Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-12 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 36. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 12., PÉNTEK Az elképzelések és a valóság (3. oldal) Rendhagyó iskolanap (4. oldal) Mielőtt kezet emel önmagára... (5. oldal) Zárszámadás a Karancshúsnál Minden eddiginél jobb év volt Készül a töltelékáru a Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalatnál. ^ H kormány tárgyalta Alkotó, kollektív módon kell kimunkálni a döntéseket Kormönyszöiiiuöi tájékoztató Zárszámadó igazgató tanácsi ülést tartott csütörtökön a salgótarjáni Karancs »Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat, melyen megjelent dr. Szabó Ferenc, MÉM-ál- lamtitkár, Havas Ferenc, a Nógrád Megyei Tanács általános elnökhelyettese és Juhász András; az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának titkára. Bíró Miklós, a vállalat igazgatója bevezetéseként elmondotta, hogy 1987 kimagasló gazdasági eredménye nem csupán egy év, hanem az elmúlt évtized törésektől mentes, következetes, aprólékos, fokozatosan javuló színvonalú, kollektív munkájának elismerése. Ezzel a Karaneshús fennállásának legsikeresebb évét zárhatta. Év végére 25 millió 256 ezer forint nyereség mutatkozott, amelyből 5,5 millió forint az alapítók osztaléka. A termelés hatékonyságának megítéléséhez néhány fontos adatot is említett beszámolójában. Elmondta', hogy a fő termék kihozatali aránya 83,34 százalék, amely jobb a normától és a vállalatnak 43,6 tonna többletterméket jelentett. A színhús kihozatala pedig 55 százalék körül alakul. Olyan számok ezek, melyeket nagyobb, régebbi hagyományokkal rendelkező húsipari vállalatok is szívesen elcserélnének a Karancshússal. A levágott 52,5 ezer darab sertés csaknem kétharmada az alapítóktól származott. A Karaneshús 60 készítményéből több mint 2000 tonnát készített, és közben nem tört meg a minőség fokozatos javulásának tendenciája sem. Ennek köszönhetően 1987-ben először a MÉM— ÉHESZ. a szocialista és a 'harmadik világ piacára exportképesnek nyilvánította azx üzemet. Tovább folytatódott a bélüzem rekonstrukciója, bővítették, korszerűsítették az üzemi és bolti hűtőrendszereket és a szállítópark is gazdagodott öt gépjárművel. Mindez a fejlesztési célokra felhasznált 4,3 millió forintból. Beüzemelték a még 1986 végén beérkezett több mint 10 millió devizaforint értékű nyugati gépeket, amelyek nemcsak a termelés szűk keresztmetszeteit oldották fel, hanem olyan termékcsalád gyártásának lehetőségét adják, melyből a piaci igény még kielégítetlen és az átlagosnál nagyobb nyereség érhető el. A fejlesztéseken túl 3,4 millió forintot fordítottak az üzemi karbantartásokra. Ezek után Bíró Miklós elmondta, hogy 275 bolt napi ellátásáról gondoskodnak, kiemelt figyelmet fordítva az alapítók egységeire. A vállalat 241 dolgozójának teljesítményét 10 százalékos keresetszínvonal-eme- léssel ismerték el. Meg is érdemelték, hiszen egyetlen üzemrész sem volt, aho] a norma éves szinten ne teljesült volna 100 százalék felett. Az igazgató beszámolója után Frink Ferenc főkönyvelő tájékoztatót adott az 1988-as év rendelkezésre álló tervszámairól. Elmondta, hogy a terv versenyre kelni nem tud az elmúlt év eredményeivel. A vállalat naturális előirányzatában sertésvágás tekintetében felülmúlja, készítménygyártásnál pedig a tavalyinak megfelelő mennyiséggel számol. Pénzügyi tervvel még nem rendelkeznek, de a főkönyvelő több olyan körülményt is megemlített, amely nehezíti a vállalat sikeres gazdálkodását. A hozzászólók között dr. Szabó Ferenc, MÉM-állam- titkár méltatta a vezetés nem a gondokat, hanem azok megoldását előtérbe helyező gondolkodásmódját, és sikeres munkát kívánt az elkövetkező évekre. Az igazgató tanács ezután határozathozatalaival elfogadta a vállalat 1987.. évi munkájáról szóló beszámolót és a közös vállalat teljes jogú tagjának vette fel 1 millió forint vagyoni betéttel a Kunmadarasi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet és 500 ezer forint vagyoni betéttel a Jászberényi Egyesült Jászsági Áfészt. A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormápy szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács áttekintette és megvitatta a kormány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmegszorításokkal kapcsolatban a bankok és a kormány- szervek között kialakult megállapodásokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézményeknek nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell eljárniok a meghozott határozatok érvényesítésében. A kormány tudomásul vette, hogy megállapodás született a Tatabányai Szénbányák szanálásának részleteiben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos betartására. A Minisztertanács jóváhagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szerBerecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Külügyminisztériumba látogatott. Várkonyi Péter külügyminiszter és Horn Gyula államtitkár, a Központi Bizottság tagjai kötetlen légkörű tanácskozáson tájékoztatták a vendéget a minisztérium helyzetéről és főbb feladatairól. A KB titkára vek vezetőinek 1988. évi nemzetközi programját. Ugyancsak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt vett magyar delegáció jelentését. ☆ A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatóján Bányász Rezső elsőként az MTI tudósítójának kérdésére válaszolt, informálva a jelenlévőket a Minisztertanács munkamódszereivel kapcsolatos vita tapasztalatairól. — A kormány tagjai már a múlt év végén szót váltottak a testület munkamódszerének, munkastílusának szükséges megváltoztatásáról. Ezt követően elkészült egy fnunkaokmány, amelyhez sokan hozzászóltak. Most e fontos kérdésekről zajlott újabb, igen hosszú, részletes vita az ülésen; az eszmecserében a testület 15 tagja vett részt. A cél nem a vita lezárása, hanem a tájékozódott a Külügyminisztérium belső szervezeti, politikai tevékenységéről is. Az MSZMP külügyminisz- tériumi bizottsága szervezeteinek életéről, az ott folyó ideológiai-politikai munka időszerű kérdéseiről Varga István, a pártbizottság első titkára számolt be. A többi között hangsúlyozta, hogy a párttagkönyvek cseréjét kísérő egyéni beszélgetések során a pártbizottsághoz tartóvélemények további tisztázása volt. A politikai intézményrendszeren belül a kormány önálló tevékenysége iránt megnőtt a társadalmi, politikai igény. A kormányzat munkamódszerein, munkastílusán folyamatosan javítani kell. Mire gondolunk elsősorban? A tartalmi kérdések közül például arra a régebbi gyakorlatra, hogy a kormány nem mindig vett részt testületként a lényeges politikai döntések előkészítésében, jóllehet azok megvalósításában reá várnak a legfőbb feladatok. A mai igények megkövetelik, hogy a kormány alkotóan, kollektív módon munkálja ki, készítse elő a társadalom számára fontos döntéseket, és tanúsítson kellő határozottságot ezek megvalósításában. Változás szükséges abban is, hogy a kormányülések napirendjén korábban döntő többségükben (Folytatás a 2. oldalon.) zó kommunisták — köztük a külföldön dolgozó párttagok — tanúbizonyságot tettek eszmei-politikai elkötelezettségükről. Berecz János a látogatás befejezéseként aktívaértekezleten időszerű ideológiai, politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A programban részt vett Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Berecz János a Külügyminisztériumban A munkavédelmi bizottság ülésén: Elhanyagolt szűrővizsgálatok A foglalkozási ártalmak és megbetegedések helyzetét tárgyalta elsőként csütörtöki együttes ülésén a Nógrád megyei munkavédelmi bizottság és a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi bizottsága. A nógrádi helyzetképet és a megelőzés feladatait Farkas Róbert, a közegészségügyi és járványügyi állomás .munkaegészségügyi ellenőre ismertette. Mint elmondta, az elmúlt öt esztendő statisztikájához képest ötvenszázalékos javulást hozott 1987. Ennek oka azonban korántsem indokolható csupán a munkakörülmények változásával, bár ez is számottevő tényező, hanem inkább a szűrővizsgálatok elhanyagolásával magyarázható. A megyében hatezer-öt- százan (a legtöbben az SKÜ- ben, a síküveggyárban és a gyarmati fémiparnál) dolgoznak olyan munkahelyen, ahol a zajszint jóval magasabb a megengedett 85 decibelnél. Közülük azonban csak minden harmadik jár rendszeres szűrővizsgálatra, a többiek alkalmanként, vagy egyszer sem keresik fel az üzemorvosokat, az üzemegészségügyi * szakrendelést, vagy a KÖJÁL speciális vizsgálatait. Rosszab a helyzet a vibrációs szerszámmal dolgozók körében, akiknek csontjaik, izmaik és ereik láthatják kárát a vizsgálatok elhanyagolásának. Ezerötszázuk közül alig kétszázan (az erdőgazdaság motorfűrész-kezelői és az öblösüveggyár finom-t csiszolói) élnek a lehetőséggel csak. Látványos javulást eredményezett viszont az elmúlt év a megelőző esztendőhöz képest az ólommérgezéssel fenyegető státusok számában, amely huszonnyolcról nyolora csökkent. Valamennyi munkaterületen gond marad továbbra is a veszélyeztetett munkások bejelentésének elmulasztása, ami pedig a szűrővizsgálatokkal együtt a megelőzés alap- feltétele. Erre az esztendőre a lista teljessé tételét tűzte ki egyik feladatul a munkavédelmi bizottság. a kúria A hajdani Dolányt, a mai Benczúrfaivát számtalan művészetpártoló keresi fel évente. A neves festő, Benczúr Gyula, élete utolsó éveit töltötte itt, a Wattay- kúriában, amelyet egykor megvásárolt. A Nógrád Megyei Tanács vezetői 1985-ben döntöttek arról, hogy a megyei kastélyépítési (-megóvási) program keretében a mgyar festőművészet kiemelkedő alakjának lakhelyét is helyreállítják. A külső felújítás már megtörtént — csaknem hatmillió forintért !—, a belső munkálatok azonban addig váratnak, míg a gazdasági helyzet lehetővé nem teszi a további helyreállítást. Az épületet azonban addig is kellően hasznosítják, hiszen a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága itt helyezte el legszebb, nagy értékű bútorait. Hegújul — képek: kulcsár —
