Nógrád, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
2 NOGRAD 1988. MÁRCIUS 15., KEDD Gorbacsov Belgrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, a jugoszláv állam- és pártelnökség meghívására hétfőn, a kora délutáni órákban Belg- rádba érkezett. Péntek délig tartózkodik jugoszláviai hivatalos baráti látogatáson. Útjára elkísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több tanácsadó. A belgrádi repülőtéren az IL—62-es különrepülőgépböl kiszálló Gorbacsovot, feleségét és kíséretének tagjait ünnepélyes külsőségek között Lazar Mojszov, az államelnökség elnöke, Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke, Marjan Ro- zsics, a szövetségi parlament elnöke, Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez az idei első külföldi útja. Először jár Jugoszláviában, ahol a Szovjetunióból utoljára 1976-ban Leonyid Brezs- nyev tett ilyen jellegű látogatást. Mihail Gorbacsov, az ünnepélyes fogadtatás után a repülőtérről belgrádi szálláshelyére, a Beli Dvorba hajtatott. Az SZKP KB főtitkára hétfőn délután a föderáció palotájában megkezdte hivatalos tárgyalásait Lazar Mojszovval, a jugoszláv ál- lámelnökség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével- A napirenden a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet időszerű témái szerepeltek. A tárgyalások kezdete előtt Mihail Gorbacsov az Avala- ihegyen megkoszorúzta a •jugoszláv ismeretlen katona emlékművét, majd pedig a Belgrád felszabadításáért vívott harcokban elesett jugoszláv és szovjet hősök síremlékét. Távirat Kádár Jánoshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, úton Belgrádba, Magyarország területe felett átrepülve, a gép fedélzetéről táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárához. A Magyar Népköztársaság •területe felett átrepülve, szívélyes üdvözletemet küldöm önnek, az MSZMP Közpon- fi Bizottságának, a magyar kommunistáknak, s minden dolgozónak és sok sikert kívánok a szocialista építőmunkában — hangzik a távirat szövege. A BOLYAI GIMNÁZIUM KISZ-SZERVEZETE A MOZGALOM LEGMAGASABB ELISMERÉSÉT KAPTA (Folytatás az 1. oldalról) sítményt nyújtott az érdekfeltáró és -képviselő munkájával, a szervezeti szintű szövetséges keresésben. Sajátos módon nyújtott segítséget az oskolai demokrácia megvalósításában- Az egymás iránti megértésre, a tűrőképesség kialakítására ösztönözte a tanulófiatalokat. Mindezt a célt szolgálták a diákparlamentek. és más hasonló megmozdulások, rendezvények is. A felsoroltak alapján született meg az a testületi döntés, hogy az iskolai kollektíva a legmagasabb szintű KISZ-es kitüntetést, s a vele járó 15 ezer forint jutalmat megkapja. A vándor- zászlót Szalay Szabolcs KISZ- titkár vette át. Megalakult az emlékművédnökség Megalakult az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártírémlékművének védnöksége. Az állampolgári kezdeményezésre létrejött és az állampolgárok egyéni hozzájárulására számító társadalmi védnökség olyan eszmének kíván emléket állítani, amelynek szellemisége a jelenre és a jövőre is hatással van. A 75 tagú védnökség kizárólagos joga. hogy döntsön az emlékmű kivitelezőjéről, a fővárosi tanáccsal közösen — s- Budapest lakosságának véleményét kikérve — ,az emlékmű helyéről, és meghatározza az emlékmű-alapítvány, illetve az adományok kezelésének elveit — tájékoztatta az újságírókat hétfőn, a Magyar Sajtó Házában Pozsgay Imre, a védnökség elnöke. Elmondotta: a különböző utakon elindult kezdeményezők vállalták, hogy csatlakoznak e védnökséghez, igy most már a nemzeti közmegegyezés szellemében, a legnagyobb nyilvánosság előtt indulhat útjára a kezdeményezés megvalósítása. A védnökség 75 tagja — bár többségük neves közéleti személyiség — magánemberként vállalta ezt a társadalmi megbízatást, nem pedig annak az intézménynek, közösségnek, társadalmi vagy tömegszervezetnek, szövetségnek a képviseletében, amelynek tagja, illetve, ahol dolgozik. A társadalomban létező különböző áramlatok, irányzatok, szellemi törekvések képviselői jutottak így közmegegyezésre az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc emlékművével kapcsolatban. A védnökség a következő hetekben dönt arról, hogy milyen formában — pályázat útján vagy személyes felkéréssel — ad megbízást az emlékmű kivitelezőjének, s számba veszi azokat a lehetőségeket, amely az emlékmű elkészülte után esetleg megmaradó pénz fel- használására kínálkozik. Az emlékmű felállítását legkésőbb 1989. október 6-ra tervezik. Kérdésekre válaszolva a védnökség intézőbizottságának tagjai azt is elmondották : az emlékmű fővárosi helye nem zárhatja ki. hogy a helyi közösségek különböző emlékhelyeket hozzanak létre. Különösen érvényes ez ott, ahol már elkezdték a gyűjtést-tervezést. mint például Gyulán. Tettük semmivel sem kevesebb értékű, mintha az országos emlékműre adakoztak volna. Igaz azonban az is, hogy nem ösztönzik az ilyen jellegű mozgalmak kibontakozását, hiszen szeretnék, ha az állampolgárok a nemzet összefogását kifejező védnöki szándék megvalósítására fordítanák figyelmüket és ajánlanák fel anyagi támogatásukat. A védnökség tervezi azt is, hogy valamilyen formában — például oklevél, emléklap — elismerésben is részesíti azokat, akik a legtöbbet áldozták erre a célra Szó esett arról is: a KISZ továbbra is az emlékmű ügyének szolgálatába állítja szervezőképességét és moz- gósító erejét. A társadalmi védnökség felhívást tett közzé az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc emlékművének felállítására. A társadalmi védnökség felhívása „Történelmi felelősségünk tudatában felhívással fordulunk a nemzethez. Hazánkban az utóbbi időben különféle társadalmi kezdeményezések születtek azzal a szándékkal, hogy a ma élő nemzedékek történelmi esz- mélkedésének és nemzeti önbecsülésének jeleként emléket állítsunk az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Ügy véljük, ezek a kezdeményezések a közakarat megnyilatkozásai. Felhívásunkkal e törekvések összefogását és kiteljesítését kívánjuk szolgálni, elősegíteni. Az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc hősei —, ha kellett — az életüket áldozták, vállalták a vértanúságot is hazánk szabadságáért és függetlenségéért. Tetteik jelentősége nem évült el. Társadalmi és nemzeti célkitűzéseik máig is mértékül szolgálhatnak történelmi céljaink kiküzdésében. Tragikus küzdelmük és áldozatvállalásuk erkölcsi értéke nőttön nő a múló időben. Reményt és erőt sugárzó példa a ma élő magyarok számára is. A nemzet vállára napról napra súlyosbodó gondok nehezednek. Válaszút előtt álló társadalmunkat, ha önerejéből nem képes gyökeresen megújulni, erkölcsi, gazdasági és kulturális hanyatlás fenyegeti. Sorsunk ilyetén alakulását nem nézhetjük tétlenül- Keresnünk kell a megmaradás és a megújulás járható ösvényeit. Helyzetünk ismeretében, a nemzet sorsa iránti felelősségünk tudatában, történelmi értékeink föltámasztását, megőrzését és átörökítését éppúgy erkölcsi kötelességünknek tekintjük, mint a társadalmi megújuláshoz szükséges tettek vállalását. Felhívásunkkal közös és felelős cselekvésre, önkéntes és önzetlen áldozatvállalásra szólítjuk országunk minden állampolgárát s a nemzethez tartozó valamennyi honfitársunkat — bárhol é] is a világban. Az emlékmű mielőbbi és méltó megvalósítása érdekében társadalmi védnökséget alakítottunk és személyes anyagi hozzájárulásainkkal létrehoztuk az Alapítványt. Az emlékmű elkészítésére korábban fölajánlott adományokat a csekkszámlák eddigi tulajdonosai az Alapítvány javára átutalják. Alapítványunk csekkszámla-száma: MNB 235—90172—5215 „Emlékműalap”. Felhívásunkat azzal a meggyőződéssel bocsátjuk a nemzet nyilvánossága elé, hogy megértésre és visszhangra talál. A nehéz idők ellenére töretlenül bízunk honfitársaink felelősségérzetében és áldozatkészségében. Reméljük, hogy a jövő év folyamán az ország szívében, Budapesten, fővárosunk történelmi nevezetességű színtereinek valamelyikén, közös akarattal és közös adakozásból elkészülhet az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékműve. Mindez immár rajtunk áll — ma élő, de múltunkra emlékező és jövőnkről gondolkodni akaró magyarokon.” (MTI) Ülésezett a rétsági partbizottság Rétság vonzáskörzetében a párttagsági könyvek cseréjét előkészítő személyes beszélgetések az MSZMP KB határozatának megfelelően, január végéig befejeződtek. Az egyéni beszélgetések, a beszámoló taggyűlések politikai tapasztalatait és a további feladatokat vitatta meg a tegnapi ülésén a rétsági pártbizottság. A beszélgetések során elhangzott vélemények, tapasztalatok pártbizottsági összegzését, tanulságait Sin- ka Sándor, a pártbizottság titkára ismertette. Egyebek között kiemelte, hogy a széles körű párbeszéd a tag- könyvcsere kettős politikai célját folyamatában elősegítette. Az eszmecserék jó lehetőséget adtak a főbb politikai célok megértéséhez, megvalósításához. A komumnisták többségénél a beszélgetések erősítették a bizalmat, a párthoz való kötődést. Egyaránt kritikus önvizsgálatra késztette a pártszervezeteket és' a párttagságot. Hozzájárult a cselekvőbb aktivitásvállaláshoz, a pártegység erősödéséhez. ösztönzést adott a térségben a , gazdasági, társadalmi kibon.takozás helyi programjának végrehajtásához. A párttagság ugyanakkor kifejezte aggodalmát is elsősorban a párt vezető szerepének csökkenése, az ország gazdasági, társadalmi fejlődésében bekövetkezett gondok miatt. A hibás döntésekért, mulasztásokért, ezek okainak késői feltárásáért szigorúbb, következetesebb felelősségre vonást is vár a tagság. Az egyéni vélemények szerint sok kommunista hiányolta a nyíltabb, demokratikusabb pártéletet, az aktívabb politizálást, az őszinte, hiteles tájékoztatást, a munkamódszerek korszerűsítését, a szavak és tettek egységét. Szükségesnek tartják a párt korábbi tekintélyének visszaszerzését és tömegbefolyásának erősítését. A kritikusan bíráló, a bizonytalanságot, a kételyeket kifejező vélemények ellenére a kommunisták nagy többsége vállalta a területen a párt politikájából ráháruló feladatokat. Tudomásul veszi a szigorító intézkedéseket és bíznak a stabilizáció és a kibontakozás megvalósításában. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1285 fős párttagság 3,6 százaléka lépett ki a pártból. A tagkönyvcsere kapcsán az egyéni beszélgetéseken elhangzott észrevételek, javaslatok végrehajtására a rétsági pártbizottság feladattervezetet dolgozott ki. A testület szervezeti és személyi kérdésekben is döntött. E szerint a romhányi nagyközségi pártbizottság közvetlen megyei irányítás alá került. Munkája elismerése mellett, közös egyetértésben, Sinka Sándort titkári funkciója alól március 21-étől felmentette a testület, aki a Diósjenői Börzsönyaljai Termelőszövetkezet elnökhelyettese lett. Helyette dr. Németh Jánost, a városi jogú nagyközségi tanács művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztályának főelőadóját választotta a pártBlzottság titkárává. A tanácskozáson jelen volt Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára. BARÁTAINK Üdülőparadicsom az NDK „tetején” Az NDK legmagasabb (1214 méter) hegyét, a Fichtelber- get az évnek mintegy kétszáz napján hó borítja. S arra is meglehetősen pontos adat van, hogy mikorra tehető a téli sport megjelenése az „ország tetején”. 1896- ra, amikor is a Cranzahl és Oberwiesenthal közötti keskeny Vágányú vasút építésén dolgozó norvég mérnök Ohl- sen magával hozta hazájából a sítalpát, s egy kis bemutatót tartott az ámuló publikumnak. Az, hogy Oberwiesenthalt manapság a téli sportok fővárosaként emlegetik, sokat elárul arról, mi mindent tettek és tesznek itt a kikapcsolódásra, aktív pihenésre vágyó és sportolási lehetőséget kereső turisták, üdülővendégek igényeinek kielégítésére. A 3700 lakosú helységben a vendégek száma az év minden szakában felülmúlja a helybeliekét. A téli hétvégeken tízezrek keresik fel a városkát. — Nálunk senkinek sem kell unatkoznia — mondja Ria Meinel, a programért felelős vezetőnő. — Ismerjük a fiatalok kulturális, sport- és turisztikai igényeit. Tekintettel arra, hogy itt fél évig is eltart a tél, különösen nagy népszerűségnek örvendenek sítanfolyamaink. De kedveltek az érchegységi túrák is, amelyekre lovas kocsival vagy szánnal indulunk, s amelyeken megismertetjük vendégeinket a csipkéverés és a fafaragás itteni művészetével. Hasonlóan nagy az érdeklődés azok iránt a kurzusaink iránt, amelyeken a lovaglás tudományát lehet elsajátítani. Nem kell unszolni a fiatalokat arra sem, hogy vegyenek részt a falusias hangulatú folklóresteken, a szomszédos Csehszlovákiába teendő kirándulásokon, valamint a filmvetítéseken és a diaelőadásokon. S a teniszpályákat is gyakran látogatják vendégeink. A diszkóban csak annak jut jó hely, aki időben érkezik... A szél erejével Nemrégen a tízezer lakosú kelet-szlovákiai Gálszécs peremén furcsa építmény jelent meg — hatalmas, harminchárom méter magas acéloszlop légcsavarral. Ez a figyelemre méltó szélerőmű a találékony emberek újabb kísérleteinek egyike, olyan embereké, akik meg vannak győződve a nem hagyományos energiaforrások alkalmazásának gazdaságosságáról. Az ötlet kezdeményezője Michal Budkovsky, a gál- szécsi energetikai vállalat igazgatója. Családi háza mellett egy több mint húszméteres fémpóznát állított fel, amelyre légcsavart szerelt. Ez forgatta meg a szél hatására az aszinkron generátort, és a szél gyakorlatilag ingyen világított az egész faluban. A kelet-szlovákiai síkság, elsősorban Gálszécs környéke az ilyen szélerőművek építéséhez megfelelő meteorológiai feltételekkel ren- delkezik: a szél átlagos sebessége egy évben több mint 5 méter másodpercenként, mintegy harminc méter magasságban szinte állandó az erős légáramlatok cirkulációja, amelyek képesek a szeszélyes légcsavarokat mozgásba hozni. „Ha ebbe a légi folyosóba helyezzük a szélerőművek légcsavarjait, olcsón több száz kilowatt villamos energiát nyerünk” — állítja M. Budkovsk/. Már az általa tervezett és elkészített szélerőmű is reális előfeltételeket biztosít továbbiak építéséhez mindenütt, ahol megfelelő légköri viszonyok uralkodnak. A kísérleti erőmű ma még csak száz kilowattos, de a jobb és lényegesen, erősebb légcsavar felszerelése után négyszáz kilowatt teljesítménnyel lesz kapcsolható a hálózatba. Az erőmű teljesen automatizált, a szél erejétől függően indul, és természetesen fordul mindig a szél irányába. M. Budkovsky szokatlan erőműve iránt energetikai vállalatok és egyének is érdeklődnek. A kezdeményezőt segíti néhány villamos berendezéseket gyártó vállalat is. Elvállalták, hogy különleges légcsavart és a szélerőmű gépi berendezésének néhány fontos elemét elkészítik. (Folytatás az 1. oldalról) A Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hétfőn tartotta soros ülését. Elsőként dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke szólt a testületi munka időszerű kérdéseiről. Ezt követően Berta Róbert, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője adott tájékoztatást a város vízellátásának gondjairól, a takarékossági teendőkről. Ezután a telekértékesítés helyzetét elemezte. A vízellátásról szólva elmondta: az utóbbi négv-öt év vízellátási gondjain a nyugat-nógrádi térségi vízműtől átvett közel 6 ezer köbméter napi mennyiség tudott enyhíteni. Ugyanakkor az állandósult nagyobb vízigény, és a városi vízmű kapacitásának csökkenése miatt foglalkozni kell a biztonságos vízellátás lehetőségeinek megteremtésével. A bizottság határozatot fogadott el, amely kimondja: hogy a biztonságos behozatal és a távlati vízellátás megoldása érdekében meg kell oldani a dejtári telepről a többletmennyiség behozatalának műszaki feltételeit. A szükséges beruházási munkákat a már elkészített tanulmányterv alapján két ütemben kell előkészíteni. Az éves tervek lehetőségeit figyelembe véve. A telekértékesítésről szólva kiemelte: ahol építésre alkalmas telket tudnak biztosítani — tavaly év végén 100 telekhelyet jelölt ki a végrehajtó bizottság — ott nincs kellő érdeklődés. A városszéli telkeken korszerű csoportos és sorházak építésére, Patvarcon pedig egyéni családi házak építésére nyílik lehetőség. Vízellátás és telekértékesítés
