Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
2 NOGRAD 1988. február 11., CSÜTÖRTÖK Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (Folytatás az 1-es oldalról.) bői kettő befejeződött. A Tatabányai és a Mecseki Szénbányáknál, valamint a soroksári vasöntödében folyamatban van a szanálási eljárás, a közelmúltban hoztak döntést a Péti Nitrogén Művek helyzetének rendezéséről. Az államtitkár a szanáló szervezetről elmondta, hogy az együttműködik a vállalatokkal, az államigazgatási szervekkel^ de néhány esetben rugalmatlanság tapasztalható, lassú a helyzetfeltárás. A munkát konzulens vállalatok szakértői segítik, hogy a megítélés minél tár- gyilagosabb legyen, de Horváth Ferenc célszerűnek tartaná, ha a szervezet lehetőséget kapna a más területen még életképessé tehető üzemek megvásárlására, hogy azokat a rendbetétel után „eladhassák”. Az idei esztendőről szólva kiemelte, hogy a gazdái* kodás feltételrendszerében bekövetkezett változások a nehéz pénzügyi helyzet fogalomkörét is átértékelik. A gazdálkodók kiadásainak a jövőben a rendelkezésre álló pénzmennyiség és nem a mérleg szerinti vesz* Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfordulója alkalmából — a római katolikus egyház kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával — Szent Ist- ván-emlékbizottság alakult szerdán, a Parlamentben. A megemlékezéssel kapcsolatos teendők koordinálására alakult testületet az Ország- gyűlés elnöke, Sarlós István vezeti, alelnökei: Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Paskai László esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Tagjai sorában a politikai, a társadalmi, az állami, a tudományos, a kulturális és a művészeti élet vezető személyiségei, egyházi szervezetek vezetői kaptak helyet. Sarlós István az alakuló ülésen hangoztatta: a testület azt kívánja elérni, hogy a megemlékezéssorozat méltó legyen első királyunk életművéhez. További cél, hogy a határainkon (Folytatás az 1. oldalról.) sonlóan a lakosság véle* ményének kikérésével történt. A kérdőíveket több mint négy és fél százan töltötték ki, ami azt jelenti, hogy minden tizedik rétsági lakos bírálta, vagy dicsérte a szövetkezetét. A Börzsöny Áfész munkáját tanácsülés értékelte, amelynek előterjesztését a fogyasztói tanács is véleményezte. A összesített közvélemény-kutatás erősen kritizálta az üzletek eladóinak kultúrálatlan magatartását, s a boltok környékének és elárusítóterének tisztaságát. A vizsgált témákat — a fogyasztói tanács ülését követően — valamennyi esetteség, vagy alaphiány szab határt. Így a pénzügyi helyzet fokmérője is a fizető- képesség, annak megőrzése, vagy hiánya. A vitában felszólaló Bíró Miklós képviselő (Szabolcs- Szatmár megye) jelezte, hogy a megyében korábban is tízezrek ingáztak, és most sók ezren munka nélkül vannak. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye) szerint eddig minden esetben csak tüneti kezelés történt, a probléma gyökeréig senki nem jutott el. Az iparirányításnak időben észre kellett volna vennie a gondokat. Dudla József (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) szerint a felszámolással egyidejűleg kellene értékalkotó, új munkahelyeket kialakítani. Szatmári Lajos (Veszprém megye) arról tájékoztatott, hogy a szénbányáknál és a nitrogénművekben tapasztalt helyzet rendkívül rossz hangulatot teremt a megyében. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) sürgette az iparvállalatokat, hogy ne várjanak felszólításra, s maguk kezdeményezzenek belül és kívül élő magyarok azonosuljanak az évforduló gondolataival, erősödjék bennük a hazához való ragaszkodás gondolata, a magyarságtudat, a nemzeti összetartozás érzése — mondta. A bizottság titkára, Kardos József történész ezután vázolta az ünnepségsorozat programját. Eszerint az augusztus 20-i központi ünnepség színhelye Székesfehérvár lesz, s István királyról megemlékeznek Esztergomban, Pécsett, Egerben, Kalocsán és történelmi em- léhelyünkön, Öpusztaszeren is. E napon ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzzák a Halászbástyán lévő Szent István-szobrot. Az országos jelentőségű rendezvények mellett a községekben és a városokban helyi megemlékezések kínálnak alkalmat az évforduló megünneplésére. Az emlékbizottság következő ülését márcus elején tartja, a testület akkor dönt a részletes programról. (MTI) ben megküldték az illetékeseknek és a megyei neb- nek. Az értékelést követően az idei munkatervet fogadták el a tanácskozás résztvevői, amely szerint 1988-ban két lakossági fórumot is rendeznek. Az elsőre májusban kerül sor, s ezen a felvásárlói áraknak a kistermelői kedvre gyakorolt hatását vitatják meg, míg novemberben a munkaidőn túli ügyintézés lehetőségei és gyakorlata lesz a téma. A rétsági fogyasztói tanács ülésein többek között az iskolai tanszerellátás helyzete és a fogyasztói áraknak a harminc éven aluli fiatal családok életkörülményeire való hatását is értékelik. alapos helyzetelemzést saját üzemeikben. Gasparik János (Komárom megye) elmondta, hogy a Tatabányai Szénbányáknál hat hónapos szanálási eljárás' folyt, de a végleges szerződés még mindig nincs aláírva. Juratovics Aladár (Csong- rád megye) következetesebb vizsgálódást sürgetett a felszámolások során, mert szerinte még mindig nem elég világos, hogy mihez viszonyítják a veszteségeket. Gágyor Pál (Budapest) inkorrektnek tartotta, hogy a bankok „menet közben” emelik a kamatlábakat, mert ez tovább rontja a vállalatok helyzetét. Horváth Ferenc vitazárójában kitért arra, hogy a minisztérium a kollektív irányítású vállalatok felett csak törvényességi felügyeletet lát el. Az iparpolitikai koncepció megvalósításáért és az iparirányításért az egész kormányzat — munkamegosztás alapján — felelős. Kifejtette, hogy a népgazdaság elemi érdeke a szelekció gyorsítása és törvény- szerű, hogy a gyengébben gazdálkodó szervezeteket megszüntetik. Béketanácsi eszmecsere Mindenki számára nyitottak voltak az ajtók az Országos Béketanács évzáró- évnyitó ülésén, amelyet szerdán tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az ország minden tájáról érkezett több száz békeaktivista részvételével megtartott nyilvános eszmecserén az OBT a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységének ösz- szegzését, illetve az idei munkaprogram megvitatását tűzte napirendre. A brigádvezetőt néhányszor pénzbüntetéssel sújtották. Az általa apróbbnak vallott biztonságtechnikai, munkavédelmi hiányosságokért. a munkásszállás egészségügyi fogyatékosságai miatt. Szentségei is eleget az öreg, hogy még a KÖJÁL is őt molesztálja. A legnagyobb „sérelem” tavasz elején érte. A vállalati tanács döntése alapján nem kapott nyereségrészesedést. — Ez a gazemberség! — fortyogott a gazda. — Tőlem vonják meg a nyereséget, tőlem, aki a lelkemet teszem ki a gazdaságért. Nekem — mint valamikor a bánya — a szőlő az életem. Hetven óta járok ide. Emlékszem arra az időre, amikor ezeken a földeken még kukorica volt, búza meg akácoserdő. .. Ötször küldtek el Gyöngyösre, hogy megtanuljam a szőlőmunkát. Bentlakásos tanfolyamokra, továbbképzésre jártam. Ezt a szőlőt én telepítettem. Igaz, én csak hat elemit jártam, tisztelem is az iskolázottakat, de ha valamiben bizonytalanok, vagy valamit nem tudnak, akkor azt tőlem kérdezik meg. Suttyomban, hogy az emberek ne hallják. .. És nekem nem adnak nyereséget!... Mert hiányzik hatszáz kukoricászsák. De mondd meg, mit tegyek? Az embereken is segíteni kell. Ha nincs otthon elég zsákjuk, ott hagyom náluk, majd visszahozzák. Csak hát nem vagyunk egyformák... Aztán azt is ellenem fordították, hogy a körteszüret utolsó napján az emberek nem nagyon igyekeztek, mindenki a haza pakoláson mesterkedett. Mintha tehetnék én róla. Ott se voltam. EngeSzent István- emlékbizottság alakult Hi a helyzet Rétságon? Elmélyültek a szovjet és a lengyel nép kapcsolatai Ezt állapította meg szerdán Moszkvában tartott találkozóján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Marian Orzechowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter. Rámutattak, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez kedvező távlatokat nyit a szovjet—lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről a két párt vezetői által aláírt nyilatkozat. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: fontos a két ország és nép közötti kapcsolatok történelmének tanulmányozása. E kapcsolatok történetében nem kevés példája van annak, hogy a forradalmi és demokratikus erők kölcsönösen segítették egymást a fasizmus elleni harcban, a szocialista építésben. Voltak a történelemben negatív mozzanatok is. A konkrét kérdéseket nem szabad kiszakítani az események menetéből, nehogy az egyik féligazságot újabb váltsa fel. A szovjet vezető nagyra értékelte a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, s hangsúlyozta: jelenleg nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság barátságának erősítésére vonatkozó politikai döntések beépüljenek- a fejlődő együttműködés gyakorlatába politikai, gazdasági, ideológiai, diplomáciai és más területeken egyaránt. Az ENSZ-megbízott szerint Megvalósul az afganisztáni megállapodás Nagyon közeli a megállapodás a szovjet csatiatok afganisztáni kivonulásának ütemtervéről — jelentette ki kedden éjjel Genfben Diego Cordovez, az Afganisztán és Pakisztán között közvetítő ENSZ-megbízott. — Már szinte kész a megállapodás a csapatkivonás ütemtervéről, és nagy a valószínűsége annak, hogy Genfben erről létrejön a tényleges megállapodás is — hangoztatta az ENSZ- megbízott. Rámutatott, hogy nagyon kicsi a különbség a szovjet ajánlat —, mely szerint 10 hónap alatt vonnák ki a csapatokat — és a pakisztáni igény között (eszerint a kivonás 8—9 hónap alatt menne végbe). Cordovez bátorítónak nevezte, hogy a Szovjetunió elfogadta azt az elképzelést, amely szerint a csapatkivonás első szakaszaiban több katona távozna Afganisztánból. Amerikai terv — izraeli fogadtatás A megszállt területekről Az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilvánosságra hozta a megszállt területekre vonatkozó amerikai tervezet részleteit, de már az első nyilatkozatokból kitűnik, hogy az érdekeltek — különböző okok-, ból — általában elutasítják az elgondolást, amelyről Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár kedden, illetve szerdán tájékoztatta az izraeli vezetőket. Még az elképzeléseket a jelek szerint támogató Simon Peresz külügyminiszter is kijelentette, hogy a terv számos vonatkozásban hiányos, illetve tisztázásra szorul. Az izraeli szóvivő szerint a terv értelmében április közepén „nemzetközi égisz alatt” röviden megnyitnák a közvetlen tárgyalásokat Izrael, valamint egy jordá- niai—palesztin küldöttség között a megszállt területekre vonatkozó „átmeneti megállapodásról”. Izrael szívesen látná, ha Szíria is csatlakoznék — mondta a szóvivő. Az „átmeneti megállapodás” keretében december és 1989 február között helyi választásokat tartanának Ciszjordániában és Gazában. Izraeli illetékesek szavaiból kitűnt, hogy ez az „átmeneti megállapodás” a palesztin lakosságnak háromévi időszakra biztosítana önkormányzatot. Peresz külügyminiszter, akinek saját szavai szerint „nincsenek különösebb fenntartásai” az amerikai tervvel kapcsolatban, azt hangoztatta, hogy az elgondolás sorsa a szovjet—amerikai tárgyalásoktól függ. Tücsökhegedű az éjszakában (4.) déllyel hazamentem, és egy asszonyt bíztam meg a felügyelettel, magam helyett. Sajnos őrá nem hallgattak az emberek. Akármit szólt, kért tőlük, nem teljesítették, egyesek még legyintettek is rá, leintették... De én nem hagyom annyiban! Jani bácsit bántják a történtek, gyötrődik, sopánkodik. — Tudod, az a baj, nagyon ismernek már engem a gazdaságnál. Sőt kiismertek. Látják, hogy szeretem azt, amit csinálok, érzik, hogy számíthatnak rám, és visz- szaélnek vele.., Mindegy, nem sokáig csinálom már. Elég volt. Tiszta idegbolond lettem — szakad fel ajkáról egy mély sóhajtás. — Csak hát még egy kis ideig dolgoznom kell. A kiegészítésért. Háromezer-kétszáz- forint a nyugdíjaim. Ha az itteni kiegészítéssel összejönne az ötezer forint, rögtön abba is hagyom, annyival kiegyeznék. A folyosóról férfiak hangoskodása hallatszik be. A bandagazda utánanéz az okának. A mosdóban négy kapatos férfit talál. Trágár történeteket mesélnek nagy- fennen, pukkadozva. Vágni lehet odabent a füstöt. Cigarettázni ugyanis csak itt, ebben a helyiségben és a társalgóban lehet. — Csendesebben vigadjatok, emberek! — inti jobbra beosztottjait a gazda. — Negyed tíz van. Menjetek aludni! Elég a jóból. Aki ilyenkor vigad, az holnap nem akar dolgozni. Jani bácsi a brigádjából mindenkit tegez, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. Öt mindenki, még az idősebb asszonyok is bácsizzák. Kivéve a saját generációjabeli férfiakat, meg a szoknyás népség ro- kontagjait. A Tanár megszokta, hogy visszategezi mindazokat, akik tegezve szólítják, legyen az illető bármilyen korú. A brigádvezetővel szemben azonban erre képtelen volt. Kezdetben ugyan tett rá kísérletet: — Ismeri a csendőrpertut, Jani bácsi? — tudako- lódzott az öregtől, aki alaposan meghökkent a kérdésen.-T- Nem. Hát az meg micsoda ? — Az, amit maga csinál. Tegezi az embereket, azok meg magázzák... Vissza lehet magát egyáltalán tegezni? Az öreg gondolataiba süly- lyed: — Hát vissza lehet éppen. .. De módjával, csorba ne essék a tisztességen! A brigádvezető lefekvés előtt benéz a társalgóba, a WC-fülkékbe. A férfiaknak kettő van belőlük. A látvány felborzolja a gazda idegeit. Egyszer már ugyanis nagyon megjárta. Évekkel ezelőtt történt. Korszerűtlen körülmények között laktak az egyik közeli pusztán, és a kinti, hagyományos árnyékszéket valaki lerondította. Ment ki éjszaka az öreg, sötétben, mert nem találta az elemlámpáját, és ráhuppant a piszokra. — Utálatosak — tapad neki az ittas embereknek. — Lehugyozzák az ülőkét. Milyen emberek vagytok, Iti? Mint az állatok! Oltsátok el a cigarettát, aztán gyorsan menjetek... Fél óra múlva csend üli meg az összes szobát. Csak a faház padlózata alá, a hordott, döngölt földbe befész- kelődött tücskök csapnak óriási zenebonát. Talán a közeledő időváltozást érzik? Ki tudja. Mindenesetre alaposan próbára teszik az álomba igyekvő vendégmunkások türelmét. (Folytatjuk) Sulyok László
