Nógrád, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 43. SZÁM ARA: 2,20 FT 1988. FEBRUAR 20., SZOMBAT i tP. fi kilencvenedik születésnap Helytállás a az életben Küldöttgyűlés Drégelypalánkon Vállalkozó szellem jellemzi a közös gazdaságot Megemlékezés az iskola névadójának emléktáblájá' nál. Kép: Bencze — A fegyelmezett munka, a vállalkozókészség, a ne­héz körülmények között is eredményt hoz — sokat- mondóan bizonyította ezt a Drégelypalánki Szondi György Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tegnap tartott küldöttgyűlése. Az elmúlt évet értékelő és az idei legfontosabb ; célkitűzéseket meghatározó ese­ményen ott volt Borbély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka. Géczi .János, az MSZMP KB tagja, a megyei partbizottság első titkára, dr. Varga József, a rétsági pártbizottság első titkára. Deák Pál. a te­rületi tées/szövctség titkára. A pásztói Kun Béla Álta­lános Iskola névadójának tiszteletére és az intézmény fennállásának 90. évfordu­lója alkalmából emlékün­nepséget rendeztek pénteken a Lovász József Művelődési Központban. A pásztói polgárok kérésé­re kilencven esztendővel ez­előtt nyitotta meg kapuit a jogelőd, a polgári iskola, amely kezdettől fogva gz emberfők kiművelését, a tu­dást, a humánumot, a mun­ka becsületét, az emberek egymás iránti tiszteletét, a Társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Pénteken délelőtt a Par­lamentben összeült az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. A testü­let a társadalombiztosítás fi­nanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyug­díjrendszer módosításával kapcsolatos tervezeteket vi­tatja meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés meg­állapítja: a szociális bizton­ság garantálása társadalom- politikánk egyik központi kérdése. Ennek a követel­ménynek a teljesítése ha­laszthatatlanná teszi a tár­sadalombiztosítás finanszí­rozási és működési feltéte­leinek gyökeres átalakítását. Hosszú távon meg kell te­remteni a társadalombizto­sítási ellátások értékállan­dóságának törvényes ga­ranciáit, garantálni kell a társadalmi megélhetési költ­ségeket fedező, minimális nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer módo­sítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében fe­szültségek, ellentmondások vannak. A nyugdíjrendszert össze kell hangolni a gaz­daságirányítás szisztémá­jával, a foglalkoztatáspoliti­kával, a társadalmi és egyé­ni érdekekkel. hon iránti szeretetet plán­tálta diákjai tudatába — emelte ki köszöntőjében Il­lés Miklós, a Nógrád Megyei Tanács nyugalmazott elnök- helyettese, a pásztói polgári iskola hajdani tanulója az ünnepségen, amely a Kun Béla-emléktábla megkoszo­rúzását követte. Az üdvözlő szavak után a kulturális intézményben összegyűlt vendégsereg — a csaknem öt és fél száz diák, a tanárok, a város párt-, állami és tömegszervezetei, A béke- és barátsági mun­ka akkor válik igazán ered­ményessé, ha nagy tömege­ket mozgósít, a társadalom valamennyi rétegéhez eljut. A HNF megyei bizottsága mellett működő béke-, barát­ság- és szolidaritási munka- bizottság tegnapi, kihelye- zett ülésének éppen az volt a célja, hogy a tagság Balas­sagyarmaton az ifjúság kö­rében, Érsekvadkerten pedig a termelőszövetkezeti dol­gozóknál végzett békemoz­galmi munka tapasztalatai­ról tájékozódjon. Az egész napos esemény délelőtt, a HNF balassagyar­mati tanácskozótermében kezdődött, ahol Szakai Jenő, a HNF városi titkára kö­szöntötte a bizottság tagjait, köztük Marczinek Istvánt, a HNF megyebizottság alel- nökét, a munkabizottság el­nökét, valamint Czakó Zsó- kát, az Országos Béketanács munkatársát és Letovai Il­dikót, a HNF megyei titká­rát. Ezt követően szóit azok­ról a békemozgalmi felada­tokról, módszerekről, ame­lyek az úttörők, kisdobosok, valamint a középiskolások mozgósítását szolgálják. El­mondta, hogy a KISZ-szel, az MSZBT-tagcsopartokkal, az OBT-vel