Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
XLIV. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. JANUÁR 23., SZOMBAT Kormányzati intézkedések a műszakiak megbecsülésére (2. oldal) Művészeti életünk feltételei (5. oldal) Á NÓGRÁD Romhónyban (9. oldal) Teret neveztek el Brutyó Jánosról Brutyó János családja az ünnepségen. A nappali műszak végeztével sokan megálltak pénteken délután az építőipari vállalat és az öblösüveggyár dolgozói közül, hogy tanúi legyenek — átellenben az öblösüveggyárral — az ünnepélyes téravatónak Salgótarjánban. Brutyó János halálának egyéves évfordulója tiszteletére emléktáblát avatott és térnévadó ünnepséget rendezett tegnap az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága és Salgótarján Város Tanácsa. C. Becker Judit, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Sándor László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékezünk, hiszen Brutyó János egy évvel ezelőtti halálával példamutató, szerény, önzetlen, dolgos katonáját vesztette el a párt — mondotta bevezetőjében Sándor László. Ünnepi megemlékezésében méltatta Brutyó János életútját, felelevenítve azokat az éveket, amikor a Viharsarok szülötte, a fiatal ácsmunkás a gazdasági válságok, a megélhetési gondok és a társadalmi igazságtalanságok hatására részt vállalt a szakszervezeti mozgalomban, majd rövidesen utat talált az illegális kommunistákhoz, s 1934-ben belépett a párt tagjainak sorába. Brutyó János hittel vállalta a párttagsággal járó felelősséget és kockázatot, s egész életének meghatározójává lett a közügyek szolgálata — hangsúlyozta ünnepi megemlékezésében a városi párt- bizottság első titkára. A felszabadulást követő években több megbízatást kapott Brutyó János. Többek között volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Központi Bizottság tagja, majd az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságának elnöke. Vállalt feladatait rendkívül nagy felelősséggel, hozzáértéssel látta el. Határozott, reális politikai ítélőképesség, igazságérzet, megfontoltság, türelem, a hibákkal szembeni kérlelhetetlen harc, a munkások ügye iránti elhivatottság és megértés jellemezte egyéniségét, munkáját — mondotta Sándor László. Nógrád megyéhez, Salgótarjánhoz fűződő kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy Brutyó János 1962-től egészen haláláig Salgótarján országgyűlési képviselője volt. Am még mint fiatal építőmunkás ismerkedett meg a nógrádiakkal, s tőlük hallott először a salgótarjáni bányamunkások nehéz sorsáról, sztrájkh arcairól, küzdelmeiről. Aztán már mint építésügyi miniszter- helyettes került közelebbi kapcsolatba Salgótarjánnal, akkor, amikor elkezdődött a fiatal megyeszékhely városképének kialakítása. S haláláig nem szakadt el a várostól: mint országgyűlési képviselő élénk érdeklődést tanúsított az itt élő emberek mindennapi gondjai iránt. Ezt mutatja a sok-sok személyes találkozás, a közvetlen, kötetlen beszélgetések egész sora. Salgótarján új tere névadójának hitvallásáról emlékezve Sándor László azt hangsúlyozta, hogy Brutyó Jánosnak példamutató volt az emberekbe vetett bizalma, és erőt adó optimizmusa kisugárzott környezetére is. Tudta azt, hogy a múlt, a jelen és a jövő között az alkotó emberi cselekvés teremt történelmi folyamatosságot. Hittel vallotta, hogy a becsülettel végzett munkai a közösségért érzett felelősség átformálja a gondolkodást, átrendezi az értékeket. A haladó hagyományok ápolása, tisztelete mindig nagy jelentőséggel bírt Salgótarjánban, s ezt fejezi ki az emléktábla-avató és térnévadó ünnepség is. Hiszen nem feledkezhetünk meg azokról, akik meghatározó szerepet játszottak a munkásmozgalomban és sokat tettek szőkébb pátriánkért is — mondta beszédének befejező részében a városi pártbizottság első titkára. — Ennek a tiszteletnek a jeléül született az az elhatározás, hogy Salgótarján egyik tere — amely a továbbszépülő város egyik ékessége (Folytatás a 2. oldalon.) A résztvevők megkoszorúzzák a KSH—SZÉT — salgótarjáni számítóközpontjának épületén elhelyezett emléktáblát. Volt növendékek a színpadon Hangverseny a megyeszékhelyen Illést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége Pénteken Apró Antal elnökletével ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége. A testület megvitatta és elfogadta a társaság elmúlt évi munkatervének teljesítéséről szóló jelentést és az MSZBT idei munkatervét. Az ülésen megállapították, hogy az MSZBT- tagcsoportok, aktivisták és irányító testületek eredményes munkát végeztek. Tevékenységüket a politizálókészség fejlődése, tervszerűség és rugalmasság jellemezte. Az aktivisták ismereteik bővülésével, alapos felkészítésükkel meg tudtak felelni a tömegmozgalommal szemben fokozódó igényeknek. A dokumentum gazdag programot kínál 1988-ban a barátsági mozgalom számára. A testületi ülést követően Bíró Gyula főtitkár interjút adott az MTI