Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
j1-- /?G* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL1V. ÉVF., 34. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. FEBRUAR 10., SZERDA Napjaink közérzete (3. oldal) Ó, animációi (4. oldal) Közelebb a világhoz (5. oldal) Folytatódik a 21-es út építése Megváltozik a megyeszékhely tömegközlekedése Beruházásra készülődik a Koszig Idén már vakolóhabarcs is Pásztóról Versenytárgyalás kihirdetésére készülődnek a Salgótarjáni Városi Tanács műszaki osztályán. A 21-es számú út következő (város- központon átvezető) szakaszának megépítését nyerhe_ tik el a vállalkozók. Az építkezés a tervek szerint ez év második felében kezdődik el, és a litkei csomóponttól az Arany János út. vonaláig terjed. Az új út áthalad a helyijárati .buszpályaudvar jelenlegi területén, ezért a város tömegközlekedését •teljes egészében átszervezik. A megyeszékhely természeti adottságainak, elhelyezkedésének (a közlekedéstudományi intézet szerint is) a jelenlegi egyközpontú busz- kölekedés felel meg a legjobban. E rendszert azonban szeptember 1-től egy decentru- mos, átlapolt rendszer váltja fel. Az északi decentrum ideiglenes helyen, északi forduló néven a Fürdő utca, Karancs utca térségében üzemel, a déli decentrum azonban már a végleges helyén, a Rákóczi út külső pályaudvar előtti szakaszán kezdi meg működését. A új menetrendi hálózat kialakításánál két szempon. tot tartottak szem előtt a Volán szakemberei: nem rosszabodhat a város tömeg- közlekedésének színvonala és a vállalat sem vállalhat magára irreális többletköltségeket. Széles körű utasszámlálások, reprezentatív mintavételek előzték meg a napokban is folyó munkát. A változtatás, mint minden új, egyeseket kedvezően, másokat pedig — s remélhetőleg ők lesznek kevesebben —, hátrányosan érint. Az előzetes számítások szerint a Volán ez utóbbiba fog tartozni, hiszen évente mintegy 3 millió forint többlet' üzemeltetési költségeket számolhat majd el. Ennek egyik oka az, hogy sokan mostani átszállásos útjukat szeptembertől egyes vonalakon egy buszon megtehetik. Nem elhanyagolható a két decentrum építési költségeinek Vo. lánra eső része sem, mely mintegy 4 millió forintot tesz ki. A változások nemcsak a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hanem az autósokat és a gyalogosokat is érintik. Az új rendszer ugyanis óhatatlanul a belváros forgalmának növekedésével jár. Ez talán az ideiglenes északi forduló üzemeléséig nem lesz oly nagymértékű, utána azonban várhatóan több buszjárat halad keresztül a Tanácsköztársaság téren, mint azt eddig megszokhattuk. Rendezvények Salgótarjánban is A Magyar ENSZ Társaság tervei Jövőre Moszkvában tartják meg a WFUNA, az ENSZ Társaságok Világszövetsége 32. közgyűlését, hangzott el a Magyar ENSZ Társaság — a múlt évi munkát és az idei feladatokat is értékelő — megbeszélésén, kedden, a Magyar Gazdasági Kamara székházában. A társaság vezetői elmondták: a WFUNA előző — Kanadában megtartott 1987- es — 31. közgyűlésén a delegációk elsősorban a béke, a fejlődés és az emberi jogok témakörével foglalkoztak. Idén is napirenden szerepel majd a nemzeti társaságoknál — s így a magyar szervezetben is — az emberi jogok kérdése. 1988. december 10-én lesz 40 éve annak, hogy az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az évforduló tiszteletére a hazai társaság már múlt évben megjelentette „Az emberi jogok nemzetközi törvénye” kiadványt, és ismét kiadta az egyetemes nyilatkozatot. A társaság az évforduló alkalmából tanácskozást is szervez „Az emberi jogok és a világpolitika” címmel a Magyar Jogász Szövetséggel és az MTA Jogtudományi Intézetével közösen. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a Magyar ENSZ Társaság már most készül az 1988 őszén Görögországban megrendezendő 11. WFUNA európai regionális konferenciára. A rendezvény az ENSZ és az európai országok kapcsolatát elemzi majd. A társasághoz tartozó, „volt ENSZ-tisztségvise- lők és szakértők bizottsága” idén is előadásokat szervez, bemutatva a fontosabb ENSZ szakosított szervezetek tevékenységét. A környezet- védelmi munkacsoport az ENSZ környezet- és fejlesztés- világbizottsága, a Brundt- land-bizottság „Közös jövőnk” című összeállításának magyar kiadása után szervez vitaülést. Az egészségügyi bizottság áttekinti többek között az Egészségügyi Világszervezet globális és regionális programjait, valamint számba veszi a hazai feladatokat is. A társaság vidéki — így a nyíregyházi és a salgótarjáni — csoportjai a múlt évhez hasonlóan vitákat, előadásokat, vetélkedőket szerveznek ismertetve az ENSZ szerepét, megemlékezve ENSZ- évfordulókról, -napokról. Idén indítja útjára a társaság az ENSZ-fórumot, .a diplomataklub jellegű rendezvénysorozatot. Ennek programjaként vezető ENSZ- tisztségviselök, az ENSZ- tagállamok hazánkban akkreditált nagykövetei adnak tájékoztatást az ENSZ tevékenységéről, illetve ismertetik hazájuk ENSZ-politi- káját. A klub ez évre 4—5 összejövetelt tervez. A fórum első rendezvényére az évindító, keddi tanácskozással egy időben került sor. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete az atomfegyver- és erőszak- mentes világ megteremtéséért tett szovjet, valamint ENSZ-törekvésekről szólt. Az ütemtervnek megfelelően halad a mezőgazdasági gépek téli nagyjavítása a Litkei Ipoly Mgtsz mihálygergei központi géptelepén, azonban a szakemberek munkáját hátráltatja az egyes berendezések krónikus alkatrészhiánya. (Fotó: Bábel L.) Perlitfeldolgozó gyár felüinézetben. Fotó: Bencze Péter Sikeres szerkezetváltás után a termelési tervet 11 millió forinttal meghaladva, 18,5 millió forint nyereséget könyvelhettek el az 1987-es évre a Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat pásztói perlitfeldolgozó gyárában. A pásztói gyár a pálhá- zai kőbányából érkező őrölt perli tkövet kemencében duzzasztja. A kő szerkezete ugyanis bőven tartalmaz vízmolekulákat, melyek a hirtelen hő hatására elpárolognak és az egyes szemcsék eredeti méretük nyolctízszeresére növekedve, pattogatott kukorica módjára fújódnak fel, kiváló hőszigetelő anyaggá válva. Ilyen módszerrel az elmúlt évben 68 ezer köbmétert gyártottak. Ezenkívül a perlit további feldolgozásával készülő termékeik is sikeresek. így az úgynevezett perlitbeton, amelyhez vizet adagolva hőszigetelő anyaghoz jutunk. A melegvíz- és fűtéscsövek hővédelmét szolgálja a csőhéj. Ugyanitt alkalmazható az ásványgyapot zsinór, illetve a nagyobb felületek, tartályok szigetelésére készülő ásványgyapot matrac. Egyre kevesebbet gyártanak az épületek lapos tetejének hő- és vízszigetelésére használatos ömlesztett bitumoperlitből. A Köszik gyöngyösi gyárában a gázbeton blokk, a falazáshoz pedig Pásztón a megfelelő ragasztóhabarcs készül. Tavaly 4 ezer tonnát gyártottak, idén ezt szeretnék megtoldani még 500 tonnával. Beruházásra is sor kerül a pásztói gyárban. Az első negyedévben kezdik építeni és a harmadikban már termelni fog az új, szinte teljesen automata szárazkeverő üzem. A létesítmény előre gyártott elemekből készül el ilyen gyorsan, és mintegy 20 millió forintba kerül. Szintén a gázbeton blokkhoz kerül ki innen hőszigetelő külső és belső falazó vakolóhabarcs. Az elmúlt évi ásványgya- potihiány, úgy látszik, 1988- ban is folytatódik, így a gyár kevesebb csőhéj termelésével számolhat. Az említett alapanyagot a Koszig (azóta már kivált) tapolcai gyárából szerezték be, melynek önállósodása még nem jelentené az üzleti kapcsolatok hirtelen megszakítását, ám érdékeik (egyazon piacon versengenek a csőhéjak vásárlóinak kegyeiért) a szállítási készség csökkenését eredményezték. Idén 73 millió forint termelési érték elérését irányozták elő. Ez kevesebb mint a tavalyi teljesítmény, a gyárnak ugyanis 94 százalékos árindexszel kell dolgoznia az idén. A várható nyereség is elmarad aa 1987-estől. A többletkiadások, illetve az elmaradó bevételek (bruttósítás költsé- ’ gei, alapanyagár-emelkedés. késztermékár-csökkenés) 11 millió forintot húznak ki a gyár zsebéből, s így csak 7 millió forintós eredményre számítanak 1988-ban. Az flISH és a KISZ KB ifjúsági letéti számlája Kezelésére kuratórium alakult Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a KISZ KB kulturális osztálya minden megyében 1 millió 300 ezer forint átutalásával ifjúsági letéti számlát hozott létre. A számla kezelésével a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központot bízták meg. Támogatói: a megyei tanács művelődési, ifjúsági és sportosztálya, a megyei moziüzemi vállalat és a megyei egészségügyi tanács, közel egymillió forinttal emelték ezt az összeget. A pénz szétosztása, a pályázatok kiírása, az erre a célra alakult kuratórium feladata. A kezdeményezés célja: a fiatalok közösségi megmozdulásainak, az önszerveződő közösségek (egyesületek, szabadidős-társaságok) létrejöttének, a meglevők erősítésének támogatása, továbbá a közösségi videózás elterjesztése, videotársasá- ,gok alakulásának ösztönzése, a Videotéka-hálózat kialakítása, valamint az egyéb ifjúsági közösségi célú tevékenységek segítése. Az összeg egy része visz- sza nem térítendő támogatásként, a másik része visz- szatérítendő céltámogatásként nyerhető el. A kuratórium alakuló ülését kedden tartotta, ahol konkrét pályázati célok tervezetét fogalmazták meg, konzultáltak a munka tartalmi, pénzügyi és jogi kérdéseiről. A részletes pályázati kiírás március elején jelenik meg. A kuratórium tagjai: dr. KecsikemétJhy Gyuláné, Karakasev Éva, Losonczi Tamás, Nagyfalusi Edit, Varga Mária, dr. Molnár József, Fajcsik József, Szabó Péter, Szandai László, Patkós István, Végh József. Állandó meghívottak: Brunda Gusztáv, Pálinkás Sándorné. Kevés útmutatás, a tanácsok sem mindig partnerek Konferencia a családsegítő központokról A családok kiegyensúlyozottabb életvitelének, gondjaik megoldásának segítésére 1985 óta 36 családsegítő központ alakult a fővárosban, illetve tíz megyében. Bár az eredeti céljaikat eddig csak részben teljesítették, tevékenységüket az érintett körzetek lakossága elfogadta, munkájukat szükségesnek .tartja — többek között erről beszélt Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kedden azon az országos konferencián, amelyet a közalkalmazottak szakszervezetének székházában rendeztek a családsegítő központok helyzetéről, működésük tapasztalatairól, további feladatairól. A KNEB elnöke a családsegítő központok létrehozásának szükségességéről szólva emlékeztetett arra, hogy a hagyományos családi kapcsolatok változásai, a nagy családok fellazulása, a gyermekek és az idősek ellátási problémái miatt az elmúlt évtizedekben szaporodtak a családokon belüli konfliktusok. E társadalmi gondot (Folytatás a 2. oldalon.)