való jó kapcso­lataik révén a kampányjel­az iskolát patronáló üze­mek. valamint a társintézmé­nyek képviselői, az egykori tanítványok, a szülők — Papp László iskolaigazgató ünnepi beszédét hallgatta meg. A szónok elsőként Kun Béláról, a névadóról emlékezett meg. Elmondta, hogy az intézmény 1975-ben vette fel a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségének nevét. Az igazgató dicséretben ré­szesítette azokat a tanulókat, akik a „Hazáért” vers- és prózamondó versenyen helyt­álltak', s akiknek legjobbjait az ünneplő közönség is hall­hatta a tegnapi eseményen. Elismerését fejezte ki azok­nak is, akik a megyei, egyé­ni tanulmányi pályázatra be­neveztek, és külön megdicsér­te a továbbjutott huszonnégy tanulót. A sportolók közül kiemelte a fiú-kosárlabda­csapat teljesítményét, akik márciusban a debreceni or­szágos versenyen is öregbít­hetik iskolájuk jó hírnevét. Végezetül könyv jurtáimat adott át annak a huszonhét kitű­nő, illetve harminchárom je­les tanulónak, akiket példa­ként állított társaik elé. A pásztói iskolai esemé­nyek az ünnepélyes szemé- lyi igazol vány-kioszt ássál és a késő délutánig tartó sport- rendezvényekkel zárultak. legű megmozdulások mellett, a tanintézetekben sok a kis­közösségeket érintő helyi kezdeményezés. A KISZ-szel való együttműködés szép példája lesz az a békemenet, amelyet ez év május kilen­cedikén a győzelem napja tiszteletére a szandai várhoz szerveznek a város ifjúsá­gának. A munkabizottság a katonai kollégiumban tett látogatása után Érsekvad- kertre utazott. Itt Németh Antal, az Or­szágos Béketanács, s egyben a munkabizottság tagja is­mertette a tavalyi év kiemel­kedő békemozgalmi esemé­nyeit. A vadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet — hűen a nevéhez — huszonöt eszten­deje tart jó kapcsolatot az Ipolyszakálasi Csehszlovák— Magyar Barátság Tsz-szel. A kulturális, sport- és gazda­sági megmozdulások közel­hozták egymáshoz a tagságot, gyakoriak a látogatások, a cserekapcsolat az őszi beta­karítási munkák kölcsönös segítésében is megnyilvánul. A tapasztalatcsere üzem- látogatással ért véget. A munkabizottság tagjai és a vendégek ismerkedtek a he­lyi, valamint a dejtári gaz­daság munkájával. A munkaértekezlet nyi­tányaként az általános is­kolások kulturális műsor­ral köszönték meg az év közben kapott segítséget, majd Majer Antal téesa- elnök foglalta össze a gaz­dálkodás tapasztalatait. A többi között elmondta, hogy a nehezebb körülmények között az eddigieknél is fe­gyelmezettebb, ésszerűbb gazdálkodást, fokozottabb társadalmi aktivitást kö­vetel az előrelépés igénye a közös gazdaság minden dolgozójától. — Problémáink, gazdál­kodási nehézségeink elle­nére is sikeres évről adha­tunk számot — mondotta a szövetkezet elnöke. — A gazdálkodás eredménye egy­értelműen bizonyítja, hogy a tagság valóban a szövet­kezet tulajdonosának érzi magát és teljes értékű munkával törekszik az ön­magunk elé tűzött célok maradéktalan megvalósí­tására. S, hogy mi van e meg­állapítások mögött? A fő­ágazatok és ágazatok egy­mástól némiképp eltérő ér­tékelése összességében így adható meg: a szövetkezet nyeresége a tervezett 30 millió 400 ezer forinttól is több, összesen 33 millió 22 ezer forint. A ráfordí­tások ugyan 10 százalékkal nőttek, ezt azonban ellen­súlyozni tudta a bevételek ugyancsak 10 százalékos növekedése. A figyelemre­méltó teljesítmény alapján a közös gazdaság tagjai, dolgozói, ily módon az alap- munkadíjuk-munkabérük 30 százalékának megfelelő, ki­Péntek délelőtt összeült a Szakszerveztek Országos Ta­nácsa, amely az idei szak- szervezeti feladatokat vi­tatja meg. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára előadói beszédé­ben elmondta, hogy a nép­gazdaságban az évindítás fe­szültségei kisebbek voltak, mint amivel számoltak. A termelés év eleji anyagi­műszaki feltételei sok terü­leten jobbak voltak, mint a korábbi években. A bérek bruttósítása a vártnál keve­sebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonyta­lansággal terheli a terme­lést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adó­rendszer változásai, a kül­kereskedelmi szerződéskö­tések bizonytalanságai aka­A dégelypalánki termet lőszövetkezet szörpüze­mében földieperből és más bogyós gyümöl­csökből dolgozzák fel a keresett szörpöket, ame­lyek jó jövedelmezősé­get biztosítanak. —NÚGRÁD-archív: kulcsár fotó — egészítő részesedést vehet­nek át. Az ez évi teendők vázo­lása után Gaspari József- né tartotta meg a nőbizott­ság beszámolóját, s ennek fontosságát az is jelzi, hogy 182 aktív dolgozó nő te­vékenykedik a szövetkezet­ben. A vitában Molnár Já­nos hangsúlyozta, hogy az alaptevékenységben sem en­gedhető meg a veszteséges dályozták a vállalati éves tervek elkészítését, a gaz­dálkodó szervezetek jelentős részének még nincs jóváha­gyott terve. Kitért a jövedelemadóval kapcsolatos kérdésekre is, s elmondta, hogy ezen a te­rületen a szakszervezetek­nek további feladataik van­nak. A szakszervezeti alap­szervezeteknek folyamato­san figyelemmel kell kísér­niük az adóelőlegek levo­nását, a kedvezmények el­számolását. össze kell gyűj- teniük az adórendszer mű­ködésével összefüggő prob­lémákat, jogszabályi rende­zetlenségeket, s ezek alap­ján a szakszervezetek javas­latot dolgoznak majd ki a jogszabályok szükséges mó­dosítására. gazdálkodás, egyértelmű feladatokat ad a költségek csökkentése. Novotni Ti~ bőmé, a gyümölcsfeldolgo­zás szerkezetváltásának, a tőkésexport növelésének szükségességét hangsúlyoz­ta. Jancsovics József, az ellenőrzőbizottság nevében a fegyelmezett munka és a pazarlás megszüntetésének igényét fejezte ki. A küldöttgyűlésen Bor­bély Sándor tolmácsolta a szép eredményt elért kol­lektívának a Központi Bi­zottság köszönetét. Nagy hatású beszédében utalt ar­ra is, hogy a közös gazda­ságnak jó híre van. „Itt sok mindennel foglalkoz­nak, s ez mind azt bizo­nyítja, hogy a munkából nem pedig a beszédből le­het megélni” — mondotta többek között. Borbély Sán­dor utalt a Drégelypalánkon is tapasztalható gondokra, majd elismeréssel beszélt arról a vállalkozó szellem­ről, ami jellemzi a közös gazdaságot. — Sóvárgás helyett bá­torság és vállalkozás kell, csak az a kérdés: mikor, és hogyan? Önöknél sok az újszerűség, itt „tudnak beszélni” a földdel és a természettel, a környezet­tel. Ezt tartsák továbbra is fontos helyen! Borbély Sándor beszélt a példás gazdasági rendről, ami több a termelésnél, hi­szen kifejezi és feltételezi a munkakultúrát, az emberi kapcsolatokat is. A kiegyen­súlyozott pénzügyi helyzet kapcsán megjegyezte, hogy a termelőszövetkezet oko­san forgatja a pénzét, s a tőkekihelyezés egy olyan új kategória, amely gazdagít­hatja a szövetkezeti moz­galmat. Utalt hozzászólásában a minden áron hibát keresők- rek, a sopánkodókra, majd a tapasztalat és a tudás szerepét hangsúlyozta. A beszámoló egyhangú elfogadása után értékelték a szocialista versenymoz­galmat, majd befejező ak­tusként oklevéllel, pénzju- lommal, — s ezúttal első al­kalommal — emlékplakettel vettek búcsút a nyugdíjba vonult dolgozóktól. Szólt a fogyasztói árak alakulásáról is, hangsúlyoz­va, hogy a szakszervezetek az 1988-ra tervezett 15 szá­zalékos árszínvonal-növe­kedést felső határnak te­kintik, mivel ez a mérték van összhangban a jövedel­mek előirányzataival. Tar­tani kell azonban attól, hogy az árszintemelkedés meghaladja majd a 15 szá­zalékot, ebben az esetben a Szakszervezetek Országos Tanácsa igényelni fogja en­nek ellentételezését. A szak- szervezetek javaslatot dol­goznak ki a csecsemőruhá­zati cikkek nagy mértékben megnövekedett árának mér­séklésére, ezzel kapcsolatban állásfoglalás-tervezetet ter­jesztettek a tanácsülés elé. (MTI) Balassagyarmaton, Érsekvadkerten n béke- és barátsági munka tapasztalatai Hartnäl kisebb feszültségek az éwinditasban

Next

/
Oldalképek
Tartalom