munkatársának, amelyben körvonalazta a barátsági mozgalom előtt álló legfontosabb tennivalókat. (MTI) Zenei életünk jeles képviselői kerültek ki három évtized alatt a Salgótarjáni Állami Zeneiskolából. Az intézmény egykori növendékeit olyan rangos együttesekben is megtalálhatjuk, mint például a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, a Miskolci Szimfonikus Zenekar. — A megyében maradottak a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarban, a Düvő népzenei együttesben, a bá- tonyterenyei Bányász Kamarazenekarban és több más együttesben tevékenykednek. Sokan katedrára kerültek és elméleti, illetve hangszeres zenét tanítanak. Egyik legismertebb hajdani növendékük: Ku- kely Júlia operaénekesnő. De akiknek inkább szorgalmuk volt nagyobb, azok sem jártak hiába. Ismereteik birtokában zeneszerető és -értő közönségként térhetnek be egy-egy koncertre. Az iskola nemes szándékát, hagyományteremtő akaratát jelzi a pénteki hangverseny, amelyet az intézmény hangversenytermében rendeztek. A széksorokat a tanulók és szüleik, illetve olyan zenekedvelők töltötték meg, akiket a hajdanvolt iskolatársak iránti tisztelet hozott a rendezvényre. Mert a tegnapi hangversenyen az egykori növendékek tolmácsolták többek között Chopin, Gra- zioli, Lutoslawski és Mozart darabjait. S ma hivatásos vagy amatőr művészként, főiskolai hallgatóként és pedagógusként foglalkoznak a zenével. Néhány név a sok közül: Dénes Éva, Deák Pálma, Somoskői Szilvia, Ispán Judit, Konkoly Thege Réka, Tóth Emilia, Torják Vilmos, Trizsiné Fekete Anita, Bo- don Ferenc, Háry Lászlóné. A koncerten fellépett a Düvő népzenei együttes, továbbá Kukely Júlia, aki Matuz Csilla zongorakíséretével Puccini operáiból énekelt. Felkészülés az építőtaborozasra A KISZ Központi Bizottságának építőtáborok titkársága felkészítő értekezletet tartott pénteken az építőtáborokat üzemeltető gazdálkodószervezetek vezetői, illetve a megyei KlSZ-appará- tusok felelősei számára. A KISZ KB székházában megrendezett tanácskozáson a Pénzügyminisztérium, valamint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkatársai arról1 tájékoztatták a résztvevőket, hogy az új vállalati és személyi jövedelem- szabályozás bevezetésével miként változik az építőtáborokra vonatkozó gazdasági, illetve költségelszámolások rendszere. Az építőtáborok titkársága folyamatosan dolgozza át diákfoglalkoztatás szabályozási rendszerét. A személyi és vállalati jövedelemszabályozás változásai, valamint az oktatási reform szükségessé tették ugyanis az ezzel összefüggő jogszabályok rendezését. A diákok foglalkoztatásának egyik alapvető formája az építőtábor. Ez a diákfoglalkoztatási forma korábban sem kapott költségvetési támogatást. Ezért született döntés arról, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének mentességével, illetve a forgalmi adó visszatérítésével támogatjuk az épftőtá- bori mozgalmat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokat is érdekeltté tegyék építőtáborok üzemeltetésében. A preferenciák által megtérülő összeget a táborok működtetésére használják fel, így a fiatalok számára kulturáltabb, színvonalasabb körülményeket teremthetnek. Az építőtáborok titkársága vizsgálja azt a lehetőséget is, hogy az építőtáborokba utazó fiatalok utazási költségeit hogyan csökkenthetnék. (MTI) Berecz Frigyes hazaérkezett Moszkvából Berecz Frigyes ipari miniszter vezetésével pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST újonnan alakult Elektroni- zálási Állandó Bizottságának ülésén. E bizottság létrehozásáról a KGST 43. rendkívüli ülésszakán döntöttek. Új munkásfir- parancsnok Fejér megyébe! Pénteken tartatta meg itörzsgyűlését a munkásőrség Fejér megyei parancsnoksága. Borbély Sándor országos parancsnok köszöntötte a nyugállományba vonuló Vörös Géza munkásőr ezredest, alapító munkásőrt, aki 15 évig volt a munkásőrség Fejér megyei parancsnoka. A törzsgyűlésen beiktatták tisztségébe Takács István munkásőr alezredest, a munkásőrség új Fejér megyei parancsnokát. Az utolsó számítások is elkészültek a bátonyterenyei termelőszövetkezetben, bogy az elmúlt esztendő eredményeiről zárszámadó küldöttgyűlésen adhassanak számot a tagságnak. Az értékelésben egyebek között elhangzik, hogy tevékenységeik nyomán 112 millió forint árbevételt értek el, ebből öt és fél millió forintot meghaladó összeget könyvelhetnek el nyereségként. ■ Eredményük növekedése az 1986-os esztendőhöz képest 62 százalékos. Reményi Miklós főkönyvelő és tizenöt fős pénzügyi stábja az idei terveket is számokba fogalmazza meg a küldöttgyűlésre. Szeretnék eddigi pozícióikat megőrizni, s az eredményesség érdekében megteszik javaslataikat, hogy ne csökkenjen a közös gazdaságban folyó munka közgazdasági eredménye. (Képünkön Reményi Miklós főkönyvelő, Morvái Józsefné pénzügyi előadó és Bölcső Józsefné könyvelő a mérlegbeszámoló utolsó egyeztetésénél. —kulcsár—
