgárát s a nemzethez tartozó valamennyi honfitár­sunkat — bárhol é] is a világban. Az emlékmű mielőbbi és méltó megvaló­sítása érdekében társadalmi védnökséget ala­kítottunk és személyes anyagi hozzájárulása­inkkal létrehoztuk az Alapítványt. Az emlék­mű elkészítésére korábban fölajánlott ado­mányokat a csekkszámlák eddigi tulajdono­sai az Alapítvány javára átutalják. Alapít­ványunk csekkszámla-száma: MNB 235—90172—5215 „Emlékműalap”. Felhívásunkat azzal a meggyőződéssel bo­csátjuk a nemzet nyilvánossága elé, hogy megértésre és visszhangra talál. A nehéz idők ellenére töretlenül bízunk honfitársaink felelősségérzetében és áldozatkészségében. Reméljük, hogy a jövő év folyamán az or­szág szívében, Budapesten, fővárosunk tör­ténelmi nevezetességű színtereinek valamelyi­kén, közös akarattal és közös adakozásból elkészülhet az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc emlékműve. Mindez immár raj­tunk áll — ma élő, de múltunkra emlékező és jövőnkről gondolkodni akaró magyarokon.” (MTI) Ülésezett a rétsági partbizottság Rétság vonzáskörzetében a párttagsági könyvek cseré­jét előkészítő személyes be­szélgetések az MSZMP KB határozatának megfelelően, január végéig befejeződtek. Az egyéni beszélgetések, a beszámoló taggyűlések poli­tikai tapasztalatait és a to­vábbi feladatokat vitatta meg a tegnapi ülésén a rét­sági pártbizottság. A beszélgetések során el­hangzott vélemények, ta­pasztalatok pártbizottsági összegzését, tanulságait Sin- ka Sándor, a pártbizottság titkára ismertette. Egyebek között kiemelte, hogy a szé­les körű párbeszéd a tag- könyvcsere kettős politikai célját folyamatában előse­gítette. Az eszmecserék jó lehetőséget adtak a főbb politikai célok megértéséhez, megvalósításához. A komumnisták többsé­génél a beszélgetések erő­sítették a bizalmat, a párt­hoz való kötődést. Egyaránt kritikus önvizsgálatra kész­tette a pártszervezeteket és' a párttagságot. Hozzájárult a cselekvőbb aktivitásválla­láshoz, a pártegység erősö­déséhez. ösztönzést adott a térségben a , gazdasági, tár­sadalmi kibon.takozás helyi programjának végrehajtá­sához. A párttagság ugyanakkor kifejezte aggodalmát is el­sősorban a párt vezető sze­repének csökkenése, az or­szág gazdasági, társadalmi fejlődésében bekövetkezett gondok miatt. A hibás dön­tésekért, mulasztásokért, ezek okainak késői feltárá­sáért szigorúbb, követke­zetesebb felelősségre vonást is vár a tagság. Az egyéni vélemények szerint sok kommunista hi­ányolta a nyíltabb, demok­ratikusabb pártéletet, az aktívabb politizálást, az őszinte, hiteles tájékoztatást, a munkamódszerek korsze­rűsítését, a szavak és tet­tek egységét. Szükséges­nek tartják a párt korábbi tekintélyének visszaszerzé­sét és tömegbefolyásának erősítését. A kritikusan bíráló, a bi­zonytalanságot, a kételyeket kifejező vélemények elle­nére a kommunisták nagy többsége vállalta a terüle­ten a párt politikájából rá­háruló feladatokat. Tudomá­sul veszi a szigorító intézke­déseket és bíznak a stabili­záció és a kibontakozás meg­valósításában. Ezt bizonyít­ja az a tény is, hogy az 1285 fős párttagság 3,6 százaléka lépett ki a pártból. A tagkönyvcsere kapcsán az egyéni beszélgetéseken elhangzott észrevételek, ja­vaslatok végrehajtására a rétsági pártbizottság fel­adattervezetet dolgozott ki. A testület szervezeti és sze­mélyi kérdésekben is dön­tött. E szerint a romhányi nagyközségi pártbizottság közvetlen megyei irányítás alá került. Munkája elismerése mel­lett, közös egyetértésben, Sinka Sándort titkári funk­ciója alól március 21-étől felmentette a testület, aki a Diósjenői Börzsönyaljai Ter­melőszövetkezet elnökhe­lyettese lett. Helyette dr. Németh Jánost, a városi jo­gú nagyközségi tanács mű­velődési, egészségügyi, if­júsági és sportosztályának főelőadóját választotta a pártBlzottság titkárává. A tanácskozáson jelen volt Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságá­nak titkára. BARÁTAINK Üdülőparadicsom az NDK „tetején” Az NDK legmagasabb (1214 méter) hegyét, a Fichtelber- get az évnek mintegy két­száz napján hó borítja. S ar­ra is meglehetősen pontos adat van, hogy mikorra te­hető a téli sport megjelené­se az „ország tetején”. 1896- ra, amikor is a Cranzahl és Oberwiesenthal közötti kes­keny Vágányú vasút építésén dolgozó norvég mérnök Ohl- sen magával hozta hazájá­ból a sítalpát, s egy kis be­mutatót tartott az ámuló publikumnak. Az, hogy Oberwiesenthalt manapság a téli sportok fő­városaként emlegetik, sokat elárul arról, mi mindent tet­tek és tesznek itt a kikap­csolódásra, aktív pihenésre vágyó és sportolási lehető­séget kereső turisták, üdülő­vendégek igényeinek kielé­gítésére. A 3700 lakosú hely­ségben a vendégek száma az év minden szakában felül­múlja a helybeliekét. A téli hétvégeken tízezrek keresik fel a városkát. — Nálunk senkinek sem kell unatkoznia — mondja Ria Meinel, a programért felelős vezetőnő. — Ismerjük a fiatalok kulturális, sport- és turisztikai igényeit. Te­kintettel arra, hogy itt fél évig is eltart a tél, különö­sen nagy népszerűségnek ör­vendenek sítanfolyamaink. De kedveltek az érchegységi túrák is, amelyekre lovas ko­csival vagy szánnal indu­lunk, s amelyeken megis­mertetjük vendégeinket a csipkéverés és a fafaragás itteni művészetével. Hasonlóan nagy az érdek­lődés azok iránt a kurzusa­ink iránt, amelyeken a lo­vaglás tudományát lehet el­sajátítani. Nem kell unszol­ni a fiatalokat arra sem, hogy vegyenek részt a falu­sias hangulatú folklóreste­ken, a szomszédos Csehszlo­vákiába teendő kiránduláso­kon, valamint a filmvetíté­seken és a diaelőadásokon. S a teniszpályákat is gyak­ran látogatják vendégeink. A diszkóban csak annak jut jó hely, aki időben érkezik... A szél erejével Nemrégen a tízezer lakosú kelet-szlovákiai Gálszécs pe­remén furcsa építmény je­lent meg — hatalmas, har­minchárom méter magas acéloszlop légcsavarral. Ez a figyelemre méltó szélerőmű a találékony emberek újabb kísérleteinek egyike, olyan embereké, akik meg vannak győződve a nem hagyomá­nyos energiaforrások alkal­mazásának gazdaságosságáról. Az ötlet kezdeményezője Michal Budkovsky, a gál- szécsi energetikai vállalat igazgatója. Családi háza mel­lett egy több mint húszmé­teres fémpóznát állított fel, amelyre légcsavart szerelt. Ez forgatta meg a szél ha­tására az aszinkron generá­tort, és a szél gyakorlatilag ingyen világított az egész faluban. A kelet-szlovákiai síkság, elsősorban Gálszécs környé­ke az ilyen szélerőművek építéséhez megfelelő mete­orológiai feltételekkel ren- delkezik: a szél átlagos se­bessége egy évben több mint 5 méter másodpercenként, mintegy harminc méter ma­gasságban szinte állandó az erős légáramlatok cirkulá­ciója, amelyek képesek a sze­szélyes légcsavarokat moz­gásba hozni. „Ha ebbe a lé­gi folyosóba helyezzük a szélerőművek légcsavarjait, olcsón több száz kilowatt vil­lamos energiát nyerünk” — állítja M. Budkovsk/. Már az általa tervezett és elkészített szélerőmű is reá­lis előfeltételeket biztosít to­vábbiak építéséhez minde­nütt, ahol megfelelő légköri viszonyok uralkodnak. A kí­sérleti erőmű ma még csak száz kilowattos, de a jobb és lényegesen, erősebb légcsavar felszerelése után négyszáz kilowatt teljesítménnyel lesz kapcsolható a hálózatba. Az erőmű teljesen automatizált, a szél erejétől függően in­dul, és természetesen fordul mindig a szél irányába. M. Budkovsky szokatlan erőműve iránt energetikai vállalatok és egyének is ér­deklődnek. A kezdeményezőt segíti néhány villamos be­rendezéseket gyártó vállalat is. Elvállalták, hogy külön­leges légcsavart és a szél­erőmű gépi berendezésének néhány fontos elemét elké­szítik. (Folytatás az 1. oldalról) A Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga hétfőn tartotta soros ülését. Elsőként dr. Győri Sándor, a városi tanács el­nöke szólt a testületi mun­ka időszerű kérdéseiről. Ezt követően Berta Ró­bert, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezető­je adott tájékoztatást a vá­ros vízellátásának gondjai­ról, a takarékossági teen­dőkről. Ezután a telekérté­kesítés helyzetét elemezte. A vízellátásról szólva el­mondta: az utóbbi négv-öt év vízellátási gondjain a nyugat-nógrádi térségi víz­műtől átvett közel 6 ezer köbméter napi mennyiség tudott enyhíteni. Ugyanak­kor az állandósult nagyobb vízigény, és a városi vízmű kapacitásának csökkenése miatt foglalkozni kell a biz­tonságos vízellátás lehetősé­geinek megteremtésével. A bizottság határozatot fo­gadott el, amely kimondja: hogy a biztonságos behoza­tal és a távlati vízellátás megoldása érdekében meg kell oldani a dejtári telep­ről a többletmennyiség be­hozatalának műszaki felté­teleit. A szükséges beruhá­zási munkákat a már elké­szített tanulmányterv alap­ján két ütemben kell előké­szíteni. Az éves tervek lehe­tőségeit figyelembe véve. A telekértékesítésről szól­va kiemelte: ahol építésre alkalmas telket tudnak biz­tosítani — tavaly év végén 100 telekhelyet jelölt ki a végrehajtó bizottság — ott nincs kellő érdeklődés. A városszéli telkeken korszerű csoportos és sorházak építé­sére, Patvarcon pedig egyé­ni családi házak építésére nyílik lehetőség. Vízellátás és telekértékesítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom