Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

2 NOGRAD 1988. február 27., SZOMBAT Hasznos lépés Közös közlemény A szovjet raketakivonas visszhangja Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője, Phyllis Oakley szerint a Szovjet­unió előre közölte az Egye­sült Államokkal, hogy a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök megsemmisíté­séről szóló szerződés alá­írását követően megkezdi az e kategóriába sorolt, de ezen belül rövidebb ható- távolságú SS—12 rakéták kivonását az NDK és Cseh­szlovákia területéről. A szóvivő hasznosnak minősí­tette a szovjet lépést, de hozzáfűzte, hogy az Egye­sült Államok csak akkor tekinti véglegesnek a kivo­nást, ha majd a helyszínen ellenőrizheti a rakéták in­dítására kijelölt korábbi körzetet. Az eszközök meg­semmisítésére a Szovjetunió kijelölt területén kerül majd sor, de csak azután, hogy a szerződést mindkét fél ratifikálta és működés­be lép az ellenőrző appa­rátus. A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok a helyszínen ellenőrzi majd ennek végrehajtását. Ugyan­akkor kijelentette. hogy amerikai rakétákat egyelőre nem szándékoznak kivonni Nyugat-Európából. Ugyancsak pozitív fejle­ménynek értékelte a kivonás megkezdését Mariin Fitzwa- ter, a Fehér Ház szóvivője is. Hozzáfűzte, hogy az ame­rikai kormány sürgeti a szerződés mielőbbi ratifiká­lását a szenátusban. A szenátus küldöttsége egyéb­ként csütörtökön tájékoztat­ta Reagan elnököt a közel­múltban megtett nyugat­európai körútjáról és közöl­te: a szenátorok tapasztalata szerint a NATO-tagállamok kormányai egyetértenek a szerződés, megkötésével és maguk is támogatják annak mielőbbi törvénybe iktatá­sát. A Pentagon csütörtökön eljuttatta a szenátus ille­tékes testületéinek azt a ter­vezetét, amely a szerződés ratifikálása esetén vissza­vonandó Pershing rakéták megsemmisítésének prog­ramját tartalmazza. A je­lentés szerint az eszközöket Nyugat-Európából. szétsze­relés után visszaszállítják majd az Egyesült Államok­ba, s ott megadott körze­tekben semmisítik meg azo­kat. A Pershing rakétákat négy körzetben semmisítik majd meg: előbb kiégetik üzemanyagukat, majd szét­vágják a hajtóműveket. Egyik megadott körzet szol­gál majd a manőverező robotrepülőgépek megsem­misítésére. Ezekből előbb eltávolítják a hajtóanyagot, majd darabokra vágják a gép testét. A szakvélemény szerint a folyamat egyik körzetben sem jár majd na­gyobb szabású levegőszeny- nyezéssel, vagy bármely más környezeti ártalom veszé­lyével. A belga lapok pénteken nagy teret szenteltek an­nak, hogy a Szovjetunió megkezdte közepes hatótá­volságú rakétái visszavoná­sát Csehszlovákiából és az NDK-ból. A tekintélyes La Libre Belgique külpolitikai vezér­cikkében emlékéztet rá: az Egyesült Államok szenátusa nem ratifikálta az 1974-ben a nukleáris robbantások méretének korlátozásáról, majd 1976-ban a békés célú atomrobbantásokról kötött szovjet—amerikai megállapodást, s nem rati­fikálta az 1979-ben kötött SALT—II. egyezményt sem. A Szovjetuniónak lenhe te­hát oka, hogy bizalmatlan legyen. A tény — írja a lap —, l ogy most mégis megKezdte a megállapodás végrehajtá­sát. annak ratifikálása előtt arra mutat, hogy „elsősor­ban a Szovjetunió részéről olyan alapvető politikai vál­tozások történtek, amelyek jelentőségét nem szabad alá­becsülni". A belga hírügynökség köz­li, hogy a brüsszeli NATO- központ szóvivője szerint az Észak-atlanti Szövetség „örömmel vette tudomásul azt a tényt, hogy a szovjet közepes hatótávolságú raké­tákat még az egyezmény ra­tifikálása előtt visszavonják, azonban a NATO a maga részéről nem szándékszik követni a példát". Gorbacsov felhívása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Kara- bah hegyvidéki autonóm te­rületen történtek kapcsán pénteken felhívásban fordult Azerbajdzsán és Örményor­szág dolgozóihoz, népeihez, hogy erősítsék a két köztár­saság népei között a szovjet­hatalom éveiben kialakult ba­rátság hagyományait, tanú­sítsanak állampolgári érett­séget és állhatatosságot. A lenini nemzetiségi poli­tika lényege — mutat rá a főtitkár felhívása —, hogy minden nép kielégíthesse szükségleteit a társadalmi­politikai élet minden terüle­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken fogadta Earlene L. Causey asszonyt, az ASTA (amerikai utazási irodák szövetsége) Budapesten meg­rendezésre kerülő 58. kong­resszusának elnökét. A világ legnagyobb ilyen jellegű szervezetének ez év októberi kongresszusára vár­hatóan 8—10 ezer képviselő érkezik majd fővárosunkba. A rendezvény szállodáink tén, beleértve az anyanyel­vet és a kultúrát, a tanulást és a hitéletet. A népek közötti viszály és bizalmatlanság szítása csak megzavarja a meglévő prob­lémák megoldását. Mint az üzenet emlékeztet: rá, az SZKP Központi Bi­zottságának szándéka, hogy külön ülést szenteljen a nem­zetiségi politika kérdéseinek, a Szovjetunió nemzetiségei közötti kapcsolatok fejlődé­sének, s kijelöljék a konkrét utat a szociális-gazdasági, kulturális és egyéb problé­mák megoldásához. és kongresszusi létesítmé­nyeink kihasználásán túl ki­tűnő lehetőséget biztosít a magyar idegenforgalom üz­leti kapcsolatainak bővítésé­re és kiterjesztésére. A technikai felkészülési vizsgáló delegáció élén ha­zánkban tartózkodó üzletasz- szony tájékoztatta a magyar miniszterelnök-hely el test az előkészületek helyzetéről, a további tervekről és megál­lapodtak a közös teendők­ben. (MTI) Államtitkári kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — 1988. már­cius 1-jei hatállyal — Bán­falvi Istvánt szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá; . dr. Varga Miklóst környezetvédelmi és vizgazdálkodási minisztériu­mi államtitkárrá kinevezte. (MTI) Befejeződött a balkáni találkozó Az új-belgrádi Száva kong- lesszusi központban pénte­ken a kora délutáni órákban közös közvélemény elfogadá­sával és Budimir Lonesar- nak, a jugoszláv diplomácia vezetőjének záróbeszédével befejeződött a hat balkáni ország külügyminisztereinek első találkozója, amelyen Al­bánia. Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Tö­rökország képviselői vettek részt. Budimir Loncsar hangoz­tatta: az összes résztvevő hozzájárult ahhoz, hogy a anácskozás eredményes mun­kát végzett, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, utat nyitott a térség államai közötti jobb és gyümölcsö­zőbb együttműködéshez. Marjai József megbeszélése az ASTA vezetőjével I Ui elnök Panamában A panamái nemzetgyűlés csütörtök éjjel tartott rendkí­vüli ülésén megfosztotta tiszt­ségétől az ország államfőjét. A döntésre néhány órával azu­tán került sor, hogy Eric del Valle elnök leváltotta a pa­namai fegyveres erők főpa­rancsnokát, Manuel Antonio Noriega tábornokot. Noriega ellen egy amerikai bíróság két héttel ezelőtt kábítószer- csempészésben való részvé­tel címén vádat emelt, a tá- bórnok azonban ezt a felté­telezést a leghatározottabban elutasította. A csütörtöki nemzetgyű­lési szavazáson a 67 képvi­selőből 38 vett részt. Vala­mennyien az elnök ellen sza­vaztak, s egyben menesztet­ték a hivatalban lévő alel- nököt is. A panamai kormány péntek hajnalban Mariuel Solis Pálmát, az eddigi köz­oktatási minisztert bízta meg az államfői teendők ellátá­sával. A minisztertanácsot a nemzetgyűlés hatalmazta fel arra, hogy a korábban leváltott elnök, Eric del Val­le helyére nevezzen ki ide­iglenes államfőt. Eric del Valle, aki a válság óráit az Egyesült Államok panamai nagykövetének tár­saságában töltötte, az egyik kolumbiai rádióállomásnak adott nyilatkozatában közöl­te, hogy a nemzetgyűlés ha­tározatát törvénytelennek te. kinti s így nem fogadja el. Egyben felszólította a latin- amerikai kormányokat, hogy ne ismerjék el az új panamai vezetést. Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Magyar Népköztársaságban tett bivatalos, baráti látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. február 23. és 27. között hiva­talos, baráti látogatást tett a Magyar Nép­köztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára fogadta Andrej Gromikót. A találkozón tájékoztatták egymást orszá­gaik társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és véleményt cseréltek a magyar—szovjet kap­csolatok és a nemzetközi élet kérdéseiről. Andrej Gromiko tárgyalt Németh Károly* lyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöké­vel. megbeszélést folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével. Be­szédet mondott a Magyar Népköztársaság Országgyűlése külügyi bizottságának ülésén, koszorút helyezett el a magyar hősök em­lékművénél, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és Vlagyimir Iljics Lenin Dózsa György úti szobránál. Látogatást tett Fejér megyében, a székesfehérvári Videoton Vál­lalatnál. A barátság, a szívélyesség és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében megtartott tár­gyalásokon és a találkozókon részletes tájé­koztatás hangzott el a szovjetunióbeli átala­kításról és a magyarországi reformok meg­valósításáról. A tárgyalópartnerek megerő­sítették a társadalmi fejlődés és a nemzet­közi politika időszerű kérdéseiről vallott azo­nos felfogásukat. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az MSZMP, illetve az SZKP által ki­jelölt feladatok megvalósítása további len­dületet ad a szocialista épitőmunkának országaikban. A felek hangsúlyozták a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamat és a Magyar Népköztársaság stabilizációs és kibontako­zási programjában előirányzott célok és fel­adatok összhangját, amely új lehetőséget ad a magyar—szovjet kapcsolatok széles körű fejlesztéséhez, a szocializmus és a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy országaik, népeik test­véri barátsága és sokoldalú együttműködése magas szintet ért el és gyümölcsözően fej­lődik. összhangban a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­déssel. A dokumentum aláírásának 40. évfordu­lója alkalmából mindkét országban széles körű megemlékezést tartottak. Mindkét részről állást foglaltak amellett, hogy Kádár János és Mihail Gorbacsov tár­gyalásain elért elvi megállapodások szelle­mében továbbfejlesztik a párt és az állami együttműködést a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb területeken. Nyomatékkai hangsúlyozták annak jelen­tőségét, hogy a gazdasági és a műszaki­tudományos együttműködés hatékonyságának növelése, az együttműködés korszerű for­máinak meghonosítása, a termelési kooperá­ció és a szakosítás, a közös vállalatok létre­hozása, a tapasztalatcsere egyaránt a tarta­lékok feltárását, hasznosítását szolgálják. Kiemelték annak fontosságát, hogy a KGST keretében folyó együttműködés, illetve a szervezet tevékenysége tovább korszerűsöd­jék.' A felek a két ország kulturális együtt­működésének kiemelkedő eseményeként mél­tatták a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója alkalmából Magyaror­szágon megrendezett szovjet kulturális na­pokat. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális, tudományos és oktatási intézmé­nyeinek bővülő közvetlen kapcsolatairól, nagy jelentőségűnek tartják, hogy magyar kulturális, tudományos és tájékoztatási köz­pontot nyitnak meg a közeljövőben Moszk­vában, s hungarológiai központ létesült az ungvári egyetemen. Ezek a két ország népei barátságának erősítését és a kölcsönös szel­lemi gyarapodást szolgálják. A felek állást foglaltak a köztársaságok, a megyék és a városok közötti baráti kap­csolatok további széles körű elmélyítése, hatékonyságának növelése, a határ menti együttműködés fejlesztése, illetve a dolgozók közvetlen kapcsolatainak bővítése mellett. Magyarország és a Szovjetunió szilárd elhatározása, hogy a jövőben is szoros nem­zetközi együttműködést fejt ki, s .fokozza az általános politikai légkör gyökeres javítá­sára, a nukleáris veszély elhárítására, a nem­zetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­nek létrehozására, az államok közötti konst­ruktív politikai párbeszéd és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés folytatá­sára irányuló erőfeszítéseit. Hangsúlyozták a szovjet és az amerikai közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés történelmi jelentőségét. Ennek létrejötte bizonyítja, hogy fordulatot lehet elérni a fegyverkezési ver­senytől a tényleges nukleáris leszerelés felé. Kiemelkedő lépés lenne ezen az úton a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodás a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről, az 1972-ben aláírt, a rakétaelhárító fegyverrendszerekről szóló szerződés (ABM) mindkét fél részéről változatlan formában történő betartása mel­lett úgy, hogy azt az egyeztetett időpontig egyikük sem mondja fel. Mindkét részről meggyőződésüket fejezték ki: fontos lenne, hogy ne kerüljön sor sem­miféle olyan lépésre, amely a leszerelési egyezmények és megállapodások végrehaj­tását, illetve újabbak létrejöttét akadályozná. Ezzel kapcsolatban komoly gondot okoznak a Nyugat egyes képviselőinek azok a nyilat­kozatai, amelyek azt tükrözik, hogy a kö­zepes és rövidebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodás értelmében az Eu­rópában felszámolásra kerülő amerikai ra­kétákat a nukleáris és más fegyverek kor­szerűsítésével és növelésével ellentételezzék. A felek rendkívül fontosnak tartják, hogy minél előbb sikeresen befejeződjenek a nuk­leáris kísérletek korlátozását és beszünte­tését célzó szovjet—amerikai, valamint a vegyi fegyverek teljes és átfogó betiltásá­ról folyó sokoldalú tárgyalások. Az európai leszerelési folyamat továbbvi­tele. a katonai szembenállás szintjének csök­kentése, az államok közötti bizalom és jószomszédság erősítése érdekében a felek határozott szándéka, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kidolgozott irányvona­lát követve, a budapesti felhívás szellemében elérjék az Európában — az Atlanti-óceántól az Urálig — állomásozó fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csök­kentését. Mindkét részről síkraszálltak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok bécsi utótalálkozójának kölcsönösen elfogadható, jelentős megállapo­dásokkal történő lezárása mellett, amelyek a helsinki záródokumentum alapján az össz­európai . folyamat elmélyítését célozzák a politikai, a gazdasági és a humanitárius kér­dések telje0 körében. Megerősítették azt a készségüket, hogy elő­segítik a világ különböző térségeiben meg­lévő regionális konfliktusok és válsággócok igazságos, tárgyalások útján történő rende­zését. A magyar fél üdvözli és az új poli­tikai gondolkodás megnyilvánulásának te­kinti Mihail Gorbacsov 1988. február 8-i nyilatkozatát, amely utat nyit az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésé­hez. Magyarország és a Szovjetunió állást fog­lalt az ENSZ szerepének további növelése mellett annak érdekében, hogy a világszer­vezet a béke és a nemzetközi biztonság hatékony eszközévé váljon. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy gyümölcsözően fejlőd­nek a Magyar Népköztársaság Országgyű­lése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, illetve a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége közötti kapcsolatok. A to­vábbiakban is ezek fejlesztésére, hatékony­ságuk növelésére törekszenek. Érdekeltségü­ket fejezték ki abban, hogy széles körű véleménycserét folytassanak a jogalkotás és a szociálist? demokrácia fejlesztésének alapvető kérdéseiről. E célok érdekében parlamenti küldöttségek, képviselőcsoportok további cseréjét valósítják meg. Megállapod­tak, hogy kiadványaikat és tájékoztató anya­gaikat kölcsönösen megküldik egymásnak. A felek fontosnak tartják, hogy folytassák a szocialista országok parlamentjei két- és sokoldalú együttműködésének fejlesztésére irányuló munkát. Magyarország és a Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít a parlamenti együtt­működésnek valamennyi országgal a lesze­relés. a nukleáris fegyverektől és az erő­szaktól mentes világ megteremtése, az egész emberiségei érintő globális problémák meg oldása érdekében. A látogatás során a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai közötti egyezményt írtak alá az MNK szovjetunióbeli kultu­rális. tudományos és tájékoztatási köz­pontjának " létrehozásáról és tevékenységéről. Ugyancsak aláírták a Szovjetunió írószövet­sége és a Magyar írók Szövetsége közötti együttműködés 198tk évi munkatervét. Andrej Gromikónak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása hozzájárult a magyar—• szovjet kapcsolatok további erősítéséhez, Magyarország és a Szovjetunió népei barát­ságának elmélyítéséhez, és kifejezte a két, ország közötti együttműködés dinamikus fej­lesztésére irányuló kölcsönös törekvést. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hiva­talos, baráti látogatásra hívta meg Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét. A meghívást Németh Károly köszönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom