Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 35. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK /' ....... 1 •" • . S zakszövetkezeti bizottság a TOT-nál (3. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és televízióműsora (5. oldal) Borisz Sztukalin budapesti szovjet nagykövet sajtótájékoztatója A magyar—szovjet kapcsolatok negyven éve A Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 40. évfordulója alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán sajtókonferenciát tartott a Szovjet Kultúra lés Tudomány Házában. A két nép kapcsolataiban mérföldkőnek számító dokumentumot méltatva kiemelte: új szakaszt nyitott a szovjet-magyar kontaktus fejlődésében a szerződés, az első olyan jogi dokumentum, lamely felöleli országaink és népeink együttműködésének valamennyi területét. Megállapította: az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, hatékonyságát, elősegítették a szocializmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavatolását. Mint a nagykövet hangsúlyozta: a Szovjetunió és Magyarország viszonyát ma a szocialista építés valamennyi elvi kérdésében a teljes nézetazonosság, a kölcsönös bizalom és a szoros nemzetközi összefogás jellemzi. Borisz Sztukalin a négy évtizedes gazdasági, tudományos és technikai együttműködés eredményeiről szólva emlékeztetett: a magyar népgazdaság több mint száz, a Szovjetunió segítségével épült nagy jelentőségű létesítménnyel lett gazdagabb. Magyarország szintén több fontos szovjet létesítmény megépítésében vett részt. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar piac legfontosabb energiahordozó- és nyersanyagszállítójává vált: kőolajból és kő- olajtermékekből, földgázból, villamos energiából, vasércből, nyersvasból és faanyagból az igények több mint 80 százaléka érkezik a szomszédos országból. Magyarország az importált gépek és be- rendfezések 17 százalékát, traktor-, számítógép-, teherautó-, személygépkocsi- és bányagépszükségletét is elsősorban a baráti államból szerzi be. Számos magyar exporttermék kelendő a szovjet piacon, amelyeken az exportra gyártott magyar hús- és tej- feldolgozó berendezések 80, a hűtőgépek 90, és autóbuszok 70 százalékát kínálják. A Szovjetunió veszi át a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportra szánt termékeinek 40, a közszükségleti cikkeknek csaknem 30 százalékát. A gazdasági együttműködés elmélyítése és fejlesztése érdekében a hagyományos kereskedelmi formák mellett új lehetőségek is kínálkoznak. Dinamikusan fejlődnek a szovjet—magyar ideológiai és kulturális kapcsolatok is. Bejelentette: elkészült az előzetes tervdokumentációja az új moszkvai magyar kulturális és információs centrumnak, s megegyezés született arról is, hogy az uzs- gorodi állami egyetemen hungarológiai központot szerveznek. (MTI) Nógródkövesd, kőbánya Biztos piac a főváros és környéke A Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat nógrádkö- vesdi központjában ezekben a napokban öltenek testet az elmúlt év gazdasági eredményei. Az azonban, hogy nem zárnak rossz esztendőt, már ma is bizonyosnak látszik. Kétszeresére emelkedett ugyanis a talajjavító mészkőpor iránti kereslet, a mezőgazdasági nagyüzemek meliorációinak állami támogatása miatt. Szintén megnőtt az igény a szobi üzem termésköve iránt a nagymarosi vízi erőmű építésének beindulásával. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a vállalat üzemeinek földrajzi elhelyezkedése igen kedvező. Emiatt — az általában csökkenő igények ellenére — Budapesten és környékén változatlan meny- nyiségben vásárolják a kőbányai termékeket. Mindezeknek köszönhetően az 1986-os nyereséget 40 százalékkal túlszárnyalva mintegy 17—18 millió forint eredményt könyvelhetnek el. A vállalat úgy növelte 211 millió forintra termelési értékét, hogy közben az ott dolgozók létszámát — csaknem negyven fővel — 530ra csökkentette. Ugyanakkor az ott maradók évi átlagkeresete 6600 forinttal növekedett, s elérte a 72 ezer 600 forintot. A vállalati tanács márciusban tárgyalja az 1988. évre szóló gazdasági tervet, amely 193 millió forint termelési értéket és 6 millió forint nyereséget irányoz elő. Mint az szembetűnő, közel azonos termelési érték mellett negyedannyi eredményt terveztek a kö- vesdiek, hiszen az új jogszabályok hatásai a kőbányákat sem kerülték el. Ezeknek betudhatóan 10 millió forintos árbevételcsökkenéssel kell számolniuk, elsősorban amiatt, hogy a központi árintézkedés értelmében termelői áraik 5 százalékkal estek. Emellett jelentős többletterhet jelent a bérek bruttósítása miatti 4—4,5 millió forintos kiadás. Divat, szépség, drágaság Közel másfél éve adták )át Balassagyarmaton a szolgáltatók házát. Az épület tíz helyiségében már dolgoznak a lakosság különféle igényeit .kiszolgáló szakemberek, akik között megtalálni az arcbőr őreit, divat kellékeseit és a lábbelik majdani doktorait. (Bencze Péter képriportja a 3. oldalon.) A Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati üzeme az év elejétől részt vesz az új nyomtatványok — naplófőkönyvek, bérjegyzékek és különféle számlatömbök — előállításában, melyek a nyomtatványellátó vállalat részére készülnek. (Fotó: Bábel L.) Gáspár Sándor hazaérkezett Kínából Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével szerdán hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a kínai szakszervezetek országos szövetségének meghívására látogatást tett Kínában. A küldöttséget Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára fogadta. Az érkezésnél jelen volt Zhu An- kang, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Á szelekció elemi érdek Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról tanácskozott szerdán a Parlamentben az Országgyűlés ipari bizottsága. A kiadott írásbeli tájékoztató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli, kiegészítése egyaránt megállapít tattá: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. Néhány esetben önszanálás kezdődött, ezek a vállalatok átvilágítják egész gazdálkodásukat. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok között jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tulajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték felelősséggel, hatalmas tartozások gyűltek össze, szétzilálódtak a külpiaci kapcsolatok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került, összesen mintegy 3(T vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Kapacitáskihasználatlanság és beruházási adósságterhek miatt került nehéz helyzetbe a soproni Elzett, a kecskeméti zománc- és kádgyár, a soroksári vasöntöde és az Ikarus. Jórészt vállalat- vezetési hiányosságokkal függ össze a Minőségi Cipőgyár, a Granvisus és a Láng Gépgyár gazdaságtalan működése. A külső és belső tényezők együttes hatására vált gazdaságtalanná a Ganz- MÁVAG, a Péti Nitrogén Művek, a Labor Műszeripart Művek, a Mikroelektronikai Vállalat, a Tatabányai Szénbányák és néhány kohászati üzem. Tavaly öt iparvállalati szanálás kezdődött meg, eb(Folytatás a 2. oldalon.) Főleg háttérfejlesztéshez B Kisvállalkozási Bank tervei A megnövekedett igényekhez rugalmasan alkalmazkodnak az Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldob-gyáregységében. Az elmúlt esztendőben mintegy 23 ezer darab különféle méretű kábeldobot gyártottak száztízmillió forint értékben. Az idén a tervek szerint a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül közvetlen exportra is gyártanak do* bokát Ausztriának és az NSZK-nak. A fogyasztói tanács ülése Hi a helyzet Rétságon? Az Országos Takarékpénztár leánybankjának, a Kisvállalkozási Banknak a képviselői szerdán Budapesten sajtótájékoztatót tartottak. Katona István igazgatóhelyettes elmondotta: elsősorban a kisvállalkozások finanszírozásába kapcsolódtak be, de módjuk van részt venni vállalati fejlesztésekben és forgóeszközhiteleket is nyújtanak. Az iparban főként a háttérfejlesztésekhez nyújtottak hiteleket, segítik a kis és nagy szervezetek együttműködését. Hiteleket adtak például szöggyártó kisiparosnak, építőblokkot készítő gazdasági munkaközösségnek, valamint más építőipari kivitelező gmk-k- nak, kisszövetkezeteknek. Szerszámgépek kölcsönzésével nagyobb vállalatok rekonstrukciójában is részt vesznek. Hiteleiknek mintegy harmadát mezőgazdasági kistermelőknek folyósítják. Ügyfeleik közé tartoznak szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztők. A bank nyeresége tavaly elérte a 190—200 millió forintot. Az idén tovább bővítik tevékenységüket, amit lehetővé tesz a pénzintézet javuló likviditási helyzete. Tavalyi tevékenységét és ez évi munkatervét vitatta meg tegnapi ülésén a fogyasztók nagyközségi tanácsa Rétságon. Az elmúlt esztendő eseményeit Szép Antal elnök értékelte, s ő ismertette az idei feladatokat is. Mint elmondotta, 1987-ben három nagy vizsgálatot folytattak az int tagjai, melyek során ellenőrizték a szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi és vendéglátó- egységeket, a Börzsöny Áfész lakossági és kereskedelmi tevékenységét és a városi jogú nagyközség energiaellátásának bővítési lehetőségeit. Ez utóbbi téma — a települések Tüzép-telepeinek vizsgálata — az áfész munkájának értékeléséhez ' ha(Folytatás a 2. oldalon.) |